Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-04-06 / 14. szám
► i Fülek tegnap és ma A fuleki várat az 1970-es évek óta restaurálják A város nevének eredetéről: Falkos, Fulkó, Folkus • Mit talált Petőfi Füleken? • Madách kapcsolata a várossal • Nemzeti ellenállás a szabadságharc idején • Korán iparosodó város • A néprajzkutatás hagyományai Fülek, Nógrád egyik legrégibb helysége az azonos nevű fennsík, illetve a Cseres hegység északi felében települt, a Belina-patak völgyében. A környező dombokat és völgyeket már a kvádok és az avarok is benépesítették. A füleki leletek azt bizonyítják, hogy a kései avarkorban az erre átvezető fontos útvonal mellett őrállomásokat is szerveztek. De régebbi népek is megtelepedtek e tájon. A keltáknak gazdag vases cinklelőhelyei voltak a Felső- Ipoly völgyében. Valószínűleg itt-tartózkodásukra utal a város neve is, mely Belitzky János történész szerint kelta eredetű, és mentsvárat jelent. A vár nevének eredetét illetően másféle véleményekkel is találkozhatunk. Kiss Lajos állítja, hogy a Fülek név személynévből keletkezett magyar névadással. Mégpedig a régi magyar Fii személynévnek a kicsinyítő-becézö régies származéka lehet. A -hagyomány szerint a helységet a hajdani vár ura, Falkos vitéz vagy Fulkó lovag a saját nevéről nevezte el. A legenda szerint ennek a várúrnak olyan különös fülei voltak, hogy mindig meghallotta a környéken a víg cimborák mutatását. De meghallotta a szarvas bögését, a farkas üvöltését is. Különben a gyakori mulatozás és kalandor- ság okozta a füleki várúr pályafutásának végét is. Fülekvár hajdanában Fülek története szorosan összeforrott a vár históriájával. A várat feltehetően a Kacsicsok építették a XIII. század első felében. IV. Béla király is ide menekült a muhi csata- vesztés után az őt üldöző tatárok elől. Néhány évvel később az erődöt ugyanő vette el Simon fiától, Folkus- tól. Folkus ellen ugyanis 1246-ban a székesfehérvári országgyűlés panaszt emelt, mert hamis pénzt veretett, s rablásaival háborgatta a környéket. 1682-ben Ibrahim pasa, Thököly és Apafi, hatalmas, egyes becslések szerint 140 000 fős serege megostromolta a várat. Az újabb kutatások csak 30 000 fegyverest emlegetnek, ám ez is többszörös túlerő volt a várvédőkkel szemben. A csata két hétig tartott, mígnem a várvédők Koháry akarata ellenére feladták a harcot. Szeptember 10-én a győztes csapatok kiürítették a várost, felgyújtották azt; az őrbástyákat pedig puskaporral felrobbantották. Petőfi Fülekről Fülek vára évszázadokon át „festői rom". Árvasága felett már a királyellenes Petőfi is siránkozott 1845-ben, amikor átutazott a városon. • „Losoncra menvén Várgedéről - írja az Úti jegyzetekben - az út Füleken visz keresztül, hol szinte romokban fekszik az egykor nevezetes vár. Természetes, hogy összejártam; de kimondhatatlan harag fogott el, mindőn láttam, hogy a romokat lehordják az utcákat tölteni... hogy amely köveken őseink szent vére szárad, azokon most tapodjanak.. Aztán humorosan ezt is hozzáteszi még feljegyzéseihez: „Fülek sokáig volt a török kezében. Ha naponkint abból a borból kellett volna inniok, melyet én itt a korcsmában ittam, száz évvel előbb szabadult volna meg tőlük Fülek." Az elsiratptt pusztuló romokat az 1970-es években kezdték restaurálni. Reméljük, ez nem tart tovább, mint ameddig a vár felépült. Kanyarodjunk vissza az utolsó füleki nagy csatához! Az 1682-es győzelem után a szultán nevében Thö- kölyt királlyá kiáltoták ki Füleken. O azonban ezután is csak a „felsőmagyarországi fejedelem" címet használta. Ugyanekkor Koháryt Regéc, majd Munkács várába hurcolták. Harminchat hónapos rabsága alatt írta barokk hangulatú verseinek nagy részét. A város műemlékei A váron kívül Fülek legrégibb műemlékei közé tartozik a hajdani ferences templom és kolostor. A római katolikus plébánia már a XIV. században fennállott, s 1470-ben a ferencesek is letelepedtek itt. A templom és a kolostor 1513-ban épült. A törökök ugyan elpusztították, de 1615-ben újra felépült. A XVII. század végén az épületek ismét elpusztultak. A barokk templomot Koháry Ferenc támogatásával és anyagi hozzájárulásával 1725-ben állították helyre. A kolostor újjáépítését 1727-ben fejezték be. A ferencesek különben már 1693-ban visz- szatértek ide, s volt kolostorukban van ma a Nógrádi Múzeum helytörténeti gyűjteménye. A város műemlékei közül megemlíthetjük az 1847-ben épült Cebrián- féle klasszicista kúriát és az emeletes barokk kastélyt, melyet 1830-ban Berchtold Antal építtetett. Később Stephani Erviné lett, s ma a gimnázium épülete. Börtönből való szabadulása után Koháry is visszatért Fülekre, s a XVIII. század első felében kúriát építtetett a vár alatt, megalapozva ezzel a későbbi Coburg-uradalom központját. Madách és a füleki követválasztás Az 1848/49-es események szele Füleket sem kerülte el. 1848. június 16-án tartották az első népképviseleti követválasztást a Füleki kerületben. Madách Imre volt az egyik Nógrád megyei választási biztos. A Füleken lezajlott választásokról is ő küldött jelentést a főispánnak. Ebből tudjuk, hogy az események előtt nagy ingerültség volt itt, ezért többen „Losoncról nemzetőröket kívántak alkalmaztatni". Madách azonban magához kérette a pártok küldötteit, akik megígérték, hogy „a helyszínen minden izgatással felhagynak". A jelentésből értesülünk arról, hogy Madách a választás előtt „a csendbiztos által“ elszedette a választóktól botjaikat, amikkel azok „igen bőven el voltak látva, s nem legkisebb alakúakkal". A szavazatok legtöbbjét Repeczky Ferenc kapta, így az 1848. évi népképviseleti országgyűlésen ő volt Nógrád megye képviselője. A nógrádi politikus 1848. szeptember 28-án a hadsereghez küldött parlamenti biztos, majd Csányi László kormánybiztos helyettese volt. A nemzeti ellenállás a szabadság- harc alatt Nógrádban igen erős volt. Az idegen katonai erőkkel történt megszállás itt nem jelentette a fegyveres önvédelmi harc befejezését. 1849 júliusában Nógrád és a környező megyék lakosságából mintegy 3000 főnyi „gerillaőrség" alakult. A gerillák egy része a honvédsereg kivonulása után is folytatta a harcot. Losonc és Fülek környékén, az erdős vidékeken tanyáztak. Feloszlatásukra csak a világosi fegyverletétel után másfél hónappal került sor. A vármegyei börtönben még 1850-ben is öbb lefegyverzett gerilla rabosko- lott. Köztük volt néhány füleki ha- :afi is. Például a 46 éves Lakatos György, a 37 éves Telek Ferenc stb. A szabadságharc előtt még műkö- lött a füleki kaszinó, a városi kultu- ális élet egyik központja. A század násodik felében több uradalmi köz- >ont alakult. Legnagyobb volt a már :mlített Coburg Fülöpé, akinek mén- elepe, törzsjuhászata és sertéste- tyészete volt itt. A vasúti hálózat építésének eredményeként Fülek is bekerült az or- ;zágos vérkeringésbe. Itt volt a bu- iapest-ruttkai és a fülek-miskolci vasútvonalak csomópontja. Miről tanúskodnak a népszámlálási adatok 1868-ban Füleken nyitott ügyvédi irodát Pap Gyula (1843—1931) költő és etnográfus, aki Erdélyi János biztatására végzett kutatásokat a palócok között. Számos mesét és népdalt gyűjtött. Első versei Arany János Koszorújábah jelentek meg. Füleken született 1871-ben a másik jeles néprajzkutató, Nyáry Albert (fl933). Számos történeti, régészeti és néprajzi tanulmányt írt a szakfolyóiratokba. Az Ethnographiában például a palóc népéletről, a palóc anyáról és gyermekéről; a Néprajzi Értesítőben a palóc lakodalomról és a temetkezési szokásokról. A Pilinyi Árpád-kori temető című műve 1903- ban, 7t palóc kérdés pedig 1914-ben jelent meg Budapesten. Nyáry Albert saját költségein ásatásokat végzett Nógrádban. Ezenkívül kiválóan festett; Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt az Országos Mintarajziskolában. 1925- ben a Nemzeti Szalonban megrendezték gyűjteményes kiállítását. Fülek korán iparosodó várossá vált. 1897-ben téglagyár, 1907-ben pedig zománcgyár épült a városban. Ezzel Füleken jelentős számú munkásság tömörült, s itt lett a munkás- mozgalom egyik központja. Már 1911-ben hosszabb ideig tartó sztrájkokat szerveztek az edénygyárban. A munkások helyzete Füleken századunk első évtizedeiben tovább romlott. Mindez az első Csehszlovák Köztársaság idején is nagy ellenállást váltott ki a dolgozók körében. 1930- ban még az ide látogató Masaryk köztársasági elnököt is néma tüntetéssel fogadták. 1932-ben ismét sztrájkoltak, és nagyszabású felvonulást rendeztek, amelyen Major István szópokolt. 1936-ban a város fölötti Vöröskőn négy hétig tartó sztrájkot szerveztek. Az edénygyári dolgozók híres megmozdulásáról Lóska Lajos csehszlovákiai magyar író, a füleki gimnázium volt tanára Tábortűz a Vöröskőn címmel regényt is írt, amely 1975-ben jelent meg a Madách Kiadó gondozásában. Fülek a világháború után is megőrizte ipari-mezőgazdasági központ rangját. 1960-ig járási székhely volt. A városnak ma gépipara (Kovos- malt) és fafeldolgozó ipara (Béke Bútorgyár) van. Lakosainak száma körülbelül 12 000. Csak az összehasonlítás kedvéért mondjuk el, hogy 1828-ban 1616, 1892-ben / pedig 1904 lakosa volt. Az 1904 lakosból akkor 1820-an magyarok, 54-en szlovákok, 22-en pedig németek voltak. Az 1980-as népszámlálás 10 497 lakost jegyzett. Ebből 7320- an vallották magukat magyarnak, ami az összlakosság 69,7 %-át teszi ki. Ugyanekkor 1980-ban a 15 füleki óvodai osztály közül csak háromban folyt anyanyelvi nevelés. Á Kovos- malt üzemi óvodájában a szülők kérése ellenére sem okították anyanyelvükön a magyar kisgyermekeket. Csáky Károly
