Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-16 / 7. szám

B ilasárnap HE LENA MRÁZOVÁ ÉS ANNA POLÁÓKOVÁ A KANNÁKAT KÉSZÍTETTE ELŐ A társadalmi és politikai változások hullámai a munkahelye­ket is elérték. így a jó, hiszen aligha kétséges, hogy az újjászületési mogzalom értékét az itt bekövetkező változások teszik majd teljessé. Azok az újszerűségek, amelyek ösztönzik a kezdeményezést, és jobb feltételeket teremtenek a termelési eredmények javításához. Mert ahhoz, hogy maradéktalanul örülni tudjunk a demokráciának, egyebek között több jó minő­ségű tejre és húsra is szükségünk lesz. valaki piszkos ruhában, lábbeliben lát munkához. A számonkérés és a bírság kisza­bása az ágazatvezető hatáskörébe tartozik. A tagoktól, köztük az állat­Felettük sem felhőtlen az égbolt 1990.11.16. Azért említem az anyagi ja­vak közül e kettőt, mert ahol jár­tam, ezeket állítják elő és nem akár­milyen hatékonysággal. Az érsekúj­vári Fejlődés Efsz állattenyésztési ágazata már évek óta valamennyi tervmutatóját teljesíti, sőt túlszár­nyalja. Ebben a szövetkezetben nemcsak a hizlalás, hanem a tejter­melés is hozzájárul a nyereségkép­zéshez, ami valóban figyelemre méltó. A mezőgazdasági üzemek többségében a tehenészet ugyanis egy fillér hasznot sem hoz, sőt, más ágazatok nyereségét is csökkenti. De jó lenne itt fejőnek, állatgon­dozónak, ágazatvezetőnek lenni- gondolják sokan a szakmában dolgozók közül, de tévednek, mert az érsekújvári állattenyésztők felett sem felhőtlen az égbolt. Sikereiket ők is igényes feltételek közepette érik el. Azok a problémák, amelyek másutt is negatívan hatnak az ered­ményekre, az érsekújváriak helyze­tét is nehezítik.- Sikereinket két dolognak kö­szönhetjük. Egyrészt a sokéves cél­tudatos fejlesztésnek, másrészt a munkafegyelemnek. Nem a muta­tókat igazítjuk az ágazat pillanatnyi helyzetéhez, hanem fordítva. Olyan színt elérését tűzzük ki célul, hogy az érvényes szabályzók mellett a számos nehézség ellenére is nye­reségesék legyünk. Mindez a veze­tőktől és beosztottaktól szinte em­berfeletti erőfeszítést igényel- hangsúlyozta Barak László, az állattenyésztési ágazat vezetője, a szövetkezet újdonsült alelnöke. Sokféleképpen értelmezett demokrácia Maradjunk ez utóbbinál, mivel az összefüggések sokak számára ta­nulságosak lehetnek. Az ágazatve­zetőt nemrég titkos szavazással vá­lasztották meg alelnöknek. A jelölte­ket a Nyilvánosság az Erőszak Ellen szövetkezeti csoportjának véle­ménykutatása alapján a dolgozók javasolták. A tejtermelésben járatosnak alig­ha kell bizonygatni, hogy ahol tehe­nenként évente ötezer liter tejet fej­nek és az eladott mennyiség kilenc­ven százaléka kiváló minőségű, ott szigorú rendnek és fegyelemnek kell lennie. Aki ezt megszegné, azzal aligha lehetnek elnézőek.- Nem is vagyunk! A meggyőző és kényszerítő formák sokféleségét alkalmazzuk, köztük az anyagi meg­vonásokat is. Például a Milex rend­szeres ellenőrzésén túl havonta két­szer elemeztetjük a tejmintákat, és a kettes vagy hármas minőségért érezhetően csökkentjük a munkadí­jat. Ezt akkor is megtesszük, ha „A KÖVETKEZETES ÉS IGAZSÁGOS FEGYELMET AZ EMBEREK ELFO­GADJÁK“. BARAK LÁSZLÓ ALELNÖK (Lörincz János felvételei) tenyésztésben dolgozóktól mégis bi­zalmat kapott.- Ebben nincs semmi rendkívüli. A következetes és igazságos fegyel­met az emberek elfogadják. Ha olyat kérünk, amihez adottak a feltételek, teljesítik. Főképp akkor, ha látják, hogy a vezetők is rendesen dolgoz­nak. Mindenről tudok, ami az istál­lókban történik, mégpedig közvetlen tapasztalataim alapján. Tudom, hogy melyik kérés jogos, és melyik észrevétel, kifogás mögött milyen egyéni mulasztások bújnak meg. Ha vitatkozni kezd valaki, pontosan megmondom, miben és hogyan kel­lene változtatnia a munkáján.- Sok az ilyen eset?- Nem kevés, különösen most, hogy mindannyiunk örömére bekö­vetkezett egy mélyreható demokrati­zálódási folyamat. Mint minden jónak, ennek is akadnak érdemtelen ki­használói. Például olyanok, akik a demokrácia jegyében kérik az álla­tok tisztán tartásáért járó prémiumot, holott ezt a kötelességüket elmu­lasztották. fléhányan két napon át azért nem akartak etetni, mert a já­rási hivatalban valakit még nem vál­tottak le. Szerencsére ezekből ke­vés van, és a jó közösség elég erős, hogy meggátolja azokat, akik ily mó­don értelmezik a demokráciát. Ami már az idén megszűnhetne-A társadalmi, gazdasági válto­zásoknak van már valamilyen konk­rét eredménye, ami a termelésben pozitívan érezteti hatását?- Egyelőre nincs. A demokrácia és az újjászületési folyamat még OLVASTUK Századvégi kilátásaink EGK-tagország leszünk? A feltételezések szerint Kelet-Európa országaiban az ezredfor­dulóra a jelenlegi 2-3-szorosára növekszik az életszínvonal. Ennek a véleményének adott hangot a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) néhány szakembere, s ugyanilyen jövőt „jósoltak“ a neves amerikai és más külföldi bankok számára dolgozó magán-kutatóintézetek. Klaus Friedrich, az IIF európai országokkal foglalkozó szak­osztályának igazgatója elmondta, hogy Csehszlovákiában, az NDK-ban és Magyarországon, vagyis a saját megnevezése sze­rint „Közép-Európa országaiban“ az évszázad végéig az egy lakosra eső évi átlagjövedelem megháromszorozódik. Viszont „Kelet-Európábán“, vagyis Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában mindössze a kétszeresére nő a jövedelem. Az említett közgazdász úgy véli, hogy ez a fejlődési irányvonal a Szovjetunióra nem lesz jellemző, mert ennek az országnak a gazdasága mindenekelőtt a belpiac felé orientálódik. Ezért a nyugatról érkező segítség a szovjet gazdaságban nem mutat­kozik meg olyan arányban, mint a kisebb kelet-európai orszá­gokban, amelyek nagyobb mértékben függnek a külkereskede­lemtől. Klaus Friedrich többek között annak a feltételezésének is hangot adott, hogy Csehszlovákia - mint egyetlen kelet-európai ország - 2000-re tagja lesz az EGK-nak, hasonlóan, mint Ausztria. SVÉT HOSPODARSTVÍ A FEJLŐDÉS EFSZ-BEN A TEJTERMELÉS NYERESÉGES vennyolc tehenet gondoznak, és ta­valy állatonként 5769 liter tejet fej­tek. Egyszer a legnagyobb figyelem ellenére is becsúszott a hiba, a tejet a kettes minőségi osztályba so­rolták.- Hiába igyekeztünk és végez­tünk példás munkát hónapokon át, nem volt kegyelem. Abban a hónap­ban a „kisiklást“ négyszáz koronám bánta, s mivel feleségemmel egy csoportban dolgozom, a családi mérleg nyolcszáz korona hiányát kellett ellensúlyoznunk - mondta, miután vállán kiürült a zsák, s rövid­ke pihenőt engedett meg magának.- Nekem is levontak négyszáz koronát, amikor az egyik ellenőrzés­nél a teheneimet nem találták elég tisztának - szólt közbe Hqlena Mrá- zová, aki kolléganőjével, Anna Po- láckovával a kannákat készítette elő a fejéshez.- És? Tiltakozott?- Dehogyis! Hiszen igazuk volt. Akkor valóban kihagytam. Azóta jobban vigyázok. Simonek Irén időközben már fel­készült a fejésre. Fehér munkakö­penyben, lekötött hajjal, akárcsak az üzemi konyhában.- Ez az előírás, ha nem tartjuk be, elbúcsúzhatunk a prémiumunktól. Beszélgetésünk közben Stefan Rybárt, a telep zootechnikusát is figyeltem. Végigsétált a tehenek so­ra előtt, többször benézett a jászol­ba, szemügyre vette a takarmányt, az állatokat. Csak arra vártam, hogy befejezze ellenőrző körútját, s visz- szatérjen közénk.