Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-11 / 19. szám
A veréb és a róka Hajdanában a róka meg a veréb a legjobb barátok voltak, együtt jártak mindenhová. - Ve- rebecském - állította meg a barátját a róka: vessünk közösen búzát. Majd együtt aratunk, együtt csépeljük ki, a termést pedig testvériesen elosztjuk. A veréb ráállt. A búza szépen nódögélt, szép kalászokat hajtott. Amikor elérkezett az aratás ideje, a veréb és a róka kimentek a búzaföldre, és hozzáfogtak az aratáshoz. Amikor már hétágra sütött a nap. a róka azzal állt elő, hogy:- Veréb komám, arass te csak tovább, nekem el kell mennem a hegy tetejére, meg kell tartanom a felhőt, nehogy esőt zúdítson a búzácskánkra.- Menj csak, róka koma - szólt a veréb. A róka felment a hegy tetejére, leguggolt, úgy tett, mintha valóban a felhőt tartaná, amelyik éppen akkor jelent meg a hegy felett. A veréb közben fáradhatatlanul dolgozott, mig le nem kaszálta az egész búzatáblát. Aztán kévékbe kötötte, s mindent előkészített a csépléshez.- Gyere, róka koma, csépeljünk - szólt a veréb.- Csak csépelj magad, veréb komám, ma megint a felhőket kell támasztanom, tudhatod, ha lezuhannak, kárba vesz az egész évi munkánk. Akkor még ökrökkel csépeltek. A veréb befogta a két ök- röcskét, s nekifogott a munkának. Ment a róka, hogy elosszák a termést.- Neked, verebecském, a termés egyharmada jár, nekem pedig, mivel én kétszer annyit dolgoztam, mint te, a kétharmada. A veréb találkozott a kutyával, és elmesélte neki, hogyan járt túl a róka az eszén.- Majd én elintézem - vak- kantott a kutya. Másnap a róka elment, hogy búzát vigyen a malomba őröltet- ni. Nem vette észre, hogy ott fekszik a búzarakásban a kutya. Csak a füle látszott ki. Elöugrott hirtelen, és leharapta a róka farkát. Ez meg azóta fél, bárhová is megy. Németből fordította Szigeti Kálmán ízeltlábúak egymás között Nem kell a trópusi tengerek vizébe merülnünk, ha érdekes életű állatokat akarunk tanulmányozni. Közeli tisztáson megfigyelhetjük a korhadó fatönkökben fészkelő fekete fahangyákat. Némelyik érdekesen viselkedik: odamegy egy levéltetűhöz, csápjaival megérinti, mire az egy csepp édes nedvet ürít. Persze a levéltetvek nem a hangyák kedvéért bocsátanak ki magukból cukros váladékot. A levelek nedvét szívják, s táplálékukban igen kevés a fehérje, de annál több a szénhidrát; a cukorfeleslegüktől pedig meg kell szabadulniuk. A levéltetvek által ürített cukros cseppek tömegesen hullanak a növények leveleire. A hangyák eleinte nyilván a levelekről nyalogatták le az édességet, majd később egyenesen a levéltetű potroháról szedték le. A hangyák és a levéltetvek együttélése (szimbiózisa) olyan szoros is lehet, hogy egyes levéltetű- fajok már csak a hangyák segítségével maradhatnak fenn. így például egy fajuk számára a hangyák valóságos istállót építenek, megvédik őket a ragadozó rovaroktól. F. H. ILLYÉS GYULA Hídon Nagy víz fölött haladok, nem folyamot látok: millió kis patakot, csermelyt, sédet, árkot. Szeretem a hidakat. Valahányra lépek, azt hiszem, hogy szabadabb, szebb vidékre érek. Nem a Dunát becsülöm a tömérdek habban: minden habban egy külön forrás szive dobban. Azt hiszem, hogy odaát - azt hiszem, amit kell: minden bút, bajt, akadályt legyőzhet az ember! Nem holmi király nekem a nagy Duna árja: csöpp, csöpp, csöppek végtelen szép köztársasága! .. .Árad a hídon a nép, híd alatt a cseppek, leckét adhat ez a kép a legeszesebbnek. Vaj mi volnál, nagy folyó, büszke tenger, hogyha Koppány, Kapos és Sió feléd nem buzogna? Árad híd alatt a víz, a hídon az ember. Menjek köztük magam is teljes életemmel. Még Ozora vize is, a parányi Cinca - ők vezetnek! - úgy tekints mindahányra vissza! Gyermek hittel úgy megyek ma is minden hídra, mintha kedvemnek teret végtelenbe nyitna. ... Szeretem a hidakat. Minden úgy haladtam, mint egy vezér: hej, beh vad fogoly ráng alattam! Csöpp, csöpp folyón, hidakon így menjünk, kívánom, szorosan is szabadon végig a világon! Gondolkodom, tehát... SZÁMKERESŐ Az itt látható számok közül melyik a kakukktojás, azaz, melyik nem illik a többi közé? Készítette: B. Gy. MEGFEJTÉS Az április 27-i számunkban közölt feladat megfejtése: a B-vel jelzett raktárban. Nyertesek Puzsér Andrea, Dunaszerdahely; Svitek Mónika, Bátorkeszi; Molnár Miklós, Királyhelmec; Rónay Oszkár, Komárom; Galo Anita, Tornaija. Százötven évvel ezelőtt született PJOTR ILJICS CSAJKOVSZKIJ, az orosz zeneművészet máig is egyik legnépszerűbb képviselője. Rejtvényünk fő soraiban hét ismert műve található. Megfejtésként ezt kell beküldeni szerkesztőségünk címére- 81915 Bratislava, Martanoviőova 25.)- legkésőbb május 16-ig. A helyes megfejtők közül - öten- sorsolással könyv- jutalomban részesülnek. Az április 27-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Cigányszerelem, Giuditta, A mosoly országa, Luxemburg grófja, Paganini." Könyvjutalomban részesülnek: Molnár Miklósné, Királyhelmec; Sárfi Nóra, Ipolyság; Kaszonyi Kinga, Nagykapos; Urban Mihályné, Vágsellye; Kajtár Elza, Pozsony. 1990. V. 11. asárnap
