Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-02-16 / 7. szám
JARMILA HOLANOVÁ Mire jó a torokgyulladás? Fekszem az ágyban, orromon és homlokomon izzadtságcsep- pek, nyakam körül piros kendő. Beteg vagyok. Tüzelő fülemet a hűvös párnára szorítom, és fél szemmel annak a könyvnek a borítóját nézem, amelyből anyukám nemrég olvasott nekem. Emlékezetemben megelevenedik az az utca, ahol az egyik üzlet feliratából valahová elcsa- vargott egy apró ékezet, és ezért mindenki cipót ment venni a cipőüzletbe. De szerencsére a vessző meggondolta magát, és visszament a helyére. Nagy kár, hogy én nem bújhatok bele abba a könyvbe, mivel én egy hangot vesztettem el. Tulajdonképpen nem veszett el, mert nem is volt meg soha. Az én hangom egyszerűen elcsatangolt valahová. Bizonyára valakinek kettő is van belőle, nekem meg egy sincs. Még azt sem tudom megmondani, mi a nevem. Anyukám Fájának hív, de akármit csinálok, nekem mindig Tája csúszik ki a számon. Ha a mama rám kakukkok kakukk, azt trombitálom vissza, hogy ta- tutt. Ez bizony rettenetes dolog. Jajjaj, anyukám doktor nénit hívott hozzám. Brrr, megint megvizsgál azzal a hideg hallgatócsővel, hogy nem hörgök-e. És biztosan nem kerülöm el a legrosszabbat sem. Zsupsz, a falapocska a torkomra csúszik és megnézi a mandulámat.-Á-á-á-á-á! A doktor néni minden oldalról megnézi a gyulladást, amely állítólag a torkomba telepedett. Jó kövér gyulladás lehet, mert elfoglalja az egész torkomat, alig hagy egy kis helyet a táplálkozásra. A lapocska még mindig a nyelvemet szorítja, és a doktor néni tovább kutat.- Hogy hívnak tulajdonképpen, kis beteg? No már csak ez hiányzott!- Fája. _ Na de ilyet! Jól hallottam? Ez Pingvinek A pingvinek 17 fajtáját ismerjük, mindegyik nagyon távol áll a többi madárfajtól. Teljesen alkalmazkodtak a vízi életmódhoz, sokkal szorosabb a kapcsolatuk a vízzel, mint bármelyik más tengeri madárnak. Halakkal, tintahalakkal és tengeri rákokkal táplálkoznak, amelyekre víz alá bukva vadásznak, s eközben húsz méterre, sót annál mélyebbre is merülnek. Nem a vízen, hanem a vízben úsznak. Mégpedig úgy, hogy szárnyaik egész felületével eveznek. Úszóhártyás tömzsi lábaikkal kormányozzák a testüket, amelyek tökéletesebb eszközül szolgálnak erre a célra, mint a farktollak. A pingvinszárny sokkal jobban is hasonlít a hal vagy a delfin uszonyára, mint a madarak szárnyára. Még a színezetük is a vízi élet követelményeihez igazodik. Az összes faj háti oldala sötét, míg testáljuk tiszta fehér. így alulról a fénnyel szemben sem zsákmányaik, sem ellenségeik nem láthatják őket. A pingvinek telepesen fészkelő madarak, egy-egy telepen gyakran több ezer madár is él, mégis a pingvinek „személyesen ismerik“ párjukat, szomszédaikat. A pingvinek csak a déli féltekén élnek, de annak nemcsak Gondolkodom, tehát... nem Tája, hanem Fája volt. A doktor néni összecsomagolja felszerelését, és közben elmondja anyukámnak, hogy mi is a bajom. Egyikük sem sejti, hogy óriási felfedezésemtől szívem egészen a gyulladásos torkomban dobog. Megpróbálok néhányszor kakukkolni, de csak ta- tutt sikerül. Ekkor ujjamat óvatosan a nyelvemre teszem, oda, ahol nemrég még a doktor néni pálcikája volt. No Fája, most mutasd meg, hogy csinál a kakukk!- Fakukk!- Újé! Hurrá! Megvan! Megtaláltam végre az én elvesztett k hangomat. Biztosan már jó ideje itt bujkált a torkomban.- Fuj, Fája! Veszed ki az ujjad a szádból! - szól rám a mama.- De anyu! Ide figyelj mit tudok! Fo-ko-ko-ko! Fu-ku-ku-ku! - húzom ki nyálas ujjamat a számból győzelemittasan, és anyukám most először hallhatta, hogy már nem tatuttolok, hanem kakukkotok. Méghozzá milyen szépen! Mondja még valaki, hogy a torokgyulladás semmire sem jó. Orel Évá fordítása a hideg zónáját népesítik be. A szorosabban vett Déli-sarkon csak két faj él, a többiek általában mérsékeltebb éghajlatú szélességek alatt tenyésznek. Kevesen tudják, hogy a legtöbb pingvinfaj a szubtrópuson költ, sőt egy faj az Egyenlítő vidékén is honos. Tavasz közeledtével ezek a különös madarak hosszú Ián-' cokban vándorolnak a jégen ősi fészkelöhelyeikre. Kacsázó léptekkel menetelnek, gyakran hasukon csúszva siklanak, s közben szárnyaikkal lökik magukat. Ha két ilyen vándorcsapat találkozik, percekre megállnak, és üdvözlő hangokat hallatnak. Fészkelőhelyükön sok apró kőből építik a fészket, és azt gondosan őrzik, mivel a szomszédok előszeretettel lopkodják a köveket. A tojók leginkább egy, ritkábban két fehér tojást tojnak, amelyet felváltva a hímmel költenek ki. Ha kikelnek a fiókák, élelmezésükről is közösen gondoskodnak. j p ★ ☆ ★ □ ☆ □ O ☆ ★ A A ■ □ ■ ☆ A ■ A ★ • o • ☆ ■ A ★ □ ★ ★ o □ ☆ ☆ ★ A T ☆ O A ■ ■ ☆ ■ O □ • T ☆ ■ □ □ ★ 0 ☆ ★ A ■ ★ ★ O • ★ ▼ ☆ ■ A ▼ ☆ T • ★ ■ ■ ▼ A ★ ☆ ■ ★ ☆ ★ ■ ▼ ☆ ★ 0 ☆ • □ ▼ ■ A T □ ■ A □ 0 ■ □ ★ □ • ★ ☆ ▼ ☆ • ★ ☆ ☆ • ■ 0 ☆ ■ • ★ O -it □ A ■ A A ■ B □ • ★ T ☆ ★ O ★ A T ☆ *• ■ ► □ • ☆ T B O □ O B O o ☆ Ttít ★ ■ TG • ★ ☆ B A ★ ☆ o B □ A ★ □ T AB ★ □ ☆ A BT ★ O □ ■ AT ★ o TO □ <l ■ ★ B T* B A ☆ • Elkél a segítség Mint látod, Döme bácsi nagy gondban van, mert nem tudja, mit kezdjen a táblával, amelyen jobboldalt és alul mindenféle számok láthatók. Pedig a dolog nagyon is egyszerű: az üres négyzetbe számokat kell írni, mégpedig úgy, hogy vízszintesen is, függőlegesen is megfeleljen az összeg a végeredménynek! Nos hogyan segítesz Döme bácsinak, hogyan töltőd ki a tálbát? 18 7 8 ii I4 14 16 A \ c ü M » 25 c E o> £ Q. c 3 e •o 8. 22 -S’ (0 Je a « B) «'S aE Si <0 Q) JC 7) o E Is 8 4 V) TO 3 *- ■C C •O ° •5, 8* 2 1 •o O) 'TO Q) | 8 P O TO 'O .5 'O fc c Q> w 2= m «a N «O Q.3 «> S c (3 >0 W 22 LU Je fc £ 'í S S to 2 : MEGFEJTÉS: A február 2-ai számunkban közölt feladatok megfejtése: a 16-os számú rész; telhetetlen, tehetetlen: Nyertesek: Csicsó Klára, Ekecs; Kacsik Mária, Bodrog; Juhász Terézia Boglárka, Feled; Molnár Magda; Rimaszécs; Gubik László, Kéty. Nagy uralkodók III. András, az utolsó aranyágacska (1265-1301) III. András (vagy III. Endre) IV. Béla el nem ismert mostohatestvérének volt a fia, akit gyámja, Alberto Morosini hozott Velencéből, szülővárosából Magyarországra, hogy fejére illesszék a koronát. III. Andrást azonban sem a pápa sem a német császár nem akarta elismerni, viszont a magyar főuraknak nagyon megfelelt volna egy erős támogató nélküli király. 1290-ben a magyar trónra bejelentette igényét a Habsburg-család is. Habsburg Rudolf azon a cimen követelte Magyarországot fia, Albert osztrák és stájer herceg számára, hogy 1241-ben a tatár veszedelem idején a tehetetlen IV. Béla felajánlotta az országot II. Frigyes német császárnak. Rudolfot nem nagyon izgatta az a tény, hogy Frigyes semmilyen segítséget nem nyújtott Bélának. A pápa viszont a magyar trónra a nápolyi An/ou-család sarját szerette volna azon a jogcímen, hogy IV. Béla unokája, Mária (V. István lánya) II. Fároly nápolyi király felesége volt. A trónkövetelők okozta zűrzavarban a magyar egyházi és Világi főurak akarata érvényesült: Ladomér esztergomi érsek - a pápa tudtabnélkül - 1290-ben Andrást királlyá koronázta. Andrást támogatták a nagyhatalmú Csákok is. A Vágújhelyen született Szántó György Aranyágacska című történelmi regényében így írja le a magyar hatalmasságok hitvallását a király mellett: „De Csák Domonkos fia, Péter is közbeszólt most, és Endre az ő beszédéből kiérezte, hogy a nemzetségi urak egy akarattal mögötte állanak, akár a papság ellenében is, mert a testőrök kapitánya illedelmesen szót kérve higgadtan és megfontoltan mondta:- Magyarország te vagy és mi vagyunk, felséges király úr. Ha anyja révén van is Árpád-vér Martéit Fárolyban, ha százszor nyestprémes magyar ruhában jár is, hármas halmot vésetve pajzsára az Anjou-lilliomok mellé, ő ide a lábát soha be nem teszi. Miként te is hasztalan jöttél László életében. Mert akinék a fejét a korona illette, az király itt az egész világ ellenében is. Ezért sem a Szentszék, sem a guelfek nem tehetnek ellene, míg életben vagy.“ III. András, hogy hatalmát megszilárdítsa, első felesége, Fennena lengyel hercegnő halála után feleségül vette Habsburg Albert lányát, Ágnest. Ez azonban már nem tetszett a Csákoknak. Megpróbálta András megszerezni a pápa támogatását is, aki azonban kitartott az Anjouk mellett. András mögött Velence állt. A Csákok közül a leghíresebb Csák Máté majdnem az egész észak-nyugati felvidéket uralma alatt tartotta. Hívei fejedelemnek szólították. A trencséni várban fényes udvartartást vezetett, pénzt veretett, erős hadserege volt. III. András megválasztása után biztosította a nemesi szabadságjogok tiszteletét, támogatta a nemesi vármegyét. Szembeszállt Habsburg Albert hódításaival, Bécs alatt meg is verte Al- bertot. A győzelem után azonban a nyugat-magyarországi várak egy részét lebontották, így a Kőszegiek is elpártoltak Andrástól, az Anjoukhoz csatlakoztak. Egy felkelésük alkalmával a királyt is foglyul ejtették. András belátva saját gyengeIII. András (Júlia Ferlet’áková reprodukciója) ségét, országa egy részének irányítását anyjára bízta, akit támogatni Magyarországra jött Alberto Morosini. A Csákok és a Kőszegiek után a magyar egyház támogatását is elvesztette András, amikor meghalt Ladomér esztergomi érsek. Annak utóda az Anjoukat kívánta a magyar trónra, immár Fároly Róbertét. Második házasságában Andrásnak nem született gyermeke. Ágnes „szent életet élt“, utóbb kolostorba is vonult. 1300 nyarán az Anjouk dalmáciai hívei döntésre akarták vinni a magyar trónkérdést. Katonai kísérettel Károly Róbert Spalatóba (a mai Split) érkezett, majd 1301 elején Zágrábig jutott. Január 14-én a budai várban váratlanul elhunyt III. András. A történettudomány vitatja, hogy megmérgezték volna, de az írói fantáziának nem szabhatunk gátat. Szántó György így látja a tragédiát: ,,A beszéd százféle ágon indult meg százfelé. Sokszor meg tovább ágazódott szét, sokszor összefolyt és mindjobban, mintha egybe akarna torkollni, és neki duzzadva egy cél felé hömpölyögne.- Ezt hát elvégezték az Anjouk szakácsai. • - El. Nincs még egy fél éve, hogy az anyjával végeztek szegénynek, most meg már ő volt a soron... és szégyentelenül sírtak... És akkor ráeszméltek mindannyian, hogy nem Endrét siratták, akkor kibontakozott előttük egy nagy vándorút halvány emléke, egy országfoglalás térképe, három évszázad harca.“ III. Andrással férfiágon 1301-ben kihalt az Árpád-ház. Magyarországon 1301 és 1308 között király nélküli korszak volt, majd a trónra az Anjou-család örökösei kerültek. KOVÁCS TIBOR i90.ll.16.
