Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-23 / 12. szám

GERGELY GÁBORRÓL. A MAGYAROK ASZTALITENISZ-VILÁGBAJNOKÁRÓL MÁR ÉVEK ÓTA ALIG HALLANI. A KÖZELMÚLT­BAN A HOSSZÚ HALLGATÁS UTÁN INTER­JÚT ADOTT A SPORT PLUSZ MUNKATÁR­SÁNAK. 0 Teljesen elzárkóztál a külvilágtól. Vajon miért?- Igen. Mindig ezt mondja mindenki. Nem tudom... na mindegy, próbáljuk meg megma­gyarázni, de tényleg jobb lenne nekem a nyu­galom, a csend. • Mindkettőben volt részed az elmúlt években. Azt sem tudjuk, mit csinálsz mostanában.-Jelenleg Cegléden van sportmunkatársi státuszom. Ez egy elég kötetlen dolog, amibe minden belefér. Edzésvezetés, szövetségi kap­csolatok tartása stb. • Az aktív játékot már végleg befe­jezted?- Igen, tavaly a Ceglédből vonultam vissza. Jött egy deréksérülés, valamelyik csigolyámmal volt probléma, és hát 36 évesen már nem vállaltam a műtétet. 0 Azt hiszem, a közvélemény körül­belül az 1984-es nem túl sikeres moszk­vai Európa-bajnokság óta nem sokat hallott rólad. Mi történt azóta?- Nem sokkal utána kaptam egy szerződést, és Ausztriában játszottam egy évig. Nagyon szép korszaka volt ez az életemnek, jó körül­mények között éltünk kint, ment a játék is, de aztán vettek a helyemre egy kínai játékost. Létszám fölötti lettem. Mit tehettem? Szépen összepakoltam a családot, és hazajöttünk. Le­mentem a BVSC-be, és folytattam, mintha mi sem történt volna. 0 Többet a külföld szóba sem jött?- Volt még egy próbálkozás, de már a kez­deteknél megrekedt a dolog, én pedig nem erőltettem. Lényegében az ausztriai egy év nekem nem anyagilag érte meg igazán. Nem pénzt keresni mentem ki, hiszen akkor nem vittem volna magammal a családom. Számom­ra az az év azért volt fontos, mert a két lányom abból profitálva mostanra már egészen jól be­szél németül. • Tehát ott tartottunk, hogy hazajöttél a BVSC-be, és tovább játszottál. Meddig?- Fél évig. Ment a játék, vezettünk a bajnok­ságban, ám aztán egyik napról a másikra kikerültem a csapatból. A szezon második felé­ben már egy meccset se játszottam. 0 Mi volt ennek az oka?- Akkoriban Bérezik Zoli volt az edző, és ö a gyökeres fiatalítás eszközéhez nyúlt. Ez volt a mellőzés oka, ó ezt kerek perec meg is mondta nekem. Nem teljesen értettem vele egyet, és mivel még játszani akartam, lépnem kellett. Fájó szívvel bár, de továbbálltam Ceg­lédre, ahol aztán a sérülésemig játszottam. 0 Azóta a BVSC-vel milyen a kapcso­latod?- Néha összefutok valamelyik sráccal itt, a lakótelepen, ám azonkívül semmi. Tavaly úgy volt, visszahívnak, és a szakosztály veze­tésében kapok feladatot. Teljesen fel voltam dobva, tele voltam tervekkel, elképzelésekkel. Beszéltem a játékosokkal, akik várták a segít­ségemet. Aztán kiderült, mások viszont egyál­talán nem várják. Én beleéltem magam, ők meg nem gondolták komolyan. Azóta még egy tele­font sem kaptam. Volt egyszer egy világbajnok (Mészáros János és Eugen Vojtiiek felvétele) 0 Azt mondtad a beszélgetés előtt, te jól érzed magad most. Neked nem kell a reflektorfény?- Hát, nem tudom. Én jól érzem magam a Ceglédben, és hálával tartozom nekik, mert ók az egyetlenek, akik nem felejtettek, el. Ott vagyok, mert ott igényelték a segítségemet. 0 Azt akarod mondani, hogy a magyar asztalitenisz jelenlegi helyzetében egy Gergely Gáborra máshol nincs szükség?- Ezek szerint nincs. Nekem évek óta nem csörren meg a telefonom, senki sem hív! Pedig nem változott meg a szám. Boldogan mennék bárhová, elvállalnék mindent, amivel a magyar asztaliteniszt segíthetem. A szándék megvan bennem, de én nem fogok kéregetni! Ügy érzem, az eredményeim elég alapot adnak arra, hogy ne nekem kelljen ajtókon kopog­tatnom. , 0 Mondd, nem vagy te egy kissé sér­tett ember?- Dehogy. Miért lennék az? Én ennek a sportnak csak köszönhetek. Most szeretnék vissza is adni abból, amit én kaptam. 0 Ahogy ezt a mai magyar asztalite­niszt elnézem, szükség is lenne erre. Szerinted egyébként mi az oka ennek az óriási visszaesésnek?- Nagyon sokat gondolkoztam ezen a dol­gon. Azt hiszem, az alapoknál van a probléma. A kiválasztás rendszere, a menedzselés nem megfelelő évek óta. Jó szemű edzők kerültek perifériára, tehetséges gyerekek kallódtak el, és a világ elszaladt mellettünk. Azt mondták: Bérezik hibázott, mert túl sokáig játszatott min­ket, nem mert fiatalítani. Hát kérdem én: hogy fiatalított volna? Kit állított volna be helyettünk? Ma, 1990-ben még mindig Klampár a legjobb, ez azért sok mindent megmutat. Miért ö a leg­jobb? Mert ő velünk együtt annak idején nem négy órát edzett naponta, mint a maiak, hanem 10—12-őt. Aztán van még egy dolog: a pénz. Egyre kevesebb gyerek vesz ütőt a kezébe, a közönség pedig már nem pingpongot néz. Pedig annak idején tízezren szurkoltak értünk a Budapest Sportcsarnokban. 0 Mi lehet a kiút? Mi vagy ki indíthatja el a felemelkedést?- A sok munka segíthet, amit most végre újra garantál Bérezik Zoli személye. Biztos, hogy sok türelemre van szükség, de talán most már vannak kedvező változások. Jónyer Pista lett az alelnök, és ahogy hallom, hozzá fog tartozni a szakmai terület. Nagyon szurkolok neki. 0 összeállhat újra a régi csapat?-Talán... 0 Milyen viszonyban vagytpk egy­mással?- Nagyon ritkán találkozunk. Minket csak a játék tartott össze. Jónyer Pistával néha összefutunk, de a Klampár Tibit már nem is tudom, mikor láttam utoljára. 0 Elégedett ember vagy?- Feltétlenül. A sportban az egyéni világbaj­noki címen kívül mindent elértem. Nyugodtan, csendesen élek a családommal. 0 Terveid?- Én soha nem terveztem előre,.mostanában meg már nem is lehet. Azt azonban biztosan tudom: a sporttól, az asztalitenisztől nem na­gyon tudok már elszakadni. Valahogy mindig közöm lesz hozzá. Milyen formában? Ezt még nem tudom, ám olyan még sose volt, hogy valahogy ne lett volna. Kövesdi Viktor ■ AZ ELNÖK DIAZT AKARJA. Carlos Saul Menem, Argentína államelnöke már eddig sem ha­gyott kétséget afelől, hogy rajong a futballért. Ott ül a River Plate majdnem mindegyik hazai mérkő­zésén, sót tavaly, a megválasztá­sa után, egy jótékonysági mérkő­zésen „bemutatkozott“ az argen­tin válogatottban... Nem is akár­milyen társaságban, hiszen a ját­szótársak között volt Maradona és Fillol is. Az elnök most Bilardo válogatottját is „gondjaiba vette“. Az egyik interjújában kijelentette: Ramón Diazt mindenképpen visz- sza kell hívni a válogatottba. A gó­lokat csak „szökóévente“ lövő együttesnek éppen a Monacóban játszó csatárra van szüksége! Aligha kétséges, Menem is tudja, Diaz meghívását eddig többnyire Diego Maradona vétózta meg. Kérdés, kire hallgat majd a való­ban csatárok után kutató Carlos Bilardo szövetségi kapitány. Az államelnökre vagy a (futball)ki- rályra?... ■ PROVOKATÍV TRIKÓ. Az Angol Labdarúgó-szövetség eré­lyes közbeavatkozására a Chel­sea ajándékboltjában azonnali ha­tállyal beszüntették egy óriási nép­szerűségre szert tett trikó árusítá­sát. A patinás londoni klub tanácsa sajnálkozását fejezte ki, hogy ilyen „ocsmány portéka" ■ bekerülhetett a Stamford Bridge-i stadion épüle­tében lévő bolt kínálatába. A híres­hírhedt trikó megvadult angol „szurkolókat“ ábrázol, amint ép­pen kerítést döntenek. A felirata ugyanilyen szörnyű: „Anglia és a Chelsea inváziója a világbaj­nokság ellen“. Mit mondhat erre a kétségbeesett olvasó? Hát, nagy az isten állatkertje, annyi bizonyos. A Chelsea vezetői azt is bevallot­ták, eddig sohasem ellenőrizték saját szuvenírboltjuk árukészletét. Ezután megteszik. David Barber, a szövetség szóvivője a megnyug­vás hangján szólt: „Örülök, hogy ilyen gyorsan elejét vehettük a nemzetközi botránynak. A tri­kó felirata ugyanis nem bölcs, nem szellemes, nem kedves, ha­nem nyíltan provokatív...“ ■ DON ALFRÉDO RENE­SZÁNSZA. Rég hallottunk minden idők egyik legjobb futballistájáról, a Puskás Ferenc által egyszerűen a legnagyobbnak tartott Alfrédo di Stéfanóról. Mostanában viszont bővebben csörgedeznek róla a hí­rek. Karácsonykor a France Foot­ball neki ítélte a lap Szuper-Arany­labdáját, mint az eddigi 25 győztes legkiválóbbikának. Ünnepelték utána a spanyolok is, hiszen a Re­al Madrid - Atletico Madrid derbin ő végezte el a kezdőrúgást. Ezért - vagy másért? - egykori klubja, a Real Madrid is újra rátalált. Kine­vezte Don Alfrédót a klub technikai tanácsadójának. Feladata a királyi klub képviselete lesz a különféle nemzetközi rendezvényeken. ■ DRÁGA BRITEK! Az új évti­zed kezdetén se szeri, se száma a különböző statisztikák, értékelé­sek születésének. A Sunday Times azonban ezúttal nem „ra­gadt le" a huszadik század kilen­cedik évtizedénél, brit örökranglis­tát szerkesztett a futballisták transzferárainak listázásával. Per­sze, nagyon messze így sem kel­lett visszanyúlniuk. A tízes lista legrégebbi adata is már az utóbbi évtized második felében datáló­dott. íme, minden idők legdrágább brit átigazolása: 1. Chris Waddle (Tottenham Hotspur - Olympique Marseille; 1989. július) 4,25 millió font, 2. Ian Rush (Liverpool - Ju­ventus; 1987. július) 3,2 millió, 3. Ian Rush (Juventus - Liverpool; 1988. augusztus) 2,8 millió, 4. Gary Lineker (Everton - Barce­lona; 1986. június) 2,75 millió, 5. Gary Pallister (Middlesbrough- Manchester United; 1989. augusztus) 2,3 millió, 6. Mark Hughes (Manchester United- Barcelona; 1986. május) 2,3 millió... ■ MINDEN VERSENY EL­ADÓ. Az önállósággal bizony nem egy magyar szakszövetség került nehéz helyzetbe. Újabb és újabb pénzforrásokat kell felkutatniuk ahhoz, hogy nyereséggel, vagy legalább veszteség nélkül vészel­jék át az évet. Nincs ez másként az asztaliteniszezök háza táján sem. A szövetség vezetői komo­lyan fontolgatják, hogy minden ha­zai versenyt „eladnak“, azaz egy- egy nagyobb szponzorról nevezik el azokat. Természetesen csak a legjelentősebb viadalokról - az országos bajnokságról, a magyar nemzetközi ifjúsági bajnokságról, az első osztályú ranglistaverse­nyekről - van szó. Ha a mai nehéz gazdasági helyzetben sikerül megfelelő támogatókat találni - és miért ne sikerülne, hiszen a ma­gyar asztaliteniszsport nemzetkö­zileg még mindig elismert - akkor talán az önállósággal járó más problémákkal is könnyebben meg­birkóznak az asztalitenisz-vezér­kar tagjai. (sr) HÉTVÉGI MAGAZIN Index 48097 Kiadja a Pravda Kiadóvállalat. Megbízott főszerkesztő: Szilvássy József: ® 210/4453 Főszerkesztői titkárság r 532-20 és 210/4456. Megbízott főszerkesztő-helyettesek: Pákozdi Gertrúd: ® 210/4460 és Zsilka László: » 4454. A Vasárnapot szerkeszti: Szűcs Béla: ® 210/4454. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25., 8. emelet. Telefonközpont 210/9, szerkesztőségi titkárság: n 550-18, vasárnapi kiadás: ® 673-70, sportrovat: ® 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: S 210/4425 és 4426. Távíró: 92308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat 819 02 Bratislava, Martanovicova 25, * 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanoviéova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5. « 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanovicova 25, 17. emelet, ® 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlace, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom