Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-22 / 25. szám
Kaland Egy májusi reggel jó korán felébredtem. Kiugrottam az ágyból és felöltöztem. Felpattantam a kerékpáromra, és irány az erdő! Az út mentén virágzó akácfák illatát szívtam magamba. Mire az erdő szélére értem, a nap aranyos tányérja már ki- kikandikált a dombtető mögül. Gyorsan elrejtettem a biciklit egy terebélyes bodzabokor alá, aztán siettem be a sűrűbe, hogy le ne maradjak a hajnali csodákról. Ügy- gyel-bajjal felmásztam egy fára és figyeltem. Az erdőben még félhomály volt. Könnyű pára szállt fel a földről. Ekkor kelt fel a nap. Valahol mesz- sze egy kakukk kiáltozott. Az avarban buksi fejű cinegék keresték a reggelit. Egy ölyv szállt el az erdő felett. Erre a cinkék szétrebbentek, de jól tudták, hogy egy ölyv nem jelent számukra veszedelmet. Néhány perc múlva már újra a földön keresgéltek a kék mellényes madárkák. A cinkék zörgették az avart, én pedig elgondolkoztam. Közben egy rigó udvarolt kedvesének a fészek szélén és vígan füttyögte:- Huncut a bíró! Ahogy így tűnődtem, egyszer csak arra figyeltem fel, hogy körülöttem nagy csend támadt. Csak a rigó rikácsolt vészjóslóan:- Vigyázzatok. Veszély közeledik! Körülnéztem, és az egyik bokor mögül elöporoszkált egy lógó hasú nőstény róka. Libát tartott a szájában, amely nemrég még az erdészé lehetett. A róka letette a földre a jószágot, és megrázta a fejét. Mintha csak az erdei madarak zenebonáját akarta volna kirázni a füléből. Ezt gondolhatta közben:- Bolondok vagytok mind! Most még jó dolgotok van, de ha majd megjönnek a gyerekek, akkor aztán lesz nemulass! Én most nyolc éhes kölyöknek hordok élelmet, mert a társamat megölték az emberek. Aztán felkapta a libát és elballagott. A nap már magasan járt. Vár az otthon! - gondoltam magamban, bár még nem volt kedvem hazamenni. Végül ímmel-ám- mal mégis lemásztam a fáról, és bringámmal elhajtottam a falu felé. Delmár Gábor, a Nagysallói Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanulója Dénes György Pók, pók, kaszáspók, hol van a nyolcadik lábad? Alkalmasint elkaszáltad. Héttel most már mit csinálhatsz, milyen szénarendet vághatsz? Ki látott már ilyen pókot, sántán viszi a cókmókot. Nyolc helyett hét lábbal bajlódik, míg átlábal a part alatt egy erecskén, s felmászik a tüvecskén. Pók, pók, kaszáspók, hol van a nyolcadik lábad? Bizonyára elkaszáltad. De jó volna, ha kinőne, ha nem most, hát esztendőre. A Kiskunsági Nemzeti Park A Kiskunsági Nemzeti Park legalább olyan változatos, sokszínű, mint az a tájegység, amelynek nevét viseli. Területileg nem összefüggő, hanem úgynevezett mozaik nemzeti park, hiszen hat különálló egységből tevődik össze. E hat egység mindegyike a kiskunsági táj egy-egy jellemző területét képviseli. Kezdjük azzal, amelyik a legközelebb fekszik Budapesthez: Kiskun-pusztával. A köztudatba Apaj- puszta nevén vonult be. Ez az ország legnagyobb összefüggő pusztája. Es az egyetlen, amelynek talaja szolongyás-szikes, szaknyelven szólva: meszes-szó- dás. Abban viszont tökéletesen megegyezik a Hortobággyal, hogy itt is sajátos növény- és állatvilág található. Míg amott a kékvércsék, itt a túzokok a madárvilág koronázatlan királyai. Messze földön híres az itt működő Kiskunsági Állami Gazdaság ménese, tehenészete és juhtenyésztése. Ám aki erről nem hallott, legalább az évente megrendezett kiskunsági pásztor- és lovasnapokról bizonyára ismeri hírét e tájnak. Fogathajtás, pompás lovas bemutatók, tréfás vetélkedők és egyéb látványosságok csábítanak ide évről évre egyre több érdeklődőt. A következő tájegység a fiilöp- szállás-szabadszállási szikes tavak vidéke. Ennek a sekély, szó- dás kémhatású víznek, a számtalan apró szigettel, zsombékkal te- lepöttyögetett szikes tóláncnak óriási madárvédelmi jelentősége van: 70-80 madárfajnak kínál költő- és tartózkodási helyet! Mivel a nagy madárvonulások útvonalába esik, egyben a vándormadaraknak is fontos pihenőhelye. A harmadik tájegység: Lakitelek - Tőserdó. Tulajdonképpen egy Tisza menti ártéri terület, amelynek különösen a növényvilága roppant értékes. Messze földön itt található a legszebb fehér tündérrózsa, tavirózsa és az ártéri galé- riaerdók fáinak törzsére felfutó, liáA június 8-i számunkban közölt feladat megfejtése: a - 1 -es és az 5-ös, b - 5-ös és a 6-os, c - 2-es és a 4-es. Nyertesek: Korintus Blanka, Várhosz- szúrét: Tóth Angelika, Oroszka: Pásztor Roland, Bély: Farkas Erzsébet, lllésháza; Pallag Szilvia, Kassa. nos erdei szőlő. Kicsit délebbre van az a rét, ahonnan 895-ben Zalán seregei megfutamodtak a honfoglaló Árpád fejedelem harcosai elöl. A negyedik a fülöpházi homokbuckák világa. Évezredekkel ezelőtt, az Ós-Duna medréből fújta ki és rakta le itt a szél a homokot, nyugatról keletnek tartva, három buckarajban. Méghozzá a homok szemcsenagyságától és a szél erősségétől, irányától függően, roppant változatos felszínben-for- mában. így lett - és maradt - ez a terület Európa egyetlen dunai eredetű homokvilága, amolyan szárazföldi dűnesor, amely a szél hatására ma is állandóan formálódik, alakul. Az ötödik tájegység az alföldi nádasok, rétek, az izsáki Kolon-tó és az orgoványi Kargala-mocsár vidéke. A folyóvizek szabályozása előtt az Alföldre egykor annyira jellemző nádasok, zsombékok, to- csogósrétek, virágos kaszálók utolsó összefüggő tömbje ez a terület. Értékes és gazdag élővilágánál talán csak nemzetmentő szerepe volt jelentősebb, hiszen számtalanszor nyújtott menedéket a környékbelieknek ellenséges támadások idején. Ide menekült a lakosság a tatárjárás, a törökdú- lás elől. Utoljára hagytuk a Kiskunság gyönyszemét, Bugacot. Kecskeméttől alig 30 kilométernyirakínál- ja titkait a természetrajongóknak: a homokbucka-vonulatot, az ósbo- rókást, a Nagyerdőt és a pusztát. Lenyűgöző az ósborókás érintetlen állapotban látható élővilága: a fehér nyírfák lábánál tenyésző, 120 éves borókabokrok s a rovarvilág csak innen ismert példányai. Bugac védett természeti értékei olyan jellegzetes homoki növény- társulások, amelyeknek párját nem találni sehol a világban. A borókás bucka, a körises égerláp vagy a homokpusztai tölgyes messze földről idevonzza a botanikusokat. Nyíri Éva Gondolkodom, tehát... * \> vMtfopf i «+-I U_ J u • J z t k á • í • 1 f! s ✓ e a n z ! s C r a JLj á z y a l! ? ^3 « PC NÖVÉNYKERESŐ Húzd ki a táblázatból a feltüntetett növényneveket; a megmaradt betűkből egy újabb növény nevét „állíthatod össze“. Készítette: B. A. FERENCZY Noémi alkotása Skót né- pi tánc Gége azonos hangzói It • Lófajta Szekundum Kis patak FERENCZY Noémi alkotása Tonna Magányos- san élő személy A bróm vegyjele Víziállat FERENCZY Noémi alkotása Gondolt Személyes Magyar vezér Gida fele Omszk folyója Sajnál Szín Hidrogén FERENCZY Noémi alkot. Sziget a Föld. tengerben Pihesze- rú köny- nyú szál Szekundum Automatikus Német mü- vészcsalád A rege közepe Észak Fokozatos közelítés latinul Csermely Vese - latinul Mesében van! Elbeszélő költészet FERENCZY Noémi alkotása Azonos betűk A dűlő közepe Korosabbnak mond Idegen női név Irány Tengődik Névelő Szétválasztva Kedvelt keleti étel Károly Állattenyésztő farm Noémi Figyel Személyes névmás Kamrában van! Mánia közepe Kecske kicsinye Kalapács Tehát - latinul Aktinium, argon Vám - szlovákul Iskolatípus Határozószó Ugyan Déli étkezés az angoloknál összevissza lóg! Centiliter Róbert Török tiszti rang Személyes névmás Bácsi FERENCZY Noémi alkotása Kálium Száz évvel ezelőtt született FERENCZY NOÉMI festőművész, a modern magyar gobelinművészet megteremtője. Rejtvényünk fő soraiban nyolc művének címe található. Megfejtésként ezt kell beküldeni szerkesztőségünk címére (819 15 Bratislava, Martanoviőova 25.) legkésőbb június 27- ig A helyes megfejtők közül - sorsolással - öten könyvjutalomban részesülnek. Készítette: LŐRINCZ LÁSZLÓ A június 8-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Abegg variációk, Karnevál, Tavaszi szimfónia, Bécsi farsangi tréfa, Pillangók“. Könyvjutalomban részesülnek: Petri Sándor, Tornagörgő; Zsittnyan Éva, Komárom; Dobri Mária, Alsószeli; László Benő, Galánta; Polcsá- nyi Sándor, Kassa. 10 1990. VI. 22. ilasärnap KA SZÁSPÓK
