Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-03-02 / 9. szám
ÚBUJBSBfl A játék biológiai szükséglet Mikor játsszon a gyerek? Amikor kedve van - állítják sokan, és minden bizonnyal ez a legmegfelelőbb, legtermészetesebb válasz. Azonban a gyermek kezdettől fogva közösségben él - család, később a bölcsőde, óvoda, iskola -, amely különböző okokból nem mindig nyújt lehetőséget arra, hogy a gyermek mindig akkor játsszon, amikor éppen kedve van hozzá. Az említett kedv kialakulásának, amely többek között a jó teljesítőképesség egyik fontos feltétele, azonban megvan a maga természetes folyamata. Tehát, ha nincs is meg mindig teljes mértékben a lehetőség arra, hogy a gyermek akkor játszhasson, amikor ő szeretne, a szóban forgó kedv kialakulása természetes folyamatának ismerete viszont nagyon sokat segíthet abban, hogy úgy állítsuk össze a gyermek napirendjét, hogy elegendő lehetősége legyen az önfeledt játékra is. Mitől függ a játékkedv kialaku 1990.111.2. lása? Mielőtt erre választ adnánk, nagyon fontos, hogy a felnőttek, elsősorban a szülők tudatosítsák: a játék minden gyermek nélkülözhetetlen biológiai szükséglet^. Az óvodáskorú gyermekeké is, akiknek a játékaktivitásáról a következőkben szó lesz. Tudjuk, hogy a gyermek játékára rányomják a bélyegüket az életkori és az egyéni sajátosságok, azonban a gyermekek játékának vannak közös vonásai is. Ezek közé tartoznak azok, a nap és a hét folyamán bekövetkező, kisebb-nagyobb változások, amelyeket a figyelmes szülő bizonyára észre is vesz. Milyen változásokról van tehát szó a gyermek napi játékaktivitásában? 0 A reggeli felébredés utam a gyermeknek mintegy 20-30 percre van szüksége arra, hogy „kimenjen az álom a szeméből“. Ebben az időpontban tehát csak olyan feladatok teljesítését kérjük a gyerektől, amelyeket jól ismer és nem jelentenek számára különösebb erőfeszítést (mosakodás, öltözködés, reggelizés). Ezért, ha már a gyermek óvodába jár, ne hagyjuk az ébresztést az indulás előtti, lehető legkésőbbi időpontra, mert akkor annak csak a jól ismert és sajnos eléggé elterjedt reggeli kapkodás lesz a vége, ami pedig nem tesz jót sem a gyermeknek, sem- a szülőnek. Megéri tehát a szülőnek valamivel hamarább felkelni, elkészíteni a reggelit, hogy a gyermek nyugodt légkörben kezdje a napot. Idővel rájövünk, hogy mindenképpen megtérül a fáradozás. Ezután következik a teljesítőképesség fokozott növekedésének időszaka (kb. 8 óra után), amikor az ún. szabadon választott játékok beiktatása ajánlatos. Lényeges, hogy túlsúlyban legyenek a különböző, ösztönösen végzett mozgástevékenységi formák (szabad futkározás, ugrálás), amelyek elősegítik a teljesítőképesség növekedését. A gyermek inkább maga válassza ki a játékait, és lehetőleg hagyjuk, hogy az elképzelése szerint játsszon. Az optimális teljesítőképesség időszakában, kb. 9 óra után, javul a gyermek összpontosítóképessége és könnyen sajátít el új ismereteket. Azonban ebben a délelőtti időszakban is fontos, hogy az ösztönösen és szervezetten végzett, egyéni és közösségi játékok váltogassák egymást. Lényeges az is, hogy a gyermekek ebben a napszakban eleget tartózkodjanak a friss levegőn. A délelőtti teljesítőképesség csökkenésére kb. 13 óra körül kerül sor.' A délelőtti, elég nagyfokú energialeadás következtében, az