Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-04-06 / 14. szám

I nduljunk ki abból, hogy minden vezetővel megtörténik (meg­történhet), hogy a kocsija megcsú­szik. Ennek okai lehetnek az útvi­szonyok, az út felületkiképzése, a gumiabroncsok állapota és mintá­zata, a terhelés elosztása stb. és a lehetőségek rossz megítélése, az adott helyzetben megengedhető legnagyobb sebesség túllépése. A közlekedési balesetek nagy százalékánál a megcsúszás és ezt követően az autó feletti uralom el­vesztése a döntő ok. Igen gyakran, sőt az esetek nagy többségében a rossz vezetési technika egyenes következménye a megcsúszás. Melyek a súrlódást előidéző té­nyezők? Minden út valamilyen mértékben lehetővé teszi a súrlódást, a tapa­dást az álló, gördülő vagy az éppen már csúszó keréknek. A súrlódás, a tapadás mértéke alapvetően három tényezőtől függ:- az útfelszín fajtájától és állapo­tától,- a gumiabroncsok fajtájától és állapotuktól,- az autó sebességétől. Ahogy nő az autó sebessége, úgy csökken a kerék és az út közötti tapadás. Ha az útfelszín vizes, sá­ros, olajos vagy jeges, a súrlódóerő kisebb. A beton és a makadám út­burkolatnak szárazon viszonylag jó a tapadása. Bármilyen jó tapadási tulajdonságú az út, az elhasználó­dás következtében a felülete elóbb- utóbb kitükrösödik. Külön veszély az autós számára az is, hogy a különfé­le utak felszíne nem egyformán ér­desített. Amikor vezetünk, a meg­csúszás veszélye és kivédése szempontjából az útfelszín változá­sait is (az időjárási viszonyoktól füg­getlenül) figyelembe kell vennünk. Az autótípus úttartási jellemzőin kívül a megcsúszás szempontjából a kocsi terhelése, illetve a teher elosztása a lényeges. Az autó a ke­rekei révén tartja fenn a súrlódó kapcsolatát az úttal. A gumiabron­csok azonkívül, hogy gördülő „lég­párnát" biztosítanak az út és a ko­csiszekrény között, még számos fel­adatot ellátnak. Az egyik igen fontos követelmény a gumiabroncsokkal szemben, hogy induláskor és meg­álláskor is a lehető legjobban „meg­ragadják“ az utat. E követelmény kielégítésére a gumik futófelülete transzverzális mintázatú. A mintázat a megfelelő tapadást adja, de szük­ségtelen zajt okoz és gyorsan kopik. Viszont szükségesek a körben futó hornyok, bordamintázatok is, hogy a kocsi oldalra csúszását csökkent­sék, amikor a kormányzási szög megváltozik, vagyis jó legyen az iránytartás. Az autóversenysportból jól ismert, hogy a teljesen sima, futófelület nélküli gumiabroncsok is jól tapadnak a száraz úton, mert nagy felületen érintkeznek az útfel- színnel. De megváltozik a helyzet, ha esóáztatta útfelületre futunk rá ezekkel a sima abroncsokkal. A hor­nyokat, rovátkákat nélkülöző felület ugyanis nem képes a kerék alá tü- remlő vizet „felszívni", s pillanatok alatt teljesen megszűnik a kerék és az út közötti súrlódó kapcsolat. A gumiabroncs bordázatába a víz vagy a sár a kerék gördülése közben benyomódik, és vittonylag száraz futófelületrész érintkezik a viszony­lag száraz útfelülettel, s így a gördü­lő súrlódás, a tapadás (ha nem is olyan mértékben, mint teljesen szá­raz útfelületen) továbbra is érvé­nyesül. Csúszós úton a fékezéshez ha­sonlóan minden más manővert is a legnagyobb óvatossággal, körülte­kintéssel és az általában megszo­kottnál sokkal kevésbé gyorsan kell végrehajtani. Ez vonatkozik a kor­mányzásra, a kapcsolásra, a gáz­adásra, gázelvételre és a tengely­kapcsolópedál felengedésére is. A legfontosabb, hogy semmilyen kö­rülmények között se rántsuk el á kormányt az útirány-helyesbítés szándékával. Az esetek többségé­ben még az is jobb, ha a kocsi (a kezdeti néhány méteren, amíg az uralmunkat vissza nem szereztük felette) a helytelen irányba megy, mintha egy hirtelen kormányelfordí- tás következményeképpen megpör- dül a tengelye körül. Lássuk, melyek a megcsúszás alaptípusai. Vegyük szemügyre az autót, ami­kor az úton halad. Mozgását sok egyéb mellett nagyban befolyásolja az út minősége, felületkiképzése, dőlése (adott esetben hőmérsékle­te), vonalvezetése, a kocsi rugózá­sa, tömegközéppontja, súlyelosztá­sa, a gumiabroncsok, a sebesség és nem utolsósorban a vezető ráter­mettsége. Azt persze nehéz eldönte­ni, hogy az adott esetben melyik tényező a legfontosabb* A kulcsté­nyező - amely az összes többit „átveszi" és irányítja - mindeneset­re a gumiabroncs. Ezen áll, gördül és sajnos, nem ritkán csúszik is az autó. AZ út és a gumiabroncsok közötti súrlódás (tapadás) teszi lehetővé az autó elindítását, haladását, megállá­sát, gyorsítását, lassítását, kanyaro­dását. Normális utazási körülmé­nyek között a súrlódásnak két alaptí­pusa van: a tapadó- és a gördülő- súrlódás. És, ha a kocsink egyszer csak váratlanul megfordul, vesze­delmesen közelítve az árok felé, akkor már a súrlódás harmadik vál­faja, a csúszósúrlódás van jelen. Kézenfekvő, hogy a súrlódás ak­kor a legnagyobb, amikor az autó kerekei álló, nyugalmi helyzetben vannak. Ezt nevezzük tapadósúrló­dásnak. Valamivel kisebb az értéke a kerekek gördülésekor (gördülösúr- lódás) és a legkevesebb akkor, ami­kor a leblokkolt kerekek csúszni kez­denek (csúszósúrlódás). A súrlódás e három változatának a megértése - adott esetben érzé­kelése - minden autóvezető számá­ra nélkülözhetetlen. Ennek alapján tudjuk megítélni, állandóan érzékelni azt is, ha a gördülő kerekek és az útfelület közötti súrlódás értéke va­lamilyen okból - kavicsos, jeges, nedves, csúszós szakaszra ráfutás következtében - egyik pillanatról 3 másikra váratlanul lecsökken. És persze, nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt sem, hogy a sebesség ' növelésével az út és a gördülő kere­kek közötti súrlódás rohamosan csökken. (Folytatjuk) -ru­pF^vÓrH-sa^LJ A fejlett iparú országokban már tudatosították a környezetvédelem fontosságát. Ennek egyik módja korlátozni az olyan gépkocsik for­galmát, amelyek nagymértékben szennyezik a levegőt. Mivel a Fa­voritok fejlett országokba való ex­portálása fontos szerepet játszik hazánk devizagazdálkodásában, szükségessé vált a szállítandó au­tókat katalizátorral ellátni. A Mladá Boleslav-i Skoda-gyár úgy határo­zott, hogy ezekbe a kocsikba a Pierburg-gyár Ecotronic rend­szerét szereli. A rendszer alapja az elektronikus vezérlésű porlasz­tó, és már jól bevált a Volkswagen Jetta és a Mercedes 190 típu­soknál. A rendszer alapja egy elektroni­kusan vezérelt levegöszelep, amely a beszívott levegő mennyi­ségének változtatásával mindig az optimális üzemanyag és levegő keverékét állítja be, és ezzel bizto­sítja a háromutas katalizátor leg­hatékonyabb üzemelését. A leve­gőszelep állását egy elektromos berendezés működteti, amelyet a vezérlőegység irányít, és a gyúj­tást is szabályozza. A vezérlőegy­ség a fordulatméró, a karburátor fojtószelepének állása, a hűtőfo­lyadék hőmérséklete és a lambda- szonda „felmérése“ alapján min­denkor beállítja a levegöszelep és az elögyújtás adatait. A vezérlő- egység memóriájában egy hiba­megállapító kódot is betápláltak, így ha bármilyen meghibásodás állna elő, ezt azonnal fény jelzi a műszerfalon. KATALIZÁTOR A FAVORITBAN Felmerülhet a kérdés, miért csak a külföldre szállított kocsikba szerelik ezt a berendezést, hiszen a hazai levegő is túlontúl szennye­zett. A válasz egyszerű: a beren­dezés jelentősen emelné a már így sem olcsó autó árát, no meg az is, hogy a berendezést „kemény“ va­lutában kell fizetni, amiből csak szűkösen van. A Pierburg Ecotronic rendszer vázlata: 1 - porlasztó, 2 - a fojtósze­lep mechanikus vezérlése, 3 - az úszó szellőztetése, 4 - szívóveze­ték, 5 - motor, 6 - a fojtószelep beállítószerkezete, 7 - a porlasztó 2. fokozata fojtószelepének vákuumos vezérlése, 8 - a levegöszelep elektromos állítója, 9 - háromutas szelep, 10 - elektromos hevített alátét, 11 - lambda-szonda, 12 - háromutas katalizátor, 13 - üzem­anyagtartály, 14 - aktív szén, 15 - lekapcsoló szelep, 16- impulzus­sal irányított szelep, 17 - lendkerék, 18 - fordulatméró, 19 - a hűtő­folyadék hőmérsékletének mérője, 20 - a beszívott levegő hőmér­sékletének mérője, 21 - a fojtószelep állásának indikátora, 22- kivezetés a gyújtótekercshez, 23 - a magasfeszültség elosztója, 24- ellenőrző égő, 25 - elektronikus vezérlőegység. VASÁRNAPI KRIMI JACK RITCHIE Pohár a trezorban Nem vettem figyelembe a garázs tetejéről hallatszó zajt, és ez majdnem az életembe került. Éppen whiskyt kevertem szódával, amikor váratlanul a dolgo­zószobámba lépett a nyitott ablakon át. Szimpatikus arca és igen gyűrött ruhája volt. A pisztolyt a bal kezében tartotta... Nyugodtan végighallgattam a bejelentését, hogy megöl.- Nem szívesen halnék meg így - mondtam rövid hallgatás után. - Szeretném tudni, ki bérelte fel, hogy...- A felesége. Az igazi okot biztosan ismeri.- Persze. A pénzemet akarja. Egy ideig figyelt, aztán megkérdezte: - Hány éves, Williams úr?- Ötvenhárom.- És a felesége?- Huszonkettő.- Mi mást várt ilyen fiatal feleségtől?- Feltételeztem, hogy egy év múlva beadja a válási keresetet, és én Jó magas tartósdijat fizetek. De a meggyilkolásomra nem is gondoltam... ’- A felesége igazi szépség, de nincs tekintettel semmire és rendkívül számító. Csodálom, hogy ezt eddig nem vette észre,- ölt már valaha embert? - néztem a pisztolyra.- Nem, kezdő vagyok.- Bocsássa meg a kíváncsiságomat, de a hivatásos gyilkosok pszichológiája mindig érdekelt. Mondja...- Norbert Smith a nevem, autószerelő vagyok.- Mondja Smith úr, addig vár a lövéssel, amíg valamilyen módon nem szórakoztatom?- Van időm, de reggel munkába kell lennem, még öt kocsit be kell fejeznem.- Kér egy koktélt?- Igen, de látni akarom, hogyan keveri.-Csak nem gondolja, hogy minden eshetőségre számítva mérget is tartok itt? _ At iSuatnccán cnAAm Árt Whiskyt töltöttem neki jéggel. Elvette a poharat és elhelyezke­dett a fotelban.- Ilyen hőségben ez a legjobb ital - mondta.- örülök, hogy ízlik. De kíváncsi vagyok, hogyan leplezi majd a gyilkosságot, öngyilkosságként, vagy rablótámadásként?- Inkább a második változat. Miután megölöm magát, felforga­tok mindent, természetesen az ujjlenyomatomat mindenről le­törlöm.- El is visz valamit?-Csak pénzt. Új autót akarok venni. S a gyilkos számára minden más veszélyes. A felesége pedig úgyis megfizet.- Az a kép - eredeti Gauguin - harmincezer dollárt ér.- Csábító, de könnyen bebizonyítanák, hogy az öné volt.- Érdekli, hogy az alatt a kép alatt egy páncélszekrény van, s benne tizenötezer dollár, készpénzben... Az arcán feszültség tűnt fel. Ránézett a képre, de elutasítóan megrázta a fejét.- Sajnálom Williams úr, de nem fizethet le. A felesége feljelen­tene.- Értem. De azért megnézheti. Poharammal a kezemben a trezorhoz léptem. Éreztem, hogy a hátamra szegezi a pisztolyt. A kíváncsisága győzött. Lassan félretoltam a képet, és kinyitottam a páncélajtót. A trezorból kivettem egy vastag borítékot, és vidáman meglo­bogtattam.- Látja?! A poharat villámgyorsaiV a trezorba tettem és bezártam az ajtaját.- Becsaptam magát, Smith úr, a borítékban értéktelen csekkek és régi igazolások vannak. Elvörösödött: - Miért csinálta ezt?- Miért? Hogy becsukhassam a trezorba az ön poharát.- De hisz az én poharam itt van - nézett az asztalra.- Ugyan - nevettem fel -, téved. Az az enyém. A magáé, az ujjlenyomataival a trezorban van. Kicseréltem, amikor a képet nézte.- Hisz az csak egy pillanat volt...- Nekem elég - tettem hozzá gondtalanul.- Lehetetlen!- Ugyan, gondolom a rendőrséget érdekelni fogja mit keres egy pohár whisky a meggyilkolt páncélszekrényében. Megvizs­gálják az ujjlenyomatokat, maga pedig örülhet a villamos- széknek. Izzadságcseppek jelentek meg a homlokán.-Azonnal adja vissza a poharamat. Hogy nyílik a trezor? Mondja, vagy lelövöm.-Ne kiabáljon. Mindketten tudjuk, ha odaadom a (»oharat, meghúzza a ravaszt.- Mit akar tulajdonképpen? - kérdezte habozva.- Ha nem lő le, mint ahogy, feltételezem, nem teszi, elviszem a poharat egy magándetektívhez, és ujjlenyomatokat vetetek róla. Aztán a fotókópiát beteszem a borítékba, mellékelek egy levelet, hogy hirtelen halálom esetén - még ha az természetes­nek is tűnne - adják át a rendőrségnek.- Ezt nem teheti! Eltűnők és többet nem találkozunk. Megráztam a fejemet: - Biztosítanom kell a jövőmet. Elgondolkodott, majd a zsebébe süllyesztette a pisztolyt. Hirtelen eszébe jutott valami.- De a felesége találhat valaki mást, aki megöli. És engem fognak gyanúsítani a gyilkossággal.- Ez valószínű. Persze csak akkor, ha a feleségemnek lesz alkalma felbérelni valaki mást...- Az, akárhányat talál... - Megtorpant Megértette, mit akartam neki jelezni. Amint elment, átöltöztem és a klubomba hajtottam. Útközben betértem egy nyomozóirodába és ujjlenyomatot vetettem a whiskyspohárról. Persze nem arról, amelyik a trezorban volt, mert az az enyém volt. Smith pohara egész idő alatt az asztalon állt. Fordította: f. m. m. 16 1990. IV. 6. dBiugsBfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom