Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-06-15 / 24. szám

„A medencében is politizáltunk.. Beszélgetés JOSEF Hl_A.DKV úszóval Josef Hladky is azok közé a külföldön letelepe­dett csehszlovák sportolók közé tartozott, akikről - a pártszervek parancsára - nem volt szabad Írni, de még a nevét sem lehetett megemlíteni. Május utolsó két napján Miloslav Rol'kóval rajtköre áll(ha- tot)t a Pozsonyban rendezett 28. úszó Szlovákiai Nagydíjon. A nyugat-németországi Heidelbergben élő, s az NSZK válogatottját erősítő Hladky még mindig két csehszlovák csúcs tulajdonosa: 200 vegyesen (2:03,33 - 1984) és 400 vegyesen (4:23,42 - 1983). Az első versenynapon kerülte az újságírókat a pasienkyi fedett uszodában, a máso­dikon már készségesen válaszolt az őt körülvevő kíváncsiskodók záporozó kérdéseire. • Az akkori vaskalapos sportvezetést sok­kolta az a hír, hogy az 1986-os madridi világbaj­nokságról nem tértél haza. Hetekig különféle mendemondák keringtek, az igazat senki sem akarta, illetve nem merte megmondani...- Már régóta törtem a fejemet a disszidáláson, mert idehaza nem láttam értelmét az életnek. Lépten-nyomon ellenőrizték, mit csinálunk. Társa­im elárulták: a szakvezetés Madrid után nem szá­molt velem, öregnek tituláltak. Amikor ezt megtud­tam, végleg eldöntöttem, nem térek vissza Cseh­szlovákiába. Hát ezt érdemeltem?! Legalább meg­mondták volna, add át a helyet a fiataloknak, eljárt feletted az idő. Akkor a szövetségben protekciós alapon ment minden, az edzőtáborokba azok a fia­talok mentek, akiknek kapcsolataik voltak a bár­sonyszéken ülő elvtársakkal. És én ezt visszata­szítónak tartottam. Szóltam is, tiltakoztam ez ellen. A válasz pedig az volt: hallgassak, ha a válogatott­ban akarok maradni. Nem maradtam, elmentem, s nem bántam meg. • Pedig Prágában mindened megvolt. Vagy mégsem?- Nem tagadom, jól éltem. A rezsim mindent megtett, hogy politikailag elkötelezzem magam. Természetesen nem álltam kötélnek. Egy verse­nyen nem az számít, ki, milyen párt tagja, hanem az, mennyi idő alatt ússza le a távot. Az ideológia mindennél fontosabb volt, még a medencében is, s ennek meglett az eredménye! • Az új hazában egészen biztos voltak nehézségeid.- De mennyire! Azért telepedtem le Heidelberg­ben, mert itt lakott jóbarátom, Mifo Rol'ko, aki sokat segített. Nélküle elvesztem volna, hiszen még a nyelvet sem tudtam tökéletesen. De hát minden kezdet nehéz... • Rol'ko nem csak úszással foglalkozik, va­jon te is amatőr sportoló vagy?- Nem! Az NSZK válogatottjának tagjaként tisz­tességes összeget kapok, tehát élem a profi úszók mindennapi életét. A nap nagy részét az uszodá­ban töltöm. Nem panaszkodhatom, van mit aprítani a levesbe. • Pedig Csehszlovákiában négy évvel eze­lőtt lemondtak rólad. Nyugat-Németországban viszont még most is kimagasló eredményeket érsz el.- Két évvel ezelőtt aranyérmes lettem 200 háton az NSZK nemzetközi bajnokságán. Ennek köszön­hetően kiharcoltam a szöuli olimpián való részvé­telt. Az ötkarikás játékokon azonban mégsem áll­hattam rajtköre, mert a nyugatnémet állampolgár­ságot két nappal az olimpia kezdete után kaptam meg. Szörnyen el voltam keseredve, hosszú ideig nem tudtam megnyugodni. Tavaly a bonni Európa- bajnokságon felállhattam a dobogó harmadik foká­ra. Ebben az évben 25 méteres medencében nyugatnémet csúcsot úsztam (1:59,46) 200 vegye­sen. Nagymedencében 2:03,21 a rekordom, ami jobb, mint az 1984-ben úszott csehszlovák csú­csom. • Sokan azt emlegetik: visszatérsz Cseh­szlovákiába ...- Lehetséges. De még egy kis pénzt szeretnék keresni az NSZK-ban. Zsigárdi László Különös figyelemmel olvastam a Va­sárnap 19. számában a Bottlik László­val készült interjút. Mivel már évtizedek óta a vízilabdának élek, e sportág ma­gasabb szintre emeléséért bármit meg­teszek, ezért szívügyemnek tartom a honi póló háza táján történteket. Csi- csot (ez a beceneve Bottlik Lászlónak- a szerk. megj.) kitűnő szakembernek tartom, sosem kételkedtem hozzáérté­sében. A múltban felhőtlen, mondhatni nagyon jó volt kettőnk kapcsolata; egy évvel ezelőtt azonban - ki tudja miért?!- megromlott. Szerintem egyesek a mesterségesen előidézett Bottlik -Stoffan konfliktusból akartak profitálni. A szikrából túz lett, melynek lángjai még mindig lobognak, és ennek a csehszlo­vák vízilabdasport látja kárát. Hogy az olvasók és a pólórajongók tisztábban láthassák a kulisszák mögötti, nem ép­pen szívderítő élethalálharcot, én is fűz­nék egy-két gondolatot a megjelen­tekhez Nem akarom, s a múltban sem akar­tam a helyzetet tovább élezni, mindig azon voltam: öntsünk tiszta vizet a po­hárba. Mondjuk meg egymásnak, mi nyomja a szívünket. Ha ezt tettük volna, akkor nem jutunk oda, ahol jelenleg vagyunk. Egy biztos, áldatlan állapotok uralkodnak a medencék környékén. Tu­dom, én is tévedtem, hibáztam, ám egyet le kell szögezni: mindenkor a póló érdekeit helyeztem előtérbe, a sportág előrelépésén fáradoztam. A történtek után őszintén beismerem, tavaly ilyen­kor, az Európa-bajnokság előtt másként kellett volna cselekednem. Gyakori bírálat célpontja a Csehszlo­vák Vízilabda Szövetség vezérkara. Sok esetben bizony alaptalanul besározzák a szakvezetőket, akiket dilettantizmus­sal vádolnak, s karrieristáknak nevez­nek. Kérdem én: miért csak most húz­zák rájuk a vizes lepedőt? Nagy részük a múltban is ott volt a tűz közelében, akkor mindenki hallgatott. Érdekes, akik évekig jó szakemberek voltak, most, a demokrácia színre lépését követően egyszeriben műkedvelőkké váltak. Fe­lettébb furcsa dolog! Nemde? Bottlik László nem hajlandó együtt dolgozni a jelenlegi vezetőség egyik tagjával sem. Két lehetőség van: vagy menesztjük az illetékeseket vagy pedig maradnak, de ebben az esetben nem számíthatunk Csicsora. Egyik sem elfo­gadható megoldás, mert ha útilaput kö­tünk a jelenlegi szakvezetők talpa alá, akkor ki lép a helyükbe? Bottlikra vi­szont nagy szüksége van a csehszlovák pólónak. Tanácstalan vagyok és na- gyon-nagyon elkeseredett, hogy ide ju­tottunk. Már-már azt hittem: az önálló szövetségünk mindent megold. És erre? Még rosszabb lett a helyzet, egyszerűen kilátástalan. Azzal is tisztában kell lenni: Vidu- mansky, Kula, Polácik és Horriák távo­zása után számolni lehetett a törvény­szerű (?) visszaeséssel. Nem vádas­kodni, vitatkozni, hanem dolgozni kelle­ne. Amióta leépítették az élsportköz­pontokat, katasztrofális a helyzet az SportvttáQ 9° ROBSON SEM MARAD Bobby Robson, az angol labdarúgó-válo- gatott szövetségi kapitánya a világbajnokság után átveszi a PSV Eindhoven irányitását. A Daily Mail értesülése szerint az Eindhoven évi 400 ezer dollárnak megfelelő jövedelmet garantál az egyébként szerződésileg 1991 -ig az angol szövetséghez kötött Bobby Robson- nak, s ehhez jönnek még sikeres szereplés esetén a prémiumok. Robson ezért kérte a szövetségét, hogy közös megegyezéssel bontsák fel a köztük levő megállapodást. A kérést alighanem teljesítik. EGY ORSZÁG, KÉT FUTBALLSZÖVETSÉG? Bár könnyen elképzelhető, hogy a két német államban már idén decemberben meg­lesznek a közös képviselő-választások, a DFB nem hajlandó követni Bonn példáját. Her­I mann Neuberger, a nagy hatalmú elnök kö­zölte: az általa vezetett nyugatnémet labdarú­gó-szövetség 1992 előtt semmiképpen nem egyesül a DFV-vel, az NDK futballszövetsé- gével. Neuberger véleménye szerint előbb az NDK klubjainak gazdaságilag olyan erőssé kell válniuk, hogy megállják a helyüket az üzleti alapokra épített Bundesligában. Az egyesülést úgy képzeli el, hogy 1992 közepén a DFV kéri majd a FIFÁ-tól a törlését a tag- szövetségek sorából, ami után az akkorra már egy Németországnak egyetlen hivatalo­san elismert labdarúgó-szövetsége, a DFB lenne. A kérdés csak az, hogy a világszövet­ség addig milyen megoldást talál arra, hogy egy országból két szövetséget tartson nyilván a tagjai sorában. 400 VIZSGÁLAT - 350 EZER MÁRKA Az NSZK evezősei, atlétái, súlyemelői és gyorskorcsolyázói körében eddig 180 dop­pingvizsgálatot végeztek el egy komputer ál­tal kisorsolt esetleges időpontban, az azáltal kijelölt személyeknél. Egyetlen pozitív esetet sem találtak. A tapasztalatok alapján július 1-jétől 27 olimpiai sportág versenyzőire ter­jesztik ki a véletlenszerű vizsgálatokat. Éven­te négyszázat terveznek. Ez összesen 350 ezer márkába kerül. A szövetségi belügymi­nisztérium költségvetésében jelentős össze­get szabadított fel erre a célra, hogy a kiadá­sok ne csak a sportszervezeteket terheljék. ZSIVKOV VEJE ÚJRA ELNÖK Bár tovább folyik Ivan Szlavkov, Zsivkov egykori veje ellen az ügyészségi eljárás, a bolgár olimpiai bizottság újra elnökévé vá­lasztotta a 49 éves sportembert, aki a NOB tagja is. A 223 szavazatból 117-et kapott. NEM ENGEDTÉK SZÜLNI... Most, a keletnémeteknél még mindig nem csillapodó nagy leleplezési hullám került nyil­vánosságra, hogy milyen következményei voltak annak az interjúnak, amelyet Heike Drechsler adott 1986-ban a Junge Weltnek. Ebben a 200 síkfutás és a távolugrás korábbi világcsúcstartója egy kérdésre válaszolva el­mondta, hogy szeretne gyereket szülni. Ka­pott is ezért a nyilatkozatért később, odahaza. A jénai sportklub párttitkára magához rendel­te, és megígértette vele, hogy sportpályafutá­sának befejezéséig nem esik teherbe. (sr.) utánpótlásnevelés terén. Az ifiknél és a felnőtteknél is két csapat van, az UK és a ŐH. A többi együttes utcahosszal lemaradt. Kevesebb a pénz, és egyéni­ségekben sem dúskál a sportág. Min­den jel arra mutat: nem csak a nézetel­téréseknek köszönhetően nehéz, na­gyon nehéz napok, hetek várnak a csehszlovák pólóra. Évről évre riasztóan csökken az élvo­nalbeli bajnokság színvonala. Az idei meg sem közelíti a tavalyit. Eddig csu­pán két meccs, az UK-ÓH, valamint a CH-UK érte el a közepest, a többi kritikán aluli volt. Talán azért is, mivel az I. liga lebonyolítási rendszere enyhén szólva nevetséges. Felesleges volt megváltoztatni a múltban bevált formát, s ez a ballépés csak fokozta a feszültsé­get. Nagy hiba volt okot adni a bírálatra. Csak a kassai CH tud profi körülmé­nyeket teremteni, de az sem lenne meg­oldás, ha - a múlthoz hasonlóan - egy csapatba összpontosítanánk a legjobb pólósokat. Az UK-nak egyszerűen nincs pénze, nem tudunk egy nemzetközi meccset lejátszani, nem beszélve a kül­földi tornákról. Ha az élcsapatok napon­ta nem fognak kétszer edzeni, eltávolo­dik tőlünk az Európa legjobb vízilabda­válogatottjait szállító gyorsvonat. Nincs szándékomban panaszkodni, de sajnos, ez a valóság. Nincs értelme rózsaszínű szemüvegen át nézni a dolgokat. Baj­ban, nagy bajban van a csehszlovák póló, az a bizonyos szekér tengelyig a kátyúban vesztegel. Nincs elég gond, baj, s még ezek a nézeteltérések is ellenünk dolgoznak. Ez álomnak is rossz! Kiút: csakis közös összefogással tudnánk zöld ágra vergődni. Felejtsük már el végre a múlt sérelmeit, segítsünk egymásnak, ne ellenségeskedjünk! A harag mindig rossz tanácsadó. Gondoljunk arra: jövőre Európa-baj­nokság lesz. Szó sincs arról, hogy min­denáron én akarnék a válogatott kispad- ján ülni. Az illetékesek pályázat útján döntsék el, ki a legmegfelelőbb erre a posztra. Szívesen átadom a helyemet Bottlik Lászlónak. Az pedig alaptalan rágalom, hogy valamikor is ellene dol­goztam. Az viszont tény: most „csak" köszönőviszonyban vagyunk. Őszintén mondom, bármikor hajlandó vagyok elásni a csatabárdot. Lássunkbecsületes munkához, amíg nem késő. Csehszlo­vákiában csupán négy profiedző van: Bottlik, Bad'ura, Reinovsky és jómagam. Ki, ha nem mi segíthetünk a bajba került sportágon. Annyiszor hangoztattuk már, így meg úgy szeretjük a pólót. Most ezt tettekkel kellene bizonyítani. Mindenkit meghallgatok, akit a jó­szándék vezérel. Képes vagyok a kompromisszumokra. Minél előbb lép­nünk kellene, mert ha továbbra is bal­hézni fogunk, oda juthatunk, mint a ma­gyarok, akik a bonni Európa-bajnoksá- gon a belső viszályoknak köszönhetően látványás kudarcot (9. hely) könyvelhet­tek el. Félő, hogyha elmaradnak az eredmények az 1991-es görögországi kontinensviadalon, akkor a mostani mi­nimális támogatást is megvonja a sport- vezetés. Még ebben az évben konszoli­dálni kellene a válogatottat. Egyesek arról beszélnek: két ellensé­gem van. Bottlik László és Kula György, a válogatott volt kapusa. Kizárt dolog, hogy ellenségeim lennének. Egyszerű­en nem akarnak velem dolgozni, ám a miértre mindmáig nem kaptam vá­laszt. Bottlik állítólag azon sértődött meg, amikor kijelentettem: a CH trénere legyen a válogatott másodedzője. Tehe­tek én arról, hogy nem került vissza a ŐH-hoz? Jelenleg ott tartunk: egészen biztos nem fogunk egymásnak virágot adni a névnapunkon, de azért az erő­szak távol áll tőlünk. A Kula-üggyel kapcsolatban csak annyit, az a bizonyos nyílt levél nem az én kezdeményezé­semből született! Különben, neki is el kellene gondolkodnia egy-két rázós ügyön... Bízom a megbékélésben, győzedel­meskedjen a józan ész. Mert hiszen, mindannyian azt akarjuk: a vízilabda a régi sikereket idéző sportág legyen. Stoffan Rudolf, a csehszlovák vízilabda-válogatott edzője tíasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN Index 48097 Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József: ® 210/4453 Főszerkesztői titkárság :'■?/ 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Pákozdi Gertrud: *í 210/4460 és Zsilka László: » 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla: ® 210/4454. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: S: 550-18, sportrovat: * 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: W 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Adminisztráció: Apollopress Kiadóvállalat 819 02 Bratislava, Martanovióova 25, a 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovióova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5. S: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanovicova 25,17. emelet, ® 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaóe, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom