Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-04-20 / 16. szám
* r Cserebere Élt egyszer egy öregember meg egy öregasz- szony. Nekik lovuk volt, a szomszédjuknak pedig szekere. Ha a városba akartak menni a vásárra, el kellett kérniük a szomszédtol a szekeret, a szomszéd pedig tólük kérte kölcsön a lovat. így éltek hát, egyikük kisegítette a másikat, ahogyan jó szomszédokhoz illik. Egyszer a ló kiscsikóval ajándékozta meg őket. Azt mondta akkor az öregasszony az öregembernek:- Menj a vásárba, add el a lovat, az árán vegyél szekeret! így, ha a kiscsikó megnő, lesz lovunk is meg szekerünk is. Elvitte hát az öregember a lovat a vásárba, hogy eladja. Ahogy ment, mendegélt, jött vele szembe egy ember, az meg egy tehenet vezetett. Kérdézte az öregtől:- Hová mész?- Megyek a vásárba. El akarom adni a lovamat.- Tudod mit - mondta a másik -, cseréljünk! Te nekem adod a lovadat, én pedig neked adom a tehenemet. Az öregember kicsit gondolkodott, aztán beleegyezett. Cseréltek. Ballagott az öreg tovább, vezette a tehenét, s újfent jött vele szembe egy ember, egy juhot vezetett kötélen. Beszédbe elegyedtek, az ember javasolta az öregembernek, hogy cseréljenek.- Vidd el a juhomat, s add nekem érte a tehenedet! Az öregember egy kicsit gondolkozott, aztán beleegyezett. Cseréltek. Az öregember vezette a juhot, egyszer csak szembe találta magát egy emberrel, aki disznót vezetett. Megszólította az öregembert:- Cseréljünk! Enyém a juhod, tiéd a disznóm. Beleegyezett, és ballagott tovább. Jött szembe egy ember, kakassal a hóna alatt. Mikor találkoztak így szólt a másik:- Add ide a disznódat, odaadom érte a kakasomat! Ebbe is beleegyezett. Amint ballagott, megint csak megszólították:-Add nekem a kakasodat! Pénzt adok érte! - mondta a vándor. Gondolkodott, gondolkodott az öregember, aztán odaadta a kakast, elvette a pénzt, indult tovább és örvendezett. „ Milyen jó! Pénzt viszek haza az asszonynak, ha nem is sokat. Pénz nélkül nem mehetek haza. “ Az úton ismét találkozott valakivel.- Vedd meg ezt a ruhát! - mondta neki az idegen. / ( Nézte az öregember, megtetszett neki a szép Iskolarádió 1990. április 25-én, szerdán 15 óra 5 perctől Az irodalom gyöngyszemei sorozat XII. része hangzik el a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásában. A regényről szól az adás. Megtudhatjátok belőle, milyen a jó regény, s azt is, hogyan, milyen szempontok szerint kell a regényt elemezni. Az adást csütörtökön, 26-án 12 óra 10 perctől megismétlik. A hatodik osztályosoknak külön is ajánljuk, mert az Egri csillagokból hangzanak el benne dramatizált részletek. (OROSZ NÉPMESE) ruha. Odaadta a pénzt, elvette a ruhát, és arra gondolt: „Szép ajándék lesz ez az asszonynak!“ Ment, mendegélt, egy folyóhoz ért. Át kellene mennem a túlsó partra, de nem tudom kifizetni a révészt - gondolta magában. Fizetségül a ruhát ajánlotta fel a révésznek. Sokan voltak a parton. Áruikat vitték a vásárba, s valamennyien át akartak menni a túlsó partra.- Hogy lehet az, hogy ilyen szép ruhád van, pénzed meg nincs? - kérdezték tőle. Az öregember elmondta nekik, hogyan cserélte el a lovat tehénért, a tehenet juhért, a juhot disznóért, a disznót kakasért, a kakast meg eladta, s a pénzen vette meg a ruhát ajándékba a feleségének. Az emberek kinevették öt, majd azt kérdezték:- Mi lesz, ha hazatérsz, ló és pénz nélkül? Az asszony elkerget téged a háztól. Az öregember azt felelte erre:-Az én feleségem nem kerget el engem. Azt fogja mondani: „Fontos, hogy te megmaradtál nekem!“ Csodálkoztak az emberek, vitatkozni kezdtek, vajon lehetséges ez? Aztán megegyeztek az öregemberrel: ha az asszony nem kergeti őt el, szekerestől, lovastól együtt neki adják az árut, amit szállítanak. De ha elkergeti ót az asszony, akkor az öregember adja nekik az egész vagyonát. Elmentek az emberek az öregasszonyhoz, és azt mondták neki:- Üdvözletét küldi a férjed, meg ezt a ruhát.- Hát ö hol van?- Ott maradt a parton. Nincs miből kifizetnie a révészt.- Hát hová tette a pénzt?- Ezt a ruhát vette neked rajta. Ajándékot akart neked hozni.- Hát a ló hol van?- Nincs. Elcserélte egy tehénért.- Jól van. Legalább lesz tejünk.-De a tehén már nincs meg.- Hová lett?- Azt elcserélte egy juhért.- Jól van. Lesz gyapjúnk.- De már a juh sincs meg.- Hát hol van?- Elcserélte egy disznóért.- Az is jó. Lesz szalonnánk.- De már a disznó sincs meg.- Hová lett?- Azt elcserélte a kakasért... És mindent elmondtak az öregasszonynak úgy, ahogy volt. Az öregasszony csak hallgatta, hallgatta őket, aztán így szólt:- Hála istennek, hogy legalább ö megmaradt nekem. Az embereknek tehát minden árujukat lovastól és szekerestől oda kellett adniuk az öregembernek. Sági Tóth Tibor fordítása DÉNES GYÖRGY Tücsök Tini Azt képzeli Tücsök Tini, ó lesz az új Paganini. Húzza reggel, húzza este, lankadatlan, szívrepesve. Szól a zene, cipcirip, a szarkaláb most virít, most szókül a búzatábla, készüljetek mind a bálba: Cincér, Szöcske, Katica, meg a Csíbor Lacika. Jól szabott és fényes frakkban húzza, húzza szakadatlan, sose hangol, sose gyantáz ez a botcsinálta hangász. Szíve dalol, lelke örül, virul a nyár körös-körül, fűszálon a vöröshangyák járják is már a bolondját. Nézzétek csak, ahogy húzza, fejét napfény koszorúzza, süss ide Százlábú Máté, cédééfgéáhácé! Alkonyodik, szellők szárnya a mezőket boronálja, már csak a vén hold világlik, de a zenész tovább játszik. Azt képzeli Tücsök Tini, ő lesz az új Paganini. Tavaszi csoda (Méry Gábor felvétele) Részesei voltunk és vagyunk a minden évi csodának: a tél szürkeségét felváltotta a tavasz harsogó zöldje, áe a sokárnyalatú zöld alapon az aranysárga, a habfehér, a harsogó vörös és a színskála minden színében pompázó virágok látványában gyönyörködhetünk. Csodának hat ez, különösen akkor, ha kemény volt a tél, sok hóval, dermesztő fagyokkal. A növények nem jószántukból szenderednek téli álomra. A trópusokon, ahol ismeretlenek még a hideg éjszakák is, egész évben korlátlanul burjánzanak a növények, azért dzsungel a trópusi őserdő. A medvének, amely a növényekhez hasonlóan téli álomra szenderül, az állatkertben esze ágában sincs aludni. Ott ugynis megkapja a neki járó kosztot télen is, nincs szüksége kényszerpihenőre. Ámbár az embernek az az érzése, hogy a természet tavaszköszöntése mintegy varázsütésre, egyszerre történik, a jó megfigyelő mégis láthatja, hogy fokozatosság, sőt évmilliók alatt kifejlődött célszerűség van benne. A dolog, hogy úgy mondjuk, legalulról kezdődik. Vagyis a fű, a gyep meg az őszi vetések zöldülnek ki legelőször. Igen érdekes, hogy ez a függőleges irányú tavaszodás nagyjából a továbbiakban is érvényre jut. A füvet és a talajon kihajtó, majd kifesló virágokat a bokrok és a cserjék, azokat pedig a fák követik:' A rügyek felpattanását, a levelek kibontakozását bizonyos növényeken megelőzi a virágok kibomlása. A virágok nyílásával egyidőben repülnek ki a méhek és kezdik meg a nektárgyújtést társaik is. Ám olyan növények is vannak, amelyek már akkor virágoznak, amikor még fázósan húzzuk össze magunkon a kabátot, és nyoma sincs a levegőben egyetlen rovarnak sem. Ezek a mogyoró, a dió, a nyár, a fűz. Ezeknek a virágporát a szél továbbítja. A gyep zöldje is tarkává válik tavasz idején. Ilyenkor nyílnak a lágy szárú, évelő növények. A korai gumós és hagymás növények az első meleg napsugarak hatására megjelennek a föld felett, és kinyitják színes szirmaikat. Teszik ezt akkor, amikor még alighogy fölengedett a föld felülete, a talaj esetleg 8-10 centiméter vastagságban is keményre van fagyva. Annak, hogy ezek a virágok annyira sietnek, megvan a maga praktikus célja. Csak azok a fajok maradtak fönn az évmilliós fejlődés folyamatában, amelyek tavasszal elég korán képesek a felszínre törni és virágba borulni. Ennek a jelenségnek éppen az az oka, hogy nagyon alacsonyan, a fű között, a fák és bokrok tövében nőnek. Csak a korai felszínre törés teszi lehetővé számukra, hogy valóban virágozzanak és virágaik megtermékenyüljenek, később erre már nem nyílna alkalmuk, mert később a felettük lombkoronát fejlesztő magasabb növények árnyékba borítják őket. A bokroknak, cserjéknek, fáknak nincsenek gumóik, hagymájuk, megvastagodott főid alatti száruk, ahol a felgyülemlett tápanyagokat tárolni tudnák, hogy aztán tavasszal legyen miből újratermelni mindazt, amit ősszel elvesztettek. Ezek a növények mégis az apróbbakhoz hasonlóan életre kelnek, és rövid idő alatt lombkoronát fejlesztenek. A tavaszi csoda minden esztendőben elkövetkezik, de az, hogy milyen tempóban zajlik le, elsősorban az időjárástól függ. Ám azt, hogy mikor kezdődik, más dolgok is befolyásolják. Egyrészt az, hogy az illető növény a tengerszint felett milyen magasságon nő, másrészt az, hogy milyen szélességi fokon. Minél magasabban és minél északabbra helyezkedik el, a tavasz annál később érezteti hatá- sát (teknős) Gondolkodom, tehát.. . ESZIK VAGY ISSZÁK? Ha szerinted eszik, amit az alábbi szavak jelölnek, akkor a válaszodban a megfelelő számok után írj egy E betűt, ha viszont isszák, akkor egy I betűt. Legkevesebb nyolc szóhoz kérjük a helyes választ. 1. LAPCSÁNKA 2. KVASZ 3. MURCI 4. MÁLÉ 5. GUBA 6. KISÜSTI L K ■--------B ö £ L A A F J P C G Cs ü 0 7. BÓLÉ 8. DERELYE 9. ÍRÓ 10. SZTRAPACSKA 11. PÁSZKA 12. SZÖRP MESEHŐS Ha a K betűtől elindultok és lóugrásban haladtok, Keszeli Ferenc csehszlovákiai magyar költő mesekönyve kedves főszereplőjének a nevét kapjátok meg. Ki ő? Készítette: B. A. ; MEGFEJTÉS Az április 6-i számunkban közölt feladatok megfejtése: A - 3, C - 2; 33 labda. Nyertesek: Kerekes Mónika, Ajnácskö; Renczés Krisztina, Felsőszeli; Dunay Gábor, Somorja; Tamás Viktória, Szinyér; Szabó Erika, Párkány. / 18 1990. IV. 20. / Fábik Erzsébet rajza
