Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-22 / 25. szám
A hegymászás élő legendája. Mindig új és igényesebb célokat tűz ki maga elé. Miután -a világon elsőként - mind a 14 himalájai, 8 ezer méteren felüli hegycsúcsot meghódította, az Antarktiszon is végiggyalogolt. Sokan kalandornak, hazardőrnek tartják. S hogy mi erről a dél-tiroli születésű, 45 éves szupersztár véleménye?- Évekkel ezelőtt elhatároztam, hogy a világ összes jelentős csúcsát megmászom. Ez sikerült. Ezért tovább akartam lépni, új kalandokat kerestem. Ha nem sikerült volna az antarktiszi vállalkozás, és megint visszatértem volna a már meghódított csúcsokhoz, nevetségessé válhattam volna. A déli-sarki expedíció után az újságokban néhány gúnyos hangú kommentár is napvilágot látott. Többek között ilyen kérdés is felmerült: Mikor vág neki Messner a Szaharának napszemüveg nélkül?- Az ilyen buta megjegyzéseket figyelmen kívül hagyom. Egyik ismert kollégája, Bubendorfer kijelentette: amit Messner csinál, az nem méltó hozzá. Mindenáron az érdeklődés középponjában akar maradni.- „Bubo“ és a hozzá hasonló hegymászók nem kollégáim. Próbálják csak megismételni teljesítményeimet. Nem túlteljesíteni, csak megismételni. Rájönnének, hogy ez nem olyan egyszerű. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy ez előttem még senkinek sem sikerült. Emberfeletti teljesítményeivel netán az örök ifjúság receptjét akarja megtalálni?- Nem, viszont tény, hogy az antarktiszi útról hihetetlenül jó erőben tértem vissza. Ma olyan erősnek érzem magam, hogy bátran kijelenthetem: próbáljanak a fiatalok lépést tartani velem. Lefogadom, hogy kitartásban a húszéveseket is lepipálom. És ez nagyszerű érzés. Ez azt jelenti, hogy nem fél az öregségtől?- Egy cseppet sem. Hány évig fogja még hasonló akciókkal sokkolni a nyilvánosságot?- Még legalább egy évtizedig. Rengeteg tervem van. A Déli-sarkon fedeztem fel, milyen természetes számomra - még extrém körülmények közt is - a gyaloglás. Ezért e téren még nem mondtam ki az utolsó szót. Az embereknek többet kellene használniuk lábukat, és kevesebbet gépjármüveiket. Az autó nemcsak a levegőt szennyezi, de lelkileg is nyomorékká tesz. Lusták vagyunk járni, és ez a vesztünket jelenti. Mindezek ellenére, ahogy láttam, használta a liftet...- Csak azért, mert itt van. Münchenben például a gépkocsim állandóan a garázsban vesztegel, mindenhova gyalog járok. Ha emlékirataim feldolgozásánál megakadok, sétálok egyet, s máris jobban megy az írás. ön racionális ember, mégis azt állítja, hogy egyik expedíciója alkalmával találkozott a yetivel.- Én ilyesmit nem mondtam. De igen, és nem is egyszer, és kijelentésén az egész világ derült.- Ez nekem mindegy. Nem ártana viszont, ha az újságírók figyelmesebben hallgatnák, amiket mondok. Én arról beszéltem, hogy egy yetihez hasonló állatot láttam, és ez nagy különbség. Egyszer még bebizonyítom, hogy az általam említett két lény valóban létezik. Hogy mondta? Nem egy, hanem két „micsodát“ látott?- Igen. Egy fekete, medvére hasonlító lényt, és egy vöröses, majomra emlékeztető állatot. Az előbbi nagyobb, az utóbbi kisebb volt, mint az ember. Felszereléséből a kamera sem hiányzik. Hogy lehet, hogy egyetlen felvételt sem készített? *- A találkozás annyira váratlan volt, hogy nem volt időm fotózni. Később visszatértem a színhelyre, s néhány napig lesben álltam, de hiába. Az említett lények nemcsak félénkek, de óvatosak is. Mindezek ellenére bízom benne, hogy egyszer az egész világnak bebizonyíthatom igazamat. Persze csak akkor, ha a kínaiak nem zárják le Tibetet. Váltsunk témát. A pszichológusok azt állítják, ön előszeretettel keresi a halálos veszedelmeket?- Nem. A kalandorokra nem jellemző, hogy haláltmegvetöen bátrak. Ha életveszélyes helyzetbe kerülünk, minden idegszálunkkal a túlélésért küzdünk. Egyszer 8200 m magasan elszakadt a sátram. Ez gyakorlatilag csaknem azt jelentette: itt a vég. De az ember a legreménytelenebb pillanatban sem adja meg magát. Nem mondja: na most meghalok, ezért gyorsan megírom a végrendeletemet, hanem végsőkig küzd az életéért. Az a benyomásom, hogy a jövőben még szolgál egy-két meglepetéssel.- Jól gondolja. Még távolról sem hoztam ki magamból mindent. Ezt azért említem, mert a sarki expedíciót a kutyák kíséretében nem tartottam maximális teljesítménynek Akkor is vállalkozna ilyesmire, ha nem aratna tapsot?- Bevallom, igénylem a nyilvános elismerést. Kinn a vadonban erre nincs szükségem, a visszatérésnél annál inkább. Kísérletei azt bizonyítják: olykor el szeretne szakadni a civilizációtól?- Igen is meg nem is. Úgy érzem, egész életem csupa szemtelenség. A természetben élek, és csak az ö törvényeinek vetem magam alá. Az ipari társadalmat tudatosítom, de nem szívelem. Kihasználom a civilizáció előnyeit, de egyúttal megvetem és kinevetem. A városból gyakran menekülök a vadonba, mert ott senki sem korlátozhat. Azt állítja magáról, hogy a társadalom számkivetettje... ... Nemcsak azt. Szívem mélyén anarchista vagyok. Mindezek ellenére sikerekre törekszik... Én inkább Így mondanám: Kihasználom a társadalmat céljaim elérésére. A földi javakat sem veti meg. Birtok, kastély, gépkocsik tulajdonosa...- Ezek csak külsőségek. Igazi életemet a civilizációtól távol élem. Igen, de a luxust is szereti.- Ez nem a legmegfelelőbb kifejezés. Szeretem a teljes értékű életet. Legjobb teljesítményeimet is akkor értem el, amikor minden téren - fizikailag, szellemileg és szexuálisan is kielégítve voltam. És élvezi a sikereket, éli életét...-Valóban nem élek rosszul. Legalábbis, ami a polgári elképzeléseket illeti. Ha például Párizsban vagyok, csak a legjobb éttermekbe járok. De a sikerek nyitját nem az evésben, ivásban látom. Legfontosabb az, hogy az ember legyen önmagához becsületes és kellőképpen radikális. Nem hiszem, hogy életünkben túl sok nagy lehetőség adódik. Általában mindenki előtt csak egy igazi alkalom nyílik, és azt ki kell használni. Nekem ez sikerült, ezért sok az irigyem. Rengetegen - és ez társadalmi igazságtalanság - életük végéig olyan munkát végeznek, amelyet nem szeretnek. És csak a töredékét keresik annak, amit ön. Igaz is, mit csinál ennyi pénzzel?- Eddigi kalandjaim ötmillió márkát emésztettek fel. Egy ismert pszichológus „első osztályú exhibicionistának“ nevezte. Állítólag szereti, ha nagy hűhó van ön körül?- Ha érdekesen akarom megírni riportjaimat, erre is szükség van. Mit gondol, Tolsztoj miért volt oly kiváló író? Azért, mert azt írta, amit érzett. Azzal is vádolják, hogy olykor úgy viselkedik, mint a „Napkirály“.- Én valóban „Napkirály“ vagyok. És ezen már nem lehet változtatni. Már több mint ötven igényes és sikeres expedíció van mögöttem, és ha holnap egy fiatal partnerrel vágok neki egy újabb vállalkozásnak, ó a visszatérésünk után automatikusan az árnyékomban marad. Nem gondolja, hogy nagy szerelme, a hegymászás miatt lemaradt valamiről az életben?- A Déli-sarkon volt elég időm gondolkodni eddigi életem felett. Fanatikusan szeretem a hegymászást és a kalandokat. Ezért talán sok mindenről lemaradtam. De hátrány ez? Talán megmenthettem volna a házasságomat, ha abbahagyom a hegymászást. De ebben sem vagyok egészen biztos. Milyen nemzetiségű tulajdonképpen? Van aki osztráknak, van, aki olasznak mondja.- Elsősorban és mindenekelőtt embernek érzem magam, a világ polgárának. Ha már határokat kell vonnom, közép-európai vagyok, aki München és Firenze közt van otthon. Északabbra már fázom. Emberileg. Különben olasz az állampolgárságom. Végül elégedett-e a világ legismertebb és legsikeresebb hegymászója?- Ha egytől tizenkettőig osztályoznám az elégedettséget, hatost adnék magamnak. A legmagasabb jegyet egyedül a Déli-sarkon osztottam volna ki. Ott nagyon boldog voltam. Egész eufórikus állapotba kerültem. Talán azért, mert a civilizáció, mint már többször is említettem, nem az én otthonom. Harminc fokos hidegben jobban érzem magam, mint fűtött szobában. Ezért biztos, hogy még visz- szatérek az örök jég birodalmába. Külföldi források nyomán: (O. V.) „Életem csupa SKÓT- Sajnálom, csak tengerre néző szobáink vannak, amelyekért pótdíjat kell fizetni - közli a hotelportás a szobát kereső skóttal.- És ha megesküszöm, hogy soha sem fogok kinézni az ablakon? - próbál alkudozni a skót. HITETLEN TAMÁS- Igazgató úr, elhoztam a vőlegényemet, mivel szegény féltékeny, és nem akarta elhinni, hogy ön öreg, kövér és kopasz - közli a titkárnő a főnökével. A végső kudarc (Mikus Sándor karikatúrája) SZÁZAS TEMPÓ- Én százzal szeretek hajtani - dicsekszik az egyik autós a másiknak.- Én pedig inkább hatvannal - hogy megérjem a százat! HASFÁJÁS- Ha fáj a hasad, Pétiké, akkor ma nem mehetsz ki a strandra!- Akkor a hátamon fogok úszni, mama! ITAL- Ha történetesen elmegyek inni - akkor a feleségem utána három napig nem áll szóba velem.- No és gyakran szoktál elmenni?- Minden harmadik nap! ELŐNYÖS VÁLTOZÁS-Tudod, Liliké: újra hozzámegyek a volt férjemhez. Szombaton lesz az esküvőnk.- Ezek szerint Lajos előnyére megváltozott?- Bizony: igazgató lett belőle! BOLDOGTALAN SZERELEM Tudod, Micike, az én életemben három boldogtalan szerelem volt: az első meghalt, a második más férfihoz ment férjhez - a harmadikat pedig feleségül vettem... Andrej Sekula karikatúrája HAMIS GYÖNGY- Nem gondolod, Lajos, hogy ezek a gyöngyök hamisak? - kérdi a feleség a férjétől, amikor az átnyújtja a születés- napi ajándékot.- Ezt nem mondhatod komolyan, Lujza! Akkor hiába adtam volna ki 50 koronát? NIX DEUTSCH-Tudsz németül, Ödön?- Igen.- Akkor mondd meg, mit jelent ez: ich verstehe es nicht.- Nem értem. Akkor miért vágsz fel? E heti aforizmánk Az ég szerelmére, nehogy panelből építsék fel az európai házat! Milan Kupecky KETTEN BESZÉLNEK- Már nem udvarolsz annak a csinos, barna asszonykának.- Megtiltotta az orvos.- Csak nem vagy beteg.- Nem, de az orvos a férje. x- Hogy van 7- Nem panaszkodom, nincs kinek. x- Mondja, tulajdonképpen miért fest képeket?- Amikor a hatodik gyerekünk megszületett, elhatároztam, hogy alkotó erőmet másra fordítom. x- Mitől hízott meg a szomszédja?- Zöldségtől.- Olyan sok zöldséget eszik?- Nem eszi, árulja. x-Legutóbb akkora halat fogtam, hogy nem bírtam el!- Én meg akkorát, hogy a fényképét sem bírtam el! x- Csak nősülj meg, barátom, meglátod mennyire megfiatalodsz.- Miből gondolod?- Olyan szófogadó leszel, mintegy gyerek. x- Gyűlölöm az orgonaszót.- Miért?- Az esküvőmet juttatja eszembe. x- Bevált módszerünk van a panaszok felszámolására.- Elárulná, milyen?- Felszámoljuk a panasztevőt. i/asÉmap HÉTVÉGI MAGAZIN Index 48097 Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szllvássy József: 210/4453 Főszerkesztői titkárság 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Pákozdi Gertrud: ^ 210/4460 és Zsilka László: 210/4453. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla: 210/4454. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanoviéova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Adminisztráció: Apollopress Kiadóvállalat 819 02 Bratislava, Martanovicova 25, v 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanoviéova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5. 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanoviéova 25,17. emelet, 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaée, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. ŐSTK-felvétel
