Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-08-24 / 34. szám

Hogyan takarítsunk meg Owll<ta4 É^lA^ém'ki Id * cl ll ■ Mióta lehetőség nyílt a szabad utazásra, szinte mindenki, akinek autója van, utazik. Kiáramlásunk leg­inkább Ausztriát érinti, és ha már megyünk világot látni, jó lenne, ha a szomszédoknál példásabb autós magatartást tanúsítanánk, mint ide­haza. Sok minden ugyanis, amit a honi utakon megengedünk ma­gunknak, egy civilizált országban nem tartozik a jó viselkedéshez. Az ilyen magatartás pedig rontja ha­zánk hírnevét és pénztárcánk egyenlegét. Pedig könnyűszerrel pénzt takaríthatunk meg, ha szom­szédainkhoz látogatunk. Mivel is kezdjük? Az első feladat, amikor valamely ország határát átlé­pem, hogy tájékozódom a megen­gedett maximális sebességről. Ausztriában a közutakon 100 km/ó, autópályán 130 km/ó, zárt települé­sekben 50 km/ó sebességgel hajt­hatunk. Természetesen abban az esetben, ha nincs emelve, illetve csökkentve ez a sebesség, de ezt ugyanúgy, mint nálunk, forgalmi táb­la jelzi. És most lássuk, mibe kerül az előírás elleni kihágás. Minimáli­san 300 schillingbe, ha zárt települé­sen 10 km/ó-val túllépjük a megen­gedett sebességet. Kb. 800 schil­lingbe kerül, ha ugyanitt 75 km/ó-t mutat a sebességmérőnk, és ez­ressel leszünk szegényebbek, ha nyolcvanöttel vágtatunk végig valamely településen. A mi nem éppen vonzó átváltási arányainkat tekintve, ez több mint két és fél ezer korona. Hasonló léptékben kell fizet­nünk, ha a nyílt úton lépjük túl a megengedett „százast". A következő probléma, hol par­koljunk. Bécsben például csak a vá­rosszéli, gyújtöparkolók ingyenesek. A városban legtöbb helyen fizetni kell a parkolásért. Azok a parkolóhe­lyek (Kurzparkzone), ahol rövid idő­re hagyhatjuk a kocsinkat, hat schil­ling a parkolási díj 30 percre, maxi­málisan másfél órát parkolhatunk 18 schillingért. A parkolási jegyeket tra­fikokban és néhány utazási iroda kirendeltségében vásárolhatjuk meg. A jegyet helyezzük láthatóan a kocsi szélvédőjére. A parkolási díj soknak tűnhet, de még mindig ol­csóbb, mint a.300 schillinges bünte­tés, amelyetjegy nélküli parkolá­sért szabnak ki. Ha szabálytalan parkolással akadályozzuk a forgal­mat, a „díj" 800 schillingre emelke­dik, sót fennáll annak a kockázata, hogy ehhez még hozzászámítják a kocsink elszállításáért kiszabott díjat is. Ha netán egy buszmegálló­ban parkolunk, ez testvérek között is belekerül 100 schillingbe. A város­ban is lehet ingyen parkolni. Erre szolgálnak az ún. fehér zónák. Eze­ket úgy lehet felismerni, hogy a jár­daszegély fehérre van meszelve. Itt a parkolási idő nincs korlátozva. Más kérdés, hogy találunk-e „lyu­kat" valamelyik fehér zónában. A schilling az osztrákok számára is érték, és jobban ismerik, hol vannak ilyen fehér zónák, mint az idegenek, „ellepik" őket. Éjszakai alvás kocsiban vagy la­kókocsiban a hivatalos kempinge­ken kívül tilos, ezt tiltott helyen való parkolásnak minősítik. Mivel jelen­leg két személy és a kocsi számára kb. 150 schillinget kell fizetni éjsza­kánként a kempingben, nem éri meg kockáztatni a jóval magasabb bün­tetést. Mire számíthatunk a közlekedés­ben? Elsősorban - és ez a kevésbé gyakorlott vezetők számára fontos - a nagyvárosi, sűrű forgalomban, ha sávot kívánunk változtatni, na­gyon előzékenyen lehetővé teszik ezt a többi vezetők. Ne kerüljük meg tehát kétszer a várost, csak azért, mert nem volt bátorságunk besora­kozni a szomszéd sávba, mivel azt hittük, nincs annyi hely, hogy befér­jünk járművünkkel. De készüljünk fel arra is, hogy a rendőr, bár udvarias, nem hajlandó vitába szállni velünk, ha kihágást követtünk el. Tehát min­den magyarázkodás fölösleges, még ha jól beszéljük is ja német nyelvet. A helytelen, veszélyes előzés száz-négyszáz schillingbe kerülhet, ha meg ott előzünk, ahol ezt tábla tiltja, számoljunk azzal, hogy hat­száz schillingünk megy rá. Ha olyan utcába hajtunk be, ahová ezt tábla tiltja, ötszáz schillinggel leszünk szegényebbek. Mindez ne szegje kedvünket, mert nagyon egyszerű meggátolni pénzünk „elapadását". Vezessünk elővigyázatosan és főleg tartsuk tiszteletben a közúti forgalmi szabá­lyokat. Ezzel nemcsak pénzt takarí­tunk meg, hanem védjük kocsinkat és főleg testi épségünket. Az NSM myomán Autósh írek Az USA-ban a japán személygépkocsik sikerlistáját a Honda Accord típusa vezeti. A négyajtós, 2,0 és 2,2 literes luxuslimuzinból egyetlen esztendő leforgása alatt 362 700-at értékesítettek az igényes amerikai vevők körében. Rekordévet ünnepel 1990-ben a nyugatnémet autóipar. Még az NDK üzemeivel való frigyre lépés előtt sikerült foglalkoztatási csúcsot elérnie a prosperáló iparágnak. A Mercedes, Ford, BMW, Opel és Audi, karöltve a Porschéval, a kisebb tuningmühelyekkel és szervizekkel összesen 760 000 embernek nyújt megélhetést. Tíz esztendővel ezelőtt, a Szövetségi Köztár­saság gépjárműipara százezerrel kevesebb munkást és alkalmazottat tartott nyilván. A francia főváros túlzsúfoltságát ismerve, meglepő, hogy „csupán“ 390 autó jut ezer polgárra. Párizs ezzel az aránnyal, jóval Bordeaux és Toulouse mögött marad a motorizáció tekintetében, hiszen ezekben a városokban minden második lakosnak van kocsija. Az autókereskedőknek Korzikán megy a legjobban: a szigeten ezer adófizetőre 787 gépjármű jut. BEMUTATJUK 1872-től a mai napig a Re­nault több mint 8,3 milliót gyártott a nagyon sikeres 5-ös típusából. Óriási sikere volt és van ennek a kocsinak. A cég tudta, hogy az igény az ilyen kategóriába tartozó autók iránt nagy, de a vásárló még szebb formában és nagyobb teljesítménnyel szeretné meg­vásárolni, ezért vette a lapot, és a közelmúltban mutatta be a Clio névre keresztelt kocsi­ját. A jármű három-, illetve ötajtós változatban készül és négy motorvariáns közül lehet választani. A legkisebb az 1171 cm3-es, amelynek a telje­sítménye 40 kW (55 LE). A kö­vetkező erőforrás 1390 cm3-es és 55 kW (LE) teljesítményű. A legnagyobb benzines motor 1794 köbcentiméteres és a tel­jesítménye 66 kW (90 LE). A dizeleröforrás hengerűrtar­talma 1870 cm3, teljesítménye pedig 47 kW (65 LE). A későb­biek során a háromajtós válto­zatba 16 szelepes motort is szerelnek majd, amelynek a teljesítménye 99 kW (135 LE) lesz. A kocsi hissza 3700, szé­lessége 1640, magassága 1390 mm. A karosszéria légel­lenállási értéke 0,32. Az igen gazdagon felszerelt autóban például kívánságra klímabe­rendezést, Bosch blokkolás- gátlót, fűthető első ülést, szer­vokormányt, valamint elektro­mos szabályozású automata sebességváltót és beszerel­nek. A gyár szerint a Clio az 1990-es évek olyan kompakt kocsija, amely teljesítmény­ben és komfortban egyaránt öregbítheti a cég hírnevét.- am ­ELSŐ PILLANTÁSRA A CLIO AKÁR MÁS TÍPUSSAL IS ÖSSZETÉ­VESZTHETŐ. NlgJGATNÉMET VAGY JAPÁN KOCSINAK IS VÉL­HETNÉNK. CLIO, az új sztár JÓL LÁTHATÓ MŰSZEREK ÉS KÖNNYEN HOZZÁFÉRHETŐ KAP­CSOLÓKAROK TESZIK BIZTONSÁGOSSÁ A KOCSI VEZETÉSÉT. VASÁRNAPI KRIMI Henry Slesar Az öngyilkost a folyóba dobjuk Charlie Speed önmagát győz­ködte, hogy a lopott pénz öt illeti, tulajdonképpen az övé. Mardos- ta a lelkiismerete. Max Turtinról mindig csak a legjobbat hallotta. Jövedelme­ző üzlete volt a főutcán, renge­teg megrendeléssel, dőlt hozzá a pénz... Ö pedig a társa és helyettese lett... Charlie rend­szeresen „félretett" bizonyos összeget. Úgy gondolta joga van hozzá. i Max Turtin csaknem hat hó­napig nem jött rá, hogy hiány van a pénztárban. Reakciója megle­pően kemény volt. Szinte betört helyettese lakásába, s úgy üvöl­tött, hogy Susan sokkot kapott. Torkon ragadta Speedet. Susan sikoltozására odafutott a liftes, a takarítónő és a járőröző rendőr is. Másnapra Turtin már megnyu­godott. - Jövő héten ellenőrizte­tem a könyvelést - mondta.- Aztán átadom az egész ügyet a rendőrségnek.- Ezt nem teheted velem- nyögte Charlie.- De igen. Hisz legalább het­venötezer dollár hiányzik.- Anyám nyolcvanhárom éves, ez a sokk végzetes lenne számára.-Találkozunk a bíróságon -vetette oda Turtin. Charlie mindent megmagya­rázott az elképedt Susannak, s megkérdezte, mit tenne ó a he­lyében.- Megölném magamat- hangzott a válasz.- Köszönöm a tanácsot, okos- dünnyögte. Majd húsz perc múlva kikiabált a fürdőszobából:- Igazad van, kitűnő megol­dás ... Megölöm magam...! Susan felöltötte a nercbun­dáját.- Élj boldogan - mondta.- Nem óhajtok vért látni. „-Várj, drágám, nem akarok igazán meghalni. Csak megját­szom az öngyilkosságot, hogy Turtin ne perelhessen. Több öt­letem is van.- Persze, és mi lesz velem?- nyugtalankodott Susan.- Nyugodj meg, mindent elin­tézek. Csak egy kis pszichológia kell hozicí. Ne felejtsd el keres­kedő vagyok, ezt az öngyilkos- sági ötletet is pénzzé teszem..- És mit csináljak én?- Csomagolj be egy pár nehe­zebb holmit - vasalót, cipőket, könyveket, amit találsz - egy zsákba.- Rendben, és kinek küldjem el? - sóhajtott Susan.- Nem kell vele erőlködnöd, ne félj - nevetett Charlie. Aztán bement a hálószobába és feltárcsázta Turtin számát. Susan ezt a beszélgetést nem hallhatta. Charlie számára több­ről volt szó, mint öngyilkosság­ról. Rájött, hogy problémáját csak a halál oldhatja meg... Tur- tint nem ölheti meg, mert azon­nal öt gyanúsítanák. Neki kell megjátszania a holtat...- Haló, Max - jelentkezett - Itt Charlie.- Hagyj békén - válaszolta Turtin. ~- Nem akarok tőled semmit, csak sok szerencsét kívánok.- El akarsz tűnni?- Ne izgasd magad, Charlie, nem szökök meg. Olyan helyre megyek, ahol már senki sem árthat nekem.- Ittál? - kérdezte Turtin.- Ne aggódj, Max - mondta szomorúan Charlie. - Mindent sajnálok, s remélem megbocsá­tasz majd nekem. Max, Ígérd meg, ha megtalálják a holtteste­met, senkinek sem mondod el, hogy tolvaj voltam. Anyám bele­halna. Megígéred, Max?- Charlie - kiáltott Max, de a vonal már megszakadt. Amikor kijött a hálóból, Susan ... csomagolt.- Most már tűnj el, rövidesen hallasz rólam - mondta durván. Amint Susan elment, elővett egy bőröndöt és beletömte a pénzt. Autóba ült és egy elha­gyott parkolóba hajtott a hid alá. Csak néhány koldust látott, akik alvásra alkalmas helyet ke­restek. A híd közepén megállt. Leve­tette a felöltőjét és a korlátra tette, cipőjét a járdára. Amíg arra várt, hogy közeledjen valaki igyekezett egyensúlyban tartani a nehéz csomagot a korláton. Abban a pillanatban, amint lép­teket hallott, bedobta a csoma­got a mélybe.- Segítség! Segítség! - üvöl­tötte. - Beugrott! Beugrott! Egy fiatal pár és még néhá- nyan odafutottak. Sokat nem lát­hattak, csak a hangot hallották. Áthajoltak a korláton és a mély­be néztek.-.Látom, látom! - kiabált va­laki.- Hívják a rendőrséget! - kiál­totta Charlie. Egy fiatalember előbb bambán rábámult, majd futásnak eredt. Charlie Speed az ellenkező irányba indult. A rendőrök jegyzőkönyvet vettek fel, kikérdezték az ottlévó- ket, majd a cipővel és a felöltővel távoztak. Charlie akkor éppen taxival egy belvárosi olcsó szál­loda felé tartott. A reggeli újsá­gokban egy szó sem volt az öngyilkosságról. Csak a délutáni kiadásban jelent meg az általa várt hír. Ismert kereskedőként említették. S a legörvendete- sebb: a lopásról egy szó sem esett. A szakértők szerint a testet a folyó csak néhány nap múlva dobja partra... Néhány nap múl­va olyan bajsza nőtt, hogy első pillantásra senki sem ismerte volna fel. Készülődött... Tizen­egy körül felhívta Turtint.- Haló? - szólalt meg elvál­toztatott hangon. - Otthon van Herbie?- Tévedés - felelte Turin és letette a kagylót. Charlienak negyedórát tartott az út taxival. Bekopogott Turtin ajtaján. Turtin nyitott ajtót és tát- va maradt a szája.- Charlie! Te nem haltál meg?! - dadogta. - Susan tehát igazat mondott...- Susan? Ez azt jelenti, hogy mindent elmondott neked?- Ilyen hülyeséget igazán nem kellett volna tenned. Eszembe sem jutott, hogy felje­lentselek.- Tehát nem akarsz börtönbe juttatni? - kérdezte Charlie.- Persze, hogy nem! - Gyere, Charlie, igyunk egy pohárkával a kibékülésünkre. Charlie úgy érezte, mintha fej­be vágták volna. Hogy is jutha­tott eszébe, hogy megölje Turtint, igazi jó barátját. Megkóstolta az italt.- Ha tudtam volna, hogy sem­mit sem teszel ellenem...-Az egyetlen barátomat le- csukatni, hogy az egész üzlet az enyém legyen? Charlie elmosolyodott, kiitta az italt és nyomban elaludt. Ami­kor felébredt, Susan ült mellette.- Felébredt - szólt valahová a háta mögé.- Csak később fog hatni, még van elég időnk - hallotta Charlie. Fel akarta emelni a kezét, de a székhez kötözték. Szólni akart, de a szája be volt tömve.- És most? - kérdezte Susan.- De hisz Charlie öngyilkos lett - nevetett Max. - Az öngyil­kost a folyóba dobjuk, hogy megfulladjon... Tíz nap múlva a folyó partra dobta Charlie Speed holttestét. Max elégedett volt, azt ugyanis még nem sejtette, hogy Susan hamarosan új szeretőt talál, öt névtelenül feljelenti és minden pénzét bezsebeli. Ám a gondta­lan Susan feje felett is gyülekez­tek a felhők. Ő szintén nem sej­tette, hogy egy civilruhás rendőr minden lépését figyeli... Fordította -f.m.m.­16 1990. Vili. 24. ilasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom