Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-01 / 22. szám
deujpse/i i Ny árelő a kertben Eddig főleg a termés megalapozása, a vetés és ültetés adott munkát a kertben, mostantól inkább a folyamatos gyomirtás, talajlazítás és locsolás kerül előtérbe. Persze közben a hiánybetegségek megelőzését szolgáló tápanyagpótlásról, valamint a nélkülözhetetlen növényvédelemről sem szabad megfeledkezni, kihasználva a biológiai kertművelésben szerzett tapasztalatokat is, hogy legalább a kertekben a minimumra csökkentsük a felhasznált vegyszerek mennyiségét. Ha egy mód van rá, inkább este öntözzünk, így a kijuttatott vízből kevesebb párolog el, és a növényzet is jobban felfrissül. Kivétel az uborka^ a tök, a patisszon meg a dinnye. Ezeket inkább déltájban árasszuk el, lehetőség szerint állott vízzel. A burgonyának szintén jót tesz az árasztás, a paradicsom és a káposztafélék időnként fejtrágyát is kívánnak. A paradicsomot és a burgonyát töltögessük fel, a karós paradicsomot kötözzük, alsó oldalhajtásait törjük ki. A futóbab mellé tűzzünk hosszú botokat vagy készítsünk támrendszert. Másodnövényként a megüresedett ágyásokba vessünk téli tárolásra szánt sárgarépát, ültessünk karalábét, káposztát, kelt, az üres melegágyakba telepítsünk uborkát, dinnyét, tojásgyümölcsöt, esetleg csillagtököt. Még vethetünk póréhagymát, csemegekukoricát, őszi és téli retket. Szintén most kell elvetni az őszi káposztafélék magját. A karfiolt árnyékolással óvjuk a rózsákat barnító napfénytől. Legegyszerűbb néhány levelet rátörni, de a lomb kötözésével tökéletesebb hatás érhető el. A májusban telepített fóliás paprikát az első terméskötés után lehet fejtrágyázni. Ha kevés a csapadék, a gyümölcsöst legalább háromhetenként bőségesen árasszuk el, majd néhány nap múlva sekélyen lazítsuk fel a talajt, hogy kisebb legyen a párolgás. Ahol nincs lehetőség árasztásra, talajtakarással lehet javítani a vízgazdálkodást. A természetes gyümölcshullást követően, szükség szerint végezzünk gyümölcsritkítást. A letermett hároméves szamócást ássuk fel, a töveket tegyük a komposztba, a területet fertőtlenítsük. Most időszerű az őszibarack hajtásválogatása, valaA FUTÓBABOT TÉRELVÁLASZTÓNAK SZÁNT PÁLCÁS VAGY HUZALOS TÁMBERENDEZÉSRE, ESETLEG SPECIÁLISAN KIALAKÍTOTT TÁMRENDSZERRE CÉLSZERŰ FELFUTTATNI. ÍGY NEM CSUPÁN HASZNOT AD, DE EGYÚTTAL DÍSZE IS LESZ A KERTNEK EZ A NÖVÉNY. EGY JÓ MEGOLDÁST V. VAVRÍK PÚCHOVI KERTBARÁT ÖTLETE ALAPJÁN MUTATUNK BE A MELLÉKELT ÁBRÁN. AKI NEM TUD HEGESZTENI, A GOMB VASBÓL KÉSZÜLT, MUTATÓS KERETEKET SELEJTEZETT BICIKLIKEREKEKKEL HELYETTESÍTHETI. mint az éves hajtások harmadnyival történő megkurtítása. A gyümölcstárolóban ajánlatos elvégezni az idény utáni nagytakarítást. A pihenőkért akkor szép, ha mindig üde, ápolt a gyep. Ebben nagy szerepe van a rendszeres kaszálásnak, fejtrágyázásnak, szellőztetésnek és locsolásnak. Vessünk kétnyári virágokat, telepítsünk gyökeres krizantémot, késő őszi virágzásra kardvirágot. Szedjük fel az elnyílott virághagymákat; az íriszféléket virágzás után tőosztással, a díszcserjéket zölddugványozással vagy feltöltéses bujtással szaporíthatjuk. Az orgonát most lehet alvóra szemezni. (dek) Időszerű növényvédelem Cseresznyelégy. A május utolsó vagy június első napjaiban rajzó imágók párzás után a zsendülő gyümölcsbe (cseresznye, meggy) rakják tojásaikat, melyekből 7-10 nap múlva kelnek ki a lárvák. Tehát a növényvédelem szempontjából június első 10 napja a legfontosabb. A választható szerek közül elsősorban a Metation E 50 ajánlható (0,2 %), mert ennek csupán 10 nap a kötelező élelmezés-egészségügyi várakozási ideje. Jó hatásfokkal alkalmazható még az Anthio 25 (0,15 %) és a Decis 2,5 (0,05 %) is, de ezeknek 18, illetve 28 nap a várakozási határidejük. A biológiai módszerek hívei permetezés helyett a fák koronájában felfüggesztett, Chemstop 1 speciális ragasztóval bemázolt, sárga műanyag lapokat alkalmazhatják, melyekkel a rajzó legyek zöme befogható. Almamoly. Az alma és körte kukacosodását okozó kártevők első nemzedéke ellen általában május utolsó és június első napjaiban kell felvenni a harcot. Permetezni a Metation E 50, 0,2 százalékos, az Anthio 25 0,15 százalékos, a Decemtion 20 0,25 százalékos, a Decis 2,5 EC 0,04 százalékos, a Ripcord 20 EC 0,015 százalékos, vagy az Actellic 50 EC 0,15 százalékos töménységű oldatával lehet, majd 10 nap múlva célszerű a kezelést megismételni. Lombosfa-fehérmoly. A legmelegebb körzetekben feltétlenül figyelmet érdemel. Főleg ott, ahol az almafák virágzása miatt az első nemzedék ellen nem permetezhettek. A második nemzedék az almamoly elleni permetezéssel féken tartható (Metation, Anthio, Decemtion), de nem szabad megfeledkezni a meggyfákról. (ká) Lomtár helyett „zöld“ sarok Sok lakástulajdonos lomtárként használja a „jobb sorsra érdemes“ erkélyt, lodzsát. Kár, hogy így van, mert ez nem csupán az utcaképet rontja, de a lakók önmagukat is megfosztják egy kellemes, hangulatos zugtól, ahol egyébként jólesne egy kis pihenés, levegőzés, délutáni beszélgetés. A szomorú gyakorlat megváltoztatásához szeretnénk hozzájárulni az alábbi ötletekkel: a) Az erkély korlátja mellé szereljünk lecsapható polclapot. Kitünően pótolja az asztalt, viszont nem foglal annyi helyet. A fal mellé felnyitható tetejű, háttámlás padot készíthetünk, melyben sok holmi elfér. Az ülő- és hátpárnát vidám hangulatot kelfő, élénk színű vászonnal, kartonnal behúzott, vastag szivacsból készíthetjük el. b) A sarokba érdekes és praktikus virágládát állíthatunk. Hátul egyenesen a falhoz illeszkedik, elöl félkör alakú. A benne nevelt örökzöldek és tarka virágok üde színfoltot varázsolnak az erkélyre. c) Az erkély két végébe is tehetünk padokat. Az ülőke és a háttámla bevonásához használt vászonból (csíkos legyen) annyit vegyünk, hogy egy lehúzható rolót is készíthessünk a hátunk mögé, esetleg az egész erkély árnyékolására. d) A gyerekekre is kell gondolni. Az erkély rácsát vagy üvegoldalát egyszínű vászonnal díszíthetjük, amelyre rátétes megoldással vagy hímzéssel kedves motívumokat, állatfigurákat készíthetünk. Nagyobb erkélyen helyet kaphat a műanyag pancsoló, esetleg egy játéksarok is. Ha így hasznosítjuk az erkélyt, biztonságot adó védőrácsról is gondoskodni kell. (Szabad Föld) Hajtásválogatás, tápanyagpótlás és termőegyensúly A szokatlanul meleg tavasz kedvezett a szőlő fejlődésének, így a tőkéken helyenként már méteres hajtásokat is találtunk. Fejlődésük erőteljessége persze nem csupán az időjárástól függ. Meghatározó tényező a fajta növekedési erélye, a töke kondíciója és tápanyagokkal való ellátottsága, valamint a fajta determináltsága. Kedvező tápanyag- és vízellátás esetén a szőlő 3-5 méter hosszú hajtások nevelésére képes. Ennek hozzávetőlegesen 60 százalékát virágzás előtt érik el a hajtások. Az intenzív növekedés időszakában - főleg egyes csemegeszőlő- fajtáknál - nem tanácsos egy-két hétnél hosszabb időre sorsukra hagyni a rohamosan fejlődő hajtásokat. A támrendszeren való eligazítás és rögzítés - függönyművelés esetén a hajtások „fésülése“ - időhöz kötött feladat. A hajtások összekuszálódása ugyanis jelentős terméskieséshez vezethet (például az Irsai Olivér fajtánál), amiről a kertbarátok munkáját segítő írásokban ritkán esik említés. A hajtások céltudatos elrendezésével - és természetesen a válogatással - kedvezően befolyásolhatjuk a töke generatív és vegetatív szerveinek arányát, elősegíthetjük a termöegyensúly kialakulását. Az említett fitotechnikai műveletek főleg a Leányka, Sauvignon, Tramini és Merlot fajtáknál nélkülözhetetlenek, amelyek fölöttébb hajlamosak ' a vegetatív szervek túlzott fejlesztésére. A szőlő egyik legfontosabb fejlődési szakasza a virágzás. Kezdetét az ún. pártasapkák hullása jelzi. Jó tudni, hogy a szőlőnél mindig több virág képződik, mint amennyi képes megtermékenyülni, illetve amennyit a tőke bogyóvá tud nevelni. A jól termékenyülő, telt fürtű fajták esetében a virágoknak hozzávetőlegesen a 30-60 százaléka termékenyül meg, a többi lehullik. Ilyen arányú virághullás tehát még nem káros. Ha azonban több virág hullik le, s a fürt hiányos lesz, akkor kóros folyamatról beszélünk, amit kóros virághullásnak, „elrú- gásnak“ nevezünk. Ennek gazdasági kihatása van, hisz csökkenti a terméshozamot, a termelés jövedelmezőségét. A jelenség okait vizsgálva megállapították, hogy virágalkati, időjárási és fiziológiai tényezők idézhetik elő a virágok elrúgását. Az említettek közül a fiziológiai okokat emelhetjük ki, tekintve, hogy ezeket tudjuk leginkább befolyásolni. A virágzat morfogenézise (alaktani szerkezetének és működésének változása) idején virághullást idézhet elő a hiányos tápanyag-ellátottság, a lombfelület korai erős sérülése, illetve az elégtelen asszimilációs folyamat. Egyebek között ezért fontos az ültetvény szakszerű trágyázása, beleértve a szőlő igényeinek megfelelő tápanyagegyensúly (N, K, P, B) fenntartását. Kóros virághullást eredményezhet továbbá a szőlőt károsító rovarkártevők elszaporodása, valamint az élősködő gombák megtelepedése. A peronoszpóra és a szürkepenész még virágzás előtt megtámadhatja a fürtkezdeményeket. Hasonlóképpen a szőlőmolyok és a szőlöilonca első nemzedéke is tetemes fürtkárokat okozhat, tehát a vegyszeres növényvédelemről kora tavasztól nyárutóig folyamatosan gondoskodni kell. Cséfai Tibor Cseppenként gazdaságosabb Az öntözővíz gazdaságosabb felhasználására házilag a villanyszerelésnél használatos műanyag csövekből készíthetünk csöpögtető öntözőrendszert. A csöveket 50 cm-enként fúrjuk ki 1 mm-es fúróval, s a lyukaknál hajszálvékony, legfeljebb 5 cm hosszú rézdrótból csöpögtető spirált erősítünk ragasztó- szalaggal a csőre. A méretre szabott cső egyik végét lángon meglágyítjuk, majd a következő cső végét melegítés nélkül beletoljuk 1 cm mélyen. Kihűlés után széthúzzuk, megragasztózzuk, s úgy illesztjük össze ismét. A vezetékrendszer egyik végét le kell zárni, a másikat csatlakoztassuk az álványon elhelyezett víztartályhoz, melyből csapon folyik majd a víz a hálózatba. Ha a csapot megnyitjuk, a furatoknál a csőre csavart és speciális ragasztószalaggal rögzített rézdrótról cseppenként hull az éltető víz a növények gyökérzónájába. (Kertészet és Szőlészet) Kezdetben „éheztessük“ a paprikát A kertbarátok hibát követnek el azzal, hogy már induláskor túl sok nitrogénműtrágyát adnak a paprika alá. Ennek kezdeti tünetei nincsenek, sót, az erősebb talajon látszólag kedvezőbben fejlődnek a tövek, különösen bőséges öntözés esetén. Az első meglepetés akkor éri a termelőt, amikor a virágzás késik, a terméskötés elmarad, majd a növény sorra elrúgja a virágokat, illetve az apró terméseket. A vastag szár, a nagy levelek, a visszaperdülő levéllemez és a világoszöld hajtásvég a túltrágyázás jele. Az első terméskötésig jobb „éheztetni“ a növényzetet, így korábban virágzik, több termést köt a paprika. A KERTTELEPEKEN, AHOL FŐLEG A HÉTVÉGEKEN SOK A GYEREK, CÉLSZERŰ GONDOLNI EGY KISEBB JÁTSZÓTÉR KIALAKÍTÁSÁRA. A KÉPEN LÁTHATÓ, RONKFÁBÓL KÉSZÜLT JÁTÉKOK A HÁZIKERT PIHENÖRÉSZÉBEN VAGY A HOMOKOZÓ KÖZELÉBEN IS FELÁLLÍTHATOK. (Záhradkár) W 1990. VI. 1.
