Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-30 / 13. szám
B Vasárnap 19 90.111.30. Az Agroban forradalmasíthatja a zöldségtermesztést Ma már köztudott, hogy a növények bármilyen közegben képsek megélni, ha megoldjuk a tápanyagellátást. A vízkultúrás eljárással például tiszta kavicsban is nevelhetünk növényeket. Ennek az eljárásnak a nagyüzemi alkalmazásával és továbbfejlesztésével dán, illetve holland szakemberek foglalkoztak először. A dán tudósok nevéhez fűződik a ma már világhírű, Grodan néven ismert kőzetgyapot előállítása és a benne való termesztési eljárás kidolgozása. Az újbányai Izomat közös vállalatnál, amely hazánk és a KGST-tagországok számára ásványi alapanyagú szigetelőanyagokat gyárt, a szakemberek néhány évvel ezelőtt a szakirodalomban bukkantak rá a kőzetgyapot egyéb alkalmazási lehetőségeire, s azonnal lépéseket tettek a már említett Grodanhoz hasonló, termesztőközegként is használható hazai kőzetgyapot előállítására. A hatalmas tartályokból, millió szikrát hányva, folyékony lávaként ömlik a több mint 1400 fokra felhevített bazaltmassza a kőzetgyapotot előállító gépsor hengereire. Itt a centrifugális'erő és a befúvatott forró levegő hatására vattaszerú anyaggá alakul, a speciális finn gépsor végén pedig már kész közetgyapotlemezek sorakoznak. A 8-10 centiméter vastagságú, fél négyzet- méter nagyságú, anyagát tekintve az üveggyapothoz hasonló lemezek pehely- könnyüek. Színük zöldessárga, késsel könnyen vághatók. Ki gondolná, hogy bennük megteremhet a virág, paprika, paradicsom?- A kőzetgyapot elsősorban szigetelésre való, mivel a vízfelszívó és -megtartó képessége minimális. A termesztésre való felhasználására elsősorban ezt a tulajdonságát kellett megváltoztatnunk. Sok-sok kísérlet, sikertelen próbálkozás után, több kutatóintézettel együttműködve és különböző kötőanyagok alkalmazásával ezt is sikerült megoldani, így már mi is képesek vagyunk előállítani kifejezetten termesztésre alkalmas kőzetgyapotot - tájékoztatott Micha! Lisican, az Izomat fejlesztési osztályának dolgozója. - Az Agroban fantázianév részben a mezőgazdasághoz, részben a hozzánk való tartozást fejezi ki. * JU crfcUMcNY eft. A termesztési kísérletek 1986-ban kezdődtek. Elsőként a besztercebányai Zares kertészeti vállalat vállalta a kockázatot. A virágtermesztésben már az első eredmények felülmúltak minden várakozást. Amíg a tőzegben termesztett szegfű egy tenyészidényben átlagosan 5-6 virágot adott tövenként, az Agrobanban termesztett tövek nyolcat. Nem elhanyagolható szempont a költségek alakulása. A szegfű hagyományos termesztésénél már a termőtalaj beszerzése is gondot jelenthet, főleg a magánvállalkozóknak. Arról nem is beszélve, hogy a talaj magában hordozza a fertőzés lehetőségét. Az Agrobannál ez kizárt, mivel az előállításnál alkalmazott nagy hőmérséklet egyúttal csírátlanít is. A sluéovicei Agro- kombinátban, ahol az Agrobanban való termesztés lehetőségeit úgyszintén kipróbálták, elégedettek voltak. Nem csoda, hisz az új közegben a saláta vegetációs ideje 35-röl 28 napra csökkent. Optimális feltételek között egy alapterületról így évente akár tizenegyszer szedhető saláta. A paradicsom, a paprika és az uborka össztermése hasonlóképpen növelhető. Természetesen ügyelni kell arra, nehogy a tápanyagokat túladagolják. A besztercebányaiak példáján felbuzdulva, a Dunaszerdahelyi járásban, a pozsonyi Semexnél valamint a nyitrai Kertészeti Szolgáltatóvállalatnál is kísérletezni kezdtek az Agrobannal. Az eredményekkel a vállalkozó háztáji árutermelők is elégedettek voltak. Ezek után jelentős érdeklődés mutatkozott az Agroban iránt. Tavaly mintegy 90 tonnát adtak el belőle, az idén ennél is nagyobb forgalomra számít a vállalat. Vajon ki tudják elégíteni az igényeket? Igor Gladis, az Izomat kereskedelmi osztályának vezetője szerint igen.- Két gépsorunkon évente több mint 50 ezer tonna kőzetgyapotot tudunk előállítani. A gyártási technológia megoldott, az alapanyag hazai, tehát az igényeket ki tudjuk elégíteni. Az üzemeket a nagykereskedelem útján látjuk el, az egyéni termelők és a kertbarátok vagy kertészeti alapszervezeSZERETNÉNK AZ AGROBANT ENNÉL KISEBB MÉRETŰ, ÍZLÉSES CSOMAGOLÁSBAN KÍNÁLNI A KERTBARÁTOKNAK - MUTATJA Ml- CHAL LISICAN (BALRÓL) ÉS IGOR GLADIS (Lórlncz János felvétele) tek pedig itt helyben, vállalatunk üzletében vásárolhatják meg az Agrobant. Mivel az ár kedvező, négyzetméterenként 22, illetve 35 korona, várhatóan nagy lesz az érdeklődés. A gyártóvállalat szeretné az Agrobant kisebb darabokban, ízléses csomagolásban is kínálni, ami lehetővé tenné, hogy akár a lakásokban is termelhessenek benne zöldséget, nevelhessenek virágot. Jelenleg a kiszerelés műszaki megoldásán dolgoznak.- A vállalkozásban jó üzleti lehetőséget látunk - fejtegette Michal Lisican. - Több kolléga egy ideje így termel otthon zöldséget a család számára. Természetesen ehhez nem csupán műszaki feltételek szükségesek. Rendszerbe kell foglalni a termesztés feltételeit, és a közetgyapotkockákhoz pontos használati utasításokat csatolni, hogy a vásárlóknak már ne kelljen kísérletezniük. BETONON IS? Az új termesztőközeg szokatlan lehetőségeket is kínál a termelőknek. A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán például a lakóházak tetőzete füvesítésének lehetőségét vizsgálják, s az Agroban az erkélyen, betonozott udvaron való zöldségtermesztésben is új távlatokat nyithat. Dunaszerdahelyen Böhm Péter kertész- mérnök konkrét tapasztalatokat szerzett az Agrobannal. Saját üvegházában szegfűt nevel benne, s egy ideje önálló vállalkozóként komplex szaktanácsadással is foglalkozik.-Amikor a besztercebányai kollégáktól tudomást szereztem az Agrobanról, nem nagyon hittem a hírnek. Akkor még az Agrofrigorban dolgoztam, s nem mertük vállalni a kipróbálással járó kockázatot. Kis területen a saját üvegházamban próbáltam ki az új közeget. Az első évben rengeteg probléma adódott. Megfizettem a tandijat, de megérte. Ma már magam is ajánlani tudom a szegfű Agrobanban való termesztését, sót vállalom is a technológia bevezetését. Van érdeklődés, főleg a magántermelők részéről. A kezdőknek azt ajánlom, előbb a hagyományos eljárással ismerkedjenek meg, mert a vízkultúrás termesztésben nagyot lehet bukni. Az Agroban előnyei vitathatatlanok. A hidropóniás termesztésben nincs földmunka, gyomlálás, kapálás, a növényt nem fenyegeti fertőzés. Továbbá elmarad az öntözés és jóval kevesebbet kell permetezni. Böhm Péter főleg a palántanevelés szempontjából lát fantáziát az Agrobanban. Mint mondotta, ha sikerül belőle olyan tápkockát előállítani, amely már a szükséges tápanyagokat is tartalmazni fogja, betörhetünk vele a világpiacra is. Talán csak a kissé magas pH-érték okoz gondot, egyébként olyan termesztőközegről van szó, amely forradalmasíthatja a virág- és zöldségtermesztést. Az Agroban tehát elindult hódító útjára, de jövőjét nehéz volna megjósolni. Mivel az Agrobanban akár betonon is termelhetünk, elképzelhető, hogy egyszer akár a felhőkarcolók legfelső emeletén, a szobában vagy az erkélyen fogunk segítségével friss zöldséget, virágot termelni. Talán nem is olyan lehetetlen, hogy a bérházak lapos tetején felállított üvegházakban egy-egy vállalkozó megtermelje ajakók zöldségszükségletének egy részét' vagy teljesen automatizált növényházakban bonyolult vezérlőberendezések fogják „kiszolgálni“ a génjeikben manipulált, óriásira növő paprikát, paradicsomot, salátát és egyéb zöldségféléket. Vajon milyen íze lesz az így termelt zöldségnek? T. Szilvássy László BÖHM PÉTER ÜVEGHÁZÁBAN SZÉPEN FEJLŐDIK AZ AGROBANBAN A VÍZKULTÚRÁS SZEGFŰ (Méry Gábor felvétele) Gazdasági nehézségek Svédországban is NYUGAT- ÉS KELET-EURÓPÁ- BAN SOKAN AZT GONDOLJÁK, HOGY A SVÉD MODELL KÖVETÉSRE MÉLTÓ PÉLDA. AZONBAN SVÉDORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE NEM OLYAN RÓZSÁS, MINT AZT FELTÉTELEZZÜK. Mi a svéd modell lényege? Sikeres piacgazdaság ez. amely a hatékonyságot a szociális igazságossággal kombinálja, s amely kivívta a környező világ kíváncsi csodálatát. A szovjet és keleteurópai reformátorok csodálattal néznék Svédországra, mint az olyan típusú társadalomra, amelyet szívesen építenének fel saját csődbe jutott gazdaságaik romjain. Néhány nyugati országban, mint például Nagy-Britanniában, úgy vélik, hogy a szociális megegyezésen és a teljes foglalkoztatottságon alapuló svéd gazdaságirányítási mód követésre méltó. Azonban a nemrég közzétett költségvetés azt jeizi, hogy a jelenlegi realitások szétrombolják a svéd mítoszt. Az ország komoly gazdasági problémák elé néz. 1990-91-ben a növekedési ütem a nyugati országokkal (Izlandon kívül) összehasonlítva a legkisebb lesz. Svédország növekvő fizetési hiánya a jövö év végéig a bruttó hazai össztermék 4 százalékát éri el. A bérek és az árak a fő ipari versenytársak - Nagy- Britanniát kivéve - átlagának kétszeresére növekednek. Tehát ez az ország szintén szembekerült a csökkenő beruházásokkal, az alacsonyabb fokú takarékossággal, a csökkenő termelékenységgel, s a láthatóan rosszabbodó kereskedelmi mérleggel. Kjell-Olof Feldt pénzügyminisztert ezek a tények olyannyira nyugtalanítják, hogy a sokáig szinte kényeztetett szociális reformok megszüntetésével fenyeget, amennyiben a szakszervezet és a munkáltatók egy hónapon belül nem egyeznek meg a bérek növekedésének lelassításában az elkövetkező évek során. Svédországban a centralizált bevételek politikája a múltban jelentős sikernek örvendhetett, mert az országban nagy volt a szociális összetartás. Ma azonban már kevesebb helyen érezhetjük a szolidaritás légkörét, mert a munkahelyeken újszerű individualizmus terjedt el. Mind a munkáltatók, mind a dolgozók az ösztönző pótlékok, a közös tulajdon, a nyereségrészesedés és a bérrendszerek felé hajlanak, amelyek inkább a saját teljesítményhez, mint a szélesebb szociális szempontokhoz kapcsolódnak. Ez elengedhetetlenül a régi korporativ hozzáállás megszűnését jelentette. A svéd labourista mozgalom sok támogatója roppant sajnálja, hogy a hagyományos rendszer „visszavonulóban“ van. Mivel azonban Svédország nagyon hasonlóan fejlődik, mint a többi nyugat-európai ország, meglehetősen nehéz lenne megtartania azt a kollektivista centralisztikus felfogást, amely a harmincas évek óta volt túlsúlyban a svéd gazdasági stratégiában. Ennek következtében át kell értékelni a teljes foglalkoztatottsághoz való ragaszkodás gondolatát. Ingvar Clarsson, a svéd kormány elnöke előszeretettel hasonlítja össze országa munkanélkülijeinek hivatalos számát - amely 14 százalék - az Európai Közösségek országainak sokkal nagyobb arányú munkanélküliségével. Ezzel azonban már régóta nem lehet dicsekedni. Valóban úgy tűnik, hogy Svédországban jelenleg a munkanélküliség mértéke nem összeegyeztethető a nyitott piacgazdaság sikeres működésével. Ennél fontosabb viszont, hogy körültekintően lépjünk a fellett viláa felé. Van mit Finantial Times ■ * M V iW L# I i i A I I i L# 1 * ____
