Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-16 / 11. szám

51. § Más szervek és szervezetek együttmű­ködése (1) Valamennyi állami szerv és minden szervezet köteles együttműködni e törvény végrehajtásában. (2) A nyomdai tevékenységgel foglalkozó szervezetek, esetleg személyek, az e tör­vény szerinti feladatokat ellátó szervek ké­résére kötelesek szavatolni azt, hogy idő­ben és rendesen sokszorosítva legyenek a jelöltlisták, igazolólapok, választói igazol­ványok és minden más szükséges hivatalos okmány. 52. § A választási bizottságok tagjainak jogai A választási bizottság tagja funkciójának gyakorlása tiszteletbeli kötelesség. A bizott­ság tagját nem szabad tisztsége gyakorlá­sáért megrövidíteni a munkaviszonyából vagy más hasonló viszonyából eredő jogai­ban és jogigényeiben. Alanyi joga van fő­ként munkabérmegtérítéses szabadidőre. 53. § A jelöltek jogai (1) A jelöltnek joga van arra, hogy a nevét feltüntető jelöltlista bejegyzését követő nap­tól, a szavazást megelőző nap végéig, sza­bad időt kapjon attól, akivel munkaviszony­ÁTMENETI ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 55. § (1) Az e törvény szerinti járási nemzeti bizottságnak kell tekinteni Brno, Ostrava, Plzen, Ustí nad Labern és Kassa városának nemzeti bizottságát. (2) Az e törvény szerinti kerületi nemzeti bizottságnak kell tekinteni a Prágai Fővárosi Nemzeti Bizottságot, és a Pozsonyi Főváro­si Nemzeti Bizottságot. 56. § Büntető rendelkezések A 140/1961. Tt. sz. Büntető Törvény- könyv 177. §-a a következőképpen szól: A választások előkészítésének és lefo­lyásának akadályozása Azt, aki mást erőszakkal, vagy erőszak­kal való fenyegetéssel, vagy hazugsággal akadályoz választójoga gyakorlásában, vagy mást ilyen módon választójoga gya­korlására kényszerít, vagy aki adatot hamisít a politikai párt tagjai­nak számáról szóló okmányban vagy a vá­lasztási célokat szolgáló petícióban vagy más választási okmányban, vagy aki tuda­tosan felhasznál ilyen okmányt, mint hitele­set, vagy aki tudatosan helytelenül számlálja a szavazatokat vagy megszegi a szavazás titkosságát, vagy aki egyéb durva módon akadályozza a képviselő-testületbe történő választások előkészületeit vagy lefolyását hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel hí intotpnHn 57. § Felhatalmazó rendelkezések (1) A Szövetségi Belügyminisztérium a Cseh Szocialista Köztársaság Belügymi­nisztériumával és a Szlovák Szocialista Köztársaság Belügyi- és Környezetvédelmi Minisztériumával való megállapodás után a) részletesebben szabályozza a nemze­ti bizottságok feladatait a 1. szavazókörök kialakításában, 2. választópolgárok névjegyzékeinek összeállításában, ban, vagy más hasonló viszonyban áll (a továbbiakban munkáltató). (2) Elmaradt keresetét a munkáltató - kérésére - megtéríti. (3) A munkáltatónak joga van ahhoz, hogy azt, amit a jelöltnek az elmaradt kere­set megtérítéseként kifizetett, követelje attól a politikai párttól, melynek jelöltlistáján a je­lölt neve szerepel. (4) Annak a jelöltnek, aki nincs munkavi­szonyban, illetve más hasonló viszonyban, az a politikai párt téríti meg elmaradt kere­setét, melynek jelöltlistáján szerepel (5) A jelöltek elmaradt keresetét ugyan­úgy számítják ki, mint a választási bizottság tagjainak elmaradt keresetét. (6) Az a körülmény, hogy valaki jelölt, nem okozhat számára kárt a munkaviszo­nyában vagy más hasonló viszonyában. Az első bekezdés szerinti szabad időt munka­végzés idejének kell tekinteni. 54. § A választási költségek térítése (1) A Szövetségi Gyűlésbe történő vá­lasztásokkal kapcsolatos kiadásokat az ál­lamszövetség állami költségvetéséből fede­zik. Ha a Szövetségi Gyűlésbe történő vá­lasztásokkal egyidejűleg történnek válasz­tások más képviselő-testületekbe is, a térí­tés módját a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Cseh Szocialista Köztársaság és a Szlovák Szocialista Köztársaság illeté­kes szerveinek megegyezése után állapít­ják meg. (2) Minden politikai párt saját maga fede­zi a választási kampánya költségeit, esetleg a bank vagy a takarékpénztár kölcsönének felhasználásával. A kölcsön kérvényezésé- nél a politikai párt adatokkal szolgál vagyo­náról, valamint a tagsági hozzájárulásokból és más forrásokból származó jövedelmei­ről. A bank (takarékpénztár) megkövetelheti bizonyos számú kezes kezességvállalását. (3) A Szövetségi Gyűlés Elnöksége azt követően, hogy a Szövetségi Gyűlés kama­rái hitelesítették a képviselők megválasztá­sának érvényességét, értesíti a Szövetségi Pénzügyminisztériumot* 1 az egyes politikai pártokra leadott érvényes szavazatok szá­máról. Annak a politikai pártnak, amely a Népek Kamarájába vagy a Nemzetek Kamarájába történt választások során a Cseh Szocialista Köztársaságban vagy a Szlovák Szocialista Köztársaságban le­adott érvényes szavazatok több mint két százalékát megszerezte, tíz koronát téríte­nek minden leadott szavazatért az állam- szövetség állami költségvetéséből. KILENCEDIK RÉSZ 3. választói igazolványok kiállításában, 4. szavazóhelyiségek biztosításában és ellátásában, 5. szavazólapok és más választási iratok megőrzésében; b) meghatározza a szavazólapok, a vá­lasztópolgári névjegyzékek, a választói iga­zolvány, az igazolólap, a megválasztásról szóló bizonylat mintáit, és meghatározhatja más választási iratok mintáit is; c) részletesebben szabályozhatja az ál­lamigazgatási szervek (51. § (1) bekezdés) együttműködését az adatok valódiságának 18. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzésénél. (2) A Szövetségi Statisztikai Hivatal a Cseh Szocialista Köztársaság Belügymi­nisztériumával és a Szlovák Szocialista Köztársaság Belügyi- és Környezetvédelmi Minisztériumával való megállapodás után, illetve a Cseh Statisztikai Hivatallal és a Szlovák Statisztikai Hivatallal való együtt­működésben módszertani szabályzatot ad ki a szavazás eredményeinek feldolgozá­sára. (3) Az illetékes államigazgatási szervek által e törvény végrehajtása előkészítésére, de már a törvény hatálybalépése előtt meg­tett intézkedéseire úgy kell tekinteni, mintha e törvény hatálybalépése után történtek volna - ha nem mondanak ellent a tör­vénynek. 58. § Megszüntető rendelkezések Érvényét veszti a Szövetségi Gyűlésbe történő választásokról szóló 44/1971. szá­mú törvény, a 49. paragrafusának kivételé­vel, amely a választások napján veszti érvé­nyét. 59. § A törvény hatálya Ez a törvény a kihirdetésével lép ha­tályba. A TÖRVÉNY MELLÉKLETE A jelöltlisták jelöltjeinek száma A Népek Kamarájába A Nemzetek Kamarájába történő választások történő választások jelöltlistái jelöltjeinek jelöltlistái jelöltjeinek Kerület maximális száma max. száma 1. Prága főváros 20 15 2. Közép-csehországi 19 14 3. Dél-csehországi 12 9 4. Nyugat-csehországi 15 10 5. Észak-csehországi 19 15 6. Kelet-csehországi 20 15 7. Dél-morvaországi 34 25 8. Észak-morvaországi 32 24 9. Pozsony, az SZSZK fővárosa 7 10 10. Nyugat-szlovákiai 27 42 11. Közép-szlovákiai 25 39 12. Kelet-szlovákiai 24 35 1 A Szövetségi Gyűlés választásáról szóló törvény A CSSZSZK Szövetségi Gyűlése elfogadta a következő törvényt: i§ A Szövetségi Gyűlés megválasztását' a vá­lasztókerületek arányos képviseletének el­ve szerint általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, titkos szavazással ejtik meg. 2.§ (1) Választójoggal rendelkezik minden csehszlovák állampolgár, aki a választások napjáig betöltötte 18. életévét és a választá­ELSŐ RÉSZ ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK sok napján valamely választókerület terüle­tén tartózkodik. (2) Választójoggal azonban nem rendel­keznek azok az állampolgárok, akiket jog­erősen megfosztottak cselekvőképessé­güktől vagy akiknek korlátozták cselekvőké­pességét. (3) A választójog gyakorlásának akadá­lyát képezi a személyi szabadság népegész- ség-védelmi indokokból megállapított kor­látozása. 3- § A Szövetségi Gyűlés képviselőjévé meg­választható minden olyan csehszlovák ál­lampolgár, aki választójoggal rendelkezik és a választások napjáig betölti 21. életévét. VÁLASZTÁSI TERÜLET 4- § A választások megtartásának területe A választásokat a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság területén tartják meg. 5- § Választókerületek A választókerületeket a járások területei alkotják a választások kihirdetésének napja szerinti állapotban. 6- § Állami mandátumszam (1) A Szövetségi Gyűlés az állami man­dátumszám alapján állapítja meg a Népek Kamarájába a Cseh Szocialista Köztársa­ság területén megválasztandó képviselők számát és a Népek Kamarájába a Szlovák Szocialista Köztársaság területén megvá­lasztandó képviselők számát. A Népek Ka­marájába történő mandátumválasztásokra úgy állapítják meg az állami mandátumszá­mot, hogy az állampolgároknak (1 §) a vá­lasztások éve januárjának első napjához megállapított összlétszámát elosztják a Né­pek Kamarája képviselőinek alkotmányo­san megállapított létszámával. (2) A köztársaságok mindegyikében any- nyi képviselőt választanak, ahányszor az illetékes köztársaság állampolgárainak (1. §) említett létszáma elosztható az állami mandátumszámmal. Ha ilyen módon nem sikerül szétosztani minden mandátumot, MÁSODIK RÉSZ a fennmaradó mandátumot annak a köztár­saságnak juttatják, amely az osztás na­gyobb maradékával rendelkezik. (3) A Nemzetek Kamarájába a Cseh Szocialista Köztársaság területén megvá­lasztandó képviselők számát és a Szlovák Szocialista Köztársaság területén megvá­lasztandó képviselők számát alkotmánytör­vény állapítja meg. 7§ Szavazókörök (1) A szavazólapok leadására és a sza­vazatok összeszámlálására a községekben szavazókörök alakulnak. (2) A szavazóköröket és minden egyes szavazókor számára a szavazóhelyiséget a helyi, illetve városi vagy városkerületi nemzeti bizottság (a továbbiakban helyi nemzeti bizottság) tanácsa jelöli ki, legké­sőbb 30 nappal a választások napja előtt. (3) A szavazókört úgy alakítják ki, hogy egy szavazökörre legalább "1000 választó­polgár jusson. A község távolabbi részei számára önálló szavazóköröket lehet létre­hozni, ha legalább 50 választópolgár van bennük. (4) Egyedi szavazókörök létesíthetők a kórházakban, szülészeteken, szanatóriu­mokban, szociális intézetekben, és más hasonló intézetekben és létesítményekben, de csak akkor, ha legalább 100 választópol­gár van ott. (5) Az előzetes letartóztatás és az őrizet­be vétel celláiban vagy azokon a helyeken, ahol a vizsgálati fogságot vagy a szabad­ságvesztés büntetését, esetleg az elzárás fegyelmi büntetését hajtják végre, a vá­lasztójog gyakorlásának lehetőségét a vá­lasztói igazolvány alapján biztosítja az ille­tékes létesítmény parancsnokával együtt­működve az a szavazóköri választási bizott­ság, melynek körzetében működik ez a léte­sítmény. A szavazókor harmadik bekezdés sze­rinti nagyságát nem kell ebben az esetben megtartani. Ezek a személyek választói igazolvány alapján szavaznak, melyet kér­vényeznek, ha nem ebben a szavazókör­ben van a lakhelyük. Elővezetés esetén a Nemzetbiztonsági Testület illetékes szerve úgy jár el, hogy az elővezetett személynek lehetőséget adjon választójoga gyakorlására. (6) Ha a Szövetségi Gyűlésbe történő választásokat más képviselő-testületekbe történő választásokkal egyidejűleg tartják, a szavazókörök azonosak lehetnek. _ ifisírnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom