Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-03-02 / 9. szám

ÚBUJBSBfl A játék biológiai szükséglet Mikor játsszon a gyerek? Amikor kedve van - állítják sokan, és minden bizonnyal ez a legmegfele­lőbb, legtermészetesebb válasz. Azonban a gyermek kezdettől fogva közös­ségben él - család, később a bölcsőde, óvoda, iskola -, amely különböző okokból nem mindig nyújt lehetőséget arra, hogy a gyermek mindig akkor játsszon, amikor éppen kedve van hozzá. Az említett kedv kialakulásának, amely többek között a jó teljesítőképes­ség egyik fontos feltétele, azonban megvan a maga természetes folyamata. Tehát, ha nincs is meg mindig teljes mértékben a lehetőség arra, hogy a gyermek akkor játszhasson, amikor ő szeretne, a szóban forgó kedv kialakulása természetes folyamatának ismerete viszont nagyon sokat segíthet abban, hogy úgy állítsuk össze a gyermek napirendjét, hogy elegendő lehetősége legyen az önfeledt játékra is. Mitől függ a játékkedv kialaku 1990.111.2. lása? Mielőtt erre választ adnánk, na­gyon fontos, hogy a felnőttek, első­sorban a szülők tudatosítsák: a játék minden gyermek nélkülözhetetlen biológiai szükséglet^. Az óvodásko­rú gyermekeké is, akiknek a játékak­tivitásáról a következőkben szó lesz. Tudjuk, hogy a gyermek játékára rányomják a bélyegüket az életkori és az egyéni sajátosságok, azonban a gyermekek játékának vannak kö­zös vonásai is. Ezek közé tartoznak azok, a nap és a hét folyamán bekö­vetkező, kisebb-nagyobb változá­sok, amelyeket a figyelmes szülő bizonyára észre is vesz. Milyen változásokról van tehát szó a gyermek napi játékaktivitá­sában? 0 A reggeli felébredés utam a gyer­meknek mintegy 20-30 percre van szüksége arra, hogy „kimenjen az álom a szeméből“. Ebben az idő­pontban tehát csak olyan feladatok teljesítését kérjük a gyerektől, ame­lyeket jól ismer és nem jelentenek számára különösebb erőfeszítést (mosakodás, öltözködés, reggelizés). Ezért, ha már a gyermek óvodába jár, ne hagyjuk az ébresztést az indu­lás előtti, lehető legkésőbbi időpont­ra, mert akkor annak csak a jól ismert és sajnos eléggé elterjedt reg­geli kapkodás lesz a vége, ami pedig nem tesz jót sem a gyermeknek, sem- a szülőnek. Megéri tehát a szülőnek valamivel hamarább felkelni, elké­szíteni a reggelit, hogy a gyermek nyugodt légkörben kezdje a napot. Idővel rájövünk, hogy mindenkép­pen megtérül a fáradozás. Ezután következik a teljesítőké­pesség fokozott növekedésének idő­szaka (kb. 8 óra után), amikor az ún. szabadon választott játékok beiktatá­sa ajánlatos. Lényeges, hogy túlsúly­ban legyenek a különböző, ösztönö­sen végzett mozgástevékenységi for­mák (szabad futkározás, ugrálás), amelyek elősegítik a teljesítőképes­ség növekedését. A gyermek inkább maga válassza ki a játékait, és lehe­tőleg hagyjuk, hogy az elképzelése szerint játsszon. Az optimális teljesítőképesség időszakában, kb. 9 óra után, javul a gyermek összpontosítóképessége és könnyen sajátít el új ismereteket. Azonban ebben a délelőtti időszak­ban is fontos, hogy az ösztönösen és szervezetten végzett, egyéni és kö­zösségi játékok váltogassák egymást. Lényeges az is, hogy a gyermekek ebben a napszakban eleget tartóz­kodjanak a friss levegőn. A délelőtti teljesítőképesség csök­kenésére kb. 13 óra körül kerül sor.' A délelőtti, elég nagyfokú energiale­adás következtében, az ebéd után érthetően csökken a gyermek össz- pontosítóképessége, fellép a fáradt­ság. Ezért ebben az időszakban fon­tos a nyugodt környezetben való pihenés és alvás. A délutáni aktivitás szakaszában a nap folyamán tulajdonképpen má­sodszor kerül sor a teljesítőképesség növekedésére, mégpedig 16 óra kö­rül. Ez a növekedés azonban nem éri el a délelőtti teljesítőképesség szín­vonalát. Ezért nem ajánlatos,, hogy a gyermekkel szemben támasztott követelmények megközelítsék a dél­előtti igényeket. Nagyon fontos, hogy a gyerekeknek meglegyen a lehetőségük arra, hogy ösztönösen játsszanak. Lényeges továbbá az is, hogy elegendő biztonságos terület és elég idő állj»n a gyermekek rendel­kezésére, hogy kiélhessék természe­tes mozgásigényüket. A teljesítőképesség esti csökkené­sének időszakában olyan játékok ajánlatosak, amelyek a kívánt mó­don hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek alvása nyugodt legyen. Más szóval, a játéknak meg kell nyugtatni a gyermeket és olyan ér­zelmi hatást kell nyújtania, amely lehetővé teszi, hogy elégedetten, ki­egyensúlyozottan aludjon el. A gyermek aktivitásában nem­csak a nap, hanem a hét folyamán is megfigyelhetők különböző jellegű kilengések, változások. Hétfőn a gyermekek aktivitása fokozatosan növekszik és kedden éri el a tetőfo­kot. Szerdán bizonyos fokú csökke­nés tapasztalható, míg csütörtökön a teljesítőképesség ismét emelkedni kezd. A gyermekek aktivitása pénte­ken éri el a második tetőfokát, azon­ban hasonlóan, mint a nap folyamán bekövetkező, második magas érték, ez sem közelíti meg a keddi teljesítő- képesség színvonalát. A helyesen megszervezett hétvégi napirend, amikor is az aktív pihené­sen, a sokoldalú mozgástevékenysé­gen van a fő hangsúly, pedig nagy­mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a gyermek valóban kipihenten kezd­je a következő hetet. Közismert, hogy a gyermekek nem egyformák, ezért tiszteletben kell tartani minden gyermek életkori és egyéni sajátosságait. Minden bi­zonnyal másképp játszik az a gyer­mek, aki jóformán egy pillanatra sem nyugszik, tele van energiával, mint az, aki csendesebb típus és jobban szeret ott játszani, ahol senki sem zavarja. Jó szem előtt tartani azt a tényt is, hogy minél fiatalabb a gyermek, annál inkább kell a szü­lőnek alkalmazkodnia saját aktivitá­sával a gyermek szükségleteihez. Igaz ennek az állításnak az ellenke­zője is, tehát, minél idősebb egy gyermek, annál inkább igyekszünk megszoktatni arra, hogy a saját igé­nyeivel összhangban megtanuljon al­kalmazkodni környezetéhez. Bármilyen játékról legyen is szó, ^ a gyermek számára nagyon fontos, hogy nyugodt családi légkör vegye körül, amelyben számíthat a szülő megértésére, türelmére és okos se­gítségére. Elég gyakran előfordul ugyanis, hogy a szülők panaszkod­nak: „tele van játékkal a szobája és a gyereknek mégsem kell semmi, csak rajtam csüng“. Ez persze nem jó egyik félnek sem, és ebben az eset­ben talán éppen az okos szülői irá­nyítás és a nyugodt, bizalommal teli légkör hiányáról van szó, továbbá a helytelen napirendről is, amelynek az összeállításakor talán a szülő nem vette eléggé figyelembe a gyermek teljesítőképessége változásaival kap­csolatos ismereteket. A- gyermekek napiredjének az összeállításakor tehát a szülőknek ajánlatos fontolóra venni a fenti megállapításokat, hogy valóban örö­müket leljék a különböző játékok­ban, mozgástevékenységi formák­ban és a nap folyamán végzett, kü­lönböző jellegű foglalkozásokban, amelyek során természetesen meg­felelő alkalmuk nyílik a saját elkép-' zeléseik megvalósítására is. Kubán Éva A házasságban 14 hibát kell elkerülni­állítják a házassági tanácsadók külföldi szakértői 1. Az ellentétek vonzzák egymást Nem mindig érvényes. Talán csak bizonyos mértékig, mig egymás személyiségében megtaláljuk azt, ami belőlünk hiányzik. Később viszont a házasságban az ellentétek inkább kiéleződnek, nehéz őket áthidalni. 2. Minél szenvedélyesebb, annál jobb a házasság A házasság komoly és következetes szövetség, nem elég, ha egymásba vagyunk bolondulva. Érzelmi zsarnoksággal többet ront­hatunk, mint javítunk. Kétségtelen, a szerelem pótolhatatlan a jó házasságban. 3. A partnerem a legjobb barátom is legyen Ez többnyire nem válik be. Miért? Társunk túlságosan közel áll hozzánk ahhoz, hogy elfogulatlan legyen. 4. A házastársak mindent együtt csináljanak Hosszú távon ez elviselhetetlen. Mindenkinek szüksége van önálló­ságra, partnere segítsége nélkül. Természetesen döntsék el együtt az optimális arányokat a szeretet és bizalom légkörében. 5. Minden jó házasságban a partnerek egyenlő arányban osztják meg a házi munkát Ésszerű úgy elrendezni az együttélést, hogy senki se legyen kihasz­nálva. Mindenki azt végezze el a házi munkák közül, amihez jobban ért, legyen az férfi vagy nő. Akkor is osszák meg egymás közt a házi munkát, ha csak az egyik fél van munkaviszonyban. 6. A házastársaknak ne legyen egymás előtt semmiféle titkuk Nem helyes felfogás. Ha rossz a lelkiismeretünk, tegyük rendbe. De máshol! Haza már tiszta lappal érkezzünk! 7. A házasságban már nem kell sokat törődnünk magunkkal, azt csinálhatunk, amit akarunk Óriási tévedés! Partnerünknek joga van annyi megbecsülésre, hogy mindig ápoltak és kulturáltak legyünk. 8. Fontos, hogy partnerünk boldog legyen Elsősorban: senki sem lehet garantáltan állandóan boldog. Másod­sorban: hogy boldogok legyünk, ahhoz nem elég a házastárs. Sok összetevője van a boldogságnak: a környezet, a gyerekek, a szom­szédok, munkatársak, a munka, az egészség és még sok más. Úgy, ahogy mi nem vagyunk teljesen felelősek partnerünk boldogságáért (még akkor sem, ha lényegesen befolyásolhatjuk), mi se okoljuk társunkat, ha nem vagyunk boldogok. 9. Aki szeret, az szavak nélkül is megért Egy közmondás az ellenkezőjét állítja: Néma gyereknek az anyja sem érti szavát. Mindkét partnernek meg kell tanulnia - lehetőleg mindig világosan kifejezni, mit akar, mi a véleménye. 10. Minden félrelépés tönkreteszi a házasságot Kétségtelen, hogy a hűtlenség megmételyezi az együttélést. Mégis, néha az egyetlen eszköz, hogy magunkra vonjuk a figyelmet, ha úgy érezzük, hogy partnerünk elhanyagol minket. De ne éljünk vissza vele! 11. Ha gyerekünk lesz, minden rendbe jön Harmonikus családot tehet gazdagabbá, abban teremthet szorosabb kapcsolatot. A rossz házasságban születő gyermek újabb megpróbál­tatások elé állítaná a partnereket. 12. Házastársunkért minden eszközzel harcolni kell Partnerünk nem tulajdonunk. Aki elhatározta, hogy elmegy, menjen. Sosem ismerné el érveink igazát. Viszont sokan utána sem vallják be, hogy tévedtek. 13. Házastársi viszályainkhoz senkinek semmi köze Ha létezik, valaki környezetünkben, akinek jó az ítélőképessége, nem elfogult valamelyikünkkel szemben, akkor kérjünk tőle tanácsot. Egy kívülálló könnyebben ráhibázhat a megoldásra. Ahol csak ketten vitatkoznak - állandó nézetkülönbségek, sértegetések közepette -, nem jutnak közös nevezőre. A semleges harmadik sok rosszat elháríthat. 14. Majd én betöröm... Sikerülhet. De nem kellemes ilyen partnerrel az együttélés. Sem a megalázónak, sem a megalázottnak. A derékba tört fa aligha virágzik ki még egyszer. (O. É.) ÖNISMERETI TESZT Képesbe ön megváltozni? Ha kíváncsi rá, milyen mértékben jellemző önre a változás képessége, olvassa el figyelmesen az alábbi kér­déseket, és fontolgatás nélkül vágja rá a választ - ami éppen az eszébe jut. Nincs jó vagy rossz felelet, valamennyi válasz önt jellemzi, bízzon hát benne. Az eredményt megtudva már kissé hosszasabban is eltűnődhet... 1. Véleményem szerint jellemem alakulásá­ban az öröklés játsz­sza a fő szerepet Igen ? Nem 2. Képes vagyok moso­lyogni és megőrizni a hidegvéremet ak­kor is, amikor forr a mérgem és ideges vagyok Igen ? Nem 3. Szerintem nem sza­bad mindenkinek tudtára adni, mit ér­zünk iránta változtatni, hanem a békesség kedvéért is Igen ? Nem 7. Gyakran adódik olyan helyzet, ami­kor egész másképp szeretnék viselked­ni, mint ahogy visel­kedem 14. Közeli hozzátartozó­im sem tudják, mi­lyen változások mentek végbe ben­nem az elmúlt évek alatt Igen ? Nem 15. Nem szeretem a ha­tározatlan és aggá­lyoskodó embereket Igen ? Nem Igen ? Nem 8. Képes vagyok bizo­nyos fokig a megal­kuvásra Igen ? Nem 9. Szerintem a nők jel­lemzője az állandó változás Igen ? Nem 10. Barátaim gyakran a szememre vetik, hogy nincs saját vé­leményem Igen ? Nem Igen ? Nem 4. Arcszínem könnyen változik, hol elpiru­lok, hol elsápadok Igen ? Nem 11. Képtelen vagyok alá- * rendelt szerepet ját­szani, társaságban szeretem, ha én va­gyok a központ Igen ? Nem 5. Visszatekintve az el­múlt évekre, megál­lapítom, hogy nem sokban változott meg az élet 6 Igen ? Nem 12. Minden helyzetből ki­vágom magam, méghozzá úgy, hogy nem sértek meg senkit Igen ? Nem 6. Saját véleményemet képes vagyok nem­csak meggyőző ér­vek hatására meg­13. Bizonyos dolgokat az embereknek tudtuk- ra kell adni, még ak­kor is, ha nincs sok értelme Igen ? Nem Ha a 2-es, 4-es, 6-os, 8-as, 10- es, 12-es, 14-es kérdésekre igen­nel, az 1 -es, 3-as, 5-ös, 7-es, 9-es, 11-es, 13-as, 15-ös kérdésekre nemmel felel, 10-10 pontot kap. A nem tudom (?) 5 pontot ér. ÉRTÉKELÉS: 150-100 pont: A világ sokkal lassabban változik ön körül, mint az ön viselkedése. A megszokottság, a kötöttség bosz- szantja. Képes minden helyzetben alkalmazkodni. Az újdonság jelenti az ön számára a legnagyobb gyö­nyörűséget, de mint mindenki, aki az új benyomásokat keresi, nem veszi észre életének legjelentősebb válto­zásait. 99-50 pont: Értékes tulajdonsággal bír: képes a belső változásra. Ha kell, védeke­ző álláspontra helyezkedik, ha kell, feladja álmait. Képes kockáztatni. Időnként azonban fél a változá­soktól. 49-0 pont: Nem a merevsége és a makacs­sága kedvetleníti el a változástól. A védekezés és a bizonytalanság mélyen gyökeret vert a jellemében. Nincs olyan érzése néha, hogy elve­szítette az irányt, és nem képes rátalálni a helyes útra? (Gyökeres György felvétele) lú

Next

/
Oldalképek
Tartalom