Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-05-04 / 18. szám
Ilasirnap 21 1 990. V. 4. A korán beültetett, fűtött fóliaházak lassan piacképes paprikát, uborkát kínálnak, és itt-ott már pirosodó paradicsom is akad a töveken. A fütetlen hajtató berendezésekben most kezd virágozni a paprika. Mértékkel öntözzük a földjét, fejtrágyát pedig majd csak az első terméskötés után adjunk. Jó tudni, hogy a salátauborka többet terem, ha folyamatosan szedjük. Mi vár ránk májusban? Vessünk babot, későbbi szedésre borsót, céklát, csemege- kukoricát, palántaneveléshez salátát, kései káposztát meg bimbóskelt. Később, a fagyveszély elmúltával ültessük ki a szabadföldi paprikát, paradicsomot, tojásgyümölcsöt, uborkát, dinnyét, spárga- és csillagtököt. A másodvetésű borsót óvjuk a verebektől. Az idősebb fákat szükség szerint, a telepített csemetéket rendszeresen öntözzük. Ha nem takartuk a talajt, ilyenkor már kapálni kell. A rendszeres kapálásnak, sarabolásnak nem csupán talajlazító és gyomirtó, de vízgazdálkodást javító szerepe is van. Mielőtt kapát fogunk, kössük össze a kartioi lombját, ritkítsuk meg a gyökérzöldséget. Ha áprilisban elmulasztottuk, most adhatunk még fejtrágyát az öntözést is igénylő bogyósoknak. Az almafák lisztharmatos hajtásvégeit csípjük le, a farágó lepkék hernyóit próbáljuk dróttal elpusztítani, járataikat pedig tömjük be benzines vattával. Ha permetezünk, az oldatba tegyünk lombtrágyát is. A pirosodó szamóca alá tegyünk szalmát, forgácsot vagy cserépdarabokat. A szőlőben végezzük el a tápanyagpótlást (Cererit), s készüljünk fel a fagykár megelőzésére. Ha folyamatos öntözéssel akarunk védekezni, mindaddig öntöznünk kell, amíg a hőmérséklet tartósan 0 fok fölé nem emelkedik. (A hogyanról bővebben a jövő héten.) A most telepített oltványokról a földkupacot csak a hónap végén koptassuk el, amikor a termő ültetvényben már a hajtásválogatás és a zöldoltás van soron. A virágoskertben bársonyvirágot, díszbabot, kínai szegfűt és piliangóvirágot vethetünk (a bársonyvirág riasztó hatását a veteményeskertben is célszerű kihasználni), megmetszhetjük " a futórózsát, arany- és gyöngy- vesszőt, japánbirset, babarózsát, kivághatjuk az orgona sarj- hajtásait. A hónap végén kerülhet helyére a dália, a gyökeres krizantém és az előhajtatott kánná. Az új gyepet első alkalommal feltétlenül kézzel kaszáljuk, mert a motoros fűkaszák sok növényt gyökerestül kitépnek, ráadásul a kerekek mély nyomot hagynak a laza talajon. (dek) A pincelakó meztelencsigák tetemes kárt okozhatnak, ha nem előzzük meg tömeges elszaporodásukat. Elsősorban a húsosabb állományú növényeket, de a helytelenül elraktározott zöldségféléket is megrágják, elértéktelenítik. Nedvességkedvelök, ezért nedves rongycsomók vagy korhadó deszkadarabok kihelyezésével egy helyre csologathatók. Előszeretettel látogatják élelemkereső kőrútjaik alkalmával az erjedő anyagokat, amit az ellenük folytatott harcban hasznosítani lehet. Például úgy, hogy mintegy kétujjnyi sört tartalmazó üvegoharakat süllyesztünk a pince talajába. A sörtől a csigák elbódulnak, majd elpusztulnak, nekünk csak össze kell gyűjtenünk a tetemeket. Hatásosnak bizonyul, ha mész- porral, porított szuperfoszfáttal felszórjuk a csigajárta helyeket (3-5 dkg egy négyzetméterre). A nedvességelvonó anyagokkal érintkező csigák fokozott nyálkakiválasztásra kényszerülnek, minek következtében kiszáradnak és elpusztulnak. Ismételt megtelepedésüknek, fel- szaporodásuknak úgy vehetjük elejét, ha a pincében betapasztjuk a repedéseket, megszüntetjük a nyirkos zugokat, és a tárolási idény kezdetén és végén alaposan kitakarítjuk, átmeszeljük vagy lepermetezzük a pincét. (Kertészet és Szőlészet) SZ0L0 AZ ERKÉLYEN Kert, sót udvar hiányában sem kell lemondanunk a szö- lönevelésröl, hisz egy-egy töke - nagyobb virágládában, dézsában vagy legalább jó arasznyi mély, egyéb edényben - a teraszon, az erkélyen is megél. A högazdálkodás javítása céljából a nem fából készült edényt ajánlatos deszkával kibélelni vagy beborítani. Tápanyagokban gazdag, levegős szerkezetű, a fölös vízmennyiséget jól elvezető, literenként 2-5 dkg komposzttal kiegészitett kerti földet használjunk, s ebbe telepítsünk. Az edény aljára legalább ujjnyi vastagon sódert, koksztörmeléket vagy darabos tőzeget terítsünk, és a vízelvezető nyílásokról se feledkezzünk meg. Korai vagy középkorai csemegeszőlőt válasszunk (pl. Csabagyöngye, Irsay Olivér, Kocsis Irma, Szölöskertek királynője muskotáy stb.), s gyökeres vessző helyett oltványt telepítsünk. Az alsó gyökereket kurtítsuk meg, a felsőket távolítsuk el, s az oltványon csak egy kétrügyes vesszőt hagyjunk meg. Az edényes oltvány rügyfakadás után is ültethető. A visszahajló gyökereket rendezzük el, a gyökérzóna közelébe tegyünk 1-2 táptablettát (Preform), s az oltvány mellé szúrjunk karót. Ezt követően már csak a rendszeres öntözésről, alakító metszésről és növényvédelemről kell gondoskodnunk. Télre a tartóedényt rakjuk körül polisztirénnel vagy több réteg újságpapírral, a tökét pedig jól bugyoláljuk be zsákvászonba, esetleg árnyékoljuk gyékényszövettel, nádtakáró- val. Ha mindent jól csináltunk, a második vagy harmadik évben termést is várhatunk az erkélyen nevelt, dísznek sem utolsó szőlőtőkétől. (Ezermester) JO, HA TUDJUK Kora tavasszal a kertbarátok sokat bosszankodnak a gondosan előkészített, talán már be is vetett, ültetett ágyásokban éktelenkedő vakondtúrások miatt. Valamelyik külföldi szaklapban olvastam, hogy a bodzaleves beöntözés elriasztja a vakondot a kertből. J. Bienik a Záhradkár című folyóiratban az erdei mályva riasztó hatását említi. Meg lehet próbálni, de egyúttal fel kell készülni arra, hogy ez esetben a talajlakó kártevők állományának gyérítése a kertészkedő dolga marad. Valószínűleg sokan hallottak már arról, hogy a növények biológiailag aktív anyagokat választanak ki, s ezzel befolyásolják a környezetükben élő többi növény fejlődését, életét. így például a folyondár szulák és a mezei ászát gyökérváladéka fékezi a kultúrnövények fejlődését. Persze jó, hasznosítható példákról is tudunk. A bogyósok közelébe vagy a gyümölcsfák törzse köré telepített snidling elriasztja a levéltetveket. Ugyanígy valószínűleg a rózsa is megvédhető az egyébként gyakori permetezést igénylő levóltetvektól. Sót, a fóliás paprika esetében is célszerű volna kísérletet tenni a metélőhagymával. A vegyeskultúrás termesztés iránt érdeklődök figyelmébe ajánljuk a következő megfigyeléseket: a paradicsomnak a petrezselyem, a sárgarépának a vöröshagyma, az uborkának a bab, a káposztaféléknek a zeller (a paradicsomnak is), a spenótnak a szamóca a legjobb társnövénye. Ezzel szemben paradicsomot borsó közelében, sárgarépát és hagymát káposzta mellett, karósbabot hagymával vagy paprikát paradicsommal vegyesen nem célszerű termeszteni, mert hátráltatják egymást a fejlődésben. (ká) Természeti feltételeink között fóliás hajtatás nélkül nehéz volna korai zöldségfélékkel ellátni a piacot (Lőrincz János felvétele) Van-e jövője a fóliás zöldségtermesztésnek?“ - kérdezi szerkesztőségünknek címzett levelében Simon Sándor marcelházi olvasónk, majd így folytatja: „Mifelénk ugyanis az a hír járja, hogy a jövő évtől kezdve megtiltják a fóliázást, nem fogják szerződéses alapon felvásárolni a fóliaházakban termelt, hajtatott zöldségféléket. A jövőre való felkészülés szempontjából jó volna tudni, mi várható valójában ezen a téren“. A bizonyára sokakat foglalkoztató kérdésre Cyril Virgoviő mérnöktől, a SZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának munkatársától kértünk választ.- Nem tudjuk, honnan ered a rémhír, viszont egyértelműen kijelenthetem, teljesen alaptalan. Ilyen vagy hasonló kérdés a minisztériumban szóba sem került. Köztudott, hogy a zöldség- és gyümölcsfélékkel való ellátás megalapozásában jelentős mértékben a kertbarátokra, az egyéni gazdálkodókra és a háztáji szerződéses árutermelést folytató kertészkedökre támaszkodtunk. A jövőben még inkább ez lesz a jellemző, hisz azt szeretnénk, hogy az ország zöldségszükségletének mintegy 70 százalékát a magánszektor termelje meg. Az egyéni vállalkozásnak nagy jövője van, hisz a tekintélyes bértömegadó a nagyüzemekben veszteségessé tette a zöldségtermesztést. A kistermelők kezdeményezését már csak azért sem korlátozhatjuk, mert a szövetkezetek és állami gazdaságok zömében csökkentik, vagy teljesen felszámolják a zöldségtermesztést. A fóliázók- nak tehát sem tiltásoktól, sem különféle korlátozó intézkedésektől nem kell tartaniuk. Gyanítom, hogy a rémhír azért kapott szárnyra a kistermelők között, mert nem titkoljuk, az áru nitráttartalmát ezentúl is ellenőrizni fogjuk, mégpedig szigorúan. Ez annyit jelent, hogy csakis az egészségügyi követelményeknek megfelelő szállítmányokat vagyunk hajlandók felvásárolni és forgalmazni. Persze ez a fóliás, az üvegházi és a szabadföldi zöldségfélékre egyaránt vonatkozik, csak a fóliaházakból kikerülő árunál nagyobb a nitrát felhalmozódásának veszélye. (tszl) Táblázat a vegyszerszükséglet kiszámításához Vízmenynyiség, liter Növényvédőszer-szükséglet grammban, cm3-ben, ha a töménység 0,05 % 0,08 % 0,1 % 0,15 % 0,2 % 0,3 % 0,4 % 0,5% 0,6 % 0,75 % 1 % 1,5 % 3% 1 0,5 0,8 1 1,5 2 3 4 5 6 7,5 10 15 30 2 1 1,6 2 3 4 6 8 10 12 15 20 30 60 3 1,5 2,4 3 4,5 6 9 12 15 18 22,5 30 45 90 5 2,5 4 5 7,5 10 15 20 25 30 37.5 50 75 150 10 5 8 10 15 20 30 40 « 50 60 75 100 150 300 12 6 9,6 12 18 24 36 48 60 72 90 120 180 ' 360 14 7 11,2 14 21 28 42 56 70 84 105 140 210 420 15 7,5 12 15 22,5 30 45 60 75 90 112,5 150 225 450 18 9 14,4 18 27 36 54 72 90 108 135 180 270 540 20 10 16 20 30 40 60 80 100 120 150 200 300 600 25 12,5 20 25 37,5 50 75 100 125 150 187,5 250 375 750 50 25 40 50 75 100 150 200 250 300 375 500 750 1500 100 50 80 100 150 200 300 400 500 600 750 1000 1500 3000 Mértékszámítás: 10 cm3 = 1 cl 100 cm3 = 1 dl 1000 cm3 = 1 titer 10 g = 1 dkg 100 g = 10 dkg 1000 g = 1 kg Legjobb a sörcsapda
