Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-05 / 1. szám
fi JDi ■ Wm HM ■■ ■■ HE ■■ mm mm mm mm mm mm mm mm —i 1 1 !■ ll /11'* p iM U u i V11 B| jf / fflív Ml rafjj’ 199 99 sCH 919B 99 91 Hl H Hl 19 911 tSä Bi HU wm Sí» BBS EH sKsS « SB Hi HM HB BBS H Hi MBB HM Hi BH| 111 K rlrLr LtiLLI JUHÁSZ GYULA NAGY KIRÁLYOK I I I I I Kétezer évvel ezelőtt a mesz- szi Távol-Keleten Luojang faluban volt egy csodálatos kert, amelyet szépséges virágaiért az Örök örömök kertjének neveztek. A kert gazdája az öreg Oui Xian volt. Az emberek a virágok őrültjének tartották őt. A sok ezer virágot szeretettel gondozta, de legjobban a pünkösdirózsákat szerette. Csodálatos kertjét féltve őrizte. Az emberek csak messziről gyönyörködhettek a virágaiban. A falutól nem messzire lakott egy gazdag fiatalember, akit Zhangnak hívtak. Ő meg a gonoszságáról volt híres. Egy nap Zhang és barátai elmentek a kert mellett. Nagyon csábította őket az öreg Qui virágainak szépsége. Bementek a kertészhez és durván rátámadtak.- öreg, megvesszük az egész kertet. Qui elutasította a vevőket, erre Zhang haragjában eltaposott minden pünkösdirózsát és elrohant. Amikor a kertész a letaposott virágok között sír- dogált, megjelent előtte egy leányka. Kérte az öreget, hogy hozzon egy kupa vizet, és ő újraéleszti a virágokat. A kertész visz- szajött a vízzel, de a leányka már eltűnt. Körülnéz, hát mit lát? A virágok szebbek voltak, mint azelőtt. Az öreg megállapította, hogy a fiatal leány nem lehetett más, mint egy jóságos tündér. Örömmel jelentette ki:-Nagyon önző voltam, csak magam örültem a virágoknak, de a jövőben kinyitom kertem kapuit, hogy mindenki örülhessen a szépnek. A pünkösdirózsa tündérének története gyorsan elterjedt. Zhang is hallott róla. Elhatározta, hogy feljelenti az öreg kertészt mint varázslót. Úgy is cselekedett, és nemsokára az öreget börtönbe zárták. Ezalatt Zhang és barátai újra széttaposták a színpompás virágokat. A tettesek meglepődve látták, hogy a széttaposott pünkösdirózsák szép leányokká változtak. Nagy szél kerekedett és felkapta a leánykákat a levegőbe. A fiúk pedig ezt hallották:- Bosszulj meg minket, Qui mester! Zhang annyira elcsodálkozott, hogy beleesett a szennygödörbe és meghalt. A következő nap a polgár- mester tudomást szerzett Zhang haláláról. Ugyanaznap egy kérvényt kapott, amelyet minden falubeli aláírt, kérve, hogy engedje szabadon Qui Xiant, mert nem ö a bűnös, hanem Zhang volt. Csodálatos pünkösdirózsák (TÁVOL-KELETI NÉPMESE) Szkukálek Lajos illusztrációja Az öreg kertész kiszabadult, a polgármester pedig mindenkinek megtiltotta, hogy bántsák a csodálatos kert virágait. A kertész hálából eladta fáinak gyümölcsét, és a bevételt szétosztotta a szegények között. Néhány év múlva, ahogy kertjében elmélkedett, a felhők közül gyönyörű égi muzsikát hallott. „Kinevezlek téged a virágok őrzőjévé. Feljössz az égbe, kerteddel együtt! Őrződ azokat, akik szeretik a virágokat, de megbünteted azokat, akik letiporják, letördelik őket!" - hallotta az égi császár hangját. Később a szomszédok látták, ahogy az öreg kertész és kertje fenn repült az égben. A falusiak az örök örömök kertjét elnevezték Száz virág falujának. Eszperantóból fordította: Zakar János Egy világ végi házban Világszép lány lakott, Világ végére néztek Ott mind az ablakok. Nem járt előtte senki, Nem látott senkit ő, Az Óperencián túl Megállt a vén idő. A világszép lány nézte A csillagos eget, Tavasz táján szívében Valami reszketett. Hajába rózsát tűzött, Valakit várt nagyon, De csak a csillag nézett Be a kis ablakon. S a csillag oly közömbös, Hideg és halo vány. S hiába várt örökké A világszép leány... CSANÁDI IMRE Négy testvér Év múlik, évet ér, egymást hajtja négy testvér: vig tavasz, virághintő, koszorús nyár, kalászdöntő, ősz, gyümölcs-érlelő, tél, havat-terelő. BÉNYEI JÓZSEF Hazafelé Csillagot suhint a lovunk bogár-farka naptól búcsúzkodó szürkülő égaljra. Apám nótája meg kicsalja a Holdat. Ezüstös habjában felhők lubickolnak. MEGFEJTÉS A december 22-i számunkban közölt feladatok megfejtése: b-vel jelölt dugó; 70 darab tégla. Nyertesek: Juhász Jácint és Ákos, Feled (Jesenské); Felyo Zoltán, Ipolyság (Sahy); Piskó Krisztián, Csúz (Dubník); Justyák Ildikó, Nagymegyer (Őalovo); Szakos Mónika, Léva (Levice). (i. e. 100—i. e. 44) A Római Birodalom fénykora a császárság idején volt. A köztársaságot Caius Julius Caesar döntötte meg, aki valójában soha nem volt császár, ötször választották meg konzulnak, négyszer volt diktátor - Róma első embere hat hónapon át külső veszély idején míg végül örökös diktátor lett. A „császár“ cím a caesar névből ered, tehát valami köze mégis van a császársághoz Caesarnak. I. e. 100-ban született római patríciuscsalád sarjaként. Apja magas hivatalnoki tisztséget töltött be, fia szinte természetszerűen lépett a politikai pályára. Amikor Caesar kóstolgatni kezdte a politikai életet, Sulla Róma diktátora az optimates párt élén. Caesar a másik - populäres - párthoz kötődik, apósa itt pártvezér. Sulla Caesart arra akarta kényszeríteni, hogy váljon el feleségétől, Kornéliától, akit Caesar őszintén szeretett. Caesar ezt megtagadta. Kegyvesztett lett, menekülnie kellett Rómából. Sulla halála után hamarosan visszatért Rómába, első érdemleges tisztségeként katonai tribunusnak választották. Később főpap lett, így végképp kikerült a kegyvesztettség okozta elszigeteltségből. Két évvel később egy provincia helytartója. Állomáshelye Hispánia, a mai Spanyolország területén. A provinciákon Caesar nagyon meggazdagodott. Gazdagságát uralkodni vágyó természete a hatalom megszerzésére használta fel. Hispániából gazdag hadvezérként tért meg Rómába, konzul szeretett volna lenni. A köztársaság idején két konzul irányította Róma politikai életét. A gazdag Caesar megkezdhette választási hadjáratát, amely sikerrel is járt. Az optimates párt azonban igyekezett megakadályozni, hogy konzuli tevékenysége eredményes legyen, ám Caesar néhány javaslatát mégis elfogadta a szenátus: megszavazták földtörvényjavaslatát, elérte, hogy amikor a városban járt, előtte hivatal- szolga, mögötte két testőr - lictor - lépdelt. Lányát, Júliát ez idő tájt adta feleségül egy Gnaeus Pompeius nevű politikushoz. A rokoni kapcsolat politikai szövetséget szült, amely szövetségből triumvirátus (három személy uralma) jött létre. Ezt a politikai szövetséget Caesar felhasználta arra, hogy konzuli megbízatása lejártával Róma egyik leggazdagabb provinciájába, Galliába utazhasson kormányzóként. Gallia Alpokig terjedő részét ebben az időben Róma már uralta, Caesar seregével majdnem tíz évig tartó háborúban meghódította az Alpokon túli Galliát is. A csatákban személyesen is részt vett. Hasított patájú lován harcolva magas termete kitűnt a közelharcokban. Korai kopaszsága miatt háta mögött gyakran megmosolyogták, ezért ritkuló haját a homlokára fésülte. Ellenségeinek és katonáinak gyakran okozott meglepetéseket: a legváratlanabb időben támadott, akár villámláskor, viharban is. Ha nem volt biztos a győzelemben, a lovakat a táborban hagyatta, nehogy valaki elmeneküljön a csatatérről. Galliai kormányzóként ismét jelöltette magát konzulnak. A választások idejére Rómába kellett utaznia, serege nélkül azonban nem szívesen kelt úrra. De tudta, ha sereggel megy Rómába, fennáll a polgárháború veszélye, hisz arisztokraták, az optimates párt tagjai nem akarták konzulnak. Nehéz döntés után seregével Rimininél átlépte Róma határát. Döntését különös álma befolyásolta, amelyben egy isteni alak galliai seregének kürtjét fújta. Állítólag Caesar ezekkel a szavakkal tudatta vezéreivel döntését: „a kocka el van vetve“. Ez a nevezetes mondása azóta szállóigévé vált. Rómában a triumvirátus hatalma Caesar távolléte idején meggyengült. Caesar Rómába érkezésével valóban kitört a polgárháború, melyben Caesar sorozatos győzelmeket aratott, majd diktátor lett. Rómában nagy volt a félelem, hogy Caesar királyi címet vesz fel, megszünteti a köztársaságot, meghódított területein nagy birodalmat hoz létre. Politikai ellenfelei alig várták, hogy diktátori megbízatásának ideje lejárjon. Ennek ellenére ismét diktátor lett az isteni Julius, sőt i. e. 44-ben örökös diktátori címmel ruházták fel. A köztársaságpártiak ezt már nem tűrhették, félelmükben március idusán (15-én) a szenátus üléstermében leszúrták. Vezetőik Brutus és Cassius voltak. Caesar halála után kezdődik a császárok kora a Római Birodalomban. KOVÁCS TIBOR \ FEKETE-FEHÉR Csak az a kérdés, hogy fehér vagy fekete ceruzából van-e több? MICSODA KEVEREDÉS . Ha hirtelen ránézel a rajzra, számtalan dolgot fedezhetsz föl a nagy kavarodásban vagy inkább keveredésben, ráadásul némelyiket mindjárt három példányban. Ha viszont tüzetesen szemügyre veszed valamennyit, megtalálod azt az egyet, amelyikből csupán két darab szerepel. Melyik az? 18
