Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-08-31 / 35. szám

Ferenc SÜllí, Sk bOltOS ______Soha többé!______ 19 39. szeptember 1-én robbant ki a második világháború Miután sündisznócska kiká­szálódott ágyából, nem tudta eldönteni, hogy mihez kezd­jen. Régi szakmáját már na- gyon-nagyon unta. Gyökérke­fe volt az állatóvodában. Ezért mindenképpen új, érdekesebb foglalatosságra vágyott. Gon­dolkodott, törte a kobakját na­pokig, de mindhiába. Végül úgy döntött, meglátogatja ba­rátját a manót, hátha neki lesz valamilyen használható ötlete. A manó szerencsére otthon volt. Előbb hosszasan elcse­vegtek az állatvilágban történt eseményekről, majd tüskés barátunk rátért jövetele cél­jára.- Hogy mit csinálj? - tűnő­dött a manócska. - Mit is csi­nálj? Hirtelen felcsillant a szeme:- Légy boltos!- Micsoda? - kérdezte a süni.-Boltos. Nyiss üzletet és árulj valamit! Már tudom is mit. Olyan dolgot adok neked, ami­ért odalesz az erdő népe!- Mi az? A manó várt egy pillanatig, hogy ezzel is fokozza a hatást.-Ész! - mondta büszkén. - Igen, ész! Van belőle még vagy tíz üvegcsével a kam­rámban, neked adom! A sündisznócska örömében majdnem kiugrott a bőréből. MEGFEJTÉS Az augusztus 17-i számunk­ban közölt feladatok megfejtése: kosárlabda; Etelka. Nyertesek: Tóth Veronika, Gömöralmágy; Müller Erika, Léva; Czibula Zsu­zsanna, Tornaija; Szabó Ildikó, Guta; Vanya Róbert, Tardoskedd. Fogta az üvegcséket, elkö­szönt a manótól és trappolt hazafelé. Jól látható cégtáblát szegezett fel házának bejárati ajtaja fölé, melyre, nagy, virító betűkkel pingálta fel, hogy ÉSZBOLT. Ezután kiállt boltja elé és várt. A róka volt az első, aki arra járt. Ravasz tekintete mega­kadt a feliraton, mosolygott, de süni legnagyobb döbbenetére, odébbált. Jött a nyuszi. Kibe- túzgette az ajtó fölött díszelgő szócskát, rápillantott a boltos­ra és eliramodott. A süni el­szörnyedt: „Milyen butus ez a róka meg ez a nyúl! Nem kell nekik a sütnivaló!“ Csakhogy később sem volt szerencséje. Nem akadt vevő­re. Előbb csak csüggedten nézte portékáját, később már dühös lett:- Ó, ti szerencsétlenek! A tudást dobjátok el magatok­tól. Szamár népség! - kiáltotta mérgesen. - Most aztán mit kezdjek ezzel a rengeteg ész­szel? Talán használjam fel magam? * Elvetette az ötletet: „Minek nekem az ész? Van nekem éppen elég. Ezeknek az osto­báknak lett volna szükségük rá“ - gondolta, és öntelten elvigyorodott. Gondolkodom, tehát... Csomók Ha az ábrán látható össze­gubancolódott kötelek végeit meghúzzuk, akkor csomó ke­letkezik rajtuk. Az állítás azon­ban nem teljesen igaz, mert csupán három kötélen kelet­kezik csomó, kettőn nem. Me­lyikeken lesz csomó? A versailles-i békeszerződések- 1919-20-ban a német császár­ság, az Osztrák-Magyar Monarchia és a török birodalom helyén új állam- alakulatokat koztak létre, melyek­nek határait nyelvi szempontból ve­gyes területeken kellett meghúzni A nagyon nehéz feladatot nehezítet­te a nagyhatalmi politika igénye és sokszor a politikusi felületesség, tá­jékozatlanság. Az antantállamok (entente cordiale - szívélyes szövet­ség) - német- és szovjetellenes po­litikájának érdekében állt Lengyel- ország megerősítése, Németor­szággal és Szovjet-Oroszországgal szemben. Lengyelország „egységé­nek és függetlenségének visszaadá­sa" címén (Lengyelország állami­sága 1795-ben megszűnt) a győzte­sek - Anglia, Franciaország, USA- lengyel területekhez csatolták az egykori német birodalom egy részét, Kelet-Poroszországot. A németek lakta Danzig „szabad város“ lett, a Nemzetek Szövetségének véd­nöksége alá helyezték. Németor­szágnak le kellett mondania gyar­matairól is. Ezen „Németországon esett sé­relmeket“ akarta orvosolni Adolf Hit­ler, aki világhatalommá kívánta tenni Németországot. Hogy milyen áron és milyen eszközökkel, az mellékes volt számára. Már 1938 márciusá­ban a német birodalomhoz csatolta Ausztriát. Az első világháború befe­jezése óta először lépte át idegen hatalom erőszakosan más ország határát. Tulajdonképpen a háború már elkezdődött Európában. 1939. március 15-én Csehország német fennhatóság alá került, a fasiszta Szlovákia „függetlensége“ pedig Hitlertől függött. Megszállásnak, nem háborúnak nevezzük Ausztria és Csehszlovákia elfoglalását, mert a négy európai nagyhatalom - Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Né­metország - „nagyvonalú“ mege­gyezésén múlott. A versailles-i szer­ződések antant országai megpró­bálták Németországot - így - meg­békíteni. Sikertelenül. 1939. szeptember 1-én 4 óra 45 perckor a német csapatok átlépték Lengyelország határát. Hadüzenetet nem küldtek. Hitler azt állította, hogy lengyel katonák német területeket támadtak. Ennek bizonyítéka azóta sem került elő. Hitler azért támadta meg Lengyelországot - bízva a nyu­gati országok passziválásában és az 1939. augusztus 23-án aláírt szovjet-német semlegességi szer­ződésben (Ribbentrop-Molotov paktum) -, hogy elkerülje a kétpon­tos háború veszélyét, amely az első világháborúban a németek vesztét okozta. A második világháború elkezdő­dött. Ugyanis Párizsban és London­ban elrendelték az általános mozgó­sítást, majd szeptember 3-án Anglia és Franciaország hadat üzent Né­metországnak. Hitler pedig sorra foglalta el a len­gyel városokat. Szeptember 17-én elindultak a szovjet egységek is, hogy elfoglalják a nyugat-ukrajnai és a nyugat-belorussziai területeket, hisz a Ribbentrop-Molotov paktum titkos záradéka meghatározta a né­met és orosz érdekszférákat: Finn­ország, Lettország, Észtország, Lit­vánia sorsát. A szovjet előrenyomu­lásnak a lengyelek alig álltak el­lent, azt hitték, a segítségükre ér­keznek a szovjet csapatok. Október elején kapitulált a lengyel kormány. Lengyelország ismét eltűnt Európa térképéről. De elszámította magát Hitler is, mert Lengyelország felszámolásá­val kialakított egy kelet-európai fron­tot, amely jelezni engedte a német -orosz háborút, majd a németek vesztét. A nyugati hatalmakat felháborítot­ta Lengyelország szovjet megszállá­sa - Sztálin együttműködése a fa­siszta vezérrel -, pedig az utókor ezt a tényt nekik is felróhatja (Csehszlo­vákia cserbenhagyása), hisz pasz- szív magatartásuk „bátorította" Hit­lert és a frontok összeolvadása vi­lágpusztító háborúvá fejlődött. Kovács Tibor Körmenet jelzője Rádiusz Spanyol építész Velocitas Rejtvény 1. rész Azonos betűk Határozol rag Vidék jelzője Óriási Leves Magyar grafikus és festő Varos az NDK-ban Magyar tor ténetiró A lantan vegyjele Mongoloid nép Kamionok jelzése ! Névelő Női név bug Ceylon Adó­állomás Rejtvény 2. rész Olajoz Rágcsáló állat Nyul­fajta Határozol rag Bizonyos mélységig ás Családban van! Egyik oldal Rejtvény, 3. rész Romai 50 Lepelben van! Idegen férfinév Flamand festő Mexikói forradal már Piszkos Fel..., felszámol • Kerdoszo Az inda közepe Vitamin Vissza: tőszámnév Megbuktat Állóvíz Cseh festő íkll Népszerű kártya­játék elemek Igekoto Nevelő Utónév Kotoszo Hentesáru (ék. h.). Magyar rendező, dráma írd Romlott tojás Kornyék, Leckéztet Igekoto Liter Magyar király Anno.rov Kínai terület­mérték Romai öt Azonos magán­hangzók Sulfur, ittrium Azonban A Duna mellék­folyója Robert vitamin Svéd fiúnév Növény Rejtvényünk fő so­raiban DÉNES GYÖRGY, csehszlo­vákiai magyar költő egyik aforizmája ol­vasható. Megfejtés­ként ezt kell bekül­deni szerkesztősé­günk címére (819 15 Bratislava, Martanovi- őova 25) legkésőbb szeptember 5-ig. A helyes megfejtők kö­zül öten - sorsolással - könyvjutalomban ré­szesülnek. Készítette; Lőrincz László Az augusztus 17- én közölt keresztrejt­vény helyes megfej­tése: „A három sár­kány, A fattyú, Nyári zápor, Havasi nap­sütés, Lovagias ügy“. Könyvjutalomban részesülnek: Iván Aladár, Dunakisfa- lud; Hank István, Eperjes, Lukovics Tibor, Ekecs; Bö- röczky Dominik, Ér­sekújvár; Faéanga János, Zseliz. 1990. Vili. 31 üasárnap Ká nyádi Sándor Nyárutó Langyos a Küküllo; vize mint a vászon egy nagy szövőszéken fordul át a gáton. Lenn a gát alatt az ezüst zubogóban fürdik az arany nap, most van lenyugvóban. S még lennebb növekvő árnyukkal a fűzfák a lassuló folyót át meg átalússzák. Ott egy kislegény is prüszkölő lovával - úsztat a Küküllőn ő is át meg átal. Maradna még a nap, de nőnek az árnyak; kár, hogy nemsokára vége lesz a nyárnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom