Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-09 / 6. szám

i/asámap

{

A S

EMEX ÁLLAMI VÁLLALAT AZ IDÉN JÓL FELKÉSZÜLT A KERTBARÁTOK ÉS HÁZTÁJI ÁRUTERMELŐK IGÉNYEINEK KIELÉGÍTÉSÉRE. A VÁLLALAT CSOMAGOLÓRÉSZLEGÉN VIRÁGMAGGAL 2,5 MILLIÓ, ZÖLDSÉGMAGGAL PEDIG ÖSSZESEN 17 MILLIÓ DARABOT TÖLTÖTTEK MEG A KERESETT, KISEBB-NAGYOBB SZÍNES TASAKOKBÓL.

(Kádek Gábor felvétele)

A FAJTAVÁLASZTÉKBÓL AJÁNLJUK

AZ ÚJ TERMESZTÉSI-HAJTA- TÁSI IDÉNYBEN A HAZAI ÉS KÜLFÖLDI ZÖLDSÉGFAJTÁK, ILLETVE HIBRIDEK BŐ VÁLASZTÉKA ÁLL A KERTBARÁTOK ÉS HÁZTÁJI ÁRUTERMELŐK RENDELKEZÉSÉRE. A VÁLASZTÉKBÓL A KÖVETKEZŐKET AJÁNLJUK AZ ÉRDEKLŐDÖK FIGYELMÉBE:

Fejes saláta - korai hajtatásra mindenekelőtt az Achát és a Kamex ajánlható, de a régebbről ismert Zafír és Libán, valamint a közelmúltban kinemesített Jantar fajtákkal is nagyon jó eredményt lehet elérni.

Saiátauborka - a piacra termelő kertószkedóknek a Marta F, hibridre szeretném felhívni a figyelmét. Mégpedig azért, mert az üvegházi hajtatásra ajánlott fajták többségénél kicsit kisebb, 35-50 dkg körüli átlagtömegű terméseket nevel, melyek iránt az utóbbi időben egyre nagyobb az érdeklődés a fogyasztók körében. A fajtakínálatban szereplő hibridek közül feltétlenül említést kell tenni a Saladín F, és az Aminex F, hibridekről, melyekkel főleg a fűtött hajtató berendezésekben érnek el kiemelkedő eredményeket.

Paradicsom - az első helyen a Tornado F, hibridet említem, amely hajtatásra és szabadföldi termesztésre egyaránt bevált. Buja növekedésű, bótermó, viszont korai- ságban néhány nappal elmarad az ugyancsak hazai Domino F, mögött. Tökéletesen helyettesíthetők vele a keresett külföldi hibridek, mint például a Vemone F,, Lívia F,, Bonset F, stb. A már említett Domino F,-es egyenértékűnek tekinthető a külföldi Lucy F, hibriddel. Nagyságban kiegyenlített, kiváló minőségű, átlagosan 80-90 gramm tömegű bogyókat nevel.

Hónapos retek - korai hajtatásra az NDK-ban kinemesített Rodos, későbbi hajtatásra vagy korai szabadföldi termesztésre a pudváso- dásnak jól ellenálló Gránát ajánlható. A piacról valószínűleg jól ismert piros-fehér Dou szintén korai típusú, kellemes ízű fajta.

Paprika - az általánosan elterjedt PCR mellett szeretném felhívni a figyelmet két hasonló típusú csemegefajtára. Az Éva és Andrea fajtáknak már csak azért is nagyobb teret kellene adni a háztáji termelésben, mert a bogyóik nem csípősek, a terméshozamuk pedig hozzávetőlegesen 10 százalékkal meghaladja a PCR fajtáét. A kertbarátoknak a figyelmébe ajánljuk, hogy az idén már az első hazai hibrid csemegepaprika magjából is elegendő került piacra. A Dora F,-es hibrid halványzöld,

hosszúkás bogyói csípmentesek, ami könnyebbé teszi a piáci értékesítést. A hibrid buja növekedéssel és a gyökérbetegségekkel szembeni, részleges ellenálló képességgel jeleskedik (Tulajdonságairól bővebben lapunk következő számában olvashatnak - a szerk. megjegyzése).

Karfiol - hajtatásra az Expres fajtát ajánlhatjuk. Termésének minősége az agrotechnika színvonalától függ, beleértve a talaj nitrogénellátottságát is. A kiadós nitrogéntrágyázástól nem kell tartani, hisz a karfiolnál nem áll fenn a nitrátok felhalmozódásának veszélye.

Végezetül hadd jegyezzem meg, a hajtatással foglalkozó kertészke- dök általában túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a fajtáknak. Szerintem inkább az agrotechnikára kellene ügyelniük, hisz köztudott - legalább is a szakemberek körében hogy a fajták közötti 5-10 százalékkal szemben az agrotechnikai követelményeknél gyakran 40-6Ó százalékos eltérések tapasztalhatók. A legjobb fajták rendszerint az agrotechnikával szemben is igényesebbek, tehát a kevésbé kedvező feltételek között a hagyományos, fajtákkal biztosabb és jobb eredményeket lehet elérni a termelésben.

Takács Miklós

TALAJFERTŐTLENÍTÉS

HOGYAN, MIKOR, MIVEL?

A kertészeti termelés sikerét egyebek között a termesztóközeg sterilitása határozza meg. Mivel a talajlakó gombák és kártevők elleni védekezés legtermészetesebb és egyben leghatásosabb módjának, a talajcserének az alkalmazására egyre kevesebb a lehetőség, megfelelő vegyszerek használatához kell folyamodnunk. Igaz, gőzöléssel is fertőtleníteni lehet a talajt, de ehhez általában csak a nagyüzemek rendelkeznek megfelelő berendezésekkel. S még ők sem nagyon lelkesednek a módszerért, mert meglehetősen energiaigényes, a vegyszerezésnél lényegesen költségesebb.

A talajfertöttenítés legelterjedtebb módja ennélfogva a vegyszeres kezelés lett, a háztájiban is ezt alkalmazzák. A használatos készítmények gáz formájában fejtik ki hatásukat a talajban, s mivel fitotoxikus hatásúak, csak teljesen üres növényházakban alkalmazhatók.

A kezelésre előkészített talajnak növényi maradványoktól mentesnek, laza, morzsalékos szerkezetűnek és enyhén nedvesnek kell lennie. Talajfertótlenítésre leggyakrabban a Basamid G nevű szert használják, a palántanevelő ágyak, illetve a cserepek feltöltéséhez használatos földkeverék kezelésére egyaránt alkalmas. A talajlakó gombákat, kártevőket és csírázó gyommagvakat is elpusztítja. Négyzetméterenként 30-60 grammot kell belőle kiszórni, majd bedolgozni 10-15 cm mélyen. A fertőtlenítő hatást fokozza, ha a kezelt talajt permetező öntözéssel megnedvesítjük, vagy letakarjuk fóliával. A cserepezéshez előkészített földkeverékhez köbméterenként 200 gramm basamid G készítményt kell keverni, 25 cm-es rétegenként adagolva a fertőtlenítő szert. A földkupacot végül célszerű letakarni fóliával.

A szerek - hatóanyaguktól és a talaj hőmérsékletétől függően - 1 -35 nap alatt fejtik ki hatásukat (5-15 fok talajhőmérsékletnél 21-28 nap, 15 fok feletti hőmérséklet esetén 14 nap a türelmi idő). Ennek elteltével szellőztessünk, elősegítve a gázok távozását, majd végezzünk csírázta- tási próbát, hogy ellenőrizzük a szermaradványok esetleges fitotoxikus hatását. A szellőztetés után 2-3 héttel a kezelt talajból több helyről vegyünk mintát, tegyük jól záró üvegedénybe, majd salátamagban meghempergetett, nedves vattacsomót lógassunk cérnán az edénybe,

2- 3 cm-re a föld fölé. Kontrollnak kezeletlen földet használjunk, s az edényeket tartsuk szobahőmérsékleten. Ha 2-3 nap múlva a kontrolihoz képest a kezelt talaj fölött kevesebb mag csírázik ki, a talaj még sok káros gázt tartalmaz, tovább kell szellőztetni. Később újabb csíráztatási próba következzen.

Érdemes megjegyezni, hogy a fertőtlenített talajt szerves trágyázni nem szabad, mert újra fertőződhet. Sőt, az üres növényházat és berendezéseit is ajánlatos fertőtleníteni, hogy a hatás tökéletes legyen. A lemosó permetezéshez (faiak, utak, fűtöcsövek és tartóberendezés) 4 százalékos töménységű formaldehidoldatot javasoltunk. Egy napi lezárás után alapos szellőztetés következzen. A szaporítóládákat, cserepeket stb. a Ridomil 72 WP 0,3 százalékos, vagy a Fundazol 50 WP 0,2 százalékos töménységű oldatába mártva kezelhetjük.

A szabadban és az üvegházban ültetés után is használhatunk bizonyos készítményeket a talaj fertőtlenítésére. A talajlakó kártevők ellen a Diazinon 10 G vagy 5G (5-10 gramm egy négyzetméterre) ajánlható. A gombabetegségek megelőzésére (szklerotíniás, fuzáriumos vagy fitoftórás hervadás), illetve visszaszorítására a Fundazol vagy a Previcur N 0,15 százalékos, a Ridomil plus 48 WP vagy a Ridomil 72 WP 0,1 százalékos töménységű oldata használható. A beöntözéshez

3- 5 liter oldatra van szükség négyzetméterenként. A kezeléseket igyekezzünk a szükséges minimumra korlátozni, hogy ne szennyezzük fölöslegesen környezetünket.

A szakboltokban kapható Nematin készítményt szándékosan hagytam ki a sorból. Ugyanis a szermaradványok lebomlása heteket vesz igénybe, így túl hosszúra nyúlik a kötelező várakozási határidő, ezért ezt a szert inkább az őszi talajfertótlenítéshez használják.

Nagy István mérnök

21

1990. II. 9.

EGYSZERŰ, DE NAGYSZERŰ

A palántanevelés

H „házi

segédeszközei

pótban - túzdeléssel rakjuk szét. Az egyenletes, pontos magvetéshez jó segítség a képen látható sorhúzóhenger, de megteszi az egyszerűbb szeges jelzódeszka is. A vetést néhány milliméter magtