Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-11 / 19. szám
A 20. század annak állanára, dog» „ér ,z elmúlt alátámasztják, hogy ez a ge)o^ordult Ketsegte- szazadokban. sót, az o -b z egyjk legnagyobb len azonban, hogy századunkban az egy^ ^ y^. Qkok orvosi és társadalmi Pr0 zek kiküszöbölése nagy részé ismert, azonban ™egek ^ korántsem egyszerű, csak gy'v^tudománynak ezen lése. Milyen a helyzet « orvost^ ^ mege|Qzesre? a területén? Milyené Koutecky professzorral, az Errol beszélgetünk dr Josef Koutecky pr^os megbete. orvostudományok dokto - 9 yermek0nkolóáfa praga, 0,=mekonkológiai klinika vezetojeve . • Milyen az általános helyzet Csehszlovákiában a daganatos megbetegedések terén?- A rosszindulatú daganatok korunkban az orvostudomány egyik legnagyobb problémáját jelentik, nemcsak nálunk, hanem az egész világon. A betegek száma hazánkban a második világháború óta egyenletesen növekszik, egy évben kb. 60 000 új esetet regisztrálunk. A statisztikai adatok szerint a felnőttek esetében a daganatos megbetegedésben szenvedők 20 százaléka hal meg. A halálokok között a második helyen áll, az elsőn a szív- és az érrendszeri betegségek. Ami a gyermekeket illeti, a megbetegedettek száma kb. egy százaléka a felnőtt betegekének. Ha figyelembe vesszük, hogy a gyermekek esetében a halálokok között a daganatos betegségek szintén a második helyen állnak - az első helyen a balesetek, sérülések, amelyek tulajdonképpen a szó valódi értelmében nem is betegségek - akkor láthatjuk, milyen nagy orvosi és társadalmi problémáról van szó. 0 Mi a különbség a felnőttek és a gyermekek daganatos megbetegedései között?- A felnőtteknél a rosszindulatú daganatok előfordulásának gyakorisága az életkor előrehaladásával növekszik. Ez persze érthető is, hiszen minél idősebb az ember, annál hosszabb ideig van kitéve a'rákkeltő anyagok kedvezőtlen hatásainak. A gyermekek esetében fordított a helyzet, minél fiatalabb egy gyermek, annál inkább fennáll a veszélye a rákdaganat kialakulásának. A magyarázat az, hogy a gyermekeknél a daganat létrejöttében szerepet játszik a veleszületett hajlam, s találkozhatunk veleszületett daganatokkal is. Ezek a daganatok éretlen szövetekből fejlődnek ki, amely szövetek azonban nem daganati, hanem élettani szempontból fejletlenek. Az ilyen éretlen szövetek pedig sokkal érzékenyebbek a káros hatásokra. • Megelőzhető-e korunk pusztító betegsége?- Környezetünkben nagyon sok a rákkeltő anyag. Megtalálhatók a levegőben, a vízben, a talajban, az élelmiszerek egy részében. Ezekhez jön még a dohányzás és az alkohol káros hatása. Bizonyított - az állatok esetében már teljes mértékben - egyes vírusok rákkeltő hatása is. Tudjuk azonban, hogy ezt a rettegett betegséget mindig több ok együttesen idézi elő. Hajói működik a szervezet védekezőrendszere, és természetesen attól függően, milyen típusú daganatról van szó, rögtön az elején legyőzheti az elfajulásnak indult sejteket. így sok esetben az egyénnek szerencsére fogalma sincs arról, hogy a szervezetében valamikor daganatos megbetegedés kezdődött. Abban az esetben, ha legalább csökkenteni tudnánk az okokat, nagy előrehaladást érnénk el, azonban a helyzet fordított, a daganatos megbetegedéseket kiváltó okok száma sajnos növekszik. Ez nehezíti a helyzetünket. Mégpedig főleg az ún. elsődleges megelőzésben, amikor a betegséget előidéző okok csökkentése a cél. Bizonyára eltart még néhány évig, amíg a környezet- védelemben kedvező fordulatot érünk el, ami azt jelenti, hogy a statisztikai adatok sem lesznek egyhamar jobbak. A jövőt illetően mégis optimista vagyok, hiszen a megelőzésben, főleg az ún. másodlagos megelőzésben jelentős tartalékaink vannak. Fontos feladatnak tartom, hogy az eddiginél sokkal hatékonyabbá tegyük a másodlagos megelőzést. Ez két dologból áll: mégpedig a rákot megelőző állapotok korai felismeréséből és megszüntetéséből, valamint a daganat korai felismeréséből, amikor is az még az esetek többségében gyógyítható. Véleményem szerint sokat segítene, ha javulna az orvosok és a betegek közötti együttműködés. Továbbá szükség van jól felszerelt laboratóriumokra, korszerű műszerekre - ezekből sajnos még nincs elég, amelyek a gyors és a helyes diagnosztizálását segítenék. Visszatérve még a betegséget kiváltó okokhoz és a megelőzéshez, nemcsak a külső környezetünket kell javítanunk, hanem az ember belső környezetét is. Hiszen az emberektől is függ, hogy az egészséges vagy az egészségtelen életmódot választják-e. Ezen belül fontos szerep jut a helyes táplálkozásnak. Például egészségesebb, ha sovány húsokat, sok halat, zöldséget, rostokban gazdag ételeket fogyasztunk, mint ha a zsíros húsokat, a füstölt ételeket részesítjük előnyben. 0 Van szerepe a megelőzésben a mozgásnak?- Ha valaki az utakon - ahol autók járnak, és nagy a forgalom - fut, kerékpározik, ez semmiképpen sem használ az egészségének, sót, az intenzívebb mozgás következtében a légzéssel több káros anyag kerül a szervezetébe. Azonban az ésszerű, megfelelő környezetben végzett rendszeres testmozgás természetesen növeli a szervezet edzettségét, erősíti a védekezőrendszert is. 0 Tehet valamit a család a betegségek megelőzéséért?- A család szerepét igen fontosnak tartom, mégpedig több okból is. A szülők egészséges életmódja már a gyermekvállalás előtt kedvezően befolyásolja a születendő gyermek egészségét. A család sokat tehet az egészséges életmódra és a környezetvédelemre való nevelésben. A dohányzó szülőknek például el kellene gondolkodniuk azon, menynyire ártanak gyermekeiknek, akik passzív dohányosokként füstös levegőt szívnak. A gyerekek sajnos védtelenek a szülők rossz szokásaival szemben. Ahogy azt már említettem, a helyes táplálkozás és a megfelelő, rendszeres mozgás is a megelőzés részét képezi, ebben is fontos szerepe van a családnak. Már 2-3 éves korban el lehet kezdeni - persze játékos formában - a környezet védelmére irányuló nevelést. Maguk a gyerekek is sokat tehetnek a környezetvédelemért, például azzal, hogy az iskolában ügyelnek a tisztaságra, vagy azzal, hogy a 15-16 éves fiúk ne járassák feleslegesen motorkerékpárjukat, hiszen köztudott, milyen sok káros anyag van a kipufogógázokban. • Elterjedt az a téves nézet, hogy a daganatos megbetegedésben szenvedők a gyógyíthatatlan betegek közé tartoznak. Mennyire eredményes a betegség gyógyítása a gyerekeknél?- Klinikánkon a daganatos betegeket 70 százalékban tudjuk meggyógyítani. Természetesen, sok függ attól, milyen típusú a daganat és a szervezetben hol fordul elő, mennyire hozzáférhető. Könnyebb kigyógyítani például egy vesedaganatban szenvedő beteget - itt az eredményesség 90 százalék -, mint azt, akit agydaganat miatt kezelünk. Ez utóbbi esetben a gyógyítás eredményessége 40 százalékos. 0 Mikor tekintenek egy beteget teljesen gyógyultnak?- A felnőttek esetében öt év panaszmentesség szükséges ahhoz, hogy gyógyultnak tekintsünk egy beteget. A gyerekeknél ez az idő két év, azonban mi csak három év panaszmentesség után állítjuk róluk, hogy meggyógyultak. 0 Mi ad erőt önnek kétségkívül nehéz munkájához?- Nagyon szeretem a munkámat és a szabadidőm jelentős részét is a hivatásomra szánom. Ha van egy kis időm, szívesen sétálok Prága Óvárosában és csodálom annak szépségét. Érdekel a képzőművészet is, azonban inkább a régebbi alkotások. Fontos számomra a jó családi háttér. Elsősorban a feleségemnek - aki egészségügyi nővér - köszönhetek nagyon sokat, hiszen a három gyerekünk nevelése mellett ő teremti meg a munkámhoz szükséges feltételeket. • Amióta a közvélemény tudomást szerzett a gyermekonkológia hátrányos helyzetéről, sokan igyekeznek segíteni. Mi a véleménye erről?- Azt hiszem, hogy a Nemzeti Színház építése óta ez az emberek legnagyobb méretű segítsége, támogatása. Sokszor megható, hogy a szerényebb anyagi körülmények között élők is igyekeznek legalább egy kis összeggel hozzájárulni a helyzet javításához. Habár mindenkinek írásban is megköszönjük a támogatást, ezúton is szeretném a köszönetemet kifejezni. A közeljövőben tájékoztatjuk majd a nyilvánosságot arról, hogyan használtuk fel a pénzt. Napjainkban már nagy eredménynek számít, hogy minden gyerek megkapja a szükséges gyógyszert, s így sokuknak megnőtt az esélye a teljes gyógyulásra. Kubán Éva Esély a gyógyulásra Rákkeltő anyagok • Az egészséges életmód is fontos • Hetvenszázalékos eredményességgel gyógyítanak • Összefogott a társadalom A KGST-válság nem hagyja érintetlenül a „baráti együttműködés“ valutáris régióit sem. Jóllehet a transzferábilis rubel a szocialista külkereskedelem elszámolásából kiiktatja a nemzeti valutákat. Csakhogy a kis KGST-píacon létezik az ún. turistakereskedelem is, a maga bonyolult folyamataival. Ez maga a zsákutca - mondják a pénzügyi szakemberek -, a kivezető út a konvertibilitás, ami persze nem megy egyik napról a másikra. A szocialista valutarendszer válsága magyar vonatkozásban pillanatnyilag koronaviszonylatban vált élessé. A KGST-pénzrendszer egyik eleme a prágai egyezmény, amelyet használhatatlansága miatt a minap érvénytelenítettünk. Az egyezmény alapján a forint-korona árfolyamot a nemzeti fogyasztói kosarak összevetése alapján, államközi megállapodás rögzíti. Csakhogy a fogyasztói kosarakban elhelyezett szocialista áruk áruinak valódiságát ma már nemcsak magyar földön, hanem - nem utolsósorban a politikai változások következtében - nálunk is vitatják (Magyar- ország egyébként, a KGST-partnereivel együtt, évek óta nem fogadja el az egyezKorona—forint háború? r f BÚCSÚ A PRÁGÁI EGYEZMÉNYTŐL mény filozófiáját.) „Az összehasonlító »kosárelemzés» ezért de facto már nem is működött, most a csehszlovák kormány által javasolt 5 forint/korona árfolyam-meghatározás mégis ezen az ingatag alapon nyugszik“ - állítja a Tőzsde Kurir. (A dollárközvetítéssel számított árfolyam a korona más értékeltségét mutatja. Ám a bécsi vagy a zürichi valutaszabadpiac kurzusai számunkra nem elfogadhatóak. ..) A gazdasági „polgárháború“ frontvonalai tehát átrajzolódóban vannak. A prágai egyezmény pedig - a játékszabályok szerint - a felmondást követően három hónapig, azaz júliusig érvényben marad. S azután? Az új megállapodáshoz - hallottuk a Magyar Pénzügyminisztériumban - mindkét fél egyetértésére szükség van - feltéve persze, ha nem az a cél, hogy a kölcsönös turistaforgalomnak véget vessenek. Júliusig pedig még sok víz folyhat le a Moldván, a Dunán. Változhat - felfelé - a csehszlovák árszínvonal is - állítják. A költségvetési helyzet ugyanis nálunk éppúgy az ártámogatások leépítését diktálja, mint odaát. Szakértők persze az árfolyamvita „hátsó szándékaként“ nem tartják kizártnak a korona iránti magyar kereslet ilyetén való, kissé obskúrus élénkítését. Hiszen az árfolyam-megállapítás tényezőinek sorában, ha csak marginális jelleggel is, de szerepet kapnak a kereslet-kínálati viszonyok. Érvanyagként mindenképpen. De bizonytalanság a határ túlsó, magyar oldalán is akad: elsősorban a várható infláció tekintetében. A szocialista valutarendszer egy másik pontján, a szovjet-magyar határon is kritikus helyzet alakult ki, még az elmúlt évben. Akkor az érvényes megállapodások szerint a Magyar Nemzeti Bank köteles volt „turistakoponyánként“ 30 rubelt garantáltan forintra váltani. Ez 40 millió rubel fizetésimérleg-aktívumot hozott a rubelaktívumban egyébként is dúskáló magyar konyhára. A megállapodást az MNB még tavaly felfüggesztette, s hasonlóan döntöttek a szovjetek is. Az NDK-ban történt politikai fordulat szerencsésen semmissé tett egy újabb lehetséges konfliktust. A többi szocialista országgal pedig, természetükből fakadóan, feszültségmentesek a magyar tu- ristavaluta-viszonyok. Ezekkel az országokkal amolyan naturális valuta-cserekereskedelmet folytat a magyar fél is: egyenértékek cseréjnek gazdát A csere mennyiségét így a kisebb kereslet határozza meg, s miután a kisebb igény Magyarországé, a partnerek annyi forinthoz jutnak, amennyinek megfelelő értékű nemzeti valutát az MNB igényel tőlük. A turistaegyveleg azért meg sem jelenik a fizetési mérlegben. (TK-m) 6 1990. V. 11 ilasárnap (ILL U&4 I MA IIV fCLVtZlCLj