ebéd után érthetően csökken a gyermek össz- pontosítóképessége, fellép a fáradtság. Ezért ebben az időszakban fontos a nyugodt környezetben való pihenés és alvás. A délutáni aktivitás szakaszában a nap folyamán tulajdonképpen másodszor kerül sor a teljesítőképesség növekedésére, mégpedig 16 óra körül. Ez a növekedés azonban nem éri el a délelőtti teljesítőképesség színvonalát. Ezért nem ajánlatos,, hogy a gyermekkel szemben támasztott követelmények megközelítsék a délelőtti igényeket. Nagyon fontos, hogy a gyerekeknek meglegyen a lehetőségük arra, hogy ösztönösen játsszanak. Lényeges továbbá az is, hogy elegendő biztonságos terület és elég idő állj»n a gyermekek rendelkezésére, hogy kiélhessék természetes mozgásigényüket. A teljesítőképesség esti csökkenésének időszakában olyan játékok ajánlatosak, amelyek a kívánt módon hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek alvása nyugodt legyen. Más szóval, a játéknak meg kell nyugtatni a gyermeket és olyan érzelmi hatást kell nyújtania, amely lehetővé teszi, hogy elégedetten, kiegyensúlyozottan aludjon el. A gyermek aktivitásában nemcsak a nap, hanem a hét folyamán is megfigyelhetők különböző jellegű kilengések, változások. Hétfőn a gyermekek aktivitása fokozatosan növekszik és kedden éri el a tetőfokot. Szerdán bizonyos fokú csökkenés tapasztalható, míg csütörtökön a teljesítőképesség ismét emelkedni kezd. A gyermekek aktivitása pénteken éri el a második tetőfokát, azonban hasonlóan, mint a nap folyamán bekövetkező, második magas érték, ez sem közelíti meg a keddi teljesítő- képesség színvonalát. A helyesen megszervezett hétvégi napirend, amikor is az aktív pihenésen, a sokoldalú mozgástevékenységen van a fő hangsúly, pedig nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a gyermek valóban kipihenten kezdje a következő hetet. Közismert, hogy a gyermekek nem egyformák, ezért tiszteletben kell tartani minden gyermek életkori és egyéni sajátosságait. Minden bizonnyal másképp játszik az a gyermek, aki jóformán egy pillanatra sem nyugszik, tele van energiával, mint az, aki csendesebb típus és jobban szeret ott játszani, ahol senki sem zavarja. Jó szem előtt tartani azt a tényt is, hogy minél fiatalabb a gyermek, annál inkább kell a szülőnek alkalmazkodnia saját aktivitásával a gyermek szükségleteihez. Igaz ennek az állításnak az ellenkezője is, tehát, minél idősebb egy gyermek, annál inkább igyekszünk megszoktatni arra, hogy a saját igényeivel összhangban megtanuljon alkalmazkodni környezetéhez. Bármilyen játékról legyen is szó, ^ a gyermek számára nagyon fontos, hogy nyugodt családi légkör vegye körül, amelyben számíthat a szülő megértésére, türelmére és okos segítségére. Elég gyakran előfordul ugyanis, hogy a szülők panaszkodnak: „tele van játékkal a szobája és a gyereknek mégsem kell semmi, csak rajtam csüng“. Ez persze nem jó egyik félnek sem, és ebben az esetben talán éppen az okos szülői irányítás és a nyugodt, bizalommal teli légkör hiányáról van szó, továbbá a helytelen napirendről is, amelynek az összeállításakor talán a szülő nem vette eléggé figyelembe a gyermek teljesítőképessége változásaival kapcsolatos ismereteket. A- gyermekek napiredjének az összeállításakor tehát a szülőknek ajánlatos fontolóra venni a fenti megállapításokat, hogy