Vasárnap, 1990. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1990-08-17 / 33. szám

'N Ha a felejthetetlen Rajkin mostanság végigsétálna Dunaszerdahely utcáin és betérne valamelyik presz- szóba vagy kávéházba, csettintene a nyelvével „Válámi ván...“ A futball- szurkolók mindenütt lel­kendezve beszélnek csa­patukról, fogadásokat köt­nek, hogy negyedik vagy hatodik lesz-e a bajnok­ságban, hogy már az elő­készületi meccsekre is ér­demes volt kijárni, hogy a gyors lábú és gólerős Jancula az I. liga sztárja lehet. Válámi ván... A tava­lyi hó régen elolvadt, min­den bosszúság feledve. De honnan ez a nem minden­napi optimizmus? Egy név a válasz: SZIKORA GYÖRGY. A szurkolók benne látják a Megváltót. Csak az ő vezetésével sze­rezheti vissza a dunaszer- dahelyi futball az elvesztett tekintélyét, melynek kivívá­sában annak idején nem kis szerepet játszott éppen Szikora, a labdarúgó és Szikora, az edző. Kár lenne tagadni, jelenlétével kez­dődött a futballkonjunktúra Csallóköz fővárosában. Hat esztendő után újra visszatért; negyvenhárom évesen, sikeres edzői múlt­tal. Hogy a történelem megismételné önmagát? A drukkerek egy pillanatig sem kételkednek benne. „Megértem a dél-szlovákiai szur­kolókat. Vágynak a sikerre. Jo­guk van a túlzásra is. Számomra a nézó szent. Előre befizeti a belé­pőt, s ha utólag becsapják, a követ­kező vasárnap otthon marad. Bár a »csuparemény« nyilatkozatokat szereti olvasni, csak annyit mondha­tok: Hrivnák kollégámmal azon mun­kálkodunk, hogy a csapat a DAC- hagyományhoz méltó, sokmozgá- sos, támadó labdarúgást produkál­jon. Itthon és idegenben egyaránt. Egy csapatot sose a kapusok és a védők szoktak tartósan magasra emelni vagy a mélybe taszítani. Mi­kor volt híres és elismert a duna- szerdahelyi gárda? Amikor játszotta a futballt és lőtte a gólokat, örömet és élményt szerezve az embe­reknek.. .“ Igen, igen. De ez már olyan régi eset, hogy azóta a szamárból is róka lett. Vegyük például a tavalyi bajnokságot. Ha leszámítjuk a Brnónak és a Slaviának lőtt 5-5 gólt, mi marad a tarsolyban? 20 találat - 30 meccsen! Igaz, hogy nemrégen az egyik játékos azt mondta: „Mester, tavaly az egész évben nem gyakoroltuk annyit a kapura lövést, mint most egy hónap alatt...“ „Igaz. Ezért most nincs mese. A góllövés 50 százalékra tehetség kérdése, a hiányzó képességeket nem kis szorgalommal és sok-sok gyakorlással lehet megszerezni. A tréningen minden akciót lövéssel kell befejezni. Ez parancs! Ha kapu mellé száll a labda, még elnézem, de ha fölé, jön a büntetés. Fekvötá- maszok! Azt hiszem, Dina, Jancula és Maixner szállítják majd a gó­lokat.'1 Kicsit előre futottunk az idő­ben. Új I. ligás edző. Nem félt egy „gödörben“ levő csapathoz szer­ződni? Nem zavarja, hogy már a bajnokság előtt megváltóként emlegetik? „Kár lenne tagadni, szívesen jöt­tem a DAC-hoz. Még annak árán is, hogy egy szétzilált társaság várt rám. Szeretem a nehéz feladatokat. Szerintem csak ezeknek van igazi erkölcsi és szakmai értéke. Egyéb­ként született optimista vagyok. Régi elvem, hogy a derűlátás a bátorság legkellemesebb formája. Ami a cso­davárást illeti: jó is, meg nem is. Olyan szűk a mezsgye a siker és dóm miért. Talán a nevem miatt? Rejtély. Nem is érdekel. A nagy- nagy többséggel szinte baráti vi­szonyban vagyok. Néhányuknál nem tetszik, hogy tendenciózusan írnak. Mondjuk egy mérkőzésről. Felnagyítják a tizedrangú dolgokat, elkendőzve ezzel a lényeget. Akar- va-akaratlan hazudnak. Akik nem látták a mérkőzést (ők vannak óriási többségben), elhiszik." Ha már „káderezünk“, mi a vé­leménye Pavlíkról? Mert róla is sok mindent hisznek. Drágán edzővel állítólag állandóan hábo­rúskodtak... ,,Pavlik kiváló labdarúgó, aki na­gyon szereti a futballt. Még az edzé­seket is! Ami pedig nem jellemző a pengés focistákra. Ahogy hallot­tam, szakmai nézeteltérései voltak előző edzőjével. Nekem semmi gon­dom vele." És a vezetőkkel? „Megegyeztünk" mindenki csi­nálja azt, amire vállalkozott. Nem avatkoznak a szakmai munkába. Ha ezt megpróbálnák, ez lenne a vég kezdete. Tudom mit várnak tőlem, respektálom azt. De ahhoz, hogy a dunaszerdahelyi labdarúgás fele­melkedhessen, respektálniuk kell az én nézeteimet is. Mindig igyekszem nevükön nevezni a dolgokat. Luther Márton is így kezdte. Másképpen nem megy. Az edzői pálya.teljesít­méltatnom. Ő az I. liga egyik legve­szélyesebb csatára. Megmondom őszintén: minden reményem a tá­madósor. A védelem tengelyébe, Mikus mellé keressük a másik hát­védet. Hogy ki lesz a stabil partnere, az csak az első bajnoki találkozók után válik véglegessé. A középpá­lya? Nem lenne semmi gondunk, ha Simon és Lieskovsky tudásához mérten futballozna. Ki tudja, mi aka­dályozza ebben az előbbit. Lies­kovsky kisebb-nagyobb sérülések­kel bajlódik." Mem beszéltünk a 19 éves Pi- szár Jóskáról, akiről az egyik DAC-vezetö annak idején azt mondta: ő lesz a csallóközi Mara­dona... „A tehetséges csatárnak na­gyobb rutinra lenne szüksége. Talán jót tenne neki, ha mondjuk kölcsön­adnánk egy évre valamelyik SZNL l-es csapatnak, ahol állandóan sze­repelve »felnőtté« válna; visszatéré­se után erőssége lehetne a DAC- nak". A 25 ezer lakosú Dunaszerda- helyen a DAC reneszánszát vár- x ják. Mert mit ér egy város jó foci­csapat nélkül?! A DAC az elmúlt két esztendőben olyan mélyre süllyedt (eredményességben és játékosságban egyaránt), hogy onnan már csak felfelé vezethet az út, amely természetesen nem Szikora és a DAC ismét frigyre lépett NAGYCSAPAT A LÁTHATÁRON? a kudarc között! Szerdán a csúcson, vasárnap a mélyben. Ez az életünk, erre szerződtünk." Mit mondott játékosainak az „ismerkedési esten“? „Valami olyasmit, hogy profi hoz­záállást kívánok tőlük, mert minden­ki annyit ér, mint a legutóbbi fellépé­se; meg hogy nem vagyok rendőr, nem fogok őrködni életmódjuk fölött. Az edzéseken és a meccsen úgyis megnyilatkozik mindenki. Aki köny- nyűnek találtatik, pardon nélkül kike­rül a csapatból. Megverte az isten, ha felnőtt embereket kell gyermeteg dolgokra figyelmeztetni." (Csak úgy magamban mon­dom: betyárból lesz a legjobb pandúr). Ellenvetést nem tűrő edzőnek tartják... „Ez így nem igaz. A párbeszéd híve vagyok. Senki sem tökéletes. Tévedhetünk. A játékosnak is lehet megszívlelendő észrevétele. Min­denkit meghallgatok, de végül is én döntök. Azonban nem ostorral a ke­zemben." Sok barátja, tisztelője van Du- naszerdahelyen és az egész or­szágban. Akadnak azonban el­lendrukkerek is... „Azt szokták mondani, az irigysé­get ki kell harcolni, ajándékba csak a szánalmat adják. Különben irigyel­ni csupán azt lehet, amihez köny- nyen, munka nélkül jutott az ember. Rólam ez távolról sem mondható el." Azt viszont igen, hogy hiú és irigy? „Sértő a kérdés, de válaszolok rá. A maga módján minden ember hiú, ha van némi természetes önbecsü­lése és becsvágya. Legyen az újság­író, színész, edző. Irigység és irigy­ség között azonban óriási a különb­ség. Én csak valami igazi értéket tudok irigyelni. Például ha valaki csudajó dolgot csinál. Ez engem arra indít, hogy valami hasonló szín­vonalat produkáljak. Azt hiszem, az irigységnek ez a fajtája elfogadható, mert nem arról szól, hogy lehetőleg a másiknak ne sikerüljön semmi". Említette az újságírókat. Milyen a kapcsolata velük? „Valamelyik angol futballmene- dzser azt mondta, kétféle ember léte­zik: rendes és sportújságíró. Nekem azért nem ennyire lesújtó és meg­semmisítő a véleményem Akad egy-kettő, aki nem szívlel. Nem tu­ményorientált, itt állandóan produ­kálni kell. Különben veheti az ember a kalapját...“ Amikor a DAC-hoz került, hány futballistát küldött el azonnal az első csapattól? „Kettőt. A nagy dirrel-durral ta­valy idehozott Chaloupkát és Be- lanszkit. Királynak és Zsákovicsnak sem_tudtam helyet szorítani a keret­be Ők Bősre igazoltak. Talán soka­kat meglep majd, de más, ismert játékosok sem fértek bele elképzelé­sembe. Az esedékes külföldi szer­ződéseket (Fieberné volt a legatt­raktívabb) jövőre halasztottuk, mert erősségek nélkül nehéz lett volna - hogy ezt a rossz ízű szót használ­jam - konszolidálni a csapatot." Ahogy hallottuk, vadonatúj csatársora lesz a DAC-nak: Jan­cula, Dina, Maixner. És még itt van Fábry, Valach, Radványi. Mit vár tőlük? „Óriási a kérdés! Gólokat. Az el­múlt hét szűk esztendőért is! Jancu- lát és Maixnert jól ismerem, én hoz­tam őket magammal a ÓH-ból. Gyorsak, erőszakosak, gólerősek. Jancula az SZNL II gólkirálya volt. Dina képességeit nem kell külön rózsaszirmokkal lesz kirakva. Né­hány idei edzőmeccs könnyen fe­ledtette a nézőkkel: volt a város­nak egy arc nélküli, stílustalan, tartás nélküli csapata. Ez a mos­tani más. Már látszik rajta az új ezdő kézjegye. A szurkoló ne ven­né észre? Ó mindent megérez. Például azt: az idén kezd alakulni a nagycsapat. És mit érez Szikora György? Mennyire taksálja vé­denceit? „Elsődleges célunk, távol tartani a kiesés rémét. A többi aztán jön magától. Szeretnénk elérni, hogy hazai összecsapásainkat végigtap­solják a nézők. Ez azt jelentené, tetszik a futballozásunk. Mert mi, szem előtt tartva az eredményt, szó­rakoztatni is akarjuk a nagyér­deműt.. . Szikora György fiatal, ambició­zus edző. A labdarúgás fanatiku­sa. A futball szenvedélyes szere- tetétől fűtve olyan hőfokon ég, hogy a közelségében felolvadnak a gyengék, és nemes acéllá edződnek a rátermettek. Hogy túl patetikus a mondat? Lehet. De igaz. Vágsellyei és ÖH- beli ténykedése igazolja. Mindkét csapatot az SZNL l-be vezette. A 21-szeres csehszlovák válo­gatott a futballban nem önmagát akarja megvalósítani. Hanem ma­gát a JÁTÉKOT. így, nagybe­tűkkel. Tomi Vince A DUNASZERDAHELYIEK KARMESTERE, RUDOLF PAVLÍK JÓ FORMÁBAN VÁRJA AZ I. LABDARÚGÓLIGA RAJTJÁT (Nagy László felvétele) UasÉrnap HÉTVÉGI MAGAZIN Index 48097 Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József: v 210/4453 Főszerkesztői titkárság 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Pákozdi Gertrud: 210/4460 és Zsilka László: 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla: V; 210/4454. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Majtanovicova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: tv. 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: v 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Adminisztráció: Apollopress Kiadóvállalat 819 02 Bratislava, Martanovicova 25, 586-07. Fényszedéssel készül a Danubiaprint, n. v„ 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovicova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5. 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanovicova 25, 17. emelet, 'M; 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj- a vasárnapi kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgáiat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom