Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-15 / 24. szám
i/asärnap HO GYAN ÉLNEK EURÓPA MÁS ORSZÁGAIBAN A KISEBBSÉGEK Érdemes megismerkednünk más európai államok kisebbség- védelmi gyakorlatával. Dániának, az emberi dimenziós konferencia házigazdájának mindennapi gyakorlata különös figyelemre érdemes. Európa legrégebbi királyságának ötmillió lakosa közül a legutóbbi népszámlálás során mintegy 1,7 százalék vallotta magát német, illetve 0,4 százalék svéd nemzetiségűnek. Tekintettel arra, hogy a kisszámú svéd nemzetiség szinte egész Dániában elszórva él, inkább a dániai nemzetek helyzete érdekes. A német kisebbség területi koncentrációja Dánia NSZK-val határos Dél-Jylland (Észak-Schleswig) megyéjében számottevő. E megye 25-30 ezer lakosa tartozik a német nemzetiséghez. Dánok az NSZK-ban és németek Dániában évszázadok során a terület gyakorta váltakozva volt német, illetve dán fennhatóság alatt. 1920- ban a versailles-i béketárgyalások döntése alapján népszavazás volt, amikor is Észak-Schleswig lakóinak többsége a Dániához való tartozás mellett voksolt. A határ kijelölésére vonatkozó népszavazási döntést, amely igyekezett a tényleges nyelvi-etnikai határ vonalát követni, a dán oldalra került németek egy kis része soha nem ismerte el - bár Dánia jelentős kiváltságokat biztosított számukra. A kialakult helyzet jó táptalajt adott a német nemzetiszocialista eszmék terjedéséhez, amelynek eredményeként 1938-ban a német kisebbség náci befolyás alá került és egyik előkészítője volt Dánia 1940. áprilisi német megszállá- sának A második világháború alatti kollabo- ráns magatartás és háborús bűncselekmények miatt mintegy háromezer főt ítéltek el a helyi német kisebbség tagjai közül. Bár 1945 őszén a német kisebbség deklarálta lojalitását a dán uralkodói házhoz és elismerte az 1920-as határokat, 1945 és 1950 között mindenfajta politikai, szervezeti tevékenységet betiltottak a dániai németek számára. A nemzetiségek helyzetének jelentős javulása 1955-höz kötődik, amikor is az NSZK-nak a NATO-ba való belépéséhez történő dán hozzájárulás egyik feltételeként megállapodást készítettek elő a határ mindkét oldalán élő nemzetiségek helyzetének rendezéséről. Tárgyalások kezdődtek a dániai német, illetve az NSZK-beli dán kisebbség képviselői között, hogy parlamentjeik számára kidolgozzák a kisebbségvédelmi politika legfontosabb alapelveit. 1955. március 30-án Adenauer kancellár' és Hansen dán miniszterelnök Bonnban, a kisebbségek képviselői előtt elhangzott, egybehangzó nyilatkozata új alapokra helyezte a két szomszéd állam kisebbségvédelmi együttműködését. Az elhangzottypolitikai szándéknyilatkozat Bonn-Koppenhága Deklaráció néven vált ismertté. Az alapelveket rögzítő deklaráció nem tekinthető formális nemzetközi jogi szerződésnek, hanem a két kormány által önként vállalt gyakorlatnak, ami kiállta az idő próbáját. A határ két oldalán élők valóban hídszerepet töltenek be a két állam között, > egyéni és kollektív jogaik csorbítatlanok. ÖSSZEKÖTŐ IRODA A dániai német kisebbség fő koordináló szervezete a mintegy 4500 tagú, 13 regionális és 27 helyi részleggel működő Észak-schleswigi Német Szövetség - «Bund deutscher Nordschleswiger (BdN) - szervezet, amely három fő célt rögzített alapokmányában: 1. a Dániához való állampolgári kötődés maradéktalan teljesítése mellett fenntartani és támogatni a német néphez való szellemi és kulturális kötődést; 2. a dán állammal együttműködni a német kisebbséget érintő kérdésekben; 3. az európai integráció céljait szem előtt tartva erősíteni a határokon túli együttműködést. A BdN székhelye Abenrában van. A szervezet a dán parlamenti választások alkalmával Schleswig Párt néven vesz részt a politikai küzdelmekben. 1953-tól 1964-ig a Schleswig Párt saját képviseleti mandátummal rendelkezett a dán parlamentben, a Folketing- ben. A későbbiekben a Liberális Párttal lépett közös listára. 1983 óta a dán kormány mellett külön állandó összekötő irodát létesítettek a német kisebbség érdekvédelmének intézményesítése céljából. A mai rendezett dán-német viszonyra talán legjellemzőbb - közép-európai fejjel nehezen hihető -, hogy a határokon túl élő nemzetiségek közösségi életének finanszírozása jelentős részben a másik állam költségvetéséből ered! A BdN szervezet éves 39 millió márkás (!) költségvetéséből 16,7 milliót az NSZK központi és tartományi költségvetéséből fedeznek, s ezzel megegyező gyakorlatú - bár kisebb összegű - az NSZK-ban a Flensburg környéki dánok közösségeinek felhasználására történő dán támogatás. Ez biztosítja az oktatási intézmények, klubok, napilapok, kulturális fesztiválok, könyvtárhálózat, a sportkörök, illetve egyházközségek működési költségeit. Saját könyv- és lapkiadójuk van. A BdN által megjelentetett „Nordschleswiger“ újság az egyetlen német nyelvű napilap egész Skandináviában. Napi négyezer példánya döntően előfizetői útján kel el. Hasonló terjesztési lehetőségekkel rendelkezik, mint az NSZK- ban megjelenő „Flensborg Avis“, amely az ott élő dánok napilapja. (Érdemes megemlíteni, hogy a „Nordschleswiger“ újság nemzetközi híranyagát az NSZK- ban állítják össze nyomdakész formára, s a dániai Abenrában lévő szerkesztőség a német közösség helyi híranyagának összeállítására fordítja figyelmét.) Ami az anyanyelven történő oktatási, művelődési lehetőséget illeti, jelenleg 24 óvodát, 18 általános iskolát, egy német anyanyelvi gimnáziumot, illetve továbbképző főiskolát tartanak fenn. Az oktatás nyelve a német, a tantárgyak megegyeznek a dán tananyaggal. Gimnáziumi tanáraikat az NSZK Schleswig-Holstein tartomány oktatási minisztériuma küldi. A gimnázium tanulói dán záróvizsgájuk mellett önkéntesen egy német irodalmi-nyelvi tesztnek is eleget tehetnek, amelynek sikeres letétele után az NSZK-beli érettséginek is megfelelő bizonyítványt kaphatnak kézhez. EGYÜTTES FELELŐSSÉG Német nyelvű (több tízezer kötetes) könyvtár- és regionális klubhálózat áll a német nemzetiség kulturálódásának szolgálatában. Maguk a németek is elismerik, hogy a dán-német határ körzetében kitűnő lehetőségekkel rendelkeznek a nemzetiségek. Ennek talán az a - semmiképpen sem kizárólagos - oka, hogy mindkét nemzetiség megközelítőleg hasonló számban található a határ két oldalán. Dánia és az NSZK a bizalom légkörében, az együttműködés szellemében egyaránt „odafigyel“ helyzetükre. Ez az intézményesített kölcsönös gondoskodás jól példázza mindkét állam önként vállalt, együttes felelősségét. Back András Népszabadság 1990. VI. 15. Mathias rex és a humanizmus Székesfehérvárott május 16-19 között MÁTYÁS ÉS A HUMANIZMUS KÖZÉP-EURÓPÁBAN címmel nemzetközi kollokviumot tartottak, amelyen több mint húsz előadás hangzott el a Hunyadi Mátyás korával kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről. A Mátyás halálának 500. évfordulója alkalmából rendezett kollokviumon részt vett dr. RICHARD PRAZÁK történész, a briinni Masaryk Egyetem professzora is. Vele beszélgettünk a székesfehérvári rendezvényről.- A kollokvium Margolin professzornak (Tours, Franciaország), a reneszánsz tanulmányok nemzetközi társulata elnökének Az európai humanizmus Mátyás korában című előadásával kezdődött, majd Klaniczay Tibor akadémikus beszélt arról, hogy milyen szerepet játszott Corvin Mátyás udvara az európai kultúrában. Ezeket további, szintén érdekes és színvonalas előadások követték, például Mátyás humanista neveléséről, a lengyelországi és itáliai humanizmusról, a 16. századi magyar történetírás Mátyás-képéről. Ugyancsak érdekes beszámolókat hallhattunk arról, hogyan értékelték Mátyás személyét a 15-17-dik századbeli francia és angol történészek (Csernus Sándor és Gömöri György előadásai). Kulcsár Péter előadásában pedig arra az eddig még ismeretlen tényre hívta fel a figyelmet, hogy a fiatal Zrínyi Miklós 1634-ben, tehát még gimnazista korában írt beszédében Mátyást Szent László mellett a legjelentősebb magyar uralkodók közé sorolta. Ezenkívül még számos előadás hangzott el a humanizmus korának egyes konkrét kérdéseiről. RitóoK Ágnes például Vetési László veszprémi püspök eddig ismeretlen munkáira hívta fel a figyelmet. Átfogó előadást hallhattunk Janus Pannonius költészetéről, a magyarországi humanizmus fejlődéséről. Az előadók természetesen Mátyás korára, s az uralkodónak az akkori közép-európai politikára gyakorolt hatása különböző mozzanatainak ismertetésére helyezték a hangsúlyt.- Mivel foglalkoztak előadásukban a kollokvium csehszlovákiai résztvevői?- Josef Hejnic, a CSTA római és görög tanulmányok intézetének tagja arról beszélt, miként hódított tért a humanizmus a nyugat- és dél-csehországi régióban, ahol különösen a Rozmberk-család állt kapcsolatban Mátyás udvarával. Alkalmasint ehhez a főúri családhoz vonult vissza Mátyás halála után Galeotto Marzio, a neves olaszországi humanista. Én előadásomban a Pogyebrád György és Hunyadi Mátyás közti viszonynyal, a Mátyás korához fűződő cseh-ma- gyar humanista kapcsolatokkal, főként pedig Janus Pannonius és itáliai egyetemi diáktársa, Protassius olmützi püspök kapcsolataival, valamint Filipec János királyi kancellárnak a cseh nyelv magyar királyi kancelláriában való érvényesítése terén szerzett érdemeivel foglalkoztam. Filipec nevéhez fűződik a brünni humanista nyomda létesítése 1486-ban, ahol két évvel később kinyomtatták Thuroczi János Chronica Hungarorum című híres történeti müvét.- Kérem, foglalja össze a kollokvium munkáját.- A kollokvium Mátyás humanista orientációjára helyezte a fő hangsúlyt, s azt húzta alá, hogy Mátyásról, mint nemzeti királyról alkotott felfogás csak később alakult ki. Akkor, amikor Corvin Mátyás a magyar nemzeti érdekekért, egy erős nemzeti állam megteremtéséért folyó küzdelem jelképévé vált. A székesfehérvári kollokvium kidomborította a magyarországi humanizmus jelentőségét az európai fejlődés szempontjából. Felszínre hozta a magyarországi humanista irodalom fejlődésére vonatkozó újabb értelmezéseket, felhívta a figyelmet II. Pius pápa emlékirataira, melyek fontos dokumentumok Mátyás kora kezdetének jobb megismeréséhez. Számunkra különösen értékes, hogy a székesfehérvári kollokvium kihangsúlyozta Mátyás kora cseh-magyar művelődési kapcsolatainak jelentőségét. Somogyi Mátyás
