Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-12 / 2. szám
r Csóka Ferenc . Csörgő Zsuzsi) illusztrációja lantotta Pocok Tónit, amint nagy bőrönddel a kezében, zihálva közeledett. A városi egér és mezei barátja könnyezve borultak egymás nyakába. Nyomban asztalhoz ültek. Rágcsáltak, kortyolgattak, beszélgettek. Pocok Tóni a városról mesélt: a hatalmas épületekről, a csodálatos gépekről, a teli raktárakról. Ottó a mezőt dicsőítette. A vendég nem tagadta, a mezőnek is vannak bizonyos előnyei, de - tette hozzá önelégülten mosolyogva - azért a város, az mégiscsak város. A mezei pocok váltig állította: a legeslegnagyobb ostobaság ilyesmit mondani. A végén jól összevesztek. Csak úgy csattogtak csapásaik az asztal lapján! Később már azon vitatkoztak, hogy melyikük az okosabb, sast kereste, melynek időtlen idők óta az a fa volt a tanyája. Mikor meglelte, sátáni vigyor jelent meg az arcán... Az óriási madár hirtelen a levegőbe emelkedett, sötétbarna teste szinte elfedte a napot. Egyszercsak a testéhez szorította szárnyait, s mint a nyílt, úgy suhant a föld felé... Pocok Ottó mérhetetlenül örült. Győztem, győztem! - sikoltozta önfeledten. - Na ki az ügyesebb, ki a furfangosabb? Kacagott, ficánkolt, a földön fet- rengett. Aztán hirtelen abbahagyta a nevetést. Kuporgott a fűben és hallgatózott. Reszketett, ijedten pislogott. Hallgatózott a nyomasztó magányt hozó csendben. KÖVESDI KÁROLY Télköszöntő* A pók Hóreggelt, pattanj fel, fehér lett a világi Hótenger hullámzik, nyílik a jégvirág. Kertben is hóember, fazék a sipkája, csilingel az eresz jégcsaporgonája. Hókuszpókusz, megy a pókusz legyet vacsorázni. Menekül a bogárnépség, jó lesz most vigyázni! Hóbuszok tutulnak, fehér párna az út, látsz fehér karavánt, tevét is, hópupút. Millió hópehely, mennyi hó, mennyi hó! Hallod, a pincében mocorog a szánkó?! Nem kell neki kés, se villa, se kanál, se tányér, lassan ballag, komótosan, mert ő mindig ráér. ■ 1 Hóreggelt! Hónapot! Tárd ki az ablakod, nézd, mennyi hóbácsi, hófehér kobakok. Hóreggelt, pattanj feli Fehér lett a világ. Hótenger hullámzik, akár egy óceán. lábat láb után rakosgat, csak úgy reng a háló, szája csemcseg, mindig őröl, mint egy mákdaráló. | 1 1 A rajzoló álma ■ 1 ■ Csodálatos udvar csodálatos házzal, áll a papír szélén festve kulimásszal. A kerítés nem kerít, deszkavári tégla, ásítozó résein bekukkant a béka. S mily csodás az udvar! Égig ér a trágya, ennél csak a kert szebb, bogáncsok tanyája. 1 1 1 A többi ház rendes, takaros házforma, csak ez áll dülöngve, mintha gyalogolna. Ásít a kút szája, nem oltja a szomjat, vödre vizet nem lel, szemetet kotorgat. Bogáncsok tanyája, tövisek világa, kúsznak, másznak, gyalogolnak, bejönnek a házba. 1 1 | ! A tető nem tetőz, nekidűl a falnak, ablakai a piszoktól látni nem akarnak. Kenetlen harákol, nyikorog a kapu, elfut, aki hallja, lábán útilapu.-f A verseket a költő Manóház című, kötetéből vettük, amely a Madách kiadó gondozásában jelent meg. 1 1 | m Gondolkodom, tehát. ■ _________________________ MINDET A HELYÉRE! Akkor kerül, minden szám a helyére, ha az üres mezőkbe beírva vízszintesen is, függőlegesen is 70 lesz az összegük. Hogyan helyezed el mindet? «9# MEGFEJTÉS A december 29-i számunkban közölt feladatok megfejtése: a 13-as számú rész; a pisztolyból öt darab van a képen. Nyertesek: Németh Éva, Nagymegyer; Mogyoródi Albert, Sajókeszi; Kocsis Sándor, Du- naszerdahely; Dobó Krisztián, Nagykapos; Kovács Enikő, Kéménd. ISKOLARÁDIÓ A Gondolattól a megértésig című sorozat negyedik részében 1990. január 16-án arról hallhattok a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásában, hogy hogyan toldalékoljuk a névszókat. Milyen a szó és a szövegkörnyezet viszonya? Milyen szerepük van a rokon értelmű szavaknak a közlésben? De végezhettek az adás segítségével légzési, hangképzési és kiejtési gyakorlatokat is. Erre az adásra azok figyelmét hívjuk fel, akiknek szívügyük anyanyelvűnk ápolása. ■I WWMWMWMÜiHl IIW Nagy uralkodók 4 I. Az isteni Augustus (i. e. 63-i. e. 14) Az időszámításunk előtti utolsó évszázadban Rómában zűrzavaros évek követték egymást A polgárok még rettegve emlékeztek a Spartacus vezette rabszolgalázadásra, alig csitult el a testvérháború, a Caesar meggyilkolása a római államtanács ülésén i. e. 44-ben ismét felkavarta az indulatokat. A végrendelet szerint Caesar vagyonának nagy részét unoka- öccsére, Gaius Octavianusra hagyta. Az alig 19 éves szőke, vézna Octavianus kifizette Caesar minden adósságát és látszólag a szenátust támogatva konzulnak jelöltette magát. Megválasztása után egyre többet kritizálta a volt Caesar-ellenes tábort, majd nyíltan szembefordult a szenátussal és a köztársaságpártiakkal. Szövetkezett Marcus Antoniusszal és Lepidusszal, létrehozták a második triumvirátust i. e. 43-ban. Seregük nagy csatában legyőzte a köztársaságpártiak seregét, szörnyű bosszút álltak Caesar gyilkosain: kivégeztek több száz szenátort, néhány pzer lovagot, még a híres szónoknak, Cicerónak sem kegyelmeztek. Cassius és Brutus öngyilkos lett. A triumvirátus egymás között felosztotta a birodalmat. Marcus Antonius keleti hadjáratai idején - Egyiptomban - találkozott Caesar volt kedvesével, Cleopátrával, akit feleségül vett. Octavianus ezért nagyon megharagudott Antoniusra. Ugyanis Antoniusnak Rómában már volt felesége: Octavia, Octavianus húga, akit Antonius hűtlenül elhagyott. Rómában elégedetlenség tört ki Antonius ellen az ősi szokások meggyalázása miatt. Az elégedetlenség fokozódott, amikor Octavianus nyilvánosságra hozta Antonius végrendeletét, miszerint örpkösei Cleo- pátrától született gyermekei lesznek. A triumvirátus szétesett. Octavianus nyíltan fellépett.Antonius ellen. Sereget gyűjtött, majd tengeri flottája Actium mellett i. e. 31 -ben győzött Antonius és Cleopátra flottája fölött. Lepidus seregét Octavianus a magáéhoz csatolva, Szírián keresztül Egyiptomba vonult, és bevette Alexandriát. Antonius félelmében a kardjába dőlt, Cleopátra pedig állítólag kígyóméreggel megmérgezte magát. Octavianus gondolva majdani római diadalmenetére, szerette volna a római népnek bemutatni szépséges foglyát. Ezért megpróbálta Cleopátra testéből kiszívatni a mérget, de Cleopátra már nem nyerte vissza az eszméletét. Egyiptom Octavianusé lett, hatalmas kincstárát Rómába szállította. Mielőtt Rómába visszatért volna, felhozatta a sírboltjából Nagy Sándor koporsóját és holttestét, majd virággal halmozta el. így fejezte ki a macedón király iránti kegyeletét. A győztes hadvezér és helytartó három év múlva tért vissza Rómába. Egy évre rá megkapta a szenátus elnöke címet. Octavianus szerette volna elkerülni Caesar sorsát, de a hatalmat meg akarta tartani, márcsak azért is, mert politikai ellenfelei kihasználták volna védtelensé- gét. Bízva abban, hogy Rómában elég népszerű, magához hívatta a szenátorokat és betegségére hivatkozva átadta nekik az államháztartás-könyvet, majd lemondott minden hivataláról. A taktika bevált: a szenátus arra kérte Octavianust, hogy legalább a veszélyeztetett provinciák Augustus mint főpap (Júlia Ferlet'áková reprodukciója)- Egyiptom, Szíria, Hispánia, Gallia - ellenőrzését vállalja el. Octavianus ebbe beleegyezett. Csak Seneca, a nagy filozófus látott át a szitán, szerinte az ,, egyeduralkodó a köztársaság leplébe burkolózott". Octavianus új nevet kapott Imperator Caesar Augustus (Augustus - nagyszerű, ragyogó), és a kezében összpontosult a hadsereg főparancsnoksága, a szenátus elnöksége, valamint a legmagasabb egyházi funkci- ' ók. I. e. a 27. év a római történelemben a császárság kezdete. Eddig az évenként választott hivatalnokok, a szenátus és a nép- gyűlés vezette az államot, most egy ember lett a birodalom ura. A szenátus a császár tanácsadó testületévé alakult át. Augustus jelszava a ,,Pax Romána" (Római béke) volt. A birodalom belső helyzetének megszilárdítását tartotta szem előtt. Uralma első húsz évében hódító háborúkat vezetett, majd védekeznie kellett a germánok ellen. A birodalom határa a Rajna folyó lett. A sokat betegeskedő császár munkabírásáról, takarékosságáról legendák születtek. Negyven évig lakásának egyetlen szobáját használta. Róma az ő idejében fénykorát élte. Olyan nagy költők dicsőítették műveikben, mint Vergilius és,Ovidius. Halála előtt mindenkitől búcsút vett és azt mondta: ,,Játékunk, hogyha tetszett, hát tapsoljatok, Jókedvűen táncoljatok, mindannyian“. KOVÁCS TIBOR W A furfangos A hajnali nap fátyolos tekintettel pásztázta végig a rétet. Fényesedé sugaraival simogatott, becézgetett élót, élettelent. Felmelegítette a zöld gyíkocska napfürdőzésre használt kövét, s új életerőt lehelt méhecskébe, dongóba, pillangóba. A virágoknak meg visszaadta az éjszaka által elrabolt színeiket. Pocok Ottó korán ébredt. Alig aludt valamicskét. Ugyanis e napon volt várható, hogy vendégségbe érkezik hozzá a városba elszármazott barátja. Ott toporgott kis lakának bejárata előtt, s a tájat fürkészte. Jöjjön, már, jöjjön már! - számolgatta egyvégtében. Igencsak egyedül érezte magát az utóbbi időben. Végre az egyik ösvényen megpilügyesebb, hasznosabb. A mezei? Vagy a városi?- Te dagadt őslajhár! - ordította Ottó.- Mit mondtál?! Húsz métert verek rád százon! - kiáltotta Tóni egy fütykössel hadonászva.- Na, erre kíváncsi vagyok! - ha- hotázott hasát fogva Ottó. - Gyere csak ki a ház elé! Kint megbeszélték, mi legyen a cél.- Mit szólnál ahhoz a kiszáradt öreg fához a rét túlsó végén? - kérdezte a házigazda.- Rerfclben! Rajta! - üvöltötte Tóni, s már szaladt is, hátra se nézett. Pocok Ottó nem mozdult. Állt, állt, és a kiszáradt fát kémlelte. A réti
