Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-16 / 7. szám

21 1990.11.16. Elsősorban árutermelőknek ajánljuk A Dora F1 hibrid csemegepaprikáról JÓL FEJLETT, TERMÉSSEL GAZDA­GON BERAKODOTT DORA F, PAPRI­KÁTÓ (J. Betlach felvétele) porzásnak. Ezért előfordul, hogy a növé­nyek között kosszarv alakú bogyót nevelő egyedek is előfordulnak. Ez azonban leg­feljebb 5 százalék, amit a szabvány meg­enged. Néhány termelő kifogásolta, hogy a bogyók alakja meglehetősen eltérő. En­nek azonban nem genetikai, hanem fizio­lógiai okai vannak. A bogyók torzulását például a levéltetvek elszaporodása, az alacsony hőmérséklet, a helytelen öntö­zés stb. egyaránt előidézheti. Itt kell meg­jegyezni, hogy a bogyók fiziológiai okok­kal előidézett torzulása a Dora F,-es hibridnél semmivel sem gyakoribb jelen­ség, mint más hajtatott fajtáknál, mondjuk a PCR vagy az Andrea esetében. A szerzett tapasztalatok birtokában a múlt évben sikerült vállalatunknak annyi vetőmagot termeltetnie, hogy valamennyi érdeklődő igényét kielégíthetjük. Tekintet­tel a vetőmag drágaságára, azt ajánljuk a termelőknek, hogy a palántaneveléshez feltétlenül fertőtlenített talajt használja­nak. Ha erre nincs mód, akkor vetés után a földet öntözzék meg a Perozin vagy a Novozir 0,2 százalékos töménységű oldatával, majd tíz nappal a kelés után ismételjék meg a kezelést. Ezzel elejét vehetik a csíranövények károsodásának, illetve a palántadólésnek. A Dora F,-es hibrid csemegepaprika termesztésére elsősorban azokat szeret­nénk ösztönözni, akik értékesítési céllal kertészkednek, mert az ismertetett elő­nyök növelik a vállalkozás biztonságát és jövedelmezőségét: TAKÁCS MIKLÓS, a Semex állami vállalat munkatársa Melyiket a sok közül? A gyümölcsöt nevelő zöldségfélék jel­legzetes tulajdonsága, hogy a nemesített hibridek általában 15-25 százalékkal na­gyobb termést adnak, mint a klasszikus fajták. A tapasztalt terméstöbblet főleg a hajtatott zöldségféléknél elérhető bevé­telekben jelentkezik kiugróan. Első és egyelőre egyetlen hazai cse- megepapriká-hibridünk, a Dora F, szintén elsősorban hajtatási célokra lett kineme­sítve, bár az általánosan elterjedt PCR fajtától koraiságban mintegy 5 nappal el­marad. Ennek ellenére a Dora F, több mint 15 százalékkal nagyobb bevételhez juttatja a termelőt, ami főleg a nagyobb terméshozamnak köszönhető. Halványzöld színű, hosszúkás bogyói csípmentesek. A növények buja növeke- désúek, erős tövet nevelnek, ezért főleg támrendszer mellé ajánlhatók. Ilyen felté­telek között 3, támrendszer nélkül ter­mesztve 5 növényt kell telepíteni egy négyzetméterre. A többéves kísérleti ta­pasztalatok arról tanúskodnak, hogy az új hibrid - főleg a fejlődés kezdeti szakaszá­ban - bizonyos mértékben ellenáll a gyö­kérbetegségeknek. Szaknyelven úgy szoktuk mondani, hogy „kinő a kórokozók foga alól". Persze ahhoz, hogy ez a tulaj­donsága érvényesülhessen, optimális termőhelyi feltételeket kell teremtenünk. Mindenekelőtt megfelelő hőmérsékletről, a talaj levegőellátásáról és a hajtatóbe­rendezés kielégítő szellőztetéséről kell gondoskodni. A hibriddel szabadföldi termesztésben is kielégítő eredményeket értek el. A Dora F,-es hibrid vetőmagját még bimbóállapotban végzett, kézi kasztrálás­sal termelik, ennek ellenére nem mindig tudják elejét venni a hátrányos önmeg­Kőzetgyapot, kertbarátoknak is A Nová Barta-i Izomat válla­lat újabban Agroban néven kőzetgyapotból készült, speci­ális lapokat gyárt, amelyek forradalmasíthatják a palánta­nevelést, illetve a vízkuitúrás zöldség- és virágtermesztést. A kőzetgyapoton vízkuitúrás eljárással nevelt növények a tapasztalatok szerint mint­egy 30 százalékkal nagyobb terméshozamot adnak. Az Agroban használata mel­lett szól, hogy vegyileg semle­ges közegről van szó, benne a növényeket semmilyen be­tegség vagy fertőzés nem fe­nyegeti. Mivel elhagyható az egyébként nélkülözhetetlen talajcsere vagy fertőtlenítés, az Agroban használata csök­kenti a termelés munka- és költségigényességét. Az új termesztöközeg használat után egyszerűen bedolgozha­tó a talajba, s mint a tózegkoc- ka, a palántával együtt kihe­lyezhető. Eddig paprika, para­dicsom, saláta, uborka és szekfű termesztésére használ­ták, s kiváló eredményeket ér­tek el vele. Gyártásáról és ker­tészeti felhasználásának lehe­tőségeiről rövidesen riportban számolunk be a Vasárnap ha­sábjain. Az Agroban elsősorban a nagyüzemek és kertészeti vállalatok számára készül, de a kertbarátok és háztáji terme­lők is hozzájuthatnak. Ára négyzetméterenként 35 koro­na. Az Izomat vállalat Nová Baóában saját boltot nyitott, nagyobb tételre pedig meg­rendelést is elfogad a kertba­rátszervezetektől! -tszl­A kezelő nyulászokat foglalkoztató kérdések egyik legfontosabbika a fajta megválasztásával kapcsola­tos. A döntést mindig a vállalkozás céljától kell függővé tenni. Aki kedv­telésből vagy tenyészállat-nevelési céllal lát munkához, az jobbára ab­ból indul ki, hogy melyik fajta nyerte meg leginkább a tetszését. Ezzel szemben az önellátási vagy értéke­sítési céllal vállalkozóknak inkább a honos fajták gazdasági tulajdon­ságait szem előtt tartva kell dönte­niük. Több évtizedes megfigyelésen alapszik az a tapasztalat, hogy leg­jobb és legízletesebb húst a kimon­dottan hústípusú fajták intenzív nö­vekedési időszakban leölt szaporu­latától remélhetünk. Zsenge pecse- nyenyulak előállítására szinte az egész világon az új-zélandi fehér, a kaliforniai és a burgundi fajtákat, illetve az ezek keresztezéséből származó utódokat hizlalják. A nö­vendékeket a szokásosnál később, 8-10 hetes korban választják el, s 2-2,5 kilogrammos súlyban azon­nal leölik őket. így valóban finom és gyenge húst kapnak, viszont a kés­leltetett elválasztás miatt egy évben csupán háromszor ellethetnek, s így mindössze 24 vágónyulat kapnak, 48 kilogramm összsúlyban. Értékesítési célra a nagyobb be­vétel miatt jobb kicsit tovább hizlalni, de nagyobb vágósúlyban eladni a nyulakat. Ha a sürített fiaitatási módszert választjuk, hat almot is nyerhetünk egy-egy anyától. A mód­szer léliyege, hogy az ellést követő­en négy hét múlva újra fedeztetünk, a hatodik héten választunk, újabb két hét múlva pedig az anya már ellik. Ehhez a hizlalási módszerhez elsősorban az új-zélandi fehér, kali­forniai, nyitrai, burgundi, francia ezüst és cseh albínó fajtákat ajánl­ják, de tapasztalataim szerint a buszkáti fehér, a valamivel kisebb testű, de jó utódneveló bécsi kék és a szaporaságával, nagyon jó tejter­melő képességével jeleskedő cseh tarka is jól tűri a fokozott igénybevé­telt. A sűrített fiaitatási módszer még akkor is gazdaságos, ha a gyorsab­ban kimerülő anyákat két tenyész- idény után le kell cserélni, hisz éven­te hat almot kapunk tőlük, ami egy anya átlagában 48 vágónyulat, vagy 120-170 kilogramm értékesíthető húst jelent. (ká) A gyümölcsfák védelmében Bármilyen furcsán hangzik, a gyümölcsfák törzsét, esetleg a váz­ágaik egy részét nem télre, hanem késő őszre és tél végére, illetve kora tavaszra kell bemeszelni. Ugyanis fáink nem a nagy hideg miatt szenvednek fagykárt, hanem a hirtelen és nagymértékű hőmérséklet- változások következtében. Február végén, márciusban és gyakran még áprilisban is igen hidegek az éjszakák, viszont nappal melegen süt a nap. Ilyenkor a gyümölcsfák napfénynek kitett oldala erősen felmelegszik, éjjel pedig lehűl. Mindettől főleg a vékony kérgű, fiatal fák szenvednek, de az idősebb fák is károsodhatnak. Ézért célszerű február derekán-végén (a fagyzugos helyeken már ősszel) egy rész oltott mészböl és egy rész vízből készült mésztejjel bemeszelni vagy alaposan megpermetezni a fák törzsét. (dek) Tarsnövényeket a szőlőnek Dél-Szlovákiában csaknem minden házikertben és kerttelepi kiskertben termelnek több-kevesebb szőlőt. Mivel vegyszeres kezelés nélkül csak az interspecifikus fajtákat (pl. Bianka, Zala gyöngye, Medina) lehet termeszteni, ezért a kertbarátoknak elsősorban ezek telepítését javaslom. Akik korábban hagyomá­nyos fajtákat telepítettek, ám szeretnének áttérni a biológiai kertművelésre, oltsák át tőkéiket gombabetegségeknek ellenálló fajtákkal. A szőlőről régóta tudjuk, hogy meleg- és fényigényes növény, ezért a kertben mindig a szélár­nyékot nyújtó falak, kerítések kö­zelébe, s legtöbb napfényt kapó részekre ültetjük, monokultúra­ként termesztve. A biológiai kert­művelés hívei újabban gyakran. felteszik a kérdést, talajtakarási céllal termeszthető-e a szőlőso­rok között (mellett) egyéb nö­vényféleség, gyepesíthetők-e a sorközök, és milyen növények céltudatos termesztésével lehet feloldani a szóló monokultúra jel­legét? A fenti kérdésekre már a ne­ves osztrák szőlész, Lenz Moser megadta a választ a Szőlőműve­lés másképpen című, magyar ki­adásban is megjelent könyvé­ben. Mivel ez a könyv nem jutha­tott el minden érdeklődőhöz, ta­lán érdemes egy rövid táblázat formájában ismertetni a jeles szakembernek a vegyeskultúrás termesztésben szerzett tapasz­talatait. A táblázat azt szemlélte­ti, hogy a kontrolihoz (monokul­túra) viszonyítva milyen hozam­növekedést, illetve csökkenést eredményezett, ha a sorközök­ben a szóló fejlődésére kedve­zően, kissé vagy kimondottan kedvezőtlenül ható növényféle­ségeket termesztettek. A táblázatban nem szerepel­nek azok a növényfélesógek (fokhagyma, karalábé, tök, kel­káposzta, bimbós kel, édeskö­mény, kék nőszirom, zab, mus­tár, varjúháj, repce és fehérhe­re), amelyek vegyeskultúrás ter­mesztése során ugyanolyan eredmények születtek, mint a hagyományos monokultúrá­ban. Az eltérő hatást kiváltó nö­vények csoportjaiban mindössze 19-20 növényféleséget tüntet­tünk fel, de a kutató ennél lénye­gesen több növénnyel folytatott megfigyeléseket. így például a mérsékelt hozamcsökkenést kiváltó növények csoportjában feltétlenül meg kell még említe­nünk a tojásgyümölcsöt, orbánc­füvet, pásztortáskát, szedret, méhfüvet, feketebodzát, petre­zselymet, csomós ebirt, amelyek társnövényként 2-8 százalékkal csökkentik a szóló terméshoza­mát. A kimondottan káros hatást mutató növények csoportjában a kertbarátoknak is ajánlatos számon tartaniuk a következő­két: gyermekláncfű, szöszös bükköny, szarvaskerep, napra­forgó, kerti üröm, iszalag, árva­csalán, lándzsás útifű, körömvi­rág, réti perje, búzavirág, ken­der, fejes saláta, csenkesz, szegfű, lórum, kerti szarkaláb, póréhagyma és tarackbúza. Ezek közvetlen szomszédsága esetenként 21-28 százalékkal csökkentette a tőkék termésho­zamát. A kutatások jóvoltából ma már mindenki számára hozzáférhető ismeretek birtokában a kertbará­tok és a nagyüzemek egyaránt céltudatosan megválaszthatják a szőlő számára legmegfelelőbb társnövényeket, hogy az egész tenyészidöben optimális nö- vényboritottságot (élő talajtaka­rást) biztosítsanak az ültetvé­nyekben. Köteles Gábor mérnök A szerkesztő megjegyzése: Vigyázat! A szövegben említett növények kedvező hatását bizo­nyos mértékben a rendszeres növényvédelmet igénylő, euró­pai szőlőfajtáknál is ki lehet használni, de a sorközökben ter­melt növényeket étkezésre vagy takarmányozásra csak a vegy­szerek kötelező élelmezés­egészségügyi várakozási határi­dejének szigorú megtartásával szabad felhasználni. EGYES TÁRSNÖVÉNYEK HATÁSA A SZÓLÓ TERMÉSHOZAMÁRA (%-BAN) Mérsékelt Jelentős Hozamnövelő hozamcsökkenést hozamcsökkenést hatásúak kiváltók kiváltók Szamóca 14 Magyar rozsnok 10 L. kökörcsin 29 Baltacím 13 Orvosi somkóró 12 Paradicsom 30 Búza 13 Kis bojtorján 12 Metélőhagyma 30 Flox 13 Réti lóhere 12 Nagy csalán 31 Karotta ­13 Burgonya 13 N. kokárdavirág 31 T. kankalin 13 Tavaszi árpa 13 G. varádics 31 Uborka 13 Paprika 13 Mezei üröm 33 Lóbab 11 Kakukkfű 15 Nagy útifű 33 Nefelejcs 11 Martilapu 16 Fehér libatop 33 Rozs 10 S. boglárka 17 Olasz perje 35 Pohánka 10 Köles 17 Torma 35 Nagy tejfü 10 Zeller 18 Madárkese rüfü 35 Zörgöfű 8 Kerti kömény 18 Disznóparéj 35 Kapor 5 Angol perje 18 Mezei ászát 37 Fej. káposzta 5 Sárkerep 19 Zöld muhar 38 Bokorbab 2 Pimpó 19 Mezei szulák 41 Kerti zsázsa 2 Tejoltó galaj 20 Kukorica 42 Mák 1 Tyúkhúr 20 Cickafark 45 H. tisztesfú 1 Zsálya 20 K. gombvirág 46 Nyári perje 1 Francia perje 47 J * A TÖRZS ÉS A VÁZÁGAK BEMESZELÉSÉVEL ELEJÉT VEHETJÜK GYÜMÖLCS­FÁINK KÁROSODÁSÁNAK (Méry Gábor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom