Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-16 / 11. szám
i/asárnap 199 0.111.16. • Szükség van ennyi könyvre?- Kevés is. Eddig minden évben kiadtuk egy-egy osztály valamennyi tankönyvét. Az idén például a hetedik osztályét - ez 16-18 könyvet jelent. Nyolcvanhárom óta a szakkönyveket is - nagyjából ezek teszik ki a kiadványaink felét. S mivel a szakkönyvek mind fordítások, ki kellett bővíteni a szerkesztőségünket építész-, gépész- és vegyészmérnök szerkesztővel. • Nem volna jobb eredeti szakkönyvet adni a gyerekek kezébe?- A^t hiszem, nehezen találnánk olyan embert, aki magyarul megírná a kérdéses tankönyveket. A közismereti tantárgyak fordításával is óriási nehézségeink vannak. Sokszor olyan csapnivalók, hogy teljesen át kell írni. De a rossz fordításból senki sem tud jót varázsolni... Új fordítókat keresünk, megválunk azoktól, akikkel nem a legjobbak a tapasztalataink. Legutóbbi felhívásunkra mintegy százan jelentkeztek. Mindenkitől próbafordítást kérünk. Sok az érdeklődő, ugyanis a pedagógusnak nincs más kereseti lehetősége - ha agyondolgozza magát az iskolában, esetleg kap 400-500 koronát évente - és sokan azt hiszik, egy könyv fordításának a honoráriumából palotát építhetnek. • Nyereséges vagy veszteséges a tankönyvkiadás? Miből tanul a gyerek? Beszélgetés Kecskeméthy Győzővel, a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó magyar szerkesztőségének vezetőjével Vannak és voltak jó és kevésbé jó, sőt kimondottan rossz tankönyveink. Szlovákiában 1949 óta adnak ki magyar nyelvű tankönyveket az alapiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák és szakmunkásképzők számára. A Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó évi 500 kiadványából a magyar szerkesztőség tizenöt tagú kollektívája - ebbe beleszámítódik a vezető szerkesztő, a képszerkesztő és az ügyintéző titkárnő is - 110-130 új kiadvánnyal gazdagítja a tankönyvkínálatot.- 9 Mi a helyzet pillanatnyilag?- Veszteséges. A magyar tankönyvek az alapiskolák számára átlag húszezer példányszámban jelennek meg - körülbelül hatezer gyerek van egy évfolyamban. Ez a húszezres példányszám 5-6-7 évre elég. De van, amit csak 200 példányszámban adunk ki, és vannak feleslegesen terjedelmes könyvek. Mire jó 300 oldalas tankönyv heti két órai tananyaghoz? Van értelme egy hatodikos gyerek kezébe 250 oldalas tankönyvet adni? # Az alapiskolai tankönyvek általában hány év alatt évülnek el?- Azonnali hatállyal visszavonták a polgári neveléstant és a történelemkönyveket. Gyorsan új tankönyv kellett. Két hét alatt megírták az alapiskolai polgári neveléstant, mi két hét alatt lefordítottuk, megszerkesztettük. Még ebben a tanévben megkapják az iskolák. Nem lesz rajtuk, hogy hányadik osztály számára készültek, mert hetedik- ben-nyolcadikban egyaránt használni fogják; a gimnázium harmadik-negyedik osztályában, a szakközépiskolákban és szakmunkásképzőben is egy könyvből fognak tanulni. A történelemkönyv is ideiglenes. Az 1918-as és az utána következő időszakkal foglalkozó tankönyveket vonták be. Meg kell mondani, hogy a szerzők egész más szempontból dolgozták fel a történelmet, mint eddig, a szlovák tankönyvekbe is bekerült a nemzetiségekről szóló rész. Van olyan tankönyv - mint például a politikai gazdaságban -, amelyet a nyomdából kértünk vissza, s nem adunk helyette másikat. Visszavonták az összes módszertani könyvet is - kivéve azokét a tantárgyakét, amelyekre nincs tankönyv. • Óriási a veszteség, ugye?- Mielőtt ide jöttem 1976-ban, tizenkét évig tanítottam, s azalatt egyszer volt tankönyvcsere. Hetvenhatban lépett életbe az az idézőjeles új koncepció, amikor minden könyvet - akár jó volt, akár nem - kidobtunk, ahelyett, hogy megmentettük volna a jól feldolgozott tananyagrészt. Tehát kidobtunk mindent, és kezdtük a kísérleti tankönyvekkel, majd az ideiglenes tankönyvekkel, most pedig állandó jellegű tankönyvek vannak. De már tudjuk, mennyire állandóak. A tervek szerint 94-ben kezdtük volna meg a középiskolai tankönyvek újrakiadását. A közbejött események miatt azonban valószínű, az alapiskola első osztályától újra kiadjuk az összes tankönyvet. Nyolc-tíz évvel ezelőtt a halmazelméletre esküdtek, holott akkor más országokban már elálltak tőle, nálunk most mérsékelték a halmazelmélet adagolását, de még mindig nem tudni, hogy lesz. Az oktatási rendszer változni fog, de még nem tudni, hogyan tagolódik majd az alapiskola. 0 • Ezek szerint nemigen lesznek új tankönyvek az oktatási rendszer megváltozásának életbe lépésekor.- Kizárt dolog, hogy egyszerre biztosítani tudnánk azt a mennyiséget. Lennie kell egy átmeneti időszaknak, amikor még a régi könyveket is használni fogják.- Óriási. És nemcsak a kiadóé, az oktatási minisztériumé is. A minisztérium kifizette a fordítási költséget, de a kiadó esik el attól a bevételtől, ami az eladásból befolyna. Szerkesztőségünkben 52 kiadvány esett ki, ez a fél tervünk. Félő, hogy a kiadó gazdaságilag összeomlik. • Gyakran felmerül bírálatként, miért kell fordítani a tankönyveket...- A tankönyvellátást csak úgy látom lehetségesnek - az anyagi szempontokat és az időbeni megjelenést is figyelembe véve hogy bizonyos tankönyveket cseh és szlovák kéziratokból fordítunk. Egy biológiakönyvben csak a képanyag negyedmillióba kerül, ha megoszlik a költség, olcsóbba jön, s a nyomdának is előnyösebb, mert csak a szöveget cserélik. Ha nem ezt a gyakorlatot folytatnánk, éveket is késnének. Véleményem szerint bizonyos tankönyveket tatóintézet a szerkesztővel együtt javasolja a minisztériumnak, a tankönyvírás egész menetét szakmai szempontból a kutatóintézet munkatársa irányítja. Nem tartom helyénvalónak, hogy egyvalaki megírja a tantervet, a koncepciót, és más kezét fogva megíratja a saját elképzelését - mással. A szerkesztő nem szólhat bele a szövegbe, a feladata rendőrfeladat: mindössze annyi, hogy időre meglegyen a kézirat. Mindenütt a kiadót szapulják, pedig nekünk van a legkisebb beleszólásunk abba, hogy milyen legyen a tankönyv. Ha mi vagyunk a felelősek, akkor jogunk legyen megválasztani a szerzőt. Miért ne bízhatna meg a kiadó valakit azzal, hogy a tanterv figyelembevételével megírja a tankönyvet? Bár a tantervet sem volna szabad rákényszeríteni a pedagógusokra, hiszen az is csak egy-két ember munkája... Tavaly vezették be nyolcadikban a zenét. A tantervet ugye a kutatóintézetnek kell kidolgoznia, de erre nincs emberünk. Megíratták hát egy külső munkatárssal, a két bíráló - gyakorló pedagógusok- közül az egyik jóváhagyta, a másik nem. A minisztérium meghagyta, hogy keressünk szerzőt, aki a tanterv alapján megírja a könyvet. Akiket felkértünk, sorra visszautasították, azzal, hogy ennek a tantervnek az alapján nem hajlandók rá. A minisztérium bíztatására átdolgoztattuk a tantervet,- bár ez nem ránk tartozik - az új változatot még tavaly novemberben elküldtük a minisztériumba. Választ nem kaptunk. Januárban érdeklődtünk, akkor azt mondták, bizonyos kifogásaik vannak. Szerettünk volna még ez évben tankönyvet adni a gyerekek kezébe, de kénytelenek voltunk a hetedikes-nyolcadikos zenei nevelést áttenni 92- re. • Milyen könyvek jelennek meg szeptemberig?- A hatodikos zenei nevelés, a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a hetedikes fizika, kémia,‘a középiskolák számára a szaktantárgyak és a nem kötelező tantárgyak tankönyvei, folyamatosan jelenik meg ugyanígy a szakközépiskolák és szakmunkásképzők számára mintegy negyven könyv, a kisegítő iskolák nyolcadikos biológiakönyve. A szakközépiskolák egyes osztályai nem kapják meg a szaktantárgyak tankönyveit, mivel a minisztériumtól 86- ban kaptuk az utolsó megrendeléseket. Időközben többször sürgettük, eredménytelenül - megrendelés nélkül viszont nem adhatjuk ki... S ez 100 kiadványra vonatkozik. Ha az összesre azonnal megkapnánk a megrendelést, akkor is csak három év múlva tudnánk teljesíteni. • Mi lesz addig a gyere. kekkel? Magyarországról is behozhatnánk - matematikát, fizikát, kémiát, biológiát -, és éppen ez adhatna választási lehetőséget a pedagógus számára. • Nem folytattak a budapesti Tankönyvkiadóval ilyen irányú tárgyalásokat?- Azt sem tudjuk, szabad-e használni magyarországi tankönyveket. Mert mi csak kiadjuk a könyvet, nem kereskedünk vele. De latin meg spanyol nyelvkönyvet onnan hozunk be, mert ezt a nyelvet csak egy-két iskolában oktatják. • Milyen visszajelzéseket kapnak az iskoláktól a tankönyvekkel kapcsolatban?- Sajnos, aránylag kevésbé vagyunk kapcsolatban az iskolákkal. Ugyanis a pillanatnyi helyzet a következő: kiadónk a kulturális minisztériumhoz tartozik, a tankönyveket az oktatási minisztérium rendeli meg, a koncepciót meg a tantervet a Pedagógiai Kutatóintézet dolgozza ki, a szerzőket a ku- Semmi. Szlovák könyvből tanulnak, vagy pedig a tanárok maguk fordítják a tananyagot ... 0 Mi a megoldás?-Talán az, hogy a pedagógus kapjon lehetőséget: a gyerekek adottságainak és a pillanatnyi helyzetnek megfelelően használja ki mindazt, amit a tantárgyához fel- és kihasznáhat. Mert lehetetlen, hogy abból a módszertanból tanítson valaki Agcser- nyőn 1995-ben, amelyet Pozsonyban dolgoztak ki tíz évvel korábban. Ezzel rákény- szerítjük a pedagógust, hogy ne dolgozzon önállóan. A pedagógus főiskolát végzett, tudja, kicsoda Ady, ezért felesleges előírni neki, hogy egy bizonyos versről mit mondjon a gyerekeknek. A minisztérium is azt hirdeti, hogy nagyobb szabadságot kell adni a pedagógusnak. De hogyan alkosson, ha a tanterv szeptember első hetétől kezdve június utolsó órájáig minden órára új tananyagot ír elő? Az óraszám hetven százalékára kellene csak megírni a törzsanyagot. A többivel rendelkezzen a pedagógus. Kopasz Csilla Méry Gábor felvételei
