Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-06-15 / 24. szám

Vasárnap 1990. június 17. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 04.37, nyugszik 20.41 Kö- zép-Szlovákia: 04.44, nyugszik 20.48 Nyugat- Szlovákia: 04.50, nyugszik 20.54 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová­kia: 00.45, nyugszik 14.20 Közép-Szlovákia: 00.52, nyugszik 14.27 Nyugat- Szlovákia: 00.58, nyugszik 14.33 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük LAURA, ALIDA - ADOLF nevű kedves olvasóinkat • 1810-ben született Ferdi­nand FREILIGRATH német író (t 1876) • 1900-ban született Karel LIDICKY cseh szobrász, nemzeti művész (t 1976) • 1920-ban született Franciois JACOB Nobel-díjas francia bi­ológus. A VASÁRNAP következő számának tartalmából EGY ÉVEZRED NEMZETISÉGEIRŐI A KÁRPÁT­MEDENCÉBEN Ács Zoltán cikke A MEG NEM SZÜLETETTEK Péterfi Szonya riportja AZ EGYOLDALÚ TÁPLÁLKOZÁS VESZÉLYEI Dr. Emil Ginter kandidátus, a pozsonyi Népélelmezési Kutatóintézet munkatársának írása VADÓCBA RÓZSÁT Szabó G. László riportja A TITKOS SZOBA Krúdy Gyula novellája Sütő András NAPLÓJEGYZETEK ÁLLANDÓ ROVATAINK Gyermekvilág Házunk tája Hogy mik vannak! | Levelek Vélemények Milyenek is vagyunk? Az autóbusz-megállóhoz menet minden nap át kell vágnom egy nem túl nagy, de elég forgalmas parkon, mely tele van hotdog-árussal és újságosbódékkal. így sok az ember is. A múltkor egy szomorú, lehangoló esetnek voltam a szemta­núja. Két pad között egy középkorú férfi feküdt a földön véres homlokkal és eléggé természetellenes helyzetben. Már több méter távolságból láttam a körülötte csoportosuló embereket. Közelebb érve ilyen megjegyzéseket hallottam: „És ilyenek­kel van tele az egész város. Részegre isszák magukat, aztán nyilvános helyen akarják kialudni a mámort. Az ilyenekkel bírságot kellene fizettetni vagy börtönbe zárni őket. Mit szólnak ehhez a külföldiek? Csak rontják a városképet.“ A telefonfülkéből egy idősebb úr lépett ki és közölte, hogy hívta a mentőket. Közben aggódó pillantást vetett a földön fekvő emberre. A többi bámészkodó lassan szétszéledt. A mentő gyorsan megérkezett. A fiatal mentöorvos lehajolt a fekvő férfihez s szívinfarktust állapított meg. Azonnal kórházba kellett szállítani. Az orvos közben méltatlankodott, hogy megint későn jött a hívás. Panaszkodott, hogy rengeteg hasonló esetük van. Sokszor megtörténik, hogy mire a hely­színre érnek, már késő. Az emberek többsége, ha látja is, hogy valaki fekszik a földön, nem veszi figyelembe. Meg se áll, csak lesújtó pillantást vet a fekvő ember felé azzal a megjegyzéssel: Már megint egy részeg! És folytatja útját. Csak ritkán akad olyan emberséges járókelő, aki kihívja a mentőket. Pedig egy telefonhívással emberéletet lehetne megmenteni! A buszon ülve elgondolkoztam, milyenek is vagyunk tulaj­donképpen embertársainkkal szemben? Közömbösek! Nem törődünk, csak magunkkal. Kevés köztünk az önzetlen, segítő­kész ember, pedig erkölcsi kötelességünk segíteni a rászoru­lókon. Varga Edit Nagymagyar Újra kinyitott Nem akartam hinni a szememnek, amikor végigmentem a fülekpüspöki főutcán, látván, hogy újra kinyitott a hentesüz­let. Már jó pár hónapja zárva volt. Különféle füstölt- és hentesárun, valamint tőkehúson kívül, ritka csemegének számító vesepecsenye is kapható volt. Az üzlet vezetését egy falubeli fiatalember vállalta félállásban. Igaz, a helyiség lehetne kicsit nagyobb is, mert a szomszéd falubeliek és a falun átutazók is szívesen vásárolnak itt. Az áruellátással viszont nincs gond, az árut a húsipari vállalat időben és kellő mennyiségben szállítja. Az üzlet ragyog a tisztaságtól. Gondolom, ezt hamarább is meg lehetett volna oldani, hogy ne kellett volna Fülekre járnunk hentesáruért, amit most már helyben vásárolhatunk meg. vass Attila Fülekpüspöki ,,Illatos“ buszmegálló Érsekújvár nemcsak vasúti csomópont, hanem közúti is. Sokan utaznak át a városon autóbusszal. Míg a vasúton utazók az állomás épületében igénybe vehetik a különböző szolgáltatásokat - a büfétől, újságárustól kezdve a szociális helyiségekig - addig az autóbuszon utazók széljárta helyen várhatják a csatlakozást. A kicsi szociális helyiségről nem is beszélve, ami hétköznap csak reggel héttől este hétig, szombaton pedig délután négyig nyújt lehetőséget megköny- nyebbülésre. Ebből következik, hogy szombat délutántól hétfő reggelig nem lehet igénybe venni. Üzemeltetője, az Érsekúj­vári Városi Műszaki Szolgáltatóvállalat illetékesei arra sem gondoltak, hogy e szükséges szolgáltatás hiánya miatt váro­sunk jó hírnevén csorba esik. Nem veszik figyelembe, hogy az autóbusz-megállóhelyet hajnaltól nemcsak a környező falvak­ból érkező buszok utasai veszik igénybe, hanem a távolsági buszjáratok utasai is. Arra már csak a levegőben terjengő bűzről lehet következtetni, hogy a korai járatok és a hétvégi utasok illemhely nem lévén hogyan végzik sürgős dolgukat. Nagy András Hangyaboly A hangyák gyújtik-cipelge- tik a kenyérmorzsákat, me­lyek tán kétszer vagy három­szor akkorák, mint ők maguk. Egyikük éppen egy szalámi­darab elfuvarozásával pró­bálkozik, igaz eredménytele­nül. Az ember mire merész­kedik: hát nem megzavarja munkájában a sok apró szor- goskodót? Ám az ember le szeretne ülni. Hogy hol és hova? Egy hangyabolyra? Oda semmiképpen sem. Te­hát megy tovább és ülőhelyet keres. A hangyák meg köz­ben tevékenykednek. Mit te­hetnek ők minderről? Nem, nem az a baj, hogy le szeretnénk ülni! Hanem, hogy hangyabolyokat létesí­tünk. .. Szétszórjuk a kenyér- morzsákat, nem ügyelünk kellőképpen arra, hol és hova dobjuk el a szalámi héjat... Viharnak semmi jele. A hangyák mégis előjöttek. Hogy hol? A vonatban! Tehát keressük a szabad fülkéket, mert az egyiket elfoglalták - a hangyák. Susla Béla Tájkép - csak pipacsokkal Szülőföldem tája minden év­szakban megannyi látnivalót kí­nál. Ilyenkor számomra a hul­lámzó gabonatáblák a legcso- dálnivalóbbak. A kalászba szök­kenő búza, árpa zöldje, melybe már a sárga is belevegyül, jelez­ve Péter-Pál, az aratás közeled­tét. A csallóközi róna végtelenbe vesző zöldjét helyenként hatal­mas piros foltok tarkítják. Az árokpartokon, de itt-ott mélyen a földeken is hosszú, harsány piros sávok törik meg a végelát­hatatlan zöldet. A milliónyi pi­pacs virágai óriási lángnyelvként lobognak. Ez a látvány semmivel sem pótolható. Gyerekkorom óta évente várom, akár a gabona, hogy learassák. Ha bármily messzire sodorna a sors, a pipa­csokkal ékesített gabonaföldek emlékképét biztosan magammal vinném. Igen, ezt az évente elénk táruló látványt az itteni em­berek a szívükbe is zárják. Talán ezért van az, hogy el sem akarom hinni: az a pipacs, amit látok, mind most virágzik. Mintha való­ság és sok-sok év emléke összevegyülne. Hiszen ha nem így volna, akkor a piros szirmok közt kék virágokat nem látnék. S hogy mégis látok, az sajnos, már csak a képzeletemnek kö­szönhető. A búzavirág ugyanis egy ideje teljesen kiveszett. Hogy miért? Nem tudom. Csak a szakemberek a megmondha­tói: a vegyszerek alkalmazása, új búzafajták meghonosítása, vagy egyéb oka van-e kipusztu­lásának. A mostani gyerekek már nem szedhetnek belőle csokrot. Sót, már nem is ismerik. A jövő nemzedékei elé már csu­pán a pipacstól pirosló táj tárul. Vagy előbb-utóbb az sem? (füiöp) akértők számítása szerint a Pozsony környéki erdőkben évente mintegy 60-80 tonna, érté­kes, ehető gomba terem, ami sovány marhahúsra átszá­mítva 40-50 vágómarha hú­sával egyenértékű. Ugyan­akkor, állítólag az ugyancsak magas tápértékú, fehérjetar­talmú sampinyon (Psallista campestris) termesztése is fellendült az utóbbi időben. Természetes tehát, hogy a langyos esőkkel, párás haj­nalokkal jelentkező gombá- szati idény kezdete után na­gyon sok érdeklődő a pozso­nyi központi piacon is gom­bát szeretne vásárolni. Csak- hát még Stanislav Helex pi­acfelügyelő is ezt hangoz­tatja:- Magam lennék az első vásárló, ha vargányát, róka­gombát, netalán éppen szarvasgombát kínálna vala­ki. Akár maga a gombász, vagy akárki az árusok közül. Ennek persze előfeltétele, ta fél tonna gombát értékesí­tett, de beszüntette az árusí­tást, mert átépítik, korszerű­sítik a termesztötelepet. Új­bóli üzemelésére talán tizen­négy hónap, de inkább csak piacra hozott fél métermázsa gomba utolsó fél kilója. Hiva­talos áron, 30 koronáért. Hiá­ba példálózgatok, hogy tíz méterrel odébb a 3 koronás salátát kettőért adták el ne­kem, mert elhoztam az utolsó öt fejet, nincs engedmény a hivatalosan megszabott ár­ból. Csak magyarázat:- Még így is olcsón adom, hiszen máshol, mástól nem vásárolhat. Különben egy gombaágy csak 2-3 hónapig terem, ki tudja, öt-hat hét múlva lesz-e egyáltalán gomba a piacon. Szóval, ha nincs szerve­zett gyűjtés, akár meg se teremne erdőn, mezőn az a sok gomba. Ha nincs ösz­tönzött gombatermesztés, nincs áruválaszték, akár piac se lenne. (hajdú) Miért nincs, ha van? hogy valamelyik nemzeti bi­zottság egészségügyi intéz­ménye, gombaszakértóje hi­vatalos igazolást ad az ela­dásra kerülő gombaszállít­mány kifogástalanságáról. Különben a mi piacunkon csak házilag termesztett sam­pinyont vásárolhat. Ha kap... Nyomban friss tájékozta­tással is szolgál, hogy a piac legnagyobb szállítója, a Me­zőgazdasági Anyagellátó Vállalat kistapolcsányi üze­me a múlt héten még napon­másfél év múlva lehet számí­tani.- Két kisebb teljesítmé­nyű, házi termesztő, a duna- tökési Berkes József, meg a stupavai Juraj Kocmandek uralja most a piacot. A duna- tökésinek valószínűleg kicsi a telepe, mert csak másod­naponként hoz árut. Ma tehát csak egyetlenegy helyen vá­sárolhat gombát. Ha még jut... Jut. Enyém a mai napon 2 1990. VI. 15. i/asárnap jW jmMgáÚfoKáUUHWzjHHM^jjMj^jfauMjypjyp •«* S Jfefc' fP»»í>' ?&/.*** - ■ Wi^^iT^4mí^(^l¥í3m KI KIT ŐRIZ? Kbnözsi István felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom