Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-18 / 20. szám
7Iroda'°m az alsó tagozaton * oWasás- Olvasóvá neveleorceréie Rozsnyón* m szerez barátainak eszm^_ ^ A videózó gye^^ szerepe az tanítás niod akor\atot • f^ . ében kelló olvasási megszeretteteseó szintje, annál könnyebben tanul meg olvasni. Tehát az anyanyelvi szint fejlettsége és az olvasási képesség fejlettsége között már az I. osztályban egyenes összefüggés van. Sajnos, gyermekeink anyanyelvi hátrányát, amelyet az iskolába lépve magukkal hoznak környezetükből, az iskola nem képes felszámolni. A beszédkészség fejletlenségéből eredő hátrányok az iskolai oktatás hatására nem csökkennek, hanem fokozódnak. Mérhetetlenül nagy tehát a gyermek jövője, mondhatnám sorsának alakulása szempontjából az édesanyák és az óvónők felelőssége. (A ŐSTK és ésT felvételei) „A bölcsességre törekvő tanulónak a könyveket aranynál és ezüstnél jobban kell szeretnie... Hiszen a könyvek vihetik öt vágyának céljához, nem predig az arany és az ezüst. Mivelhogy a könyvek révén sokan lesznek tudóssá az iskolán kívül is; könyvek nélkül pedig senki nem lesz tudós még az iskolában sem: ha szeretjük az iskolát, szeressük a könyveket, az iskolák lelkét is; amelyik iskolát nem éltetik a könyvek, az halott.“ Ez Comenius üzenete mindazok számára, akik felelősek a gyermek és a könyv jó viszonyának megalapozásáért. Április első hetében Rozsnyón jöttek össze az irodalom barátai, hogy megbeszéljék, hogyan érjék el, hogy a könyvek modern korunkban is éltethessék az iskolát és gyermekeink aranynál is, ezüstnél is, de még a tévénél és a videónál is jobban szeressék a könyvet. A rozsnyói találkozón szó volt arról is, hogy mit tesznek a pedagógiai elmélet alkotói és mit tesznek a pedagógusok a könyvek megszerettetéséért, gyermekeink olvasóvá neveléséért az alapiskola alsó, illetve felső tagozatán, sőt már az óvodában. Mint minden szellemi munka, az olvasók felnevelése is a fogalmi kategóriák értelmezésével kezdődik. Mit értünk mi, pedagógusok azon, hogy olvasóvá nevelés? Az olvasóvá nevelés fogalma magában foglalja: a megfelelő szintű olvasási technika elsajátítását; az olvasási igény kialakítását, az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását; a tankönyvek, majd felnőtt korban a szakirodalom munkaeszköz jellegű használatát; a szabadidő kulturált kihasználását az értékes olvasmányok megválasztása révén. Ahhoz, hogy olvasókat nevelhessünk, meg kell tanítani olvasni, értelmesen és kifejezőn olvasni a gyermekeket; szakzsargonnal: ki kell alakítani a kifejező olvasás képességét. HÁROM KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉG Az olvasási képesség a kommunikációs képességek egyik részterülete. Ezek a képességek egymásra épülnek és úgynevezett képességhierarchiát alkotnak. Az emberek közötti gondolatcserét, mai szó- használattal: kommunikációt, három képesség teszi lehetővé. A beszéd, az olvasás és az írás képessége A három kommunikációs képesség közül alapvető a beszéd- Az élőbeszédre épül az olvasás, az olvasásra az írás képessége. Ez azt jelenti, hogy a beszéd feltétele az olvasásnak és az írásnak, de az írás nem feltétele az olvasásnak. Tehát: a képességhierarchia alapja a beszéd képessége. Ez a képesség a gyermek másfél éves korától kezd kialakulni, és iskolás koráig magas szintre fejlesztheti a család, a bölcsőde és az óvoda. Az olvasás és az írás képességét az iskolában kell kialakítani. Az elmúlt századok gyakorlata más volt, sót napjainkban is más például a japán és az amerikai gyakorlat. De itt és most az a helyzet, hogy olvasóvá nevelésről beszélünk, ki kell emelnünk a beszédet mint az olvasás feltételét. Nem vagyunk ugyan abban a helyzetben, hogy a beszédfejlesztéssel kapcsolatban széles körű kutatásokat végezhessünk, de több évtizedes tapasztalataim alapján elmondhatom: minél fejlettebb az iskolába lépő kisgyermek verbális A NYELVI GÁTLÁSOK FELOLDÁSA A kisgyermek ugyanis nagyon érzékeny, ösztönösen megérzi a különbséget saját beszédkészsége és a vele szemben támasztott elvárások között. Ha érzi, hogy nagy a különbség, kialakul a pszichikai gátlás, és a gyermek nem mer megszólalni. Első osztályos tanítók a megmondhatói, mennyi nevelői tapintatra, elismerésre, dicséretre, különmunkára van szükség a nyelvi gátlások feloldásához, s annak eléréséhez, hogy a gátlásokkal küszködő, fejletlen beszédkészségű gyermekek szájából is elhangozzék egy-egy mondat a tanítási órán. Az óvoda előnyben van a beszédfejlesztés szempontjából: ott oldottabb a légkör, szabadabbak a foglalkozási formák, már az óvoda is oldhatja a beszédkészség terén tapasztalható különbségeket, mivel ezek a különbségek rendszerint összefüggnek a szociális környezettel. Az iskolában, ahol tanterv, tanmenet, tanítási óra van, biztonságos belépőt szolgáltat az otthonról, vagy az óvodából hozott előny A hátrány, a szűkített kód pedig visszahúz. Az olvasóvá nevelésről, s az ezzel kapcsolatos konkrét munkáról csak akkor kaphatunk valós képet, ha ismerjük a tantervi célokat, feladatokat és követelményeket, a tankönyvek felépítését és tartalmát. AZ OLVASÁSRÓL De mit is értünk olvasáson? Az olvasás magas rendű idegtevékenység, amelynek sikere az agyi struktúrák fejlettségétől függ. Tudatosan, célszerűen kialakított képesség: a szókép, a szóképek egész sorának vizuális felfogása. Az olvasás megtanulása, az állandó gyakorlás visszahat az agy működésére: fejleszti az agy struktúráját, a gyermek képességeit és készségeit, egész személyiségét. Ezért kell megfogadni a tanító néni szavát: Gyakorolni! Gyakorolni! - hogy az olvasási készség is, a gyermek személyisége is egyre tökéletesebb legyen. Az olvasási képesség nagyon bonyolult mechanizmus, több egymásra épülő részképességből áll és szintén képességhiererchiát alkot. Ebben a hierarchiában legalsó fokon helyezkedik el az olvasási képesség megalapozása.- Iskolánkban általános és összeolvasás, in- terpunkció szerinti tagolás; II. osztályban: a folyékony olvasást gyakoroltatjuk; III. osztályban: az értelmes színvonalra igyekszünk eljuttatni a gyermekeket; IV. osztályban: a kifejező olvasás begyakorlása a cél. Az olvasási képességek következő fokozata a kritikai olvasási képesség, majd az alkotó, kreatív olvasási képesség. Mai ismereteink szerint a képességhierarchia csúcsán az esztétikai olvasás áll. Ez a tagozódás mindenki előtt nyilvánvalóvá teszi, hogy ezek a képességek az alsó tagozaton csak megalapozhatók, de minden szinten nem alakíthatók ki. Az olvasástanítást az alsó tagozaton nem lehet befejezni. Sokkal bonyolultabb, permanens feladatról van szó. Az alsó tagozat feladata a zökkenőmentes olvasási technika kialakítása. Az olvasástanítás alsó tagozata a képességek kialakítását jelenti. Mivel csak hibátlan olvasási technika birtokában alakítható ki az értó, az értelmező, a kritikai, a kreatív és az esztétikai olvasási képesség, az alsó tagozat pedagógusai a technikai hibák kiküszöbölését tartják legfontosabb feladatuknak. Ha a kisgyermek ép, normális idegrendszerrel és biológiai adottságokkal rendelkezik, ha jó az iskola és a család kapcsolata, munkájának megvan az eredménye. Mind az olvasástanítás, mind az olvasóvá nevelés szempontjából döntő jelentősége van az I. osztálynak. Mivel az I. osztályosok számára átvettük Magyarországról a Roman- kovics-Meixner-féle tankönyvcsaládot, így az olvasástanítás módszere a hangoztató-elemző-összevetö módszer, szóképes elóprogrammal. Tehát részben elemző, részben globális programról van szó. A kisgyermek ugyanis globálisan érzékeli a környezetében lévő dolgokat és eseményeket, s csak fokozatosan képes az elemzésre, majd arra, hogy az elemeket összerakva újat alkosson. Ez "a módszer nem új. Korunkban teljesen új módszer nincs. A most használatos módszernek is voltak előzményei. A 19. században a Graser-féle írva olvastató módszerből fejlődött ki a hangoztató-elemző- összevetö módszer. A szóképes elóprogram a globális módszer előnyeit próbálja kamatoztatni, sikerélményhez juttatni a kisgyermeket. A globális módszert Ovidé Dec- tory brüsszeli orvos és pszichológus dolgozta ki a század elején. A módszer megalkotásakor az olvasástanítás módszerét is, tartalmát is a gyermek szükségleteihez igazította. A szövegek témája kapcsolatban áll a gyermekek érdeklődésével és érzelmi világával: meséket olvasnak játékszerekről vagy kedvenc állataikról stb. A globális módszerrel tanító elsős pedagógusok nem adnak kész ismereteket, az öntevékenység útján próbálják elindítani a tanulókat. A módszer szükségességét a kisgyermek konkrét gondolkodásmódja indokolja. Megfigyelték ugyanis, hogy a gyermek konkrét szemléletéhez közelebb áll a szóképekkel, mint az elvont fogalmakkal, a hang- és betűtanulással kezdődő olvasástanulás. A módszer alapelve, hogy a hangsúlyt a megértésre kell helyezni. Ezért a néma olvasást helyezi előtérbe. Csak a némán elolvasott és megértett szavakat és szövegeket olvastatjuk hangosan a tanulókkal. Erre a módszerre azért tértem ki, mert a néma, értő olvasást a 2-4. osztályban is állandóan gyakoroltatjuk. A 2. osztálytól kezdődően a módszertani szabadság hívei vagyunk. Minden tanító olyan módszerrel dolgozik, amilyen az osztály összetételének, az oktatási viszonyoknak és az ö egyéniségének megfelel. Az eredmény a fontos, nem a módszer. Minden módszer jó, ha eredményes. A VIDEÓZÁS KONTRA OLVASÁS Fájó tény, hogy nem minden tanuló sajátítja el négy év alatt a megfelelő olvasási technikát, s emiatt nem válik rendszeresen olvasóvá. Ez nálunk, Szlovákiában döntő mértékben annak tudható be, hogy a kilencéves iskolák megszűntével az alsó tagozat elvesztette az 5. osztályt, ahol a közepes és gyenge képességű tanulók még pótolhatták a hiányokat. De a félanalfabetizmus terjedésében szerepet játszik a vi- deokultúra is, a tévé, a képregények terjedése. Ezek ugyanis szellemi erőfeszítés nélkül nyújtanak élményt, információt, ismereteket. Az olvasás viszont, különösen az alsó tagozaton, s az első időkben, erőfeszítést kíván. A videózó gyermek nem tesz szert kellő olvasási gyakorlatra, és beszűkül a személyisége. Aki ugyanis mesét, illetve könyvet olvas, az szellemi erőfeszítést fejt ki, képzeletével megjeleníti a helyzeteket, a leírásokat, a szereplőket. Térben és időben mozgatja képzeletben a figurákat. Éppen a képzelet működése, a szellemi erőfeszítés miatt vált az olvasás a műveltség igazi megalapozójává. Az olvasóvá nevelés szempontjából nagyon fontos lenne minden tanulónkat eljuttatni egy olyan szintre, hogy erőfeszítés nélkül olvasson. Csak így érhetjük el, hogy olvasóvá válhasson és szakkönyvekböl is képezhesse magát. Az alsó tagozaton az olvasási technika kifejlesztésével, az értő olvasás gyakoroltatásával tehetjük a legtöbbet azért, hogy olvasóvá neveljük gyermekeinket. Ennél persze többet kell tenni, a tantervben sokoldalúan fogalmazódnak meg a feladatok. Az olvasási technika elsajátítása mellett fontosnak tartjuk az Ablak- Zsiráf gyermeklexikon, a helyesírási és értelmező szótárak használatát, a könyvtárak megismerését, a lexikonok és szótárak használata közben a betűrend elsajátítását és az olvasónapló vezetését. A tanterv egészen részletesen feldolgozta azokat a tennivalókat, amelyek gyermekeink olvasóvá nevelését szolgálják. Az új tanterv bevezetésével követelménnyé vált a könyvtárak látogatása, a könyv- és könyvtárhasználat. Az olvasóvá nevelés céljait szolgálja az a tény is, hogy az alsó tagozatos olvasókönyvekben megnőtt a mesék és az irodalmi szövegek aránya. Második és harmadik osztályban a mesék, negyedikben a mondák dominálnak, mert tízéves kor körül támad fel a gyermekek történelmi érdeklődése. AZ ISKOLAI KÖNYVTARAK SZEREPE A tanterv előírja ugyan a könyv- és könyvtárhasználatot, de az iskolai könyvtárak csak részben tudják biztosítani a tantervi feladatok hátterét. Ennek számos oka van. Az iskolai könyvtárak működése - akárcsak a falusi vagy városi könyvtáraké - csak az anyagi és tárgyi feltételek biztosításával teremthető meg. Hatékony pedagógiai munka elképzelhetetlen felszerelt könyvtár nélkül. Nagy hiba, hogy a magyar tanítási nyelvű iskolák számára mai napig nincs megszabva, milyen állománynyal rendelkezzen az iskolai könyvtár. Pedig a civilizált országokban alapelv, hogy a könyvtár állományában elsősorban a tantervben előírt kötelező és ajánlott olvasmányok legyenek meg, 10 tanulónként legalább 1-1 példány. A Mladé letá Könyvkiadó Vállalat - magyar szerkesztősége nem lévén - csak a szlovák nyelvű ifjúsági' és gyermekirodalom kiadását és gondozását tekinti feladatának. A Madách Kiadó a tantervi szempontokat nem veszi figyelembe, a szerzők, illetve a fordítók jelentkezésétől függően tervezi a gyermek- és ifjúsági irodalom kiadását. Fontos kérdés a személyi feltételek javítása. Több önálló státusú iskolai könyvtárosra lenne szükség, aki a délelőtti órákban a pedagógiai könyvtárban dolgozva látná el a szükséges szakirodalommal a tanárokat, délután pedig a napközis, a felső tagozatos, illetve középiskolás diákokat szoktatná be a könyvtárba, kialakítván az iskola szellemi műhelyét. Az ajánlott olvasmányok kiadása mind a mai napig megoldhatatlan. Gyermekeink ettől függetlenül olvasnak. A kísérleti iskolákban sokat és rendszeresen Ezt a gyermekek fejlődő szókincse is, a megható gonddal írt, rajzokkal díszített olvasónaplója bizonyítja. A gyermek érdeklődésének és olvasási szokásainak kialakítását nemcsak az iskola, a család is befolyásolja. Itt több otthoni tényező hat: a család kulturális szokásai, az otthoni könyvtárállomány nagysága, összetétele, a szülök példamutatása és a gyermekkel való foglalkozás színvonala. Ha a gyermek látja, hogy szülei rendszeresen olvasnak, s hallja, amint megbeszélik olvasmányaikat, van rá remény, hogy ö is megszereti az olvasást és olvasó, gondolkodó felnőtté válik. Török Zsuzsanna
