Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-08 / 23. szám
ilasärnap * Sz erkeszti: Kádek Gábor Jobb megelőzni A szőlő egyik legveszedelmesebb betegsége a peronoszpóra. A gyökerek kivételével a növény valamennyi részén megtalálható, tehát a még csak virágzó fürtkezdeményeken vagy később a bogyókon is, A fertőzés első tüneteit a fiatal levelek színén fedezhetjük fel, mégpedig idővel sárgára váltó, világoszöld olajfoltok alakjában. Különösen a gombának kedvező, fülledt, párás meleg időjárás esetén ajánlatos sűrűn ellenőrizni a tőkéket. Az olajfoltok után a levelek fonáki részén rövidesen a jellemző fehér penészbevonat is megjelenik, majd a fertőzött részek megbámulnák, elhalnak, s végül az egész levél elszárad. Néha még virágzás idején, de zömmel csak virágzás után telepszik meg a gomba a fürtképzód- ményeken. Ha későn vesszük észre, a fertőzött fürtök megbar- nulnak és elszáradnak. majd virágzás előtt és után a kezelést ajánlatos megismételni. A későbbi permetezést az időjárás alakulásához, illetve a tőkék fejlődéséhez igazíthatjuk. Sokan esküsznek a bordói lé használatára. Való igaz, 0,7-1,5 százalékos töménységben igen hatásos, viszont a tenyészidö első felében nem tanácsos használni, mert csökkenti a lombfelület asszimilációs tevékenységét, s ezzel hátráltatja a fejlődést. Az is elgondolkodtató, hogy a szőlőnél használatos vegyi készítmények közül csupán néhánnyal (Sulikol K. Thi- odan, Pol-Sulkol Extra) keverhető. Ezért inkább a következő szerek közül válasszunk: Curzate SM, Dithane M 45, Dithane Cupromix, Kuprikol 50, Mikai M, Neroxon 50, Novozir MN 80, Orthocid 50, Pol- Kupritox, Polyram combi; igen jó hatásúak a Ridomil MZ 72 WP, Ridomil plus 48 WP, Sandofan C és Sandofan M8 készítmények is, de ezeket legfeljebb két alkalommal szabad használni egy tény észidőben. Figyelmünk középpontjában a gomba megtelepedésének megelőzése álljon, amihez olcsóbb szereket használhatunk. Viszont az elhatalmasodott fertőzés ellen már mély hatású, felszívódó per- metanyagokat kell igénybe vennünk (Curzate SM, Mikai M, Ridomil, Sandofan). Szalai László Hogyan használjuk a szölőperonoszpóra ellen ajánlott vegyszereket? Vegyszer Töménység Kötelező élelmezés%-ban egészségügyi várakozási idő (napokban) Már telepítéskor ajánlatos szem előtt tartani, hogy a levegő pára- tartalmán kívül a terület fekvése és Csemegeszőlő Borszőlő Bordói lé 0,7-1,5 7 35 a talaj kiegyensúlyozott káliuméiCurzate SM 0,125-0,15 21 21 látása szintén kihat a peronoszpóDithane M45 0,3-0,5 21 21 ra kártételére, s a fajták érzékenysége is eltérő. Átlagos évjárat eseDithane Cupromix 0,4 t 21 35 tén 10-20, a gombának kedvező Kuprikol 50 0,5 7 35 éghajlati feltételek között 50-60 Mikai M 0,3 35 35 százalékos kártétellel kell számolNeroxon 50 0,6-0,7 21 35 ni, főleg a kezelés elhanyagolása Novozir MN 80 0,2-0,3 21 21 esetén. Orthocid 50 0,3 28 35 Peronoszpóra-veszély idején Pol-Kupritox 50 0,5 7 35 legjobb megelőző kezeléseket véPolyram combi 0,2-0,3 21 21 gezni. A lombfelület állandó vegyszerfedettsége lényegesen növeli Ridomil MZ 72 WP 0,25 35 35 a termelői biztonságot. Tapasztalatok szerint az első permetezést Ridomil plus 48 WP 0,25 35 35 a hajtások 15-20 cm-es fejlettségi Sandofan C 0,2 35 35 időszakára célszerű beütemezni, Sandofan M 8 0,25 35 35 Inkább kevesebbet, de jót A szénakészítés ábécéje A széna nemcsak a legtermészetesebb, de egyben a legolcsóbb takarmány is. Egyrészt, mert az azt fogyasztó állatokból keveset tartunk, bőven van tehát, másrészt mert nem megy át az árakat befolyásoló kereskedelmi csatornákon. Szénakészi- téskor néhány dologra feltétlenül vigyáznunk kell. Az első mindjárt az, hogy forgalmas utak melletti árokpartokon poros, kipufogógázokkal - tehát egyebek közt ólommal - szennyezett fűből ne készítsünk szénát, mert az úgynevezett nehézfémek belekerülnek az állatok húsába, tejébe, azokon keresztül pedig az ember szervezetébe. Ha vetett takarmányból - pillangósból - és fűből készítünk szénát, jól válasszuk meg a kaszálás idejét. A renden többször megázó széna, akárcsak a kifőzött teafú, kilúgozódik, nem sokat ér. Már kaszáláskor, forgatáskor is legyünk figyelmesek: törött üveg, műanyag szemét ne kerüljön a szénába. Felmagzott, kórós gyomnövény sem, mert a kazalba kerülve penészfészekké válhat. A füvet a vezérnövények virágzása előtt, a pillangósokat bimbós állapotnál ne később kaszáljuk. Inkább valamivel kevesebb takarmányunk legyen, de az ne elvénült, sok szárat és viszonylag kevés levelet tartalmazzon. Ha többféle széna készítésére van módunk, tároljuk elkülönítetten: a lónak, kérődző állatoknak és a nyúlnak az átlagos minőségű is megfelel, ám a borjaknak, csikóknak, bárányoknak az apró, finom szálú való. A rendek többszöri forgatása során a lucemalevél jelentős része letöredezik, ezért csak kevés lucernaszénát készítenek, egyre inkább a fonnyadtan kévébe kötést, s mint régen a gabonát, a keresztben szárítást pártolják. Ily módon jó minőségű szénát készíthetünk. A kévésen szárított lucernaszéna könnyebben is kezelhető, mint a szálasán összerakott. Akiknek csa"k kevés szénára van szükségük, családi házuk udvarán száríthatják a hazahordott füvet, lucernát: ágasfán, gúlán, nyárson vagy léckeretre szerelt, cölöpökre fektetett dróthálón. Ebben az esetben alulról is szellőzik, s zölden szárad a széna jelentős része. Érdemes előre elkészíteni a széna helyét. Tiszta, fedéllel ellátott szín, pajta, fészer a legjobb, ahol csapadék nem érheti. Ha boglyába, kazalba kerül, leszorított, kötött fóliával is letakarható, de szalmával, fűvel is beborítható a teteje. A fű megszáradva jól védi az értékes takarmányt. (Szabad Föld) 13 Kérdezett - válaszolunk Minden évben sok tulipánhagymám elpusztul a talajban. Hogyan vehetném ennek elejét? Sz. Piroska, Párkány Gondjai valószínűleg a tulipánvész jelenlétére vezethetők vissza. A tulipán legveszedelmesebb betegsége járványszerúen léphet fel a nedves, kövér talajon, főleg ha ehhez még nagy páratartalom is párosul. A gomba kórokozói a talajt is megfertőzik, ezért önmaga után 4-6 évig nem ajánlatos tulipánt telepíteni. Ugyanilyen veszélyes lehet a frissen trágyázott földbe való ültetés és a túlöntözés. A virághagymákat a lomb elsárgulása után szedje fel, a beteggyanúsakat semmisítse meg, a többit tisztogatás és válogatás után a Fundazol 0,2 százalékos, vagy az Orthocid 0,3 százalékos töménységű oldatában 20-30 percig áztatva csávázza, majd szikkasztás után száraz és szellős helyen tárolja a nyár végi kiültetésig. Valakitől hallottam, hogy rézlemezek segítségével megakadályozható a víz algásodása. Pontosabban hogyan? Jelige: Kertbarát «Elég, ha a víztartályba - nagyságától függően - egy darab rezdrótot vagy rézlemezt tesz. Még tökéletesebb hatást érhet el, ha a tartály egyik oldalára rézlemezt, a szemközti oldalra pedig cinklemezt erősít. Az így keletkező, gyenge indukciós áram elpusztítja az algákat. Sikerre azonban csak akkor számíthat, ha kora tavasszal alaposan kisúrolta a tartályt, s azonnal elhelyezte a réz- és cinklemezeket, mert az elszaporodott algákat teljesen kipusztítani ezzel a módszerrel sem lehet. S amit szintén a figyelmébe ajánlunk, a díszhalakkal betelepített tárolóba nem tehet cinklemezt, mert megmérgezi a halakat. (ká) Gyakran előfordul, hogy a törzses ribiszke- és egresfácskák termés súlya alatt roskadozó koronája letörik a viharok idején. Ennek könnyen elejét vehetjük, ha az ábrán látható, egyszerű támrendszer mellé telepítünk. (Záhradkár) Keretes, rókafarkú, csontvágó, ágvágó és még sorolhatnánk tovább a fűrészek különböző típusait, amelyekből néhány szinte minden házban megtalálható. Ezeknek a hasznos szerszámoknak van egy rossz tulajdonságuk, idővel a foguk elkopik, ezért élezésre szorulnak. Sokan talán nem is gondolnak rá, fűrészük azért szorul a fában, mert a fogakat nem terpesztették. Ezt a hiányosságot könnyen pótolhatjuk. Fogjuk a fűrészlapot satuba és a fogak felső harmadát felváltva hajtogassuk jobbra és balra. Ehhez - terpesztófogó hiányában - használható az üvegvágó megfelelő szélességű bemélyedése, de jó szemmérték esetén a laposfogó is megteszi. Nagy fogazató, főleg darabolásra használt fűrészeknél a ter- pesztés (oldalra elhajlítás) szöge nagyobb lehet, így a munkánk is könnyebb, és főleg gyorsabb lesz. Az élezéshez háromszög keresztmetszetű, úgynevezett fú- részreszelőt használjunk. Az apró fogú (például illesztő) fűrészhez sarkos élűt, míg a nagy fogúakhoz legömbölyített sarkút szerezzünk be. Rögzítsük a fűrészlapot két darab keményfa léc közé egy satuba, majd a részeiét merőlegesen a lapra tartva kezdjünk az élezéshez. Így haladjunk fokról fokra, fogról fogra, mindegyiknél négy-hat reszelőmozdulatot végezve. Közben ujjunk hegyével óvatosan győződjünk meg arról, a fogak elég hegyesek-e. (sza) Tápanyagpótlás Fás szárú növényeink nem csupán a gyökérzetükkel, de a leveleiken, rügyeiken, sőt a terméseiken keresztül is képesek felvenni a létükhöz és fejlődésükhöz szükséges tápanyagokat. A gyökéren kívüli tápanyagpótláshoz ún. lombtrágyákat használunk, melyekből immár nálunk is meglehetősen bő a választék. Persze ahhoz, hogy a kezelés hatásos legyen, a növények igényeit, a speciális készítmények tápanyagtartalmát és használatuk módját egyaránt ismerni kell. No és azt is szem előtt kell tartani, hogy a lombtrágyázással nem lehet helyettesíteni a hagyományos alaptrágyázást, a szerves és műtrágyák használatát. A permetlé formájában kijuttatott tápoldatokból - például a leveleken keresztül - a növények merőben más feltételek között veszik fel a tápanyagokat, mint a gyökerek a talajból. Ne feledjük, hogy a levelek elsődleges feladata a fotoszintézis, amit nem célszerű tartósan megzavarni. A levélen keresztül történő tápanyagfelvételt több tényező befolyásolja, mint például a lombfelület nagysága és a levelek állása, az oldat töménysége, a levél felületén kialakuló kémhatás, a biokémiai feltételek stb. 'Permetezéskor mindig arra lombtrágyákkal kell törekedni, hogy az oldat minél nagyobb levélfelületet érjen. Ennek egyik alapfeltétele, hogy a permet a lehető legkisebb cseppek formájában jusson a növényzetre, tehát minél több sejten keresztül történjen a felvétel. A levelek helyzete, ha úgy tetszik, állása, azért meghatározó, mert a vízszintestől eltérő helyzetű leveleken összegyűlik, majd valahol lecsorog a tápoldat. Meghatározó szerepe van a levegő uralkodó pára- tartalmának, mert ez ugyanúgy kihatással van a felvétel időtartamára, mint a permetcseppek nagysága. A beszáradás késleltetésére célszerű jól tapadó, hig- roszkopikus anyagokat keverni a permetlébe. Érdemes nagy gondot fordítani a lombtrágyázásra, hisz megfelelő alkalmazásának számos előnye van. Hogy csupán a legfontosabbakat említsük, a felhasznált tápanyagok közvetlenül és azonnal hasznosulnak, nem áll fenn a veszély, hogy a tápanyagok egy része megkötődik vagy kimosódik, mint a műtrágyák esetében, azonkívül az irányított tápanyagpótlás hatásfoka kevésbé függ a pillanatnyi csapadékviszonyoktól. Palik László mérnök * 1 1990. VI. 8. A fűrész élezése