valóban örömüket leljék a különböző játékokban, mozgástevékenységi formákban és a nap folyamán végzett, különböző jellegű foglalkozásokban, amelyek során természetesen megfelelő alkalmuk nyílik a saját elkép-' zeléseik megvalósítására is. Kubán Éva A házasságban 14 hibát kell elkerülniállítják a házassági tanácsadók külföldi szakértői 1. Az ellentétek vonzzák egymást Nem mindig érvényes. Talán csak bizonyos mértékig, mig egymás személyiségében megtaláljuk azt, ami belőlünk hiányzik. Később viszont a házasságban az ellentétek inkább kiéleződnek, nehéz őket áthidalni. 2. Minél szenvedélyesebb, annál jobb a házasság A házasság komoly és következetes szövetség, nem elég, ha egymásba vagyunk bolondulva. Érzelmi zsarnoksággal többet ronthatunk, mint javítunk. Kétségtelen, a szerelem pótolhatatlan a jó házasságban. 3. A partnerem a legjobb barátom is legyen Ez többnyire nem válik be. Miért? Társunk túlságosan közel áll hozzánk ahhoz, hogy elfogulatlan legyen. 4. A házastársak mindent együtt csináljanak Hosszú távon ez elviselhetetlen. Mindenkinek szüksége van önállóságra, partnere segítsége nélkül. Természetesen döntsék el együtt az optimális arányokat a szeretet és bizalom légkörében. 5. Minden jó házasságban a partnerek egyenlő arányban osztják meg a házi munkát Ésszerű úgy elrendezni az együttélést, hogy senki se legyen kihasználva. Mindenki azt végezze el a házi munkák közül, amihez jobban ért, legyen az férfi vagy nő. Akkor is osszák meg egymás közt a házi munkát, ha csak az egyik fél van munkaviszonyban. 6. A házastársaknak ne legyen egymás előtt semmiféle titkuk Nem helyes felfogás. Ha rossz a lelkiismeretünk, tegyük rendbe. De máshol! Haza már tiszta lappal érkezzünk! 7. A házasságban már nem kell sokat törődnünk magunkkal, azt csinálhatunk, amit akarunk Óriási tévedés! Partnerünknek joga van annyi megbecsülésre, hogy mindig ápoltak és kulturáltak legyünk. 8. Fontos, hogy partnerünk boldog legyen Elsősorban: senki sem lehet garantáltan állandóan boldog. Másodsorban: hogy boldogok legyünk, ahhoz nem elég a házastárs. Sok összetevője van a boldogságnak: a környezet, a gyerekek, a szomszédok, munkatársak, a munka, az egészség és még sok más. Úgy, ahogy mi nem vagyunk teljesen felelősek partnerünk boldogságáért (még akkor sem, ha lényegesen befolyásolhatjuk), mi se okoljuk társunkat, ha nem vagyunk boldogok. 9. Aki szeret, az szavak nélkül is megért Egy közmondás az ellenkezőjét állítja: Néma gyereknek az anyja sem érti szavát. Mindkét partnernek meg kell tanulnia - lehetőleg mindig világosan kifejezni, mit akar, mi a véleménye. 10. Minden félrelépés tönkreteszi a házasságot Kétségtelen, hogy a hűtlenség megmételyezi az együttélést. Mégis, néha az egyetlen eszköz, hogy magunkra vonjuk a figyelmet, ha úgy érezzük, hogy partnerünk elhanyagol minket. De ne éljünk vissza vele! 11. Ha gyerekünk lesz, minden rendbe jön Harmonikus családot tehet gazdagabbá, abban teremthet szorosabb kapcsolatot. A rossz házasságban születő gyermek újabb megpróbáltatások elé állítaná a partnereket. 12. Házastársunkért minden eszközzel harcolni kell Partnerünk nem tulajdonunk. Aki elhatározta, hogy elmegy, menjen. Sosem ismerné el érveink igazát. Viszont sokan utána sem vallják be, hogy tévedtek. 13. Házastársi viszályainkhoz senkinek semmi köze Ha létezik, valaki környezetünkben, akinek jó az ítélőképessége, nem elfogult valamelyikünkkel szemben, akkor kérjünk tőle tanácsot. Egy kívülálló könnyebben ráhibázhat a megoldásra. Ahol csak ketten vitatkoznak - állandó nézetkülönbségek, sértegetések közepette -, nem jutnak közös nevezőre. A semleges harmadik sok rosszat elháríthat. 14. Majd én betöröm... Sikerülhet. De nem kellemes ilyen partnerrel az együttélés. Sem a megalázónak, sem a megalázottnak. A derékba tört fa aligha virágzik ki még egyszer. (O. É.) ÖNISMERETI TESZT Képesbe ön megváltozni? Ha kíváncsi rá, milyen mértékben jellemző önre a változás képessége, olvassa el figyelmesen az alábbi kérdéseket, és fontolgatás nélkül vágja rá a választ - ami éppen az eszébe jut. Nincs jó vagy rossz felelet, valamennyi válasz önt jellemzi, bízzon hát benne. Az eredményt megtudva már kissé hosszasabban is eltűnődhet... 1. Véleményem szerint jellemem alakulásában az öröklés játszsza a fő szerepet Igen ? Nem 2. Képes vagyok mosolyogni és megőrizni a hidegvéremet akkor is, amikor forr a mérgem és ideges vagyok Igen ? Nem 3. Szerintem nem szabad mindenkinek tudtára adni, mit érzünk iránta változtatni, hanem a békesség kedvéért is Igen ? Nem 7. Gyakran adódik olyan helyzet, amikor egész másképp szeretnék viselkedni, mint ahogy viselkedem 14. Közeli hozzátartozóim sem tudják, milyen változások mentek végbe bennem az elmúlt évek alatt Igen ? Nem 15. Nem szeretem a határozatlan és aggályoskodó embereket Igen ? Nem Igen ? Nem 8. Képes vagyok bizonyos fokig a megalkuvásra Igen ? Nem 9. Szerintem a nők jellemzője az állandó változás Igen ? Nem 10. Barátaim gyakran a szememre vetik, hogy nincs saját véleményem Igen ? Nem Igen ? Nem 4. Arcszínem könnyen változik, hol elpirulok, hol elsápadok Igen ? Nem 11. Képtelen vagyok alá- * rendelt szerepet játszani, társaságban szeretem, ha én vagyok a központ Igen ? Nem 5. Visszatekintve az elmúlt évekre, megállapítom, hogy nem sokban változott meg az élet 6 Igen ? Nem 12. Minden helyzetből kivágom magam, méghozzá úgy, hogy nem sértek meg senkit Igen ? Nem 6. Saját véleményemet képes vagyok nemcsak meggyőző érvek hatására meg13. Bizonyos dolgokat az embereknek tudtuk- ra kell adni, még akkor is, ha nincs sok értelme Igen ? Nem Ha a 2-es, 4-es, 6-os, 8-as, 10- es, 12-es, 14-es kérdésekre igennel, az 1 -es, 3-as, 5-ös, 7-es, 9-es, 11-es, 13-as, 15-ös kérdésekre nemmel felel, 10-10 pontot kap. A nem tudom (?) 5 pontot ér. ÉRTÉKELÉS: 150-100 pont: A világ sokkal lassabban változik ön körül, mint az ön viselkedése. A megszokottság, a kötöttség bosz- szantja. Képes minden helyzetben alkalmazkodni. Az újdonság jelenti az ön számára a legnagyobb gyönyörűséget, de mint mindenki, aki az új benyomásokat keresi, nem veszi észre életének legjelentősebb változásait. 99-50 pont: Értékes tulajdonsággal bír: képes a belső változásra. Ha kell, védekező álláspontra helyezkedik, ha kell, feladja álmait. Képes kockáztatni. Időnként azonban fél a változásoktól. 49-0 pont: Nem a merevsége és a makacssága kedvetleníti el a változástól. A védekezés és a bizonytalanság mélyen gyökeret vert a jellemében. Nincs olyan érzése néha, hogy elveszítette az irányt, és nem képes rátalálni a helyes útra? (Gyökeres György felvétele) lú
