Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-26 / 4. szám
TANULSÁGOKRÓL, KISSÉ MÁSKÉPPEN Samo Falt’an • 1968 augusztusában hazatér Prágába a csehszlovák küldöttség, amely a szovjet vezetőkkel tárgyalt IV. A MOSZKVAI SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE A vitában a KB, a KERB tagjai és a párt rendkivüli XIV. kongresszusának küldöttei közül 29- en szólaltak fel. Az ülésről kiadott közlemény megállapítja: „A vita megerősítette a kommunistáknak azt az elhatározását, hogy a január előtti viszonyokhoz nem térnek vissza, és mindent megtesznek azért, hogy a szűkebbre szabott keretek közt is megőrizzék az elért fejlődés pozitív eredményeit. A vitában felszólalók túlnyomó többsége megegyezett abban, hogy az egység elérésének és megtartásának előfeltétele a párt akcióképességének és a néppel való kapcsolatának megszilárdítása, amely a próbatétel sorsdöntő napjaiban olyan szembetűnően megnyilvánult. A pártnak a cseh és szlovák nép előtt sikerült bebizonyítania, hogy vezető szerepét képes megőrizni abban a harcban is, amelyet államunk felad- hatatlan szuverenitásáért és nemzeteink sorsáért folytat. Ebből az elvszerü álláspontból utasítottak el olyan egyedi felszólalásokat, amelyek kétségbe vonták a január utáni párt- politika alapjait és gyakorlati megvalósításának lehetőségét; ugyanakkor olyanokat is, amelyek figyelmen kívül hagyják a jelenlegi helyzet realitását, és szélsőséges politikai szempontok hangoztatásával veszélyeztetik a moszkvai tárgyalások eredményeinek megvalósítását, kalandor módon és felelőtlenül veszélyeztetve ezzel a nép létérdekét és a január utáni pártpolitika folytatását. A párt nem engedhet meg magának végtelen vitákat olyan korban, amikor kategorikus követelmény, mindent megtenni a szocialista Csehszlovákia anyagi és szellemi értékeinek megóvásáért... A plénum meghallgatta Vasil' Bitek, Jan Pillér, Miloá Jakes, Drahomir Kolder és más elvtársak becsületbeli kijelentését arról, hogy az elmúlt tíz napban nem követtek el népünk és országunk ellen olyat, ami ellentétben volna a kommunista és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság állampolgára becsületével.“ Ülésének végén a CSKP KB egyhangúlag jóváhagyott néhány fontos határozatot. Közülük a legfontosabb a moszkvai tanácskozásokból adódó feladatok teljesítésére; a CSKP XIV. rendkíüli kongresszusának szeptember 9-i összehívásának elhalasztására vonatkozik, s a CSKP KB bizottságának létrehozására - élén Spacekkel -, azzal a feladattal, hogy sürgősen terjesszen elő javaslatot a cseh országrészek kommunistái kongresszusának összehívására. Határozatot a KB a vezető pártszervekben végrehajtandó káderváltozásokról is. A CSKP kerületi bizottságainak, a CSKP KB és az SZLKP KB Elnökségeinek javaslatára a CSKP Központi Bizottsága hét elvtársat kooptált soraiba a KB póttagjai közül és 80 elvtársat, akiket a CSKP XIV. kongresszusának küldötteiként a járási és kerületi bizottságok a CSKP KB-ba javasoltak. Hasonló módon hajtott végre változtatásokat összetételében a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság is. A CSKP KB kizárta tagjainak sorából Mí- chal Chudíkot, mivel kizárták őt az SZLKP KB-ból. Fölmentette tisztségéből Oldfich Svestkát, a Rudé právo főszerkesztőjét, s a Tribuna című hetilap főszerkesztői tisztjével bízta meg. Felmentette Drahomir Kőidért, a CSKP KB Elnökségének és Titkárságának tagsága alól és jóváhagyta Emil Rigónak azt a kérelmét, hogy mentsék fel a CSKP KB Elnökségében betöltött tagsága alól, ugyancsak saját kérésére felmentette a CSKP KB Elnökségének tagságából és a Nemzeti Front elnöki tisztjéből Frantisek Kriegelt. A CSKP KB Elnökségének póttagságából saját kérésére felmentette Antonin Kapekot. Eleget tett Öestmír Cisár azon kérésének is, hogy mentsék fel őt a CSKP KB titkári tisztségéből, hogy teljes mértékben a Cseh Nemzeti Tanács elnöki tisztségének szentelhesse idejét. Titkos szavazással megválasztotta a CSKP KB Elnökségének és Titkárságának új tagjait és póttagjait. A CSKP KB Elnökségének 21 tagja lett: Dubcek, Bitek, Cerník, Erban, Hrdinová, Het- tes, Husák, Kabrna, Mlinár, Neubert, Pillér, Pinkává, Sádovsky, Slavik, Smrkovsky, Svo- boda, Simecek, Simon, Spacek, Tazky és Zrak. Póttagjai pedig Barbírek, Lenárt és Polácek. A titkárság tagjai közül fölmentették Voleníkot, Sádovskyt, és titkos választásokkal kiegészítették Spaőekkal, Kovalőíkkal, a CSKP ostravai KB vezető titkárával ’és Sekerával, a Rudé právo újonnan javasolt főszerkesztőjével. A CSKP KB titkárává választották Spacekot, a CSKP Dél-morvaor- szági kerületi bizottságának eddigi titkárát. FOLYTATÓDÓ PÁRBESZÉD, FOLYTATÓDÓ NYOMÁS Tovább folytatódott a csehszlovák-szovjet megbeszélés a moszkvai egyezmény teljesítéséről. Szeptember közepén hivatalos látogatáson Moszkvában járt Cerník a kormány elnöke. Október 3-án és 4-én tanácskozás volt Moszkvában. Szovjet részről részt vett rajta Brezsnyev, Koszigin és Podgornij, a csehszlovák felet Dubcek, Cerník és Husák képviselte. ,,A két fél értékelte a Szovjetunió és a CSSZSZK kapcsolatai fejlődésének kérdéseit. Különös figyelmet szentelt azoknak az egyezményeknek és intézkedéseknek, amelyekről a Szovjetunió és a CSSZSZK küldöttsége, szeptember 23. és 26. között Moszkvában megállapodott. Tárgyalásuk kiinduló alapját azok a dokumentumok képezték, amelyek az ágcsernyői (Cierna nad Tisou) és a pozsonyi találkozón születtek. Ismételten megerősítették, hogy ezek az intézkedések alapját alkotják a csehszlovákiai politikai élet normalizálásának, Csehszlovákia és a Szovjetunió baráti kapcsolatai fejlesztésének. A csehszlovák küldöttség tájékoztatta az SZKP KB küldöttségét azokról a konkrét intézkedéseiről, amelyeket Csehszlovákiában ezeknek az egyezményeknek a teljesítéseképpen megvalósítottak; ugyancsak tájékoztatta a további eljárásokra vonatkozó nézeteiről. A csehszlovák küldöttség kijelentette, hogy a CSKP KB és a CSSZSZK kormánya mindent megtesz azért, hogy biztosítsa a moszkvai egyezmény teljesítését. Fokozta az igyekezetét a kommunista párt vezető szerepének megszilárdítására. Erősítette harcát a szocialistaellenes erők ellen, megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a tömegtájékoztató eszközök teljes mértékben a szocializmus szolgálatában álljanak, erősíteni fogják a nép kapcsolatát a pártszervekkel, amelyek szilárdan a marxizmus-leniniz- mus és a proletár internacionalizmus pozícióin állnak... A csehszlovák szocialista föderáció kihirdetésével - az 1968. október 27-én elfogadott alkotmánytörvény alapján - az egységes csehszlovák állam 1969. január 1 -jén födera- tívvá alakult. Betetőződött ezzel az az ötvenéves harc, amely a csehek és a szlovákok önrendelkezésének alapelveiért folyt a csehszlovák államban. Egyike volt ez a demokratizálási folyamat legnagyobb sikerének, és az Akcióprogram fontos része valósult meg általa. A csehszlovák föderáció kihirdetése a CSKP nagy sikere volt a demokrácia érvényesítésében és a marxizmus-leninizmus továbbfejlesztésében. Ebben a szellemben zajlottak 1968. október 28-án Prágában Csehszlovákia megalakulása 50. évfordulójának ünnepségei. Ünnepi ülést tartott Pozsonyban október 30-án a CSKP KB, a Nemzetgyűlés, a kormányok és a Csehszlovák Nemzeti Front, amelyen a vár dísztermében Ludvig Svoboda köztársasági elnök, Smrkovsky, a Nemzetgyűlés elnöke és Cerník kormányfő ünnepélyesen aláírta az említett alkotmánytörvényt. Elmondható, hogy Pozsony története során nem tapasztalt még olyan nagy lelkesedést, mint amilyet a nép körében a párt- és állami küldöttség megérkezése váltott ki. VESZÉLY JOBBRÓL ÉS BALRÓL Az őszi hónapokban a CSKP KB további ülését készítették elő. Ennek volt a feladata a január utáni fejlődés és azoknak a feladatoknak az elemzése, amelyek a csapatok bevonulása és a moszkvai tanácskozások után a pártra hárultak. A Szovjetunió éberen figyeltette szerveivel a CSSZSZK helyzetének alakulását. Ellenőrző, illetve összekötő szerepet Konsztantyin Katusev, az SZKP KB titkára töltötte be, de mások is. 1968. november 14-e és 17-e között tanácskozott a plénumülés, és mély, tudományos, kritikus és önkritikus elemzését adta a helyzetnek. Rámutatott a jobboldali és baloldali veszély további fennállására és elsősorban a jobbról fenyegető veszélyt emelte ki. A határozat hangsúlyozza a január utáni fejlődés folytatását és a demokratizálás további kibontakoztatását. A határozatot elfogadták ugyan, de a teljesítése akadozott. A pártban folytatódott a belső harc, fokozták tevékenységüket a szélsőséges erők is. Az 1968-as év vége és az 1969-es év eleje a föderáció teendőinek izgalmában telt el, ezzel együtt jártak bizonyos elkerülhetetlen Itädervältozäsok, főleg a parlamentben és a kormányban. Nagy izgalmat váltott ki Jan Palach diák öngyilkossága. Újra aktivizálódtak a dogmatikusok, konzervatívok, mint „egészséges“ vagy „marxista-leninista" erők. 1969 elején Prágában Lenin halálának 45- ik, Rosa Luxemburg és Kart Liebknecht meggyilkolásának 50. évfordulója alkalmából nyilvános pártülést rendeztek. A hivatalos meghívók alapján érkező 500 résztvevő, akiket gondosan ellenőriztek a belépéskor, jobbára idősebb kommunista. A fő szónok a CSKP KB tagja, Vilém Novy volt. Röviden megemlékezett Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht meggyilkolásáról, mint ellenforradalmi tevékenységről, és azt kérdezte, mi í különbség] az akkori németországi ellenforradalom és a jelenlegi, nálunk zajló ellenforradalom között, mely új Vietnamot akar teremteni. Bírálta a reakciós újságírók szocialistaellenes tevékenységét és Palach borzalmas önégetését. Milyen politikai célokért égette el magát? Általános példát akar adni? Ki viseli ezért az erkölcsi és politikai felelősséget? Novy biztosította a résztvevőket, hogy rövid időn belül föllebben a függöny, és megmutatkozik a CSKP-ban folytatott kiterjedt ellenséges tevékenység. Indrával és Birakkal föntartott jó kapcsolataira hivatkozott, de másokra is a CSKP KB „hűséges leninistái“ közül. Novy beszédét gyakran szakította félbe taps és fölkiálltás: „disznók, árulók, ki velük, üssétek agyon őket“! 1969 első hónapjaiban a CSKP KB titkára, Bilak körül - mint azt emlékirataiban említi - titkos csoportosulás alakult ki, hogy változtatásokat hajtson végre a párt vezetésében. Tulajdonképpen frakciós tevékenység volt ez, először a CSKP KB első titkárának, Dubcek - nek, majd másoknak az eltávolítására. Ebben az időszakban romlott a belpolitikai helyzet: Palach öngyilkossága után felgyújtották Prágában a Aeroflot irodáját és sor került más hasonló incidensre is. A helyzet megoldása hatalmi eszközöket követel. A CSKP KB határozatát nem teljesítették. A Dubcek eltávolítására irányuló minden előkészület központja Biiak irodája volt. Kapcsolatot tartott fönn Indrával, Hoffmannal, Kapekkel, Kolderral, Koreákkal, Zavadillal és másokkal. Mindenekelőtt Dubcek eltávolításáról volt szó (mint ismeretes valami hasonlóról már 1968 nyarán is gondolkodott), utána Smrkovsky és a többiek következtek volna. Ennek a cserének hétféle változatát dolgozta ki Bitek. Elsősorban arra ügyeltek, hogy megnyerjék a KB tagjait, tanácskoztak velük, igyekeztek bővíteni híveik táborát, beszéltek a kerületi és a járási pártbizottságok egyes titkáraival. Szlovákiában Bitekot aktívan támogatta Janik, Klokoc, Durkovic, Lúcan, Pezlár, Bocfa, Martinák, Cheben és mások. A változást a CSKP KB áprilisi ülésére tervezték. Mérlegelték, ki váltsa föl Dubcekot. Elsőként Cerník került számításba, azzal, hogy a kormányelnöki tisztségbe Husák kerül. Á Szovjetunió miniszterelnöke, Koszigin meghívta Cerníket Moszkvába megbeszélésekre, de a repülőtérről egyenesen Brezsnyevhez men* 1990.1.26.
