Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-19 / 3. szám

A kisnyúl——--------——meséje Eg yik csodálatos napsütéses délután jött egy hatalmas valami, ilyet még nem láttam, szerintem ti sem, szóval jött egy hatalmas valami, nagy puha testével. Hogy jobban el tudjátok képzel­ni: úgy nézett ki, mint egy óriási léggömb, félig leeresztve. Ami­kor megállt mellettem, ijedtsé­gemben csak kukán bámultam rá. Mellettem állt, de közben úgy szétfolyt, hogy ráterült szőrtelen, puha testével a salátaleveleim­re..., mintha nem is lett volna benne csont, gerinc, hús, csak hájból állt volna össze. Első ijedtség után felbátorított kedves mosolya, és igyekvő mozdulata, ahogyan megigazította az általa meggyűrt salátaleveleimet. Meg­szólítottam:- Szervusz. Én vagyok a Kis­nyúl, te vagy a Panci?- Panci..., csudát, én vagyok a Főszilárd. Nevemet tulajdon­r/ssss/ssss/ss/sssssss/sssssss HOGYAN RAJZOLJUNK... (Miroslav Motycík rajza) ságaimnak köszönhetem; szilár­dan tudom, mit akarok, szilárdan állok a lábamon - válaszolt, s lö- lényegesen, de kedveskedve megvakargatta égnek álló füle­imet.- Jól van, Főszilárd, de melyik állatfajhoz tartozol?- Én vagyok az állatok királya. Persze tudom, hogy mindenki azt állítja, hogy az oroszlán az, de megsúgom neked, mert olyan aranyos kis pofácskád van, hogy nem igaz, mert én vagyok a ki-' rály.- Hogyan lehetnél az állatok királya, amikor szétfolysz? Nem hiszem el. Bizonyítsd be! - ma- kacsoltam meg magam.- Átugrom neked ezt a szaka­dékot - mutatott az erdő legmé­lyebb szakadéka felé.-Jó-jó... Átfolyt a szakadékon, majd ismét vissza mellém.- Nahát, Főszilárd, tényleg te vagy az állatok királya. Mi villog a kezedben, ami aztán mindig eltűnik a zsebedben?- Semmi, te buta Kisnyúl, káprázik a szemed.- Miért nem eszel meg?- Kicsi vagy.- Kérsz a salátáimból? - ud­variaskodtám.- Lehet róla szó. - Ezzel leült, s elkezdett falni. Egy perc sem múlott el, s az egész évi saláta­készletem belakmározta. Nem mertem szólni. Csendben figyel­tem, hogyan tér nyugovóra a mai időszámítás szerinti állatok kirá­lya. Ráfolyt a fűre, s mire mélyen elaludt, teste belepte az erdő tisztását. Én is nyugovóra tértem, alig láttam az orromon túl. Mindent belepett a nyirkos, sűrű köd.- Föszilárd, Főszilárd! - szó- longattam az állatok királyát, de nem válaszolt senki. Nagy uralkodók Géza fejedelem, a magyar államalapítás atyja (kb. 940 - 997) DÉNES GYÖRGY Jön a fagy Jön a fagy, itt a fagy, csillant fehéraranyat, jégvirágok, jégkacsok cifrázzák az ablakot, pofozkodnak a szelek s megnyitják a szelepet. Térdig hóba süppedünk, jégbe jelet üthetünk, megindulunk lécen, szánon, átgázolunk a világon. Körforgás Felszakad a köd, felszakad a köd. Földünk, mint egy óriási motolla, pörög. Megforgatja az eget, meg a lomha felleget, körhintáznak hegyek-völgyek, zúgó tengerek. Forog a sok falu, város, Téri, Piri, Samu, János, forog autó, vonat, emberben a gondolat. Pereg a tűz, forog a víz, Pozsony, Kassa, Párkány, Zseliz, fordul a nap meg az est, London, Párizs, Budapest. Állati kv í Az állatkertek kedvelt kiránduló- és szórakozóhelyei felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Szinte nincs a világon olyan nagyváros, ahol ne lenne ZOO. Ha jártál már állatkertben, s nemcsak az állatokat figyelted meg, hanem a kis ismertető táblácskákat is elolvastad, akkor könnyen válaszolsz a kérdésekre. 1. A flamingó nagyon kecses madár: hosszú lába, hosszú nyaka, középen lefelé hajló rövid csőre van. Legismertebb a rózsás flamingó, amelynek színe gyengén rózsaszínben játszó. E gázlómadár Európa mely területein él? 2. A teve - ahogy a biológiaórán is tanítják - páros ujjú patás állat. A legősibb kérődző, összetett gyomra még csak háromosztatú (a leveles gyomor hiányzik). Mind a kétpúpú, mind az egypúpú tevét Ázsiában, Indiában és Arábiában háziállatként tartják. Régen a siva­tagi közlekedés legfőbb ,.járműve“ volt. Az egypúpú tevére gyakran használnak egy másfajta nevet is. Tudod milyet? 3. A mindig elegáns, csíkos ruhát viselő zebra a lóval rokon állat. A fehér és sötétbarna sávok jó rejtőzködési lehetőséget biztosíta­nak számára. A zebrák száma az utóbbi időben erősen lecsökkent, de má is csapatokban élnek. Elsösorbag hol? 4. A vízilónak semmi köze sincs a lóhoz, inkább a sertésfélékhez. E hatalmas állatok növényevők. Két fajuk van. Ismered ezeket? (souoq ueqieAB} se UBq|OÁ|0} b>|ujv) (o||zia isnyu ‘(|e ueqiepje sbjbsoolu B^ujv-teőnÁN) qhzia edjgi f U!e6esje) seAnj OA>jej ej|ap |oiejeqezs b >(BUB>jujv '£ 'jepeiuojQ Z ua>)aia|njei oz9ao paőuat-eia^aj e sa -jzo^pigj v 'l rozséiba Gondolkodom, tehát. MEGFEJTÉS A január 5-ei számunkban kö­zölt feladatok megfejtése: a fe­hér ceruzából van több;- pipa. Nyertesek: Nagy Lívia, Dobóca; Komlós Anikó, Fülek; Trója Katalin, Ladmóc; Dunay Gábor, Somorja; Jobbágy Angelika, Érsekújvár. TARKA KOCKÁK A kiterített palást­ból összehajtogat­ható a számmal je­lölt kockák egyike. Melyik? •9* SZÖGES KÉRDÉS! Tippelj! Negy­vennél több vagy kevesebb háromszög szá­molható össze a négyszögben? Persze az is le­het, hogy sem több, sem keve­sebb, hanem pontosan annyi. Nos, mennyi a háromszög? ■ I I I I I I I A magyar történelemben min­denki számára ismert évszám 896. A besenyőktől szorongatott etelközi magyarok a krónikások szerint ebben az évben kezdték meg bevonulásukat a Vereckei- hágón és Erdélyen át a Kárpát medencébe Árpád fejdelem ve­zetésével. Árpád Álmos fejede­lem fia volt. Apját Erdélyben a honfoglalás idején megölték. „Átmos v nem tudott bemenni Pannóniába“ - olvashatjuk Kr/s-* tó Gyula és Makk Ferenc az Árpád-házi uralkodókról szóló könyvének egy XIV. századi kró­nikából vett idézetében. A magyaroknak a honfoglalás idején két fővezérük volt. Az egyik Kurszán, a névleges föki- rály, vagyis a kende, a másik Árpád, a magyar hadak fővezé­re. A névleges főkirály feladata az égiekkel való kapcsolattartás volt. Álmos rosszul tartotta a kapcsolatot az égiekkel, hisz a magyarok vereséget szenved­tek a besenyőktől; tehát meg kellett halnia —a korabeli törvé­nyeknek megfelelően. Később megszűnt a kettős fejedelem­ség, Árpád egyeduralkodó lett. A Kárpát-medencét a kilence­dik században buja növényzet borította. A magyarok a meg­szállt területet széles, sűrűn be­nőtt lakatlan sávval, a gyepűvel határolták el. Csak az őrt álló katonák tudták, hogyan lehet az áthághatatlan gyepűn átjutni. A Kárpát-medence benépesíté­se, a morva (Svátopluk) és a bol­gár (Zalán) fejedelemségek letö­rése után a magyarok rablótá­madásaikkal veszélyeztették a nyugat- és dél-európai népe­ket, akik imáikba foglalták, hogy a ,,magyarok nyilaitól ments meg uram minket“. Az állatokat tartó - pásztorkodó - magyarok jó­szágaik számára új és új legelő­helyet kerestek, így szüntelenül vándorolniuk kellett, bár téli szál­láshelyeiken földműveléssel is foglalkoztak. Ezt a foglalkozást fejlesztették tovább, amikor a Kárpát-medencében tartósan letelepedtek. A helyét gyakran változtató - kalandozó - magyar törzseket és elfoglalt földjeiket, legelőiket könnyen bekebelezte volna a terjeszkedő német biro­dalom, ha Géza fejedelem nem kezdi el a széthúzó pogány ma­gyar törzsek egyesítését és lete­lepítését. Árpád vezér, a krónikák sze­rint 907-ben meghalt, a hatalmat négy fiára hagyta Árpád fiai és unokái még jó ötven évig csatá- roztak a mai nyugat-európai né­pek őseivel, mígnem 955-ben I. Ottó német császár Augsburg- nála Lech mezején olyan veresé­get mért a magyarokra, hogy a csata színhelyéről - a legenda szerint - csak hét gyászmagyar tért haza asszonyaihoz és a tör­zsek öregjeihez, hogy megvigye a szomorú hírt. A csatamezőn lelték halálukat a magyar törzsek nagy vezérei: Bulcsú, Lél (Le­hel), és Súr. Mi azonban már nem hiszünk a legendáknak, tudjuk, hogy a Lech mezejéről • többen visszatértek, köztük Tak­sony vezér. Árpád vezér unoká­jának, Taksonynak egyik fia, Gé­za, 955-ben még suhancgyerek lehetett, de már nagy feladatok várták... Taksony és az Erdélyben állo­másozó Gyula magyarjai között laza volt a kapcsolat. Gyula Bi­zánccal kereste a szövetséget, Taksonynak a nagy vereség után kellett rendbe szednie né­pét. Ó azonban 970 körül meg­halt, s ezt a feladatot fiára, Gé­zára hagyta, aki tudta, hogy ha első ember akar lenni az ország­ban, és jó szomszédságban akar élni a Kárpát-medencében élő népekkel, a magyar törzseket le kell telepítenie, fel kell vennie a kereszténységet, hogy hatal­mát külpolitikailag is megszilár­dítsa, tehát a pápa támogatását elnyerje. Bonyolította a helyze­tet, hogy Géza I. Ottótól kért £ 4 Géza nagyfejedelem (Júlia Ferletaková fotoreprodukciója) Róma hitét valló keresztény hit­térítőket és lovagokat, feleségül pedig a keleti (bizánci) keresz­ténységet valló Gyula lányát- Saroltot - vette. Géza politikai okokból maga is megkeresztel- kedett, és az István nevet kapta. Elrendelte, hogy fiának, Vajknak- a későbbi (I. (Szent) István királynak - is ezt a nevet adják megkeresztelkedése után. Ist­ván - Stephanos - megkoszorú- zottat, megkoronázottat jelent. Géza nem folytatott aktív kül­politikát, erejét hatalmának belső megszilárdítására összpontosí­totta. 990 körül a Dunától és a Garamtól nyugatra elterülő Kárpát-medence Gézáé volt. Ezen a területen rakta le a feu­dális magyar állam alapjait, mű­vét fia, I. István fejezte be. Gézát a hatalom gyakorlásában segí­tette energikus, férfias hajlamok­kal rendelkező felesége, Sarolt, aki „az egész országot a kezé­ben tartotta, férjét és ami férjéé volt, maga kormányozta". Gézának uralma utolsó sza­kaszában meggyűlt a baja Kop- pánnyal, aki elutasította a ke­reszténység felvételét, sőt Géza végrendelkezésének sem hajtott fejet, miszerint Gézát fia, Vajk követi az uralkodásban. Géza 997-ben, nem sokkal fia házas­sága után meghalt. így egy fél­barbár államot hagyott fiára, Ist­vánra. Makkai István a Magyarok csillaga című regényében ír Gé­záról. Olvassátok el a regényt! KOVÁCS TIBOR 4 .mm s 18 H mt l ■■■■■■■■■■ !■■■■ 1990.1.19. üasárnap *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom