Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-29 / 26. szám
dBUjgsBfl Sz ellös lombozatot MOST IDŐSZERŰ A CSONKÁZÁS, HÓNALJAZÁS A szakszerűen és rendszeresen elvégzett zöldmunkákkal, a metszéshez hasonlóan, kedvezően befolyásolhatjuk a tőke fejlődését, növekedését, termékenységét, a termés minőségét. A zöldmunkák egyik legfontosabbika a csonkázás. Ne hagyjuk a tőkéket elsűrűsödni, mert a buja lombozat nagyon kedvezőtlen. A túl nagyra nőtt hajtások csúcsa nem érhet be, miközben a tápanyagot feleslegesen elvonják a tőkétől. Visszahajolva pedig erősen árnyékolják a fürtöket, a hajtásokat és azok rosszul érnek be. Kisebb lesz a bogyók cukortartalma, a nem eléggé beérett vesszők pedig télen könnyen megfagyhatnak. A sűrű lombozat kedvez a szürkerothadás terjedésének, elősegíti a szőlőmoly szaporodását és a kártételét, ami kedvez a rothadás fellépésének. A hajtásnövekedés szabályozásának, a termöegyensúly visszaállításának régi, bevált módja a csonkázás, tetejezés. Akkor végezhetjük, ha a tőkék hajtásai a támberendezést 40-50 centiméterrel túlhaladták. A tapasztalatok szerint legkedvezőbb a június végi, július eleji csonkázás. Ez növeli a tőke erőnlétét, javítja a fürttermés minőségét. A gyenge hajtásokat kézzel is visszatörhetjük, de ha már megerősödtek, célszerűbb ollót vagy sövényvágót használni. A jó kondíciójú, gyalogmúvelé- sú tőkék hajtásait 90-100 cm magasságban csonkázzuk, s karós tőkéket a fejlettségtől függően 150-180 cm magasan. A huzalos művelésű tőkék hajtásait akkor csonkázzuk, ha a hajtásai kezdenek visszahajolva árnyékolni. A visszavágott hajtások legfelső fürtje fölött legalább 5-6 levél maradjon, hogy a bogyók zavartalanul fejlődhessenek. Az új telepítésű és a második-harmadik éves szőlőt hagyjuk nőni, ne bántsuk. Ezeknél ugyanis arra kell törekedni, hogy minél fejlettebb és erősebb tőkét nyerjünk és minél előbb elkezdhessük a múvelósmód szerinti alakításukat. Ezeket legfeljebb akkor csonkázzuk, ha a szőlő még szeptember közepén is növekedne. A csonkázás kiegészítő művelete a hónaljazás. Erre azért van szükség, mert a hajtások levélhó- naliának nyári rügye a kialakulás után rendszerint kihajt és ez fokozza a lombozat zsúfoltságát. Az erős hónaljhajtás-képződés többnyire arra utal, hogy megbomlott a növény egyensúlya. Régebben a szőlősgazdák teljesen eltávolították a hónaljhajtásokat. Az újabb tapasztalatok, vizsgálatok szerint ez nem helyes, mert bár a fiatal hónaljhajtás először inkább tápanyagot fogyaszt, az alsó levelek kifejlődése után azonban számottevően résztvesz az egész tőke szénhidráttermelésében, s ez igen kedvező a fürt fejlődésére. Ezért az a célszerű, ha két-három levelet meghagyva csípjük, törjük vissza a hónaljhajtásokat. Ezt a műveletet, ha szükséges, a tenyészidő alatt három- négyszer ismételjük meg. Gyengébb növekedésű fajták esetén, ahol a hónaljhajtás nem súrúsít, hagyjuk meg azokat, mert segítik a tőke fejlődését, növelik az asszimilációs felületet. A szakszerű csonkázás és hónaljazás hatására a fürtök nagyobbak lesznek, a bogyók szebben színeződnek, és nagyobb mennyiségű csemege- és borszőlőt szüretelhetünk. (Kertbarát Magazin) A napraforgót is szeretik A kertben mindig elszórtam néhány szem napraforgómagot, de inkább csak dísznek, mint tudatosan neveltem ezt a növényt. Egyszer aztán úgy hozta a véletlen, hogy elfogyott a bekészitett takarmány, az eső meg csak zuhogott, s nem volt mivel etetnem. Gondoltam egyet, letörtem a napraforgóról néhány levelet, s magam is csodálkoztam, milyen jóizüen majszolják a nyulak Azóta rendszeresen termelek napraforgót az utak és a kehtés mellett. Ezzel a friss zöldtakarmányon kívül az abraktakarmány változatosabbá tételéhez is nyerek némi szemet, ami főleg a hízóra fogott süldőknek kitűnő csemege. A tenyészállatoknak a magból csak keveset adok - elsősorban vedlés idején -. nehogy elhízzanak. (hu) SZÜRKEPENESZ ELLEN valószínűleg nálunk is szívesen FOGADNAK A VIRAGKED- VELÖK A KÉPÉN LATHATÓ, SPECIALIS TAMASZTEKOT. MELYET A GROWER MUNKATÁRSA A BRIT TERMESZTŐK BIRMINGHAMI SZAKKIALLiTÁSAN LÁTOTT. A HOSSZÚ HAJTÁSOKAT, INDÁKAT NEVELŐ DÍSZNÖVÉNYEK MEGTÁMASZTÁSÁRA SZOLGÁLÓ SEGÉDESZKÖZT A CSEREP SZELÉHEZ LEHET RÖGZÍTENI. ÍGY A TARTOEDÉNY EGYENSÚLYA IS BIZTONSÁGOSABB. A szürkepenész gyakorlatilag a virágzás kezdetétől egészen a szüretig veszélyezteti a szőlőt, de a meleg és párás környezetben tárolt, télire eltett fürtökben is kárt tehet. Elhatalmasodásának gátat vethetünk azzal, hogy szellős, a napfény számára is jól hozzáférhető tőkealakot választunk, s a zöldmunkák során úgy rendezzük el a hajtásokat, hogy minél kedvezőtlenebb feltételeket teremtsünk a gomba számára. Ami a vegyszeres növényvédelmet illeti, többen virágzás utánra ajánlják időzíteni az első kezelést. A gyakorlati tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy feltételeink között már virágzás elöttre is célszerű beütemezni egy permetezést. Később a fürtzáródás és az érés kezdetén kell ismét permetezni. Főleg a korai csemegeszőlőknél, de a borszőlőknél is elhagyható az utolsó kezelés, ha ezt az időjárás alakulása megengedi, vagy a kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási határidők megtartása megköveteli. A javasolható vegyszerek közül 14 napos várakozási határidővel alAZ ELSŐ TERMÉSKÖTÉST KÖVETŐEN UGRÁSSZERŰEN MEGNŐ A HAJTATOTT PAPRIKA TÁP ANYAGIGÉNYE, EZÉRT A KORÁBBAN „KOPLALTA- TOTT NÖVÉNYZETET - FŐLEG A SOVÁNY TALAJOKON - RENDSZERESEN FEJTRÁGYÁZNI KELL NYOMELEMEKET IS TARTALMAZÓ. VÍZBEN OLDOTT MŰTRÁGYÁKKAL LEGJOBB A KIS ADAGOKKAL VÉGZETT. 7-14 NAPONKÉNTI BEÖNTÖZÉS, MERT A TÚLADAGOLÁS VESZÉLYÉVEL EGYÜTTJÁRÓ. EGYSZERI NAGY ADAG A VIRÁGOK ÉS APRÓ TERMÉSEK TÖMEGES ELRÚGÁSÁHOZ VEZETHET (Kiss Árpád felvétele) Mire jó az MgN-sol? kalmazható a Ronilan 50 WP, a Su- milex, a Rovral 50 WP és a Rovral FLO. Rövidebb, csupán 10 napos várakozási idejű a Botran, ami főleg a csemegeszőlőnél előnyös. Ezzel szemben az Euparennel legfeljebb 21 nappal a csemegeszőlő és 35 nappal a borszőlő szüretelése előtt lehet permetezni, viszont ez a szer a lisztharmat és a peronoszpóra fé- kentartásában is a segítségünkre lehet. Szalai László Az egy idő óta kistermelői csomagolásban is kapható MgN-sol folyékony műtrágya 8 százalék nitrogént és 10 százalék magnéziumot tartalmaz, mégpedig vízben könnyen oldódó, tehát a növények számára azonnal hozzáférhető formában. Ebből következik, hogy megfelelő oldat formájában közvetlenül vetés vagy ültetés előtt alaptrágyaként, a tenyészidőben pedig beöntözésre és lombtrágyázásra egyaránt alkalmazható. Elsősorban azoknál a növényféleségeknél van nagy jelentősége, amelyek gyakran szenvednek magnéziumhiány okozta hiánybetegségben. Mindenekelőtt az alma- gyümölcsúek, csonthéjasok, bogyósok és a szőlő megelőző kezelésében lehet vele jó eredményt elérni, de a magnéziumra igényes zöldségfélék és dísznövények egészséges fejlődését is nagyban elősegíti. Gyakorlatból tudjuk, hogy a köny- nyú talajok gyakran szenvednek magnéziumhiánytól, más területeken egyes elemek túlsúlya következtében olyan kémhatás alakul ki a talajban, amely gátolja a magnézium érvényesülését. Ezenkívül a tartósan hűvös időjárás, a nagy káliumtartalom és a gyökérrendszert ért károsodás is kedvezőtlenül hat a növényzet magnéziumellátottságára. Ilyen területeken a beöntözés vagy lombtrágyázás segítségével megelőzhető, illetve hatásosan gyógyítható az észlelt hiány betegség. Az MgN-sol folyékony műtrágyát - főleg a nitrogénigényes káposzta, karfiol, póréhagyma, zeller, pázsit esetében - az ugyancsak folyékony DAM-390-nel keverve ajánlják kijuttatni. A kombinált adagolás más növényeknél is előnyös, főleg akkor, ha a kedvezőtlen időjárás gátolja a gyökéren keresztüli tápanyagfelvételt, vagy a kártevők jelentős kárt tettek a növényzetben. Lombtrágyázás esetén az oldatot a kora reggeli vagy az esti órákban kell kipermetezni, amikor nagyobb a levegő páratartalma és alacsonyabb a hőmérséklet, mert ilyenkor intenzivebb a levelek tápanyagfelvétele, s nem áll fenn a perzselés veszélye. Beöntözéshez és permetezéshez egyaránt műanyag edényben ajánlatos elkészíteni az oldatot. Az MgN- sol az ajánlott DAM-390 folyékony műtrágyával tömény állapotban is keverhető, viszont a foszfort tartalmazó trágyafóleségekkel semmiképpen. Ez annyit jelent, hogy a nevezett folyékony műtrágyákkal végzett alaptrágyázás esetén a foszfor- és kálitartalmú műtrágyákat külön kell kijuttatni. Még akkor is, ha az utóbb említett elemek szükséges mennyiségét történetesen szintén folyékony műtrágya (PK-sol) fel- használásával juttatjuk a talajba. A gyártó lovosicei Észak-csehországi Vegyi Üzem hat hónapos szavatossági időt tüntet fel a csomagoláson, de az MgN-sol ennél lényegesen tovább tárolható károsodás nélkül. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a mínusz 5 plusz 30 fok közötti hőmérsékleten tárolt, közvetlen napfénytől védett MgN-sol folyékony műtrágya legkevesebb 2-3 évig minden károsodás nélkül raktározható. A felhasználás időpontját és az adagolás módját illetően a használati utasításhoz kell igazodni. (dek) 1990. VI. 29. Paradicsom, kevesebb levéllel Miután a fólia alá vagy az üvegházba kiültetett paradicsom fürtjei sorra kötnek, az alsó, idősebb levelek lassan elhalnak, működésük csökken. Ennek félreérthetetlen külső jelei is vannak: az élénkzöld levél elveszti a színét, szélei megsárgulnak, elszáradnak, a levélnyél elvékonyodik, gyakran lehajlik. Sajnos az ilyen levélen tömegével telepednek meg a kórokozó gombák, baktériumok és kártevők. Emiatt nem kívánatos a jelenlétük, el kell távolítani őket. Az érésben levő fürtök több fényhez jutnak, gyorsabban érnek, szebben színeződnek. A levegős növényállomány kevésbé fertőződik, a kijuttatott permetszernek jobb a hatékonysága. Egy-egy alkalommal legfeljebb 2-3 levelet törjünk le, s a munkát a déli órákban végezzük, hogy a törésfelületek mihamarább beszáradjanak. Közvetlenül a levelezés után ne öntözzünk. Az érő fürt fölött két fürtemelettel hagyjunk legalább tíz kifejlett levelet vagy egy méternyi leveles szárat. A töréssel minél kisebb szárfelületet sértsünk meg. A letört leveleket hordjuk ki és komposztáljuk vagy égessük el. (ti) Készüljünk a telepítésre A szamócaültetvény három év után megvénül, lényegesen kevesebb és apróbb, értéktelenebb gyümölcsöt terem, tehát fel kell számolni. Az új telepítéshez magunk is nevelhetünk palántát, így olcsóbbá tehetjük a termelést. A legtöbb fajta erőteljes ostorindákat fejleszt, amelyek már az érés kezdetén megjelennek a töveken, főleg az idősebbeken. Az ostorindákon több indanövény fejlődik, melyek közül mindig az anyatőhöz legközelebbi gyökeresedik meg. Ebből lesz nyárra legerőteljesebb palánta, főleg ha gondoskodunk is róla. HELYBEN NEVELT, TELEPÍTÉSRE ALKALMAS, MEGFELELŐ GYÖKÉRZETTEL RENDELKEZŐ INDANÖVÉNY, MELYET FÖLDLABDÁVAL KIEMELVE CÉLSZERŰ ÚJ HELYÉRE ÜLTETNI A sikeres házi szaporítás egyik alapfeltétele, hogy jól válasszuk meg az anyanövényeket, amelyek sarjaiból palántát nevelünk. Azok járnak el helyesen, akik még szüretkor kijelölik a legegészségesebb és legfejlettebb, darabos gyümölcsöket termő töveket. Legjobbak az egy vagy kétéves tövek, az idősebbekről csak végszükség esetén célszerű szaporítani. Ha erős palántákat szeretnénk, akkor a megjelölt anyanövényeken legfeljebb 3-4 ostorindát hagyjunk meg, s azokat irányítsuk a szüret után fellazított sorközbe. A gyökereztetésre kiválasztott indanövények között legalább arasznyi távolság legyen. Siettethetjük a meggyökeresedést, ha az indanövényeket kissé belenyomjuk a talajba vagy felkupacoljuk. Augusztusig a legtöbb indán meggyökeresedik egy vagy két indanövény, így tövenként 6-8 fejlett palántára számíthatunk. A további fejlődést segíti, ha telepítéskor földlabdával emeljük ki és ültetjük új helyére az általában három-öt lombleveles palántát. Házikerti feltételek között a gyökereztetés a tövek közelében elhelyezett virágcserepekben is megoldható. Még jobb, ha a már meggyökeresedett indanövényeket a nyár eleién felszedjük és palántanevelő ágyasba telepítjük. így a szamócást korábban rendbe tehetjük vagy felszámolhatjuk és őszig még egyszer bevethetjük, s közben a zsenge palánták fejlődését is jobban figyelemmel kísérhetjük. A palántaiskolában 15-20 cm-es sor- és 10 cm-es tótávolságra ültessük az indanövényeket, lehetőség szerint a kert félárnyékos, nedvesebb szögletében. (km)
