Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-09-21 / 38. szám

i/asärnap J 21 1990 . IX. 21. Minden sorban más növényfaj Nem újkeletű az a megfigye­lés, hogy a szabad természet­ben soha nem találkozunk mo­nokultúrával. Ez figyelmeztetett arra, hogy a különböző növé­nyek együttes előfordulásának bizonyára komoly oka van. Ezt a megfigyelést - és persze szá­mos kísérletet - értékelve, kiala­kítottak egy olyan növénytársítá- si eljárást, amely minden kertben könnyen megvalósítható. Növényeink az ismert beltar- talmi anyagokon kívül olyan sa­játos anyagokat is tartalmaznak, amelyek meghatározott, egyér­telműen megállapítható hatást fejtenek ki. Ezt a sajátos tulaj­donságot használjuk ki a nö­vénytársításnál. Olyan növénye­ket kell egymás közelébe vet- ni—ültetni, amelyek kedvező ha­tással lehetnek egymásra. A ker­tésznek tehát nem azon kell gon­dolkodnia, hogy milyen nö­vényvédő szereket használjon a betegségek és kártevők ellen, hanem azon, hogy milyen társ­növényt vessen vagy ültessen egy adott faj szomszédságába. Persze a céltudatos társítás vé­gett le kell mondani a szokásos ágyások rendszeréről és át kell térni a termesztett növények so­ronkénti elrendezésére. A nö­vénytársítás gyakorlati megvaló­sításához Gertrud Franck Nö­vénytársítás az öngyógyító vete­ményesben (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1985) című ké­zikönyvének egy fejezetével igyekszünk tanácsot adni a mód­szer iránt érdeklődő kertészke- dőknek. Minden biológiai gondolkozá­sé kertész tisztában van vele, hogy a növény életfunkcióit, egészségi állapotát és termőké­pességét a talaj humusztartalma és az egészséges talajélet hatá­rozza meg. A talajállapot javítá­sának első lépését a folyamatos művelés, vagyis a megszakítás nélküli növényborítás jelenti. Ez nem csupán a talajfelszín védel­me miatt fontos, hanem azért is, hogy a gyökérzet állandóan be­hálózza a talajt, és a gyökerek­ben levő különböző hatóanya­gok mielőbb és folyamatosan a talajba (helyesebben: a talajla­kó mikroszervezetekhez) kerül­jenek. A növényzet közreműkö­désével alakulnak ki a talajélet serkentéséhez és fenntartásá­hoz nélkülözhetetlen levegő- és víztároló pórusok. A növények után a talajban maradó gyökér­részek és egyéb maradványok hozzájárulnak a talajlakó szerve­zetek, ellátásához, a következő termesztett növénynek pedig szüksége van a visszahagyott, a fajra jellemző sajátos bakté­riumtársulásra. A talaj állandó borítottságát tehát különböző okok indokolják. Tapasztalataink szerint a talajbo­rítás legcélszerűbb módja az, hogy a 40-50 cm széles sorközö­ket parajjal vetjük be (a parajnak igen jó a csírázási erélye, olcsó a vetőmagja, a levélzete jól ár­nyékol, védelmet nyújt számos kártevő ellen, s nem utolsó szempont, hogy mélyen a talajba hatoló, de lágy állományú és szaponint tartalmazó gyökérzete van). Mindezen felül a paraj köz­tes termesztése a kultúrák cél­szerű és kevés munkaráfordítást igénylő rendjét teszi lehetővé. Ebbe a rendbe már nagyon könnyen betervezhetők az „iga­zi“ zöldségfélék. A paraj köztes vetésével egyidőben a többi zöldségfélét is elvethetjük, ültet­hetjük (A hagymát, a borsót, a burgonyát, a salátát, a retket, a kerti zsázsát, vagyis a korai növényeket). A társkultúrás művelés szelle­mében fordítsunk kellő gondot a növényi sorrenddel védő szomszédságok kialakítására. A kert vetésterve pl. a következő lehet: az 1. és a 2. parajsor között- sárgarépa; a 2. és a 3. parajsor között- hagyma; a 3. és a 4. parajsor között- sárgarépa; ez az elrendezés kölcsönös védelmet nyújt a sár­garépa- és a hagymalégy ellen; a 4. és az 5. parajsor között- a területet fenntartjuk a paradi­csompalántázásra; az 5. és a 6. parajsor között- sárgarépa (ez a kultúra a para­dicsomot védő szomszédság). Példa egy másik vetéstervre: az 1. és a 2. parajsor között- a sorközt zeller és karfiol ké­sőbbi palántázására tartjuk fenn. Az egyik szomszéd védelmet nyújt a zellerrozsda ellen, a má­sik a káposztalégy hernyóit hárít­ja el; a 2. és a 3. parajsor között- fejes saláta és hónapos retek vegyesen. A saláta biztos védel­met nyújt a bolhafertőzés ellen. a 3. és a 4. parajsor között- a területet az uborkának tartjuk fenn, de közben célszerű tépő­salátát termeszteni (pár centimé­teres kötésben), ugyancsak re­tekkel keverve, az előbb említett célzattal. a 4. és az 5. parajsor között- fejes saláta (II. ültetés) és korai retek. Amikorra az uborka indái­nak szüksége lesz területre, ad­digra mindkét salátavetés lekerül onnan. az 5. és a 6. parajsor között- a területet a karfiol vagy eset­leg a korai fejes káposzta és a zeller együttes kultúrájának tartjuk fenn. A zeller védő hatása értelemszerűen az összes ká­posztafélére érvényes. Ez utóbbi társítási terv abból indul ki, hogy a korai káposztafé­léket idejekorán lehet betakaríta­ni, s így a zeller a számára szabaddá vált íenyészterületen erőteljesen fejlődhet tovább, és megfelelő nagyságú gumót ké­pezhet. Mindkét példa világosan szemlélteti a növénytársítás lé­nyegét, vagyis az olyan célú so­ros elrendezést, amelyikben mind a tér- és tenyészidőigény, mind a kellő időpontban való betakaríthatóság szemponjtából valamennyi növény a neki meg­felelő szomszédságba kerül. A társítás igen fontos szempont­ja továbbá, hogy az egyes nö­vényfajok védelmet nyújtsanak a szomszédos növénykultúrá­nak. Ennek a gondosan tervezett soros elrendezésnek egyik nagy előnye - és ez a gyakorlatban nagy könnyebbséget jelent -, hogy a pontosan elhatárolt sorok mindig szinte naprakészen sza­badulnak fel a soron következő kultúra befogadására (bizonyos növények helybevetésére), és mindig nyílik további lehetőség a társításra. A saláta az egyik, bármikor felhasználható társítási partner. Megfigyeléseink szerint a retek­től távol tartja a földibolhát, emel­lett a kellő tőtávolságra kiegyelt saláta jól benövi az ültetési hiba vagy egyéb károsodás következ­tében keletkező hiányhelyeket, gyorsan fejlődik, nagy és ke­mény fejet fejleszt (a helybe vetett salátán soha nem tapasztaltunk tetvesedést vagy lisztharmatot). Az - egyébként igen hidegtűrő- korai paraj helyett mustár is vethető. Megjegyezzük azon­ban, hogy a jól árnyékoló, dús levélzetű parajról kár lenne le­mondani. Árnyékában kitűnően fejlődik minden zöldség, lekerü­lésekor pedig jó alapot ad a ké­sőbbi síkkomposztáláshoz (mul- csozáshoz). Ez viszont a követ­kező évi zöldségkultúrák te- nyészterületéül szolgáló talaj jó egészségi állapotát, tápanyag­ellátottságát, vízgazdálkodását segíti elő. A mustár mint takaró­növény ugyanabban az időben vethető a parajsorok egyelőre még szabad sorközeibe (az ál­landó talajborítottság követelmé­nyének eleget téve), mint a már említett többi korai növény. Az igen gyorsan csírázó mus­tármagot kellően sűrűre vetjük, s néhány nap múltán már nagyszerű zöld takaró borítja a talajfelszínt. A talajjavító taka­rónövénnyel szemben támasz­tott igényeknek a mustár minden szempontból megfelel: korán vethető, jó elővetemény, gyöke­rei dúsan behálózzák a talajt, megőrzi a talajnedvességet, el­riasztja a csigát és más kártevőt is, ezenkívül könnyen letakarít­ható, ha a területet valamilyen zöldségkultúrával kívánjuk be­vetni vagy beültetni. Rendkívül fontos, hogy a társí­tás elve a kertészeti évad kezde­tétől érvényesüljön, tehát a ter­mést adó növények azonos idő­ben, együtt tenyésszenek olyan növényekkel, amelyek a fejlődé­süket segítik, a szomszédok egymás javát szolgálják, egymásnak semmiképpen sem 'ártanak. Az ennek szellemében kialakított, jól beosztott kert- ahol az egyes kultúrák te- nyészterületét még ősszel jelző­karókkal megjelöltük, sőt be is vetettük parajjal és mustárral, néhány korai zöldségfélével- már kora tavasszal szépen kizöldül. E lső alkalom­mal vett részt a zoboralji nemzetközi me­zőgazdasági se­regszemlén az osztrák AL-KO Kober cég. Képvi­selői kapuzárás után elégedetten nyugtázták, nem volt elvesztegetett idő, felesleges fá­radozás az Agro- komplex 90-en el­töltött tíz nap. Te­hették, hisz nem csupán a hétvé­geken, de a kiállí­tás egész ideje alatt tekintétlyes volt részlegükön a forgalom, ami arról tanúskodott, hogy kertészke- dőink, leendő egyéni gazdálko­dóink körében ér­deklődést váltot­tak ki, a világhír­névnek örvendő cég kisgépei.- Nincs mit tit­kolni rajta, amo­lyan piacfelmé­résnek szántuk a bemutatkozást - hallotuk Magyari Sándortól, a cég AL-KO „S“ Kft budapesti leányvállalatának képviselőjétől. - Az eredménnyel tulaj­donképpen elégedettek lehetünk, bár az üzletkötést illetőleg egyelőre nem jutottunk tovább az egyeztető tárgyalásoknál.- Melyik gépek iránt érdeklődtek leginkább a látogatók?- Első helyen a motoros kapákat kell megemlítenem. Sokan legszívesebben azonnal vásároltak volna, csakhogy árusításra nem kaptunk engedélyt. A potenciális érdeklődők felmérés céljából készí­tett jegyzéke több oldalnyira duzzadt, ami talán felénk fordíthatja a csehszlovákiai külkereskedelmi partnerek figyelmét.- Úgy hírlik, meglehetősen drágák a gépeik.- Amennyiben a külpiaci középkategória felső határa Csehszlová­kiában borsos árnak számít, úgy valóban drágák vagyunk. Viszont figyelembe kell venni, hogy minőségben világszínvonalat kínálunk. Gépeink és valamennyi gyártmányunk megfelel a legszigorúbb nyu­gati normáknak. És itt nem csupán a minőségre gondolok, de a biztonsági előírásokra is. Balesetmegelőzés tekintetében vala­mennyi gépünk többszörösen biztosított, tehát nem fordulhat elő, hogy például a fűnyíró vagy kaszálógép elvágja a kábelt, illetve rövidzárlat következtében áramütés érje a gép kezelőjét.- Milyen a gyártási programjuk, mit tudnak kínálni?- A már említett motoros kapákon, fűnyíró- és kaszálógépeken kívül sok egyéb hasznos gépet és kelléket gyártunk szabadidő- programunk keretében. Például talajlazítót, fűszegély- és sövényvá­gót, motoros kézi kaszát, láncfűrészt, vízpumpát, házi törpevízműve­ket, a komposztálandó növényi hulladék előkészítéséhez késes aprítógépeket, barkácsolóknak asztali szalag- és körfűrészt, gyalupa- dot, forgácsolót, ipari porszívót, tüzifa-hasogatót, betonkeverőt stb.- Gondolom, nem mi lennénk a legfontosabb partner. Milyen gépeket és mekkora tételben tudnának szállítani?- Az említettek közül bármit és szinte korlátlan mennyiségben. A gyártás növelése nem okoz gondot. Persze van egy kikötésünk: csak akkor szállítunk, ha az itteni partner garantálja a szervizhálózat kiépítését. Partnereink elégedettségét és cégünk jó hírnevének megőrzését a forgalom növelésénél is fontosabbnak tartjuk (dek) 3-4 cm vastagságban frissel cse­réljük ki. Rozsdátlanítsuk a gépeket. A megkopott, festett részeket mázoljuk át zománcfestékkel. A gépek helyes működését ellen­őrizzük, a kenőhelyeket lássuk el kenőanyaggal. A faedényeket váltott vízben duzzasszuk. Az abroncsokat húzzuk meg. Hideg vízzel, gyökérkefével gondosan súroljuk meg az edényeket. A műanyag- vagy gumicsöveket töltsük meg (áztassuk) 1-2 szá­zalékos, langyos szódaoldattal. Egy-két nap múlva az oldalt cse­réjével a műveletet - új csövek­nél két-háromszor - ismételjük meg. Végül alaposan öblítsük ki a csöveket. A használt csöveket nedvesített csőkefével belül is ajánlatos kitisztítani. Ilyet házilag is készíthetünk palackmosó-kefe felhasználásával. (ksz) Megkezdhetjük a korbács- és fáklyaliliom ültetését. Olyan napos helyet válasszunk részükre a kertben, ahol jól kiemelkedik virágaink egyedi szépsége. Ne tévesszük szem elöl, hogy a korbácsliliom fölöttébb érzékeny a pangó vízré. Legjobb, ha ültetés előtt drénezzük a kisze­melt területet. Ennek legegyszerűbb módja, ha a leendő fészek helyén, mintegy 25-30 cm mélyen, 3-4jcm átmérőjű gyöngykavicsból vízelvezető réteget képezünk ki. Fő a tisztaság Jó bort csak tiszta körülmé­nyek között lehet készíteni. Ezért a bor készítésére és tárolására szolgáló helyiségekben végez­zünk nagytakarítást. A falakat meszeljük le, a hordókat töröljük tisztára. Az abroncsokat rozsdát­lanítsuk és fessük be zománc­festékkel. 100 köbméteres helyi­ségben, két helyen egy-egy fém­lapocskán vagy éghetetlen anyagú, lapos edénykében, ösz- szesen 4-5 dkg darabos ként vagy kénszeletet helyezzünk el 40-50 cm magasságban. A szel­lőzőt zárjuk be. A ként meg­gyújtva, az ajtókat egy napig szintén tartsuk zárva. Ezután szellőztessünk. A földes padoza­tú pincék elszennyeződött talaját Tetszettek az AL-KO kerti gépek 4 1 1 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom