Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-01 / 22. szám
A sport színpadán is változnak a szereplők. Azok, akik nélkül tegnap még elképzelhetetlen lett volna egy-egy válogatott mérkőzés, akik kivételes tudásukkal szurkolók százezreit örvendeztették meg és ejtették ámulatba, maholnap befejezik pályafutásukat. A fiatalabb nemzedék már legfeljebb hallásból ismeri őket, de az idősebbek gyakran felidézik ördöngös cseleiket, védhetetlen góljaikat, ellenállhatatlan hajrájukat, parádés csörtéiket, egyedülálló kűrjüket... A nosztalgikus emlékezés közben nemegyszer felhangzik a kérdés: vajon mi lett velük, mit csinálnak ma a hajdani sztárok? Az elkövetkező hetekben, hónapokban mi is felkeressük a sportpályák néhány volt nagyját, hogy megtudjuk, mi lett az egykori hősökkel, miként alakult sorsuk. Az interjúsorozatot a felszabadulás utáni legsikeresebb csehszlovák vívónővel, Loksáné Rácz Katalinnal kezdjük. • Az első kérdésem eredetileg így hangzott: Mit csinál ma a világbajnoki ezüstérmes, Universiade-győztes és tizenkétszeres országos tőrvívóbajnokunk? Az iroda ajtaján levő névjegy, melyen leánykori neve szerepel azonban arra késztet, hogy megkérdezzem, netán meghagyta a leánykori nevét?- Igen, és erre több okom is volt. Úgy érzem, a Rácz név kötelez. Részben édesapám iránti tiszteletből nem akartam nevet változtatni, részben az ellenfelek miatt sem. Ha egy „ismeretlen“ állt volna velük szemben a páston, aligha tartottak volná tőlem. Persze ebből a két- nevűségből olykor adódnak kisebb bonyodalmak is. Múltkor “például itt járt a férjem, és a portásnál érdeklődött: itt van-e a Loksová? Ilyen személy nálunk nem dolgozik, hangzott a válasz. A férjem először meglepődött, de aztán leesett a tantusz. Második gyermekünk születésénél, miután az orvos aláírta az iratokat, rosszallóan megcsóválta a fejét és megjegyezte: „Két gyerekük van, miért nem házasodnak össze?" • E kedves sztori után megkérdezem. Mit csinál Rácz Kati ma?- Két tehetséges, de neveletlen emberpalántát - Katica ötödikes, Olivér szeptemberben megy iskolába - próbálok nevel- getni, embert faragni belőlük. • Civil foglalkozására gondoltam...- Egy hosszú nevű vállalat tudományos munkatársaként dolgozom. Egyelőre. Nemrég ugyanis 30 fővel csökkentették az alkalmazottak létszámát, és azt beszélik, további 40 embernek kell még távoznia, úgyhogy nem tudom... • Tudtommal, gyógyszerészeti főiskolát végzett?- Igen, de ebben a szakmában reménytelenül telítettek az állások. Eredeti szakmámban megszakításokkal csak rövid ideig dolgoztam. • Változtassunk témát. Az utolsó bajnoki címét már a kisfiával „közösen“ vívta ki. Háromhónapos terhesként lépett a pástra. Ez azt bizonyítja, imádja a vívást. Mégis szülés után - amikor nem egy sportolónő másodvirágzását éli - egyik napról a másikra szögre akasztotta a tőrt.- Kislányom megszületése után és is folytattam a versenyzést, néhány nemzetközi sikert is elkönyveltem. Olivér jövetele után térdsérülésem késztetett a visszavonulásra. S ha már szóba került: 12. bajnoki aranyérmemet áldott állapoiban harcoltam ki, meg kell hogy mondjam, a hamburgi vb-n, ahol egyetlen találaton múlott, hogy enyém legyen a világbajnoki cím, már lányommal a szívem alatt vívtam a döntőt Szidorová- val. Nem tagadom, nagyon szerettem és szeretem a vívást, de sohasem helyeztem „mindenek fölé“. Sok élsportoló karriere érdekében lemond a magánéletről, gyerekről, nem gondol a jövőjére. Sokan közülük most üres lakásba járnak esténként. És kit érdekel az, hogy vitrinjükben esetleg ott díszeleg egy olimpiai arany. • Egyetértek, mégis óhatatlanul felmerül a kérdés, nem gondolja, hogy a csehszlovák vívósportnak nagy szüksége lenne Rácz Katalin tapasztalatára? Úgy tudom, a pásttal megszűnt mindennemű kapcsolata.- Igen. De ez nem az én hibám. Már évtizedek óta szajkózzuk, hogy a fiatalok nevelését a legtapasztaltabb, legjobb szakemberekre kell bízni. De miután abbahagytam az aktív versenyzést, a kutya sem jött utánam, egy szóval sem hívtak: gyere, jó lenne ha segítenél. Én magam pedig nem kínálkoztam, csak vártam. Egészen ez év márciusáig. Akkor végre felkerestek volt egyesületemből, aTJ Zizkából, és megkértek, legyek segítségükre. Noha teljesen amatőr feltételek közt dolgozunk (ráadásul minden ellenszolgáltatás nélkül - a szerk. megjegyzése), szívesen foglalkozom a gondjaimra bízott kislányokkal. • A vívás a múltban a csehszlovák sport „mostohagyerekei“ közé tartozott. Van-e rá remény, hogy a politikai változások után, amikor is a testnevelés élére igazi szakember, Véra Öáslavská került, jobbra fordul a helyzet?- E téren nem vagyok optimista. Legalább is, ami a vivő- sportot illeti. Két hete Prágában részt vettem a vívószövetség gyűlésén. A választások után a szövetség élére ugyanaz az úr került, aki már 22 éve, nem túl nagy sikerrel irányítja sportágunkat. Felszólaltam, és megmondtam, a vezető posztra új, fiatalabb szakember kellene. Sokan egyetértettek velem, de javaslatunkat 22:27 arányban elvetették. Nem csoda hát, hogy egy helyben topogunk, a szomszédos országok pedig, melyeket valamikor játszi könnyedséggel vertünk, például Ausztriát vagy az NDK-t, már előttünk járnak. • A gyakorlat azt mutatja, fiatal tehetségekben nincs hiány. Például Somorján évről évre felnevelnek néhány ifi válogatottat. Idővel azonban eltűnnek...- Ennek több oka van. Az ifi és a felnőtt bajnokság közt nagy a különbség, és nem egyszerű megkapaszkodni a legjobbak mezőnyében. A legígéretesebb vívópalántákat felszippantják a prágai és pozsonyi együttesek, és ott nemegyszer, különböző okoknál fogva, egyszerűen elkallódnak. Forgács Oszkár, a somorjaiak mestere sok tehetséget indított már útjára, de munkája gyümölcsét mindig más aratta le. Nem csoda, hogy egy időben már rezignálni akart. Mindenütt a világon bevett szokás, hogy a legjobbak kiértékelésénél megemlítik a nevelőedző érdemeit is. Nálunk ilyesmivel senki sem törődik. • Mostani tanítványai közt van-e olyan talentum, aki egyszer Rácz Kati nyomdokaiba léphet?- Ezt most még nem lehel megállapítani. Van egy növendékem, aki végtelenül szorgalmas és ez nagyon fontos. Mert hiába istenadta tehetség valaki, ha lusta. Sportpályafutásom során többször kérdezték, tehetségemmel vagy szorgalmammal és kitartásommal értem-e el a sikereket. Nem tudtam válaszolni. Kezdő koromban, állítólag, kétbalkezes és -ballábas lány voltam, és ha valakit meg akartak kacagtatni, oda küldték, ahol edzettem. Azt is hallottam viszont, hogy született tehetség voltam. A legfontosabb szerintem az volt, hogy nagyon akartam. Emlékszem, egyszer fegyelmit akartak varrni a nyakamba, csalás miatt. Edzésnaplómban ugyanis december 24- én, 31-én és január 1-jén is voltak bejegyzések. Egyszerűen nem akarták elhinni, hogy valaki karácsonykor, szilveszterkor és újévkor is a tornateremben töltheti idejét. Amikor edzéstermünket festették, a folyosón gakorol- tunk. Emlékszem, még begipszelt lábbal is lejártam a pástra. Olyasmi elképzelhetetlen volt, amit a legutóbbi edzésen tapasztaltam. Egy kislány ült a pádon és újságot olvasott. Kérdeztem, miért nincs még beöltözve? Erre azt válaszolta, még csak hat óra van és az edzés fél hétkor kezdődik... • Mit tartana még fontosnak elmondani?- Lépten-nyomon azt hangoztatjuk, mennyire szükséges, hogy a gyerekek az olimpiai eszme szellemében nevelkedjenek. Egyetértek. Ez valóban hozzátartozik az általános műveltséghez. Én személyesen viszont a tiszta játékot, a fair playt rangsorolom a legfőbb értékek közé. Ordódy Vilmos Sportvilág ’90 Futball-vb Portugáliában? Portugália is jelentkezett az 1998-as labdarúgó-világbajnokság megrendezésére. Vetélytár- sai: Franciaország, Svájc, Brazília és Marokkó. Joao Have- lange, a FIFA elnöke egyelőre még nem volt hajlandó állást foglalni, hogy számára melyik rendező ország lenne a legrokonszenvesebb. Ezzel szemben leszögezte, hogy 2002-ben okvetlenül egy ázsiai országban kellene megrendezni a nagy tornát. Nem vitás, hogy három ország jöhet szóba. Mégpedig Kína, Jápán és Dél-Korea. És mindhárom hajlandó is pályázni. Részletek még nem ismeretesek, dehát 2002-ig még bőven van idő. Allah segíts! Az Olaszországba készülő egyiptomi labdarúgók úticsomagjához egy-egy imaszőnyeg is tartozik. A futballisták nem feledkeznek meg róla, hogy a vallásuk által előírt órában és módon kérjék Allah segítségét. A csapat sztárja Abou Zeid ezen felül minden mérkőzés előtt Mekka felé fordulva külön imát is szokott mondani. Ki tudja hol áll meg... Németh Miklósnak, Montreal olimpiai bajnokának - aki új gerelyt fejlesztett ki, amivel állítása szerint jóval nagyobbat, tehát világrekordot lehet dobni, mint az eddigiekkel, s ugyanakkor megfelel az Uwe Hohn által dobott 104,80-as világrekord után bevehetett új „súlypontszabálynak“- versenytársa akadt. Akárcsak az 1976-os olimpia győztese, az 1972-es bajnok, Klaus Wolfermann is kifejlesztett egy gerelyt, amellyel állítása szerint messze 90 méter fölötti teljesítményt lehet elérni. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség tisztviselőinek - miután a svéd Boden már az idény elején 90 centiméterrel megközelítette a 90 métert - ismét főhet a fejük, mit találjanak ki, hogy a gerelyhaj ítás ne legyen életveszélyes, hogy ne fenyegessen az a veszély, hogy a hegyes sportszerszámot kidobják a pályáról. A rajz azt mutatja, hogy a gerelykészítés technikájának fejlődésével mekkorák voltak a világcsúcsok Boden legújabb eredményéhez viszonyítva. Lemming fából, Held többrétegű fából, Sidlo fémből készült gerellyel dobott. Boden verseny- eszköze fémgerely a régi súlypont eltolásával. Wolfermann gerelye teljesen műanyagból készült. Fotótéma: Sepp Maier. Mintha versenyeznének a lapok, hogy melyikük közöl érdekesebb fényképet Sepp Maierről, aki egykori világbajnok társának, Beckenbauernek felkérésére az itáliai világbajnokságra készíti fel a válogatott kapusait. A Kicker sportmagazin fotóján Sepp- Gerd Müller társaságában- virslit eszik, a császári hadsereg egyenruhájában. A kép egy filmforgatás alkalmából, 1967- ben készült. A Quick viszont egy frissebb képet adott közre. Annak a mikrobusznak a roncsait kapták lencsevégre, amellyel Sepp nemrégiben karambolozott. A véralkohol-vizsgálat 1,46- os eredményt hozott. Amint az ismeretes, Maier pályafutásának is egy hasonló autóbaleset vetett véget. Seppnek bevonták a jogosítványát, de Beckenbauer segédedzőjeként rendelkezésére bocsátottak egy gépkocsit, sofőrrel. Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József: 210/4453 Főszerkesztői titkárság 532-20 és 210/4456. Főszerkesztő-helyettesek: Pákozdi Gertrud: Igl H 210/4460 és Zsilka László: H- 210/4454. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla: * * 210/4454. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: V 550-18, sportrovat: « 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: « 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Adminisztráció: Apollopress Kiadóvállalat 819 02 HÉTVÉGI MAGAZIN Bratislava, Martanovicova 25, 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovicova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5. 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanovicova 25,17. emelet, :¥/ 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi Index 48097 kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlaée, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. — m o n d j a R á c z Katalin