- Maguk ilyen szigorral dolgoz­nak, levonják a prémiumokat, mégis bizalmat szavaztak zootechnikus- nak, ágazatvezetőnek... Sőt, még alelnökké is megválasztják - mond­tam, de vesztemre, mert erre olyan feleletözön zúdult, hogy írni sem győztem.- Pontosan megbeszéltük, mik az elvárások, mit kapunk a feladatok teljesítéséért, és a jó munka feltéte­leit is biztosítják. Még hogy bizal­matlanság! Szóba sem jött! Igáz, a vezetőink szigorúak, de mindenki­vel szemben egyformán következe­tesek. Nem kivételeznek. Az ágazat­vezető se távolról, az íróasztal mellől irányít, hanem rendszeresen eljár közénk. Emberhez méltóan áll mindannyiunkkal szóba. Ha kérünk valamit, meghallgatja, és a jogos kérést teljesíti. Ha nem, annak okát megmagyarázza.- Igen, értem - feleltem bocsá- natkéröen, és a telepről távozóban jegyzetfüzetemből Kitéptem egy la­pot. Azt, amelyikre a közelmúltban leváltott régi elnökismerősöm gon­dolatait írtam. Arról, hogy miként válnak a szakképzett és jó vezetők (mint ő is) a bizalmatlansági szava­zások áldozataivá csak azért, mert szigorúak voltak és megkövetelték a munkafegyelmet. EGRI FERENC VILIAM ZAJÍŐEK ABRAKOT SZÓR A TEHENEK JÁSZOLÁBA csak a véleménynyilvánítás szabad­ságában és a kritikusabb szemlélet- módban mutatkozik meg. Reméljük, hogy a folyamat nem áll meg, és már ebben az évben több, a termelést segítő és ösztönző változásra is sor kerül. Időközben Mészáros Gábor, a tej és a vágóállatok értékesítéséért" fe­lelős zootechnikus is bekapcsolódott beszélgetésünkbe. Saját tapasztala­tai alapján néhány fontos változásra mutatott rá.- December húszadikán bejelen­tettük, hogy az év második hetének végén szeretnénk eladni százhúsz hízott bikát. Még négy nappal a szál­lítás időpontja előtt sem tudtuk bizto­san, hogy viszik-e őket vagy sem. Mit tegyünk ilyenkor? Mossuk, ne mossuk az állatokat? Ha igen, de nem viszik, munkabérre feleslege­sen kidobtunk egy csomó pénzt. Ha mégis elviszik és nem mossuk le őket, tisztátalanság címén csökken­tik a felvásárlási árat. Az óhaj, kérés, amilyen szerény, annyira jogos. Egyértelmű és köl­csönösen igazságos játékszabá­lyokra van szükség. Ha előkészítik átadásra az állatokat, ám a felvásár­lók visszamondják az időpontot, vagy késnek, a szövetkezetnek a húsipar térítse meg az okozott kárt.- Ugyanezt mondhatom a Mező- gazdasági Terményfelvásárló és El­látó Vállalat címére. Hogyan lehet az, hogy minket a gyengébb minő­ségű tejért anyagilag elmarasztal­nak, de a takarmánykeverékért ak­kor is a rendes árat fizetjük, ha annak összetétele nem megfelelő? Sorolhatnánk a felvásárló- szol­gáltató- és feldolgozóvállalatok mo­nopolhelyzetéből adódó problémá­kat. A mezőgazdasági üzemek jog­gal várják, hogy a társadalmi és gazdasági változások az ilyen és hasonló visszásságokat is meg­szüntetik. Lehetőleg már ebben az évben. Az érsekújváriak például ■ örülnének, ha az állománynak meg­felelően megkapnák az összetevő­ket, és maguk készíthetnék a takar­mánykeveréket. Annál inkább, mivel ugyanazt a keveréket etetik (kény­szerből), amit másutt a háromezer vagy ennél kevesebb litert adó tehe­nekkel. Ugyanis csak egyfajta takar­mánykeverék létezik. így a szövet­kezetben a napi adagot saját abrak­kal javítják. A tehenek ennek ugyan örülnek, kevésbé a szövetkezet, mert ez is többletkiadás. Eredménytelen „provokáció“ Estébe hajlott az idő, a szövetke­zet bánovi tehéntelepén már javá­ban folyt a munka. Viliam Zajícek abrakot szórt a tehenek jászolába, miközben két társa a tömegtakar­mányt készítette elő. Hárman öt­fflszmfflraíi SJJ GAZDALKQDAIT m

Next

/
Oldalképek
Tartalom