Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-09 / 10. szám

/ / I ISKOLARÁDIÓ 1990. március 13-án A számítógépek című sorozat harma­dik részét közvetíti a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adása. Áttekintést kaphattok belőle arról, milyen alkatrészei vannak a számítógépnek, hogyan hódít egyre nagyobb teret az elektronika. Milyenek voltak az első számítógépek? Mik azok a kapcsolók és kapcsolások? Melyek a számítógép fő részei, és mire szolgálnak ezek? A műsotaól ezekre a kérdé­sekre is választ kaptok. Paavo KuosMANEN Mese a tarka kakasról. A tarka kakas a piros istállóban lakott. Minden reggel korán kukorékolt, éb­resztette az embereket. Egy reggel azonban nem kukorékolt, ezért az em­berek tovább aludtak. A tehén és a ma­lacok odamentek a kakashoz, és meg­kérték, hogy kukorékoljon.- Kedves tarka kakas, éhesek va­gyunk. Senki se ébredt fel, hogy nekünk enni adjon. De a kakas nem akart kukorékolni. Az állatok tanakodtak, majd a fphér csikó­hoz mentek, ö kérje a kakast. _--Jarka kakas, tarka kakas, miért nem akarsz kukorékolni, hogy felkeltsd a ház népét, hiszen nincs mitennünk? De a kakas nem akart kukorékolni. Ezután a fekete tyúkot kérték meg, hogy bírja jobb belátásra a kakast.- Jó tarka kakaskám, ha most kuko­rékolsz, adnak nekünk enni! De a kakas'nem kukorékolt. A tyúk azonban tovább könyörgött:- Kakaskám, tudsz te arról, hogy itt a húsvét? Gyere, nézd meg, mi van a fészkemben!- Húsvét van, húsvét van! - örvende­zett a kakas. A tyúk és a kakas futottak a fészek­hez. A fészekben öt csipogó pelyhes csibe volt. A kakas annyira megörült, hogy torkaszakadtából kukorékolni kez­dett. LADISLAV KUCHTA- Micsoda meglepetés - mondták az emberek, amikor ők is meglátták a kis- csibéket.- Meglepetés, meglepetés - kukoré­kolta a tarka kakas. Ettől kezdve a kakas minden reggel kukorékolt. Finnből fordította: Szabó Zoltán A gőgös galamb Pöffeszkedett galamb úrfi. Mellén tün­döklőit finom, fényes tollazata. Büszkén sétálgatott a háztetőn, időnként méltó­ságteljesen bólogatott. Azt hitte a balga, hogy a többi galamb mind őt csodálja, s ott alatta mélyen az egész világ. Gőgösen turbékolt, bögyét felfújta, lép­kedett föl s alá, hadd vegye tudomásul mindenki:- Innentől idáig? ez az én birodal­mam. Itt. csak nekem van jogom üldö­gélni, sétálgatni. S akkor erős szárnyak villantak meg felette. Vadul tüzelő szemek meredtek rá, s testébe éles fájdalom hasított. Hirtelen odalett minden - a háztető, a házak, a galambok, a gőg. Meg az uralkodhatnékja is. A szárnya sem moc­cant a felemelkedő héja karmai kö­zött. Vércse Miklós fordítása Gondolkodom, tehát... Vizsgáld meg alaposan a három egymás alatti sor kockaállásait^ és használd a számolótudományodat! így könnyűszerrel megtalálod azt a kockát a betűkkel jelöltek között, amelyik a harmadik sorba a kérdőjel helyébe való. Melyik az? MEGFEJTÉS A február 23-iszá­munkban közölt fel­adatok megfejtése: nincsen párja a bal oldali tablón a 11-es és a 15-ös, a jobb oldali tablón a 12-es és a 14-es számú kép­nek; hamarosan, ka­szával, hamurakás, sodrával, nagyobb, tisztiszabó, Zoltán, gordonka, szamuráj. Nyertesek: Nagy Nó­ra, Komárom; Hindi József, Párkány; Ta­más Viktória, Szi- nyér; Buris Éva, Ipolyság; Tóth Linda, Dunamocs. Z. NÉMETH ISTVÁN * Égi zene Zongoránknak egy nap szárnya nőtt, S kirepült az ablakon egy délelőtt. Büszke, fekete sasként körözött Egy ideig a város tornyai fölött, Majd kapta magát, messzire szállt, Felhöbirodalomig már meg sem állt. Ha rásüt a nap, ott fenn ragyog, Játszanak rajta az angyalok. A hétalvó A hétalvó heteket:alszik Nem ébred, hiába keltik Nem baj, ha ágyústó hangzik A fülek elfelejtik A hétalvó hetekig horkol Nem ébred, hiába kérik A család betegségre gondol De lázát hiába mérik A hétalvó csak akkor ébred Kialvatlan szemekkel Ha kínjában megpukkad végleg Az asztalon a vekker Naptár Mint a fa ősszel levelét Hullatja lapját a naptár Addig nézd jól meg a fedelét Míg be nem köszönt a január Szánkózással telnek jó napok Ha havat hoz, fehér kincset S ezután a rohanó hónapok Egymásnak adják a kilincset Elmúlik gyorsan pár gyermekév Hipp-hopp és felnőtt is vagy már Mint a fa ősszel a levelét Úgy hullatja lapját a naptár X / AH dMivir at m 8 Nagy uraiKocioK Hunyadi (Corvin) Mátyás, az igazságos (1443 Magyarországon az Anjouk után a irónkövetelök és a bárói klikkek küzdelméből Luxemburgi Zsigmond és az öt támogató Garai-Cillei-Mikk került ki győztesen. Ez idő tájt a törö­kök nagy veszedelmet jelentettek az országra. Az 1430-tól Zsigmond szol­gálatában álló Hunyadi János is a Délvidéken harcolt. Vitézségért kapta Vajdahunyad várát. Királyok váltották egymást a magyar trónon, de a török veszedelem ellen bizton­ságot csak Hunyadi seregei jelentet­tek. A várnai csata után - Ulászfó a csatában meghalt - Hunyadit az országgyűlés kormányzóvá válasz­totta. 1456-ban II. Mohamed ostrom alá vgtje Nándorfehérvárt. Hunyadi foga­dott zsoldos sereggel és hű emberei­vel visszaverte az ostromot. Nem sokkal a nándorfehérvári győzelem után a pestis végzett vele. Fiai - László és Mátyás - ellen a Garai- Cillei-klikk a cseh királyt, V. Lászlót támogatta. Ö Hunyadi Lászlót a budai Szent György téren lefejeztette, bosszút állva igy a Hunyadiakon, akiknek hivei megölték az egyik Cilié­it, Ulrikot, Mátyást pedig magával vit­te Prágába. Erről szól Arany János V. László című balladája. V. László halála után a magyar országnagyok Budára január elejére 1490)- akkor „ amikor a nótáriusok gyors és ügyes tolla még frissen irta az Úr ezernégyszázötvennyolcadik eszten­dejét" - ahogy azt Thuróczy János A magyarok krónikájában írta - ki­rályválasztó országgyűlést hirdettek. A bárók, a köznemesség és Szilágyi Mihály - Mátyás nagybátyja - a kis­korú Mátyást az ország királyává vá­lasztották, mellé öt évre kormányzót rendeltek Szilágyi Mihály személyé­ben. Szilágyi Mátyás nevében az el­lenpárttól kemény feltételeket foga­dott el: ígéretet tett, hogy a király Hunyadi László halálát nem bosszulja meg, ellenfeleit nem fosztja meg hi­vatali méltóságaiktól, feleségül veszi a Garaiak lányát s az országot a saját erejéből védi meg. Az ifjú Mátyás azonban nevelőjére és tanácsadójára, Vitéz Jánosra hall­gatva, nem igazodott a kormányzó Ígéreteihez. Feleséget Csehország­ból hozott. Elvette V. László utódjá­nak, Podebrád Györgynek a lányát, Katalint. Lerázta magáról Szilágyi Mi­hály kormányzói befolyását. Mátyás a pápa ösztönzésére fellé­pett a husziták ellen a Felvidéken, igy szembekerült apósával. Amikor, a ko­rábban V. László ügyét szolgáló hu­szita vezér - Giskra - behódolt neki, Ili. Frigyes- V. László gyámja - visz - szaadta Mátyásnak 60 000 aranyért Szent István koronáját, amelyet V. László anyja ellopatott. Mátyás ezért elismerte a Habsburgok jogát a magyar trónra, ha fiúörökös nélkül halna meg. Belső helyzetét megszi­lárdítva, a török ellen fordulhatott. Pénze azonban nem volt nagyszabá­sú hadjáratra. Álma a török kiűzése Európából, és Konstantinápoly visszavétele volt. Hamar tudatosította azonban, hogy a nyugati nagyhatalmak közönyösek az ügy iránt, s ez új politikai meggon­dolásokra késztette. A husziták erejét megtörve - elfoglalta váraikat, kato­náikat beépítette saját seregébe - a cseh korona megszerzésére töre­kedett. Mátyás tehát ebben az időben a pápa politikáját követte, aki 1467 végén kiátkozta Podebradot.' Mátyás belső - belpolitikai - válto­zásokat is végrehajtott. Bevezette a kincstári adót és a koronavámot. Az adókat mindenkinek fizetnie kellett. Az adóteher különösen súlyosan érintette a jobbágyokat. De Mátyás uralma biztonságot is nyújtott nekik az önkényeskedő föurakkal szem­ben. Ezért él az emberek tudatában az igazságos király képe, aki védte 3 szegény népet. (Erre utal Gömör- ben Holló Barnabás szobra, amely Mátyást kapával a kezében ábrázol­ja.) Az adókból befolyt pénz lehetővé tette, hogy zsoldosokat fogadjon: cseheket, morvákat, németeket. A „fekete seregben“ harcolt Kinizsi Pál is. • Sikeres csaták után- Spielberg bevétele után Mátyás felvetette a „Csehországi királyi helyettese“ cí­met - Podebrád Mátyást tette meg örökösévé. Két hónapoméivá Podeb­rád meghalt, s a cseh rendek II. Ulászlót, a Jagelló-ház sarját vá­lasztották királlyá. A csehországi fias­kó, a magas adók és a török „elha­nyagolása" miatt Magyarországon összeesküvést készítettek elő Má­tyás ellen, amelynek élén Vitéz Já­nos esztergomi érsek állott. Ók Káz- mér lengyel királyt akarták a trónra. Mátyás Vitézt elfogatta, az összees­küvést elhárította. Tudatosítania kellett Mátyásnak, hogy politikai elképzeléseivel egyedül maradt. Frigyes, Ulászló és Kázmér szövetkeztek ellene. Mátyás ügyes taktikával kijátszotta a szövetséget. HUNYADI MÁTYÁS (Júlia Ferlet'áková reprodukciója) Majd ő maga is szövetséget keresve - özvegy lévén - feleségül vette-Fer- dinánd nápolyi király lányát, Beat- rixol. Ezután kétfrontos háborút folyta­tott: délen bevette Szabács várát, északon betöri Ausztriába, Frigyestől kikényszerítette, hogy Ulászlóval együtt mindketten használhassák a cseh királyi címet. Mátyás megkap­ta Morvaországot és Sziléziát. Köz­ben Kinizsi és Báthori a kenyérmezei csatában tönkreverte a Velencével megbékélt török sereget. Ereje tudatában Mátyás ismét Fri­gyes ellen fordult, pedig a törököket belső válság gyöngítette. Délen a frontot Kinizsi tartotta. S miután Frigyest és Mátyást a pápa sem tudta kibékíteni, Mátyás 1487 augusztusá­ra bevette Bécsújhelyt is. Végérvé­nyesen szakított pápapárti politikájá­val. és nem igazította elképzeléseit Frigyeshez sem. Annak birodalmát, gazdagságát - a német-római csá­szári koronát - megszerezve, akarta a törököt Európából kiszorítani. Sajnos elképzelése nem valósult meg, az erős dunai királyság gondo­latát magával vitte a sírba, mert törvé­nyes utóda nem született, aki a gon­dolatot valóra válthatta volna. Lángel­méjéről, egyéniségéről, akaraterejé­ről, igazságszeretetéröl az udvarában élő hazai és külföldi humanisták (Bonfini, Janus Pannonius, Vitéz Já­nos) tanúskodnak. Mátyás olasz tör­ténetírója, Antonio Bonfini halálakor ezt jegyezte fel:,,Halála után a Duna szokatlanul megáradt: sok part menti faival és várost öntött el, hogy a török betörés ellen megvédje Pannóniát, ha már az ország oltalmazója nem védelmezheti." A végtisztességet Hunyadi Mátyás a magyar királyok ősi temetkezési helyén, Székesfehér­várott kapta meg. Idén halálának 500. évfordulójára emlékezünk. Kovács Tibor > 18 1990. III. 9. 'asárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom