Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-06-01 / 22. szám
TAVALY JÚLIUS VÉGÉN AZ OOSTZEE NEVŰ TEHERHAJÓ AZ-ÉSZAKI-TENGEREN ERŐS VIHARBA KERÜLT, S RAKOMÁNYÁNAK EGY RÉSZE - MINTEGY 120, MÉRGEZŐ EPIKLÓRHIDRINT TARTALMAZÓ HORDÓ - MEGSÉRÜLT. A GREENPEACE SZERVEZET TAGJA SZERINT A FELELŐSÖK LEBECSÜLTÉK A VESZÉLYT. VÉGÜL AZONBAN EZ A VESZÉLYES FOLYADÉK VISSZAKERÜLT A GYÁRTÓCÉGHEZ. A KÖRNYEZETVÉDŐK SZERINT AZ ÉSZAKI-TENGER TÉRSÉGÉBEN TÖBB TUCAT ILYEN SZERENCSÉTLENSEGRE KERÜL SOR, EZEK AZONBAN RITKÁN VÉGZŐDNEK ILYEN SZERENCSÉSEN. A RAKOMÁNY TÖBBNYIRE A TENGERBE KERÜL, AHOL ÉLŐLÉNYEK MILLIÓIT PUSZTÍTJA EL. (ÖSTK-FEL VÉTEL) Filléres tanácsok - nemcsak „skótoknak“ Arra a kérdésre, felelősnek érzi-e magát környezetünk jelenlegi állapotáért, tíz ember közül kilenc bizonyára nemmel válaszolna. Kizárólagos bűnösnek pedig valószínűleg az ipart mondaná. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen apró-cseprő hétköznapi bűneink általában nem valami látványosak. Egy gyárkémény fenyegetőbbnek tűnik, mint egy elegáns gépkocsi kipufogója, a háztartások lefolyóit senkinek sem jut eszébe az ipari üzemek vegyszereket árasztó „kloákáihoz" hasonlítani. A vélt arányok azonban hamisak. Külföldi vizsgálatok bizonyítják: a levegőt szennyező gázok 46 százalékát a gépkocsik, 16 százalékát a háztartások termelik. Például a nyugatnémet háztartásokból a fürdőkádak, mosogatók, WC-k lefolyóján át évi 700 ezer tonna mosópor, 30 ezer tonna cső- és 40 ezer tonna WC-tisztító szer távozik. A mi bűneink bizonyára „kisebbek", de jóval elmaradottabb, kevésbé hatékony a víztisztító-hálózatunk is. Mindemellett jóval több energiát és vizet fogyasztunk. Április 22-ével nálunk is kezdetét vette az ENSZ által meghirdetett környezetvédelmi évtized. Nincs messze az a nap sem, amikor érvénybe lépnek a tervezett áremelések, mikor majd jobban megérzünk minden kilowattóra energiát, feleslegesen fogyasztott vizet, mosó-, és öblitöszert. Megkezdődnek tehát a takarékosság évei is, s így saját bőrünkön fogjuk tapasztalni, hogy ami nem ökologikus, az nem is gazdaságos. Ha a nyugatnémet Bunte magazin nem szégyellette, nekünk sincs pkunk restellni, ha az elkövetkező környezet- védelmi vagy takarékossági évtizedre (?) néhány „filléres“ tanácsot adunk. GYEP A TETŐN A szükségesnél általában több energiát fogyasztunk. Pazarlóan bánunk a jelentőt környezetszennyezés árán megtermelt elektromos árammal, hőenergiával. Több „apróságra" nem fordítottunk kellő figyelmet. A hűtőszekrények helyes működtetésével például 20. a mélyhűtőkével pedig 35 százalékkal csökkenne a fogyasztás. Mindehhez csak az kell, hogy a lakás leghidegebb helyiségébe állítsuk őket, ne nyi- togassuk feleslegesen, és rendszeresen - 2-3 hetente - kiolvasszuk. A lehetséges minimumnál 1 °C-kal magasabb hőmérsékleten üzemeltetett hűtő ugyanis már 6 százalékkal több energiát fogyaszt. A fagyasztótérben képződött 2 mm-es jégréteg 16, a 10 mm-es pedig már 75 százalékos többletfogyasztást jelent. Az energiaveszteséget tovább növeli, ha a hűtőben szobahőmérsékletnél melegebb ételt helyezünk 0| Jelentős energiát takaríthatunk meg a főzésnél, fűtésnél is. Az egyenes aljú, jól fekvő edényekben sokkal hamarabb megfő az étel. A főzőlapnál szélesebb aljú edény „energiahasznosítása" sokkal jobb. A hosszabb főzést igénylő ételek készítésére használjunk kuktafazekat. Így feleannyi energiára és 50-80 százalékkal rövidebb időre lesz szükségünk. Használatával egyéb ételek elkészítésénél is 30-40 százalékos energia- és 60 százalékos időmegtakarítást érhetünk el. A tüzelőanyagok árának drasztikus emelése után bizonyára hamar rájövünk, hbgy a lakások tökéletesebb hőszigetelésével mennyi szenet, gázt takaríthatunk meg. Skandináviában több helyütt tapasztaltam, hogy a garázsok, de még a modern lakóházak tetejét is gyepszőnyeg fedi. Később megtudtam, hogy ennek nemcsak esztétikai, hanem takarékossági szerepe is van. A tetőt borító gyep tökéletes hőszigetelő, így a fűtéshez szükséges energia a minimumra csökkenthető. TÉGLA A TARTÁLYBAN Az energia mellett legfelelötlenebbül az ivóvízzel bánunk. A meleg vízzel ellátott, távfűtéses lakásokban élők egy főre jutó napi vízfogyasztása 280 liter. Az ország népességének specifikus átlagfogyasztása pedig még nagyobb: személyenkénti napi 400 (!) liter. Jelenleg a meleg és az ivóvízért még csak átalánydíjat fizetünk. Bizonyára nem sokáig marad ez igy. Néhány éve a melegvíz-fogyasztás felmérése céljából a dunaszerdahelyi lakótelepi lakásokban vízórákat szereltek fel. A jövőben erre valószínűleg minden háztartásban sor kerül, s a felhasznált mennyiség szerint kell majd fizetni. így már nem lesz közömbös egyetlen csöpögő vízcsap sem, és meggondoljuk, mennyi vizet használunk'fel fürdéskor. Egy 6 perces zuhanyozáskor - persze, ha szappanozás közben elzárjuk a csapot - jóval kevesebb vizet és harmadannyi energiát fogyasztunk, mint a kádfürdőnél. A különböző fürdőhabok, mesterséges illatanyagok helyett egészséges és környezetkímélőbb - és bizonyára jóval olcsóbb is - ha gyógynövényfőzeteket használunk. szappan 98,1 % Alfa 85,0 Zenit 84,5 Gong 80,5 Azur 79,0 Peromat 78,5 Batul 77,8 Tix 85 77,6 Tim 77,2 Titan 85 77,0 Akad a piacon olyan magyarországi és hazai kiadvány is, amely készítésükkel foglalkozik. Sok vizet takaríthatunk meg mosogatáskor is, ha nem erős sugárban folyatjuk. Kevesebb mosószer fogy, ha azt nem a vízbe, hanem egy szivacsra öntjük, s azzal távolítjuk el az edényekre tapadt ételmaradékot, zsiradékot. Ne feledjük azonban: vannak étkek, melyek után az edényeket vegyszer nélkül, meleg vízzel is elmoshatjuk. Rengeteg ivóvizet (!) nyelnek el a WC-k. Az NSZK-ban olyan műszaki megoldást dolgoztak ki, amellyel a WC-k öblítése elhasznált mosdó- és mosóvízzel is megoldható. így havonta ezer liter ivóvíz takarítható meg. Addig, míg a hasonló berendezések nálunk is elterjednek, a WC vízfogyasztását egy, az öblítötartályba helyezett téglával csökkenthetjük. Tán mosolyogtatónak tűnik, ha azt ajánlom, hogy a tea- vagy tojásfózés után megmaradt vizet se öntsük ki. Ez a víz lágy - forralással ui. a kalciumkarbonát kicsapódik -, s igy sokkal alkalmasabb a tőzegben nevelt szobanövények öntözésére, mint a sok ásványi sót tartalmazó forralatlan. KÖRNYEZETTERHELŐ MOSÓPOROK Persze nem minden környezetkímélő cselekedetből származik közvetlen anyagi haszon, bár ökológiai, gazdasági hatásuk jelentős lehet. A környezet- védelmi évtized sikere érdekében azonban hadd adjunk néhány ilyen tanácsot is. A mosószerek környezetterhelő hatása közismert, nélkülük azonban manapság aligha tudunk meglenni. Azt azonban megtehetjük, hogy a környezetkímélőbb, legkönnyebben lebomló fajtákkal mosunk. A nálunk forgalomban lévő mosószerek lebomlási foka - százalékban kifejezve - az Ochranca prírody 1988/1. száma szerint a következő: Biomat 85 75,6 Biomat 74,1 Palmex 85 74,0 Dash 73,5 Biosam 72,8 Pollena 71,4 Rákon 70,5 Merkúr 85 67,3 Novit 67,2 Namo 65,9 Tix 49,4 Ne vásároljunk fehérített papírzsebkendőt, toalettpapírt. Lehet, a piszkosfehér, a barnás színű, kevésbé „gusztusos“, de gyártásához nem használnak környezetkárosító anyagot - például klórt. Sok kozmetikai szer tartalmaz formaledhidet, amely valószínűleg rákkeltő, használjunk ezért természetes anyagokból készült szereket. Bojkottáljuk a freonnal töltött szórópalackokat! A fa használati tárgyak felületi kezelésére alkalmazzunk természetes anyagú viasz- és gyantabevonatokat. A fa felületén dekoratív hatást érhetünk el nyílt lánggal, perzseléssel is. Festés után az ecsetet ne szintetikus oldószerrel, hanem forró eceteszenciás vízzel tisztítsuk meg, amely kiöntve nem mérgezi a talajt. Gyermekeinknek ne vegyünk élénk színű műanyag játékokat, ezek kadmiu- mot tartalmaznak. Jó tudni azt is, hogy a konzervdobozokban ólom, az elemekben kadmium és higany van. Gondoljuk meg hát, hogy ha hasznukat vesztik, hova dobjuk őket. ökológiai diplomácia Nagy-Britannia elutasító magatartása A tengermelléki államok között évekig tartó viták folytak arról, milyen széles sáv tekinthető felségvíznek, kié a nyílt tenger, melyik ország milyen mértékben aknázhatja ki a hetedik kontinens kincseit. A viták a tengeri jogot rögzítő egyezmény 1982-es aláírásával látszólag elcsitultak. Némi szünet után azonban környezetszeny- nyezési kérdésekben újjáéledtek. Több ipari ország ugyanis óriási szeméttárolónak tekinti az óceánok és a beltengerek mélyét. A sekély Északi-tengert a legfejlettebb európai országok szennyezik. Főleg a déli partvidék helyzete kritikus. A Temze, a Rajna, az Elba percenként tonnaszámra ömleszti belé a nehézfémeket és más veszélyes szennyezöanyagokat. A felmérések szerint kontinensünkről évente átlagosan 40 ezer tonna nehézfém, 100 ezer tonna olaj- származék és sok ezer tonna egyéb káros anyag kerül a vizébe. További veszélyt jelent az óriási hajóforgalom - ezt évi 420 ezer kisebb-nagyobb tengeri járműre becsülik - és az olajbányászat. Az olajárrobbanást követő években több mint másfél száz fúrótornyot telepítettek a térségbe. Ezek évente 165 milliárd liter olajat és 85 milliárd köbméter gázt adnak. A fúrótornyok és a mintegy 8 ezer kilométeres hosszúságú olaj- és gázvezetékek az élővilágot időzített pokolgépként fenyegetik. A környező országok a kialakult helyzetért elsősorban Nagy-Britanniát okolják, amely évente 5 millió tonna folyékony szennyezőanyagot bocsát a tengerbe. Ide üríti ki víztisztítóinak iszapját is. Ennek mennyisége szintén eléri az 5 millió tonnát. Igaz az élővilág óriási mennyiségű szerves annyagot képes lebontani, de úgy látszik, ebben az esetben már mégis elérkezett teljesítőképességének határához. Feltehetőleg ennek "köszönhető“, hogy 1988-ban egy vírusos betegség 18 ezer északi-tengeri fókát pusztított el. Nagy-Britanniát ökológiai bűnei miatt az Európai Gazdasági Közösség környezetvédelmi bizottsága részéről már korábban is több kritika érte. Valószínűleg ezt megelőzendő jelentette be március 5-én - két nappal a nyolc Északi-tenger melléki ország hágai tengervédelmi konferenciája előtt - Chris Patton, brit környezetvédelmi miniszter, hogy néhány éven belül szigorú intézkedéseket foganatosítanak. Megtiltják a partmenti városoknak, hogy szennyvizeiket a tengerbe vezessék. A konferencián Norvégia, Svédország, Dánia, az NSZK, Belgium, Hollandia, Franciaország és Nagy-Britannia mellett, megfigyelőként a cseh-szlovák küldöttség is részt vett. A helyzet tarthatatlanságát valamennyi ország elismerte, de a tanácskozás alatt mégis komoly vitákra került sor. Az aktívabb cselekvés mellett kardoskodó országok azt követelték, hogy egy korábbi londoni konferencia határozatát - ebben leszögezték, hogy az Északi-tengerbe kerülő veszélyes anyagok mennyiségét 1995-ig 50 százalékkal csökkenteni kell - a térség légterének védelmére is kiterjesszék. Nagy-Britannia és Franciaország viszont ebbe nem akart beleegyezni. E két ország és Belgium túlzottnak találta azt a javaslatot is, hogy az évtized közepéig 70-90 százalékkal csökkentsék a dioxin-, a higany-, a kadmium- és az ólomterhelést is. A sietve tett miniszteri bejelentés ellenére Nagy-Britannia küldöttsége a tárgyalások folyamán hűvös és jobbára elutasító magatartást tanúsított. Elvetette azt a holland javaslatot is, hogy a térségben ún. speciális gazdasági zónákat jelöljenek ki, melyekben az óriástankhajók mozgását hatásosabban ellenőrizhetik. A britek nem teljesítették azt a korábbi egyezményt sem, amelynek aláíróiként vállalták, hogy 1989 végétől nem süllyesztenek több ipari hulladékot a tengerbe. Ezek után úgy tűnik, hogy Nagy-Britannia - a kontinens korábbi "piszkos embere“ - szárazföldi ökológiai problémáiból lassan ugyan kikupáló- dik, de ezt egy ideig még a térség rovására teszi. A FOLYÓK ÁRTÉRI ERDEINEK SZÉP ÉS ÉRDEKES MÁJUSI VIRÁGZÓ FAJA A VÉDETT NYÁRI TŐZIKE (LEUCOJUM AESTIVUM). SAJNOS, ÁLLOMÁNYA AZ ÁRTÉRI ERDŐK PUSZTÍTÁSÁVAL PÁRHUZAMOSAN EGYRE FOGY. A NYÁRI TŐZIKE EGY KÜLÖNÖS TULAJDONSÁGGAL RENDELKEZIK: KÜLÖNBÖZŐ RÉSZEIBEN TITÁNT KÉPES FELHALMOZNI. (POMICHAL RICHÁRD FELVÉTELE) 1990. VI. 1. daugsEfl
