Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-04-13 / 15. szám
Szerkeszti: Tallósi Béla Veress Miklós A bűvös köcsög Hajdanában-danában volt még hal a Dunában, király tornyos Budában, amikor, hogy vess vagy arass, járt csupán egy lyukas garas, amint át mesébe lestél - élt két testvér. Az egyik gazdag volt, a másik csupa folt. A gazdag szapulta, hogy öccse nála a szolga. Hát, a szegényebbnek nem volt más öröme, mint hogy halászni járjon a folyóra. Egyszer csak kimerít hálójával egy kis aranykecsegét. No lett vigabb: - Eladom! - Inkább ereszd szabadon - ugrott föl a vízből a kis hal anyja. - Ereszd el a kecsegét, adok aranyköcsögöt! így is lett, a halacskát visszadobta, s csudák csudája, második merítésre arannyal teli köcsög volt a hálóban. Nagy örömmel hazaviszi, de a bátyja csak elveszi: - Enyém a föld, meg a víz, enyém hát a köcsög is! Búsan ballag vissza a folyóhoz, hogy ott sírja el bánatát. Alig hullnak könnyei a vízbe, izi- ben fölmrvtil onnét a halacska.- Egyet se búsulj, merítsd meg a hálót, az új köcsögöt abban találod. Ha annak azt mondják: „Nyisd ki torkod, bűvös köcsög, minden arany, ami csörög", bekapja az még a csörgőkígyót is! Megy haza a szegény halász, hát a bátyja így hadonász:- Enyém a föld meg a víz, enyém hát a köcsög is! - Addig- addig fenyegetőzött, míg testvére el nem mondta neki a varázs igét. Nosza, nagy lett az öröme, ragyogott a kapzsi szeme: - Nyisd ki torkod, bűvös köcsög, minden arany, ami csörög! Hát, amint kimondja, a köcsög azon nyomban bekapja pénzestül öt is meg feleségét, arany- pitykés, aranycsatos házanépét A szegény testvérre így maradt a gazdaság, de ha eszébe jutna jómódjával hivalkodni, elég egy pillantást vetnie a polcon a hűséges köcsögre, hogy eszébe jusson hajdani szegénysége. így lesz a mesének vége: ez is olyan kicsike, mint kecsege köcsöge. A kakas jelképe az erőnek is. A szemétdomb ura ugyanis rendkívül harcias jószág. Ha szabadon él, olykor a rókát is megtámadja. Harci kedvét a régi görögök fedezték fel és kamatoztatták először. Ők rendezték az első kakasviadalokat, ameKakaskodás lyek végül római közvetítéssel terjedtek el Európában, majd spanyol és angol közvetítéssel Észak-, illetve Dél-Amerikában. Kontinensünkön a véres mulatságot korunkra már mindenütt betiltották, kivéve a gall kakas földjét, Észak-Franciaorszá- got, ahol ma is rendeznek kakasviadalokat. Színhelyük az úgynevezett Callodrome, illetve az abban felépített 5 méter hosszú, 2 és fél méter széles, dróthálóval körülkerített ring. Egy mérkőzés hat percig tart, a döntőbírók száma három. A harci kakasok taraját már féléves korukban megcsonkítják, hogy csökkentsék a legérzékenyebb támadási felületet. Lábszárukat a viadal kezdete előtt nedves vattába bugyolálják, aztán méretre készült fémkamáslit húznak rá, amelyből 52 milliméter hosszú pengeéles acéltüske áll ki. Életre-halálra megy a viadal; az egyik kakasnak el kell pusztulnia, -n Z. Németh István Tappancs és Volt egy medvém Neve Tappancs Volt egy kutyám Neve Vakkancs Iskolába együtt jártak Semmi rosszat nem csináltak Vakkancs Egy nap aztán Jaj mit látok Letapostak Egy virágot Hát ezt vajon melyik tette Ki volt aki elkövette Szólt a medve: Csak a Vakkancs Szólt a kutya: Csak a Tappancs Egymás felé mutogattak Mind a ketten elszaladtak Egy nap aztán Azt látom Újra szép a Virágom Ültetnek kapálnak ásnak Semmi egyebet nem csinálnak Ki hol sebezhető? Az átlagos ember testének minden pontja sebezhető, sőt többnyire a lelke is. A mitológiai hősök között azonban akad néhány kivételezett. így Akhilleusz (latinosán Achilles), akit gyermekkorában az alvilági Sztüx folyó sebezhetetlenné tevő vizébe lógatott ve fejjel lefelé a mamája, ekként sebezhetetlenné vált minden porcikája, kivéve a sarkát, amelynél fogva anyja a vízbe lógatta. A germán Siegfried viszont sárkányvérrel impregnálta bőrét, hogy sebezhetetlen legyen. Hatott is a módszer, ám - mivel szabad ég alatt pancsolt a sárkányvérben - egy falevél észrevétlenül a hátára esett, és a lapockája táján megtapadt. E levél alatt nem érte bőrét elegendő vér, így ö testének e pontján vált sebezhetővé. Még értékesebb a görög Antaiosz (latinosán Antaeus) esete, aki voltaképpen nem volt sebezhetetlen, mégis legyözhetetlennek tűnt, mivel a föléanya, Gaia fia lévén, valahányszor az anyafölddel érintkezett, nyomban új erőre kapott. A szomorú csak az, hogy végül mind Akhilleuszt, mind Siegfriedet, mind Antaioszt egyaránt megölték. Az előbbi kettőnek épp sebezhető pontját találták el, ez okozta vesztüket. Az utóbbit, azaz Antaioszt a bivalyerős Héraklész a magasba emelte, hogy a földanya ne segíthesse, és a levegőben fojtotta meg. (kn) Gondolkodom, tehát... Néhányan úgy akartak kellemes húsvéti ünnepeket kívánni, hogy gyönyörű festett tojásokkal díszítettek fel egy aprócska fát. Hat pár egyforma tojást akasztottak az ágakra. Találd meg ezeket! MEGFEJTÉS A március 30-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 27, 25, 18, 16, 14 szem; a kis fogaskerék háromszor tesz meg egy teljes fordulatot, amíg a nagy egyszer körbeforog. Nyertesek: Nagy Nóra, Komárom; Borisz István, Felsólánc; Pósa Éva, Radnót; Juhos József, Nádszeg; Batoch Róbert és László, Garamkövesd. MEGFEJTÉS A 14. OLDALRÓL Van rá három perce? Megfejtés a B rajz. i Százötven évvel ezelőtt született ÉMILE ZOLA, kiváló francia író, a naturalizmus egyik megteremtője és legjelentősebb képviselője az európai regényirodalomban. Rejtvényünk fő soraiban nyolc ismert müve található. Megfejtésként ezt kell beküldeni szerkesztőségünk címére (819 15 Bratislava, Martano- viőova 25.) legkésőbb április 18-ig. Készítette: LÓRMCZ LÁSZLÓ A március 30-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Néma barikád, Úrkeze városka, Vörös tortiza.“ Könyvjutalomban részesülnek: Gámcsi Zsuzsa, Ipolyság; Sági Ferenc, Ipoly- visk; Lázár József né, Keszegfalva; Bodnár Gizella, Kassa; Seregi Mihály, Dunaszer- dahely. 1990. IV. 13. uEUjpSBfl
