Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-09-21 / 38. szám

i/asärnap

J

21

1990

. IX. 21.

Minden sorban más növényfaj

Nem újkeletű az a megfigyelés, hogy a szabad természetben soha nem találkozunk monokultúrával. Ez figyelmeztetett arra, hogy a különböző növények együttes előfordulásának bizonyára komoly oka van. Ezt a megfigyelést - és persze számos kísérletet - értékelve, kialakítottak egy olyan növénytársítá- si eljárást, amely minden kertben könnyen megvalósítható.

Növényeink az ismert beltar- talmi anyagokon kívül olyan sajátos anyagokat is tartalmaznak, amelyek meghatározott, egyértelműen megállapítható hatást fejtenek ki. Ezt a sajátos tulajdonságot használjuk ki a növénytársításnál. Olyan növényeket kell egymás közelébe vet- ni—ültetni, amelyek kedvező hatással lehetnek egymásra. A kertésznek tehát nem azon kell gondolkodnia, hogy milyen növényvédő szereket használjon a betegségek és kártevők ellen, hanem azon, hogy milyen társnövényt vessen vagy ültessen egy adott faj szomszédságába. Persze a céltudatos társítás végett le kell mondani a szokásos ágyások rendszeréről és át kell térni a termesztett növények soronkénti elrendezésére. A növénytársítás gyakorlati megvalósításához Gertrud Franck Növénytársítás az öngyógyító veteményesben (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1985) című kézikönyvének egy fejezetével igyekszünk tanácsot adni a módszer iránt érdeklődő kertészke- dőknek.

Minden biológiai gondolkozásé kertész tisztában van vele, hogy a növény életfunkcióit, egészségi állapotát és termőképességét a talaj humusztartalma

és az egészséges talajélet határozza meg. A talajállapot javításának első lépését a folyamatos művelés, vagyis a megszakítás nélküli növényborítás jelenti. Ez nem csupán a talajfelszín védelme miatt fontos, hanem azért is, hogy a gyökérzet állandóan behálózza a talajt, és a gyökerekben levő különböző hatóanyagok mielőbb és folyamatosan a talajba (helyesebben: a talajlakó mikroszervezetekhez) kerüljenek. A növényzet közreműködésével alakulnak ki a talajélet serkentéséhez és fenntartásához nélkülözhetetlen levegő- és víztároló pórusok. A növények után a talajban maradó gyökérrészek és egyéb maradványok hozzájárulnak a talajlakó szervezetek, ellátásához, a következő termesztett növénynek pedig szüksége van a visszahagyott, a fajra jellemző sajátos baktériumtársulásra.

A talaj állandó borítottságát tehát különböző okok indokolják.

Tapasztalataink szerint a talajborítás legcélszerűbb módja az, hogy a 40-50 cm széles sorközöket parajjal vetjük be (a parajnak igen jó a csírázási erélye, olcsó a vetőmagja, a levélzete jól árnyékol, védelmet nyújt számos kártevő ellen, s nem utolsó szempont, hogy mélyen a talajba hatoló, de lágy állományú és szaponint tartalmazó gyökérzete van). Mindezen felül a paraj köztes termesztése a kultúrák célszerű és kevés munkaráfordítást igénylő rendjét teszi lehetővé. Ebbe a rendbe már nagyon könnyen betervezhetők az „igazi“ zöldségfélék. A paraj köztes vetésével egyidőben a többi zöldségfélét is elvethetjük, ültethetjük (A hagymát, a borsót, a burgonyát, a salátát, a retket, a kerti zsázsát, vagyis a korai növényeket).

A társkultúrás művelés szellemében fordítsunk kellő gondot a növényi sorrenddel védő szomszédságok kialakítására. A kert vetésterve pl. a következő lehet:

az 1. és a 2. parajsor között- sárgarépa;

a 2. és a 3. parajsor között- hagyma;

a 3. és a 4. parajsor között- sárgarépa; ez az elrendezés kölcsönös védelmet nyújt a sárgarépa- és a hagymalégy ellen;

a 4. és az 5. parajsor között- a területet fenntartjuk a paradicsompalántázásra;

az 5. és a 6. parajsor között- sárgarépa (ez a kultúra a paradicsomot védő szomszédság).

Példa egy másik vetéstervre: az 1. és a 2. parajsor között- a sorközt zeller és karfiol későbbi palántázására tartjuk fenn. Az egyik szomszéd védelmet nyújt a zellerrozsda ellen, a másik a káposztalégy hernyóit hárítja el;

a 2. és a 3. parajsor között- fejes saláta és hónapos retek vegyesen. A saláta biztos védelmet nyújt a bolhafertőzés ellen.

a 3. és a 4. parajsor között- a területet az uborkának tartjuk fenn, de közben célszerű tépősalátát termeszteni (pár centiméteres kötésben), ugyancsak retekkel keverve, az előbb említett célzattal.

a 4. és az 5. parajsor között- fejes saláta (II. ültetés) és korai retek. Amikorra az uborka indáinak szüksége lesz területre, addigra mindkét salátavetés lekerül onnan.

az 5. és a 6. parajsor között- a területet a karfiol vagy esetleg a korai fejes káposzta és a zeller együttes kultúrájának tartjuk fenn. A zeller védő hatása

értelemszerűen az összes káposztafélére érvényes.

Ez utóbbi társítási terv abból indul ki, hogy a korai káposztaféléket idejekorán lehet betakarítani, s így a zeller a számára szabaddá vált íenyészterületen erőteljesen fejlődhet tovább, és megfelelő nagyságú gumót képezhet.

Mindkét példa világosan szemlélteti a növénytársítás lényegét, vagyis az olyan célú soros elrendezést, amelyikben mind a tér- és tenyészidőigény, mind a kellő időpontban való betakaríthatóság szemponjtából valamennyi növény a neki megfelelő szomszédságba kerül. A társítás igen fontos szempontja továbbá, hogy az egyes növényfajok védelmet nyújtsanak a szomszédos növénykultúrának. Ennek a gondosan tervezett soros elrendezésnek egyik nagy előnye - és ez a gyakorlatban nagy könnyebbséget jelent -, hogy a pontosan elhatárolt sorok mindig szinte naprakészen szabadulnak fel a soron következő kultúra befogadására (bizonyos növények helybevetésére), és mindig nyílik további lehetőség a társításra.

A saláta az egyik, bármikor felhasználható társítási partner. Megfigyeléseink szerint a retektől távol tartja a földibolhát, emellett a kellő tőtávolságra kiegyelt saláta jól benövi az ültetési hiba vagy egyéb károsodás következtében keletkező hiányhelyeket, gyorsan fejlődik, nagy és kemény fejet fejleszt (a helybe vetett salátán soha nem tapasztaltunk tetvesedést vagy lisztharmatot). Az - egyébként igen hidegtűrő- korai paraj helyett mustár is vethető. Megjegyezzük azonban, hogy a jól árnyékoló, dús levélzetű parajról kár lenne lemondani. Árnyékában kitűnően fejlődik minden zöldség, lekerülésekor pedig jó alapot ad a későbbi síkkomposztáláshoz (mul- csozáshoz). Ez viszont a következő évi zöldségkultúrák te- nyészterületéül szolgáló talaj jó egészségi állapotát, tápanyagellátottságát, vízgazdálkodását segíti elő. A mustár mint takarónövény ugyanabban az időben vethető a parajsorok egyelőre még szabad sorközeibe (az állandó talajborítottság követelményének eleget téve), mint a már említett többi korai növény.

Az igen gyorsan csírázó mustármagot kellően sűrűre vetjük, s néhány nap múltán már nagyszerű zöld takaró borítja a talajfelszínt. A talajjavító takarónövénnyel szemben támasztott igényeknek a mustár minden szempontból megfelel: korán vethető, jó elővetemény, gyökerei dúsan behálózzák a talajt, megőrzi a talajnedvességet, elriasztja a csigát és más kártevőt is, ezenkívül könnyen letakarítható, ha a területet valamilyen zöldségkultúrával kívánjuk bevetni vagy beültetni.

Rendkívül fontos, hogy a társítás elve a kertészeti évad kezdetétől érvényesüljön, tehát a termést adó növények azonos időben, együtt tenyésszenek olyan növényekkel, amelyek a fejlődésüket segítik, a szomszédok egymás javát szolgálják, egymásnak semmiképpen sem 'ártanak. Az ennek szellemében kialakított, jól beosztott kert- ahol az egyes kultúrák te- nyészterületét még ősszel jelzőkarókkal megjelöltük, sőt be is vetettük parajjal és mustárral, néhány korai zöldségfélével- már kora tavasszal szépen kizöldül.

E

lső alkalommal vett részt a zoboralji nemzetközi mezőgazdasági seregszemlén az osztrák AL-KO Kober cég. Képviselői kapuzárás után elégedetten nyugtázták, nem volt elvesztegetett idő, felesleges fáradozás az Agro- komplex 90-en eltöltött tíz nap. Tehették, hisz nem csupán a hétvégeken, de a kiállítás egész ideje alatt tekintétlyes volt részlegükön a forgalom, ami arról tanúskodott, hogy kertészke- dőink, leendő egyéni gazdálkodóink körében érdeklődést váltottak ki, a világhírnévnek örvendő cég kisgépei.- Nincs mit titkolni rajta, amolyan piacfelmérésnek szántuk a bemutatkozást - hallotuk Magyari Sándortól, a cég AL-KO „S“ Kft budapesti leányvállalatának képviselőjétől. - Az eredménnyel tulajdonképpen elégedettek lehetünk, bár az üzletkötést illetőleg egyelőre nem jutottunk tovább az egyeztető tárgyalásoknál.- Melyik gépek iránt érdeklődtek leginkább a látogatók?- Első helyen a motoros kapákat kell megemlítenem. Sokan legszívesebben azonnal vásároltak volna, csakhogy árusításra nem kaptunk engedélyt. A potenciális érdeklődők felmérés céljából készített jegyzéke több oldalnyira duzzadt, ami talán felénk fordíthatja a csehszlovákiai külkereskedelmi partnerek figyelmét.- Úgy hírlik, meglehetősen drágák a gépeik.- Amennyiben a külpiaci középkategória felső határa Csehszlovákiában borsos árnak számít, úgy valóban drágák vagyunk. Viszont figyelembe kell venni, hogy minőségben világszínvonalat kínálunk. Gépeink és valamennyi gyártmányunk megfelel a legszigorúbb nyugati normáknak. És itt nem csupán a minőségre gondolok, de a biztonsági előírásokra is. Balesetmegelőzés tekintetében valamennyi gépünk többszörösen biztosított, tehát nem fordulhat elő, hogy például a fűnyíró vagy kaszálógép elvágja a kábelt, illetve rövidzárlat következtében áramütés érje a gép kezelőjét.- Milyen a gyártási programjuk, mit tudnak kínálni?- A már említett motoros kapákon, fűnyíró- és kaszálógépeken kívül sok egyéb hasznos gépet és kelléket gyártunk szabadidő- programunk keretében. Például talajlazítót, fűszegély- és sövényvágót, motoros kézi kaszát, láncfűrészt, vízpumpát, házi törpevízműveket, a komposztálandó növényi hulladék előkészítéséhez késes aprítógépeket, barkácsolóknak asztali szalag- és körfűrészt, gyalupa- dot, forgácsolót, ipari porszívót, tüzifa-hasogatót, betonkeverőt stb.- Gondolom, nem mi lennénk a legfontosabb partner. Milyen gépeket és mekkora tételben tudnának szállítani?- Az említettek közül bármit és szinte korlátlan mennyiségben. A gyártás növelése nem okoz gondot. Persze van egy kikötésünk: csak akkor szállítunk, ha az itteni partner garantálja a szervizhálózat kiépítését. Partnereink elégedettségét és cégünk jó hírnevének megőrzését a forgalom növelésénél is fontosabbnak tartjuk

(dek)

3-4 cm vastagságban frissel cseréljük ki.

Rozsdátlanítsuk a gépeket. A megkopott, festett részeket mázoljuk át zománcfestékkel. A gépek helyes működését ellenőrizzük, a kenőhelyeket lássuk el kenőanyaggal. A faedényeket váltott vízben duzzasszuk. Az abroncsokat húzzuk meg. Hideg vízzel, gyökérkefével gondosan súroljuk meg az edényeket. A műanyag- vagy gumicsöveket töltsük meg (áztassuk) 1-2 százalékos, langyos szódaoldattal. Egy-két nap múlva az oldalt cseréjével a műveletet - új csöveknél két-háromszor - ismételjük meg. Végül alaposan öblítsük ki a csöveket. A használt csöveket nedvesített csőkefével belül is ajánlatos kitisztítani. Ilyet házilag is készíthetünk palackmosó-kefe felhasználásával. (ksz)

Megkezdhetjük a korbács- és fáklyaliliom ültetését. Olyan napos helyet válasszunk részükre a kertben, ahol jól kiemelkedik virágaink egyedi szépsége. Ne tévesszük szem elöl, hogy a korbácsliliom fölöttébb érzékeny a pangó vízré. Legjobb, ha ültetés előtt drénezzük a kiszemelt területet. Ennek legegyszerűbb módja, ha a leendő fészek helyén, mintegy 25-30 cm mélyen, 3-4jcm átmérőjű gyöngykavicsból vízelvezető réteget képezünk ki.

Fő a tisztaság

Jó bort csak tiszta körülmények között lehet készíteni. Ezért a bor készítésére és tárolására szolgáló helyiségekben végezzünk nagytakarítást. A falakat meszeljük le, a hordókat töröljük tisztára. Az abroncsokat rozsdátlanítsuk és fessük be zománcfestékkel. 100 köbméteres helyiségben, két helyen egy-egy fémlapocskán vagy éghetetlen anyagú, lapos edénykében, ösz- szesen 4-5 dkg darabos ként vagy kénszeletet helyezzünk el 40-50 cm magasságban. A szellőzőt zárjuk be. A ként meggyújtva, az ajtókat egy napig szintén tartsuk zárva. Ezután szellőztessünk. A földes padozatú pincék elszennyeződött talaját

Tetszettek az AL-KO kerti gépek

4

1

1

4

4