Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-02 / 9. szám
■■ mm SZERKESZTI: TALLÓSI BÉLA ESZKIMÓ MESÉK A holló és a veréb A holló kidüllesztette a mellét: — Nem vagyok nagy és szép? Ugyan miért várod annyira azt a csűnt férjedet? Látod, hogy mindig magadra hagy. Ha meg hazajön, akkor is csak egy sovány gilisztát 4toz neked. A legfinomabb falatokkal etetnélek - kiáltott a holló, s olyan büszkén kapta fel a fejét, hogy csaknem hanyatt esett. A veréb csak ennyit mondott:- Csitt-csitt! - és kirepült a fészekből, hogy megkeresse a férjét. A veréb minden nap kirepült a fészkéből, hogy élelem után nézzen. Néha órákig is távol volt. De amikor visszajött, mindig hozott valamit a csőrében a feleségének. Egyszer azonban nagyon sokáig elmaradt. A felesége már sírni kezdett. Odaröppent hozzá a holló.- Tűnj el innét, te fekete csúfság! - mondta a veréb.- Talán nem is tetszem neked?- Nem, nem, hagyj engem békén! Az egér és a pók Egy keskeny hegyi ösvényen találkozott az egér és a pók.- Utálatos szörny, menj az utamból! Mi dolgod itt? - för- medt rá a pókra az egér.-Én fonom a Jóistennek a fonalat. Nézd, hogy csillog a napfényben!- Te nagyképű, mindjárt elbánok én veled! Fogaimmal elkaplak, körmeimmel széttépem a hálódat, elviszem a városba, kapok érte száz, esetleg ezer aranyat is. Ezért a sok pénzért veszek egy versenylovat, karéliait. Befogom a szánkóm elé, s már száguldók is vele. Jaj, de a szánkó felborul! Az aranyaim... Segítség!!! Minden vagyonom szétszóródik, s belepi a hó!!! Németből fordította: Szigeti Kálmán DÉNES GYÖRGY Hol élnek a kirgizek? Láttál-e már pápuát, pőre pápua pulyát? Pápuát, pápuát, háncsból pápuaruhát? Meglested a szerecsent, ha szerecsendiót csent? Szerecsent, szerecsent? sólymát is, a kerecsent? Csodáltad a svédeket, a skandináv sédeket? Fókabundás eszkimót, mondogatván: ez ki vöt? Láttál-e már arabot, aki bubát faragott? Cédrusgallyból fabubát, pirosra mázolt csudát? Hol élnek a kirgizek? Nyulászik a kizgiz eb? Mit esznek a csuvasok, meg a csuvas kuvaszok? Láttál bikaviadalt? Viadort diadalt? Spanyolokat, baszkokat, andalúz parasztokat? Balabán a Szaharán Elindul a karaván, vele cammog Balabán, homokbuckás Szaharán nyeli a port Balabán, gyűl benne a harag ám, szitkozódik Balabán, süvegét a Szaharán földhöz csapja Balabán Mi az amalgám? Az' alkimisták mercumak, az istenek hírnökének nevezték a higanyt, és rendkívüli becsben tartották. Nagy fajsúlya, könnyen változó halmazállapota, valamint az, hogy a legtöbb fémmel képes foncsort alkotni, azt a hitet keltette ugyanis bennük, hogy legkönnyebben higanyból lehet aranyat csinálni. Kísérleteik persze csődöt mondtak, de azért a higany valóban csodálatos anyag. Ismerték már az ókorban, tisztelték tulajdonságait később is. A magyar nép e század elején még kénesének és eleven ezüstnek becézte. A sok mindenre használható amalgám sem más, mint fémek higanyban való oldata. Többféle változata ismert. A réz és az ezüst-ón amal- gámból fogtömés készül, az ezüst amalgámból tükrök foncsora, a cink amalgám galvanizálásnál alkalmazható, az arany amalgám tűzaranyozásnál. A legkönnyebben az alkálifémek képeznek higanynyal amalgámot. Más fémeknél az amalgámot úgy állítják elő, hogy a fémsó oldalát higanykatóddal elektronizálják, vagy a fémet, oxid- és zsírmentesítés után, higanysóoldatba mártják. Az előbbi eljárásnál a kátédon leváló fém alkot amalgámot, az utóbbinál az amalgámot a felületre kicementálódó higany képezi. (kn) Gondolkodom, tehát... EGYFORMÁK A könyvespolcok között van két egyforma. Vajon melyek ezek? NÉVKERESŐ BETÜREJTVÉNY A megfejtés két név. MEGFEJTÉS A február 16-i számunkban közölt feladatok megfejtése: az 1 -es sor ötödik és a 10-es sor harmadik ábrája; egy, a lehetséges megoldások közül 5+6+7=18, 2+3+2=7, 3+2+3=8, 4+3+4=11. Nyertesek: Tóth Zsuzsanna, Fülek; Fülöp Henrich, Érsekújvár; Mihály Helga, Gömördétér; Bajusz Karolina és Réka, Lelesz; Nagy Mária,Vágfarkasd. Nagy uralkodók I. (Nagy) Lajos (1326 - 1382) Károly Róbert erős Magyarországot hagyott fiára, Lajosra. Kis szerencse kellett azonban ahhoz, hogy az An/ou-család újabb sarja elfoglalja apja halála után Magyarország trónját. A kétéves Lajost ugyanis majdnem megölte Zách Felícián kardja. Egy hajtincsét le is vágta, a következő csapását Lajos hű nevelői életük feláldozásával kivédték. (Arany János balladában irta meg az eseményt.) Lajos így nevelőinek köszönhette, hogy tizenhat évesen - 1342-ben - Székesfehérvárott királlyá koronázták. A fiatal, s az uralkodásban tapasztalatlan Lajosnak anyja, a lengyel Piaszt-csa- ládból származó hercegnő segített az állam irányításában. Az ifjú király az ö szavára szakította meg tárgyalásait Velencével a dalmáciai városok birtoklásáról, miután megtudta, hogy öccsét, Endrét Nápolyban orvul meggyilkolták. Endre nápolyi trónörökösként, aki a nápolyi Anjouk lányának, Johannának volt a férje, várta, hogy fejére illesszék Nápoly koronáját. Ehelyett feleségének tudtával, annak unokatestvérei - Tarantó és Durazzó hercegei - megfojtották. A ferences hittérítő barátoktól, nevelőitől és az apja visegrádi udvarában élő lovagoktól Lajos azt tanulta, hogy a neki kedves ember erőszakos halálát megbosszulja. Ezt tartja a lovagi becsület. Nem is késlekedett sokáig. A dalmát városokat egyelőre meghagyta Velencének, s a pápa támogatását kérve, 1347-ben bosszúhadjáratra indult Nápolyba. Serege, melyben a nagyerejü Toldi Miklós is küzdött, sehol nem talált erős ellenállásra. Az olasz polgárok, akik tudomást szereztek az esetről, megértették a magyar király felháborodását. Ők maguk is követelték, Johanna palotája elé vonulva, a gyilkosok megbüntetését. Johanna és rokonai ki is végeztették udvarmesterüket, akinek része volt a gyilkosságban, de ezután sem érezték magukat biztonságban, ezért Johanna új férjével, Tarantói Lajossal Avignonba menekült a pápához. Tarantói Lajos párbajra hívta ki a mágyar királyt, amikor látta, hogy bosszúállás a hadjárat célja, de miután Lajos semleges területet jelölt meg a viadal színhelyéül, gyáván visszalépett. A megbékíthetetlen magyar király Duraz- zói Károly herceget ki végeztette, rokonait Visegrád várába küldte erős őrizet mellett. Lajos Nápoly helytartója lett. A pestis azonban megakadályozta, hogy Johannával is leszámoljon. Az év végére hazautazott, magyar helyőrséget hagyva Nápolyban. A pestis azonban nem ismert határokat, Magyarországon is sűrűn szedte áldozatait. Megbetegedett a magyar király és felesége is. A királyné meghalt a szörnyű betegségben, Lajos azonban meggyógyult. Hajóra szállt, s tengeren ment Itáliába. Az olasz partokon összegyűjtötte seregét, s mintegy húszezernyi zsoldossal Nápoly felé vonult. Johanna férje, Tarantói Lajos Aversa várába fészkelte be magát. Lajos csak nehéz ostrom után tudott bemenni. Ö maga is-megsebesült - lábát nyílvessző fúrta át - a harcokban. A vár bevétele után a magyar király serege bevonult Nápolyba, de látva, hogy az olasz polgárok elfordulnak tőle, úgy határozott, hogy hazatér Magyarországra, a bűnösök megbüntetését a pápára bízta. A pápa háromezer uncia arany lefizetésére utasította Johannát, de Lajos nem tartott rá igényt. Hazaengedte a Visegrádon fogva tartott hercegeket is, lemondott Ná- polyról. A lovagkirály ezúttal nagylelkű volt, de a háborúzást nem hagyta abba. A királyi sereg nemsokára észak felé menetelt. Anjou Lajos segítséget nyújtott sógorának, Nagy Kázmér lengyel királynak a pogány litvánok ellen, ezért is, mert korábban szerződést kötött Kázmérral, hogy ha egyikük fiúörökös nélkül hal meg, annak országa a másik örökösére száll. Lajos a csatákban legyőzte a litvánokat, szomszédságba került így a kipcsaki tatárokkal, akiket a magyar király a keresztény hit felvételére kényszeritett. Ezek után Lajos seregével dél felé vette útját. Velencétől szerette volna visz- szaszerezni a dalmáciai városokat. Megszerezte a bosnyák király támogatását, miután feleségül vette annak lányát, Kot- romanovics Erzsébetet. A bosnyák király támogatásával két csatában megverte Dusán István szerb császár seregét. 1356-ban Velence sietett a szerbek segítségére. De Dusán István halála után Lajos megszerezte Nándorfehérvárt és a macsói bánságot, s egy évre rá megverte a velencei sereget is. Velence 1358- ban békét kötött, átadta Magyarországnak Dalmáciát és Raguzát. így a magyar király területe határos lett Durazzo hercegségével. Magyarország tengeri nagyhatalom lett. Károly Róbert fia rászolgált a Nagy Lajos névre, de még mindig elégedetlen volt. Meg akarta hódítani a balkáni államokat is (Bulgária, Havasalföld), de ezek a hadjáratok már nem szolgálták az ország hasznát. Kimerítették az államkincstárat, és gyengítették a kis balkáni államokat, melyeket délről a török birodalom is fenyegetett. A balkáni államok bekebelezése után a törökök már Magyarországot veszélyeztették. 1370-ben Kázmér lengyel király fiúörökös nélkül halt meg, igy a lengyel nemesek Lajost Lengyelország királyává választották. A magyar - s már lengyel király is - Diósgyőr várába költözött, hogy Krakkó és Buda körülbelül egyforma távolságra legyen tőle. Anjou Lajos 1382. szeptember 11-én halt meg. „Halála miatt akkora gyász támadt az országban, hogy szinte mindenki megsiratta, mint saját halottját.“ KOVÁCS TIBOR 01 18 1990. III. 2. Kutas Ágnes rajza A holló és az állatok
