Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-08 / 23. szám
Ilasárnap Az újságok sűrűn hírt adnak olajszállító hajók katasztrófájáról, amelyek ha partközeiben süllyednek el, még tetézik a szerencsétlenséget, hiszen nemcsak a halállomány pusztul el, de a part menti növénytakaró is. Ilyenkor megszólal az emberiség lelkiismerete, s a tudósok hosz- szan fejtegetik, milyen beláthatatlan következménye lesz annak, ha elszennyesedik a tenger s kipusztul fölmérhetetlenül gazdag élővilága. A levegő szennyezettségének és az ózonpajzs megsérülésének kérdése is mindennapi téma. Különösen a nagyvárosok, ipari központok levegője lesz egyre élvezhetetlenebb és káros az emberi szervezetre. Ugyanígy vagyunk a folyóvizekkel is, amelyekből lassan kipusztul (többől már ki is pusztult) a hal, s megbomlik az élővilág egyensúlya. Lassan már mi is ott tartunk, mint a japán nagyvárosok ERDŐK, HEGYEK, KIRÁNDULÓK lakói, akik lassan oxigénautomatákból kénytelenek egy kis jó levegőt szippantani. A környezetvédelem tehát az egész földkerekségen előtérbe került, s az emberiség megoldhatatlan feladatainak sorába tartozik. Nálunk is megoldatlan még a környezetvédelem. Kinek kell védeni tulajdonképpen a természetet? Nekem, neked, neki. Mindnyájunknak, akik szeretünk az erdőben barangolni, a vizek partján heverészni, a hegyek, szurdokok köves ösvényén kapaszkodni fölfelé. Milyen különös is az erdő, amikor fönt mint hűvös katedra* lisok boltozata összeborulnak Könözsi István felvétele a fák, S uciengu numaiyoa vonják a lenti világot. Aztán a lombok közén itt is, ott is utat talál a napsugár, s a keskeny fénypászmákban élő szikraként vilióznak a zöld potrohú legyek. Körös-körül avarszagú csend van, csak néha rikkant belé a rigó, kiált távolabbról a kakukk. Ilyenkor mintha bólogatva összesúgnának a lombok. „Oh természet, oh dicső természet! Mely nyelv merne versenyezni veled? Mily nagy vagy te! Mentül inkább hallgatsz, annál többet, annál szebbet mondasz“ - kiáltott föl Petőfi A Tisza című versében. Védelmezzük tehát azt, ami mindnyájunké, a szépség forrását: flóránkat, faunánkat. A tavasz, mint mindig, ebben az esztendőben is zöld levelekkel, tarka virágokkal köszöntött bennünket. Sajnos, nem mindenütt. Akadnak helyek, különösen a látogatott ipartelepek közelében, ahol a mérgezett fák, növények nem bírták ki a telet, egészben vagy részben kiszáradtak. A nyár, a rekkenő hőség ez idén is kiűzi a nagyvárosok lakóit betonváraikból. Ezer és ezer ember igyekszik majd a hegyek és völgyek irányába: erdőbe, vízpartra. A természettel való találkozás azonban nem mindig zavartalan. Sőt, a természetre egyre jobban káros. Akadnak emberek, kiránduló csoportok (sajnos egyre inkább többen), akik valamilyen modem tatárjárásnak képzelik erdei sétájukat, s ott felejtik a természet ölén csúfos névkártyáikat: a kicsavart csemetefákat, letört gallyakat, a palackokat és konzervdobozokat. Megesik, s nem is ritkán, hogy szalonnájuk, vagy zsivány- Decsenyéjük megpirításához egész erdőrészeket használnak föl. A gondatlanság milliós károkat okoz évente. Közös érdekünk tehát, hogy megvédjük jogos tulajdonunkat, az erdőt, vizet, mezőt. Ne engedjük, hogy környezetünket megcsúfolják. Idejében fogjuk le Németh József felvétele az olyan ember kezét, aki pusztítja, szennyezi a természetet. De adjuk meg a tiszteletet annak, aki facsemetéket ültet, és arra gondol, a vézna fácskákból egyszer óriások lesznek, s gyermekek, öregek, vagy boldog szerelmespárok pihennek árnyékukban. A növények mellett védelmeznünk kell az állatokat is, hiszen az emberi mohóság őket is megtizedelte. Ne várjunk rá, hogy az erre hivatottak: erdészek, vadőrök helyettünk is megvédik a természetet. Mi is tegyünk valamit környezetünkért, mert nemcsak a rossz - a jó példa is ragadós. Ha valaki valahol garázdán viselkedik, ez a kiszólás járja: „Nem vagyunk az erdőben.“ Az emberek tudatában helytelenül rögződött, hogy az erdőben mindent szabad. Ellenkezőleg! Raoul Francé, a Pesten született magyar származású természetbúvár írja egyik könyvében: „Ha tudjuk, hogy mire ügyeljünk, az egész természet megelevenedik és megszólal. így ölt lelket a gondolat és ez oldja meg számunkra a rejtélyt: miért hallja a költő a virágok szavát, miért olyan sokatmondó és jelentős számára a madár csicsergése, a zúgó szél, a lenyugvó nap izzó parazsa, egy magányos csillag pislogása és a felhők halkan tovasikló gomolya. “ A természet nemcsak a testet, a lelket is gyógyítja, óvjuk meg tehát a magunk gyönyörűségére. - Dénes György Ügyes kézművesek, szorgalmas kisiparosok, üzleti érzékkel megáldott emberek mindig voltak, de arra, hogy tehetségüket a maguk és a társadalom javára kamatoztassák, nem volt törvényes lehetőségük. A helyzet időközben megváltozott, és az utóbbi hónapokban már több ezerre növekedett azok száma, akik elhatározták, hogy vállalkozásba kezdenek. Gépeket, műhelyt, üzlethelyiséget kerestek, no meg a tevékenységükhöz szükséges nyersanyagokat, csakhogy... Nemegyszer lejárják a lábukat, s mégsem tudják mindazt beszerezni, amire éppen szükségük van. A közelmúltban még azzal bíztatták őket, hogy az új vállalkozói törvény elfogadása majd eloszlatja a kisvállalkozók homlokáról a ráncokat. Meglátjuk... CSALÁDI VÁLLALKOZÁS Szabó Géza fafaragás mellett jött rá, hogy „bőr ékszereket“ is tud készíteni. Kedvtelésből, mindennapi munkája mellett annyit készített belőlük, amennyit bírt. Különböző rendezvényeken értékesítette ezeket. Két évvel ezelőtt ez lett a fő foglalkozása. Azóta családi vállalkozást hozott létre, amely ma a „Szabó suvenir“ név alatt ismert. Tizenketten vannak, mind a családhoz tartoznak, közösen dolgoznak. Korábban maga gondoskodott az értékesítésről, de ma már vásárol tőlük a pozsonyi Prior áruház, a nagyszombati Jednota, az aprócikkek topolcanyi, pozsonyi és libereci vállalatai. Emléktárgyaiknak, divatkiegészítőiknek keletjük van. Mégis elégedetlen.- A kisvállalkozónak néhány évre előre kell látnia, hogy tervezhessen, mérlegelhessen, érdemes-e tőkét befektetnie - mondja. Jelenleg nem tudjuk, a jövőben hogyan alakul az adózás, milyen megterhelést jelent majd a beteg- és társadalombiztosítás. Sok még a bizonytalan tényező. A bankoknak a jelenleginél jobb feltételekkel kellene hitelt folyósítaniuk. Szerintem a kisvállalkozók jelentős része várakozik, nem mer nagyobb ősz- szeget befektetni, bizonytalannak látja a holnapot. Az anyagbeszerzés is elképesztő nehézségekkel jár. A taksonyi műhelyben készült egyedi darabok hiányt pótolnak a piacon, árban hozzáférhetők. S bár Szabó Géza bizonytalan a jövőt illetően, két társával Galán- tán butikot épít.- Vannak, akik irigykednek, pedig mindenkinek lehetősége van a vállalkozásra. Sokan nem látják, hogy mennyit kell dolgoznia az embernek, hogy hírnevén csorba ne essen. VIRÁGSZALON A KÉK DUNÁBAN A főbejárat mellett a lépcső alatt virágszalont létesített Piver Kornél és felesége. Március elsején nyitották meg, s azóta a bérlő és a bérbeadó egyaránt meggyőződött, hogy helyesen határozott.- Évek óta foglalkozunk virág- termesztéssel. A vágott virágot magunk termeljük, a cserepeseket beszerezzük - mondja készségesen Piver Kornélné. - Igyekszünk, hogy a vásárlók igényeit a lehető legjobban ki tudjuk elégíteni. A nyitvatartási idővel alkalmazkodnunk kell az áruházhoz, de a keresletre nem panaszkodhatunk. Rövid egy óra alatt vagy húsz csokrot készített, és több megrendelést vett fel. Ez a pár négyzet- méternyi virágszalon a dunaszer- dahelyi áruházban minden bizonynyal meghozza a várt bevételt. Piverék vállalkozásukat a virágtermesztéssel már korábban megalapozták. Ennek ellenére tudják, hogy olyan tevékenység ez, amelybe bele is bukhatnak. EZ MÉG CSAK A KEZDET így sumázza véleményét Hajdú Attila, aki Kopszerviz néven hozott létre Dunaszerdahelyen féaymá- solót. Az autóközlekedési vállalatot otthagyta, a hétvégi zenélésről is lemondott. Három külföldi géppel alig győzi a munkát. Ennek ellenére, ezt csak a kezdetnek tekinti.- Két vállalkozó társammal külföldi fuvarokért befolyt valutáért elektronikai berendezéseket hoznánk be. Az üzletfelekkel már találkoztunk, de annyi igazolást, engedélyt kell beszerezni, hogy lassan elmegy tőle az ember kedve. Némi gondolkodás után így folytatja:- Jó volna, ha a külföldről behozott munkagépek és a hozzájuk szükséges pótalkatrészek után vámkedvezményt kapnánk. így több korszerű gép, berendezés kerülhetne az országba. Nekem is szükségem volna egy korszerűbb fénymásolóra. Bízom abban, hogy a vállalkozásnak jövője lesz, hogy nem veszik el az ember kedvét a túlzott adóterhekkel. • • • Országszerte beindultak a kisvállalkozások, az emberek bizakodnak, de egyben félnek is attól, mit hoz majd a holnap, milyen adóval terhelik majd őket, hogyan lehet majd beszerezni az alapanyagokat. Többek szerint az új vállalkozói törvény nem minden kérdésre ad világos választ, nem könnyű eligazodni a paragrafusok között. Egyszóval, már bent vagyunk az alagútban, csak még a vége nem látszik. Ez pedig, ha nem vigyázunk, J<árt okozhat a kedvezően induló vállalkozásoknak, de a gazdaságnak is. Németh János Még nem látszik az alagút vége A VÁLLALKOZÁSHOZ TŐKE IS KELL • MIT HOZ AZ ÚJ ADÓTÖRVÉNY? • AZ ANYAGBESZERZÉS GONDOKKAL JÁR 1990. VI. 8.
