Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1990-10-05 / 40. szám
ÜBUJBSBfl i t NO VEMBERBEN ISMÉT VÁLASZTUNK önkormányzatok és polgármesterek kerülnek a községek élére Lesznek-e alkalmas emberek településeinken, akik megválaszthatók a helyi képviselő-testületekbe, akik elvállalják községeink és városaink vezetését az előttünk álló, minden bizonnyal nem könnyű években? Napjainkban sokakat foglalkoztat ez a kérdés. A pártok és mozgalmak már kiválasztották jelöltjeiket, akiknek novemberig fel kell készülniük a mindennapokra, a választás utáni időre, helyi programokat kell alkotniuk. A nemzeti bizottságok diktátumokon alapuló, áldemokratikus rendszerét számunkra teljesen új, a lakosság akaratát képviselő önkormányzatok váltják fel, amelyek csak akkor lesznek ütőképesek, ha valóban megfelelő, a feladatokat, kötelességeket, gondokat vállaló emberek lesznek a települések vezetői. A községek szervezéséről szóló törvényre, rányomta bélyegét az időhiány, az, hogy a rendszerváltást feltételező jogalkotói munka egyedülállóan gyors ütemben folyik. Ennek ellenére a helyhatósági választásokról szóló törvénnyel együtt lehetővé teszi, hogy a novemberi választások után új fejezet kezdődjön a községek és városok életében. A szerkesztőségbe érkező levelek tanúsága szerint, olvasóink sok, választásokkal kapcsolatos kérdésben nem látnak tisztán. Ezekre próbálunk válaszolni az alábbiakban. három nappal a választások előtt ki kell kézbesítenie a választóknak, Így bőven lesz idő arra, hogy a listákról kiválasszuk azokat, akiknek bizalmat szavazunk. A képviselő-testület választására szóló szavazólapon a választó csak annyi jelölt sorszámát karikázhatja be, ahány képviselőt választanak az adott választókerületben. A polgármester választására szóló szavazólapon csak egy sorszámot szabad bekarikázni. A meghatározottnál több név előtti sorszám bekarikázása esetében a szavazat érvénytelen. A szavazóhelyiségben először igazolnunk kell személyazonosságunkat, majd borítékot kapunk, amelybe a szavazófülkében beletesszük a megjelölt szavazólapokat. A lapokon az áthúzott vagy utólag beírt neveket nem veszik figyelembe. A borítékot ezután a szavazóurnába dobjuk. Nem kötelező a választásokon való részvétel, de amennyiben úgy döntöttünk, hogy élünk választójogunkkal, meg kell tartanunk a szavazás titkosságát. • Milyen szervek irányítják a választásokat? A parlamenti válaszfásokhoz hasonlóan a választási bizottságok rendszere, amelynek élén a Szlovák Választási Bizottság áll. A bizottságok tagjait azok a politikai pártok és mozgalmak, illetve koalíciók javasolják, amelyek önálló jelölőlistát nyújtottak be. A választási bizottságoknak nem lehetnek tagjai, akik képviselő- vagy polgármester-jelöltként indulnak. A Szlovák Választási Bizottság tagjaira 45, a járásiéra 50, a városiéra és helyiére 55 nappal a választások előtt kell javaslatot tenni. A szavazatok összegyűjtésére és összeszámolására szavazóköri választási bizottságok alakulnak, ezek tagjait is az induló pártok és koalíciók javasolják, legkésőbb 30 nappal a választások előtt. • Hány képviselőt választunk? A községek szervezéséről szóló törvény szerint a községi képviselő- testületeknek 9-60 tagja lehet, számukat a mai nemzeti bizottságok tanácsai határozzák meg a település nagyságának megfelelően. A helyi képviselő-testület dönt majd a község életére vonatkozó valamennyi fontos kérdésben, így a gazdálkodásról és a község vagyonának fel- használásáról, a fejlesztési tervekről, a községi hivatal működéséről, a község alkalmazottainak fizetéséről, az önkormányzati szervek létesítéséről, hatáskörébe tartozik a községi vállalatok alapítása és ellenőrzése s esetleg a helyi népszavazás kihirdetése is. • Mi szerint választották ki a képviselőjelölteket? A községi és városi képviselő- testületek képviselőit a politikai pártok és mozgalmak, illetve koalícióik jelölték szeptember 29-ig. Független jelöltek is indulhatnak, bejegyzésükhöz azonban a 2000-nél kevesebb lakosú településeken 50, a nagyobbakban 100 lakos által aláírt ajánlólevél kellett. A jelölés egyik feltétele, hogy a jelölt állandó lakhelye az adott község vagy város legyen. A júniusi parlamenti választásoktól eltérően a jelöltek kiválasztásánál a politikai hovatartozás másodrendű volt, mindenekelőtt szakmai rátermettségük, erkölcsi profiljuk volt a mérvadó, az, hogy milyen a viszonyuk lakóhelyükhöz, képesek lesznek-e az elvárásoknak eleget tenni. Arról, hogy kik kerülnek a községek élére, s ezáltal arról is, hogyan alakul további sorsuk, maguk a választók döntenek, hiszen voksukat azokra adják majd, akiket ismernek, akikben megbíznak, akikről tudják, hogy alkalmasak a közösség érdekeinek képviseletére. Meg kell még jegyezni, hogy a községi választásokban a pártok és mozgalmak önállóan, de ha a helyi viszonyok úgy kívánják közösen is állíthatnak jelöltet, miközben nem kell figyelembe venni az eddigi koalíciós kapcsolatokat. • Ki lehet jelölt és ki szavazhat? Az SZNT törvénye szerint a községek önkormányzati szerveit általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással választják meg. Megválasztható minden olyan polgár, aki választójoggal rendelkezik, a községben állandó lakóhelye van. A polgármester csak a 25. életévét betöltött személy lehet. A képviselői tisztség a törvény értelmében összeegyeztethetetlen bizonyos munkakörökkel, így a megválasztott képviselő nem lehet bíró, ügyész, ügyészségi nyomozó, a fegyveres biztonsági testület tagja vagy a községi képviselő-testület apparátusának dolgozója. Ez azt jelenti, hogy megválasztásuk esetén az ilyen munkakörben dolgozó képviselőknek meg kell szakítaniuk munkaviszonyukat. A polgármester nem lehet egyúttal képviselő is, bár egy személy mind a két funkcióba jelöltetheti magát, de a polgármesternek megválasztása esetében le kell mondani képviselői mandátumáról. Minden választójoggal rendelkező polgár választhat, akinek az adott községben, városban állandó lakhelye van. így elesnek a választás lehetőségétől, a szabadságvesztés-büntetésüket töltő és a katonai szolgálatukat teljesítő személyek, a lakhelyükön kívül kórházban kezelt betegek és mindazok, akik a választás napján nem tartózkodnak otthon. A mozgásképtelen betegeket hordozható urnákkal most is felkeresik a szavazóköri bizottság tagjai. • Hogyan szavazunk? Minden választókerületben egy szavazólapot készítenek a képviselők választására, egyet pedig a polgármester választására. Ezeken ábécé sorrendben tüntetik fel a pártok és koalíciók által javasolt illetve a független jelöltek nevét, továbbá korukat, foglalkozásukat, lakhelyüket, politikai hovatartozásukat, esetleg azt, hogy független jelöltről van szó. Ez azt jelenti, hogy minden választó két szavazólapot kap - egyet a képviselők, egyet a polgár- mester megválasztására. Pozsonyban és Kassán négy szavazólapot kapnak, mert a városkerületi képviselőtestületen és polgármesteren kívül megválasztják a városi testületet és a főpolgármestert is. A szavazólapokat a helyi nemzeti bizottságnak • A szavazatokat ki számlálja össze? A választások befejezése után a szavazóköri választási bizottság felnyitja az urnákat és összeszámolja a szavazatokat. Az erről felvett jegyzőkönyvet a helyi választóbizottságnak továbbítja, amely összesíti az eredményeket. Azok a jelöltek válnak képviselővé, akik a legtöbb szavazatot kapták. Ha két jelölt azonos számú szavazatot kap, az adott párt vagy koalíció jelölőlistájának sorrendje a döntő, ha különböző pártok jelöltjeiről vagy független jelöltekről van szó, sorsolással döntenek. A polgármester esetében a szavazategyenlőség miatt új választásokat kell tartani, méghozzá egy héten belül. A választások eredményeit a helyi választási bizottság a helyben szokásos módon hirdeti ki. • Lehetőségünk lesz arra, hogy megismerjük a jelölteket? A múltban a választások előtt a nemzeti bizottságok lakossági gyűléseket hívtak össze s ezeken formálisan bemutatták a jelölteket. Formálisan, mert a legtöbb esetben már előre mindenről döntöttek. Az állam és szervei most nem avatkoznak be a választási kampányba, amely harminc nappal a választások előtt kezdődik. Negyvennyolc órával a választások előtt a törvény kampánycsendet rendel el. A pártokon múlik, milyen formában mutatják be jelöltjeiket. Egyébként azok a pártok, amelyek Szlovákia járásainak egy- harmadában indítanak jelölteket, azonos teret kapnak a harminc nap alatt az állami hírközlő szervekben. Valamennyi párt és független jelölt egyforma lehetőséget kap a bemutatkozásra a helyi tömegtájékoztató eszközökben, az újságokban, a hirdetőtáblákon és a hangosbeszélőkben. • Mikor lesz a választás? November 23-án 14 órától 22 óráig, 24-én 7 órától 14 óráig. A törvény lehetővé teszi a nemzeti bizottságoknak, hogy a helyi szükségletek szerint mind a két napon korábban nyissák ki a szavazóhelyiségeket. (cse)- MÁTÓL KEZDVE PEDIG ITT KIKIÁLTOM A SAJÁT ÁLLAMOMAT. (Národná obroda) A cseh sajtó többségét távolról sem foglalkoztatja annyira a kisebbségi kérdés, mint a Szlovákiában megjelenő napi és időszaki tömegtájékoztatási eszközöket. S ha jelennek is meg e kérdéssel foglalkozó írások, azok a probléma általános, az emberi jogokra vonatkozó vetületét boncolgatják. A Független Sajtóközpont kiadásában megjelenő Respekt c. hetilap viszont, úgy tűnik, rendszeresen kíván foglalkozni a kisebbségeket érintő kérdésekkel. Erről tanúskodik a hetilap 28. száma is. Ebben Egon Lánsky, akit a hazai rádióhallgatók elsősorban a Szabad Európa cseh és szlovák adásaiból ismerhetnek, ugyancsak szükségesnek tartotta kifejteni véleményét ezekben a kérdésekben. A kisebbségek dicsérete és védelme c. cikkében Egon Lánsky ezeket a gondolatait osztja meg az olvasóval:- A múlt év decembere és az idei választások óta eltelt rövid idő alatt mélyreható reformok megvalósítását aligha követelhetnénk, de valamiféle fő irányvonalat igen. Hovatovább az a benyomásom, hogy ez a vezérfonal hatalmi elitünknek a kisebbségek iránt tanúsított politikai bizonytalansága. A hangoskodó szeparatista kisebbség által elbizonytalanított demokraRESPEKT 28 tikus szlovák szervek a program- szerű elutasítás helyett inkább taktikázással és saját nacionalista követeléseik fokozásával reagálnak. A cseh és a szövetségi szervek is taktikáznak. Meghátrálva szlovák partnereik előtt a koncepció és a politikai bátorság hiányát néha a közelmúlt kabinetpolitikáját nagyon is felidéző szólamokba kendőzik. Vannak azonban kisebbségek, amelyekkel határozottabban szembe merünk szállni, például a lengyel turisták kisebbsége, a Szlovákiában élő magyar kisebbség, vagy a román menekültek, a vietnami és a kubai vendégmunkások, a néger és az arab diákok. A kisebbségek jelentősége vitathatatlanul pozitív, s közös nevezőjük, hogy jogaikat intézményesen kell védelmezni. A demokráciákra az a jellemző, hogy ezt nagyvonalúan, az egyesült nemzetekkel vagy a helsinki értekezlettel általában megállapodott jogokat is meghaladva teszik. A szakértők bizonyára megbocsátanak, jóllehet egy jó nevű nyugati egyetemen végeztem el politikatudományi tanulmányaimat, de mégsem tudom pontosan mit is jelent a hivatalos vagy az államnyelv fogalma, de azt sem tudom, szükségünk van-e rá. De azt tudom, hogy amikor az ötvenes években Nyitrán tanultam, ott voltak kétnyelvű feliratok, s ma viszont nincsenek. Azt is tudom milyen abszurditás, ha előbb létrehoznak egy idegennyelvű iskolát, s a későbbiek során meghatározzák, milyen mértékben taníthatnak benne a szóbanforgó idegen nyelven... Huszonkét évig tartó emigráns életem során különböző országokban éltem, s tulajdonképpen születésemtől fogva kisebbséghez tartozom. Biztosíthatom önöket arról, tudom, mit beszélek, amikor elmondom: a walesiek többsége nem beszéli a walesi nyelvet, de van walesi televízió és senki sem kíván dönteni arról, hogy a walesi iskolákban mi tanítható walesi nyelven, s mi nem. Dél-Tirolban egyedül a hivatalos feliratok kétnyelvűek, de még azok sem mindenütt, s ez nem bántja az olaszokat. Minden más felirat német nyelvű. De folytathatnám tovább. A kisebbség iránti nagyvonalúság szükségéről szólva azzal a megjegyzéssel fejezem be mondandómat, hogy kár, amint a többség hatalomra jutott, a csehszlovák, a magyar és a lengyel ellenzék közti együttműködésen rés támadt. S félő, hogy erre a mi hibánkból is sor kerülhetett - fejezi be cikkét Egon Lánsky. A Respekt idézett száma közli Gálvölgyi B. Andrásnak a Magyar Narancs c. újságban megjelent, a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó cikkét is. Mutatóba ebből közlünk egy bekezdést:- Véleményünk szerint a szlovákiai magyarok problémája a nyelv, az oktatás, illetve a kétnyelvű közigazgatás kérdése azokon a területeken, ahol együtt élnek a szlovákokkal. Az európai demokráciákban nem jelent ez rendkívüli problémát, példa erre Dél-Tirol vagy Finnország. E jogok megilletik a Magyarországon élő szlovákokat is. Ezért hasznos lenne, ha Békéscsabán kihelyezett konzuli hivatalt létesítenének, amely segíthetné az ottani szlovákokat oktatási, kulturális és önigazgatási gondjaik megoldásában. Híradás a Csallóközből A Svobodné slovo, amelynek szerkesztősége a napokban függetlenítette magát a Csehszlovák Szocialista Párt befolyásától, szeptember 25-i számában Tóth Mihály tollából Mi a helyzet a Csallóközben címmel politikai helyzetjelentést közöl az utóbbi hónapokban-hetekben emlegetett tájegységünkről. A cikk zárómondatából kitűnik, hogy kollégánk rendszeresen szól majd a lap hasábjain cseh honfitársainkhoz. Cikkének két bekezdését idézzük:- November 17-e után azt reméltük, nem ismétlődhet meg az, ami az igéretteljes 1968-as esztendőben történt. Ekkor Szlovákia déli részén elszabadultak a nacionalista indulatok. Sajnos, ismét elszabadultak. Magyar polgártársaink az alábbi érvek össztüze alatt kerültek ,,a vádlottak padjára“: a magyarok nem akarnak szlovákul tanulni: a déli járásokban a szlovákokat az el- magyarosodás veszélye fenyegeti; a déli járásokban nincs kellő számú szlovák iskola... Néhány újság, s ez nem vonatkozik a mértéktartóbb lapokra, annak tudatában terjeszti Cftcócdnéfiovc a féligazságokat, hogy az ezerszer megismételt hazugság végtére igazságként hangzik. Eszük ágában sincs például a statisztika alapján utánanézni a valóságnak. Hogy például délen a magyar vagy a szlovák lakosság szaporulata-e a nagyobb? A magyarok bűne-e az, hogy a délvidéken nincs megfelelő szlovák iskolahálózat? Igen ám, de a nacionalistáknak éppen a leegyszerűsítő valótlan érvek felelnek meg a legjobban. A Szlovák Nemzeti Párt a többi nacionalista párttal együtt viszonylag erős pozíciókat szerzett. Jól számítottak: a kisebbségellenes politika jelenti számukra az egyedüli bázist, amelynek alapján összefoghatják a politikailag tapasztalatlan lakosságot. Az SZNP egyes vezetői számára semmi sem elérhetetlen, ígérik Szlovákia önállóságát, a szlovákság jólétét, nagyszerű érvényesülését az európai házban. Politikai vágyálmaik még ígéreteiket is meghaladják. összeállította: Somogyi Mátyás 1990. X. 5.
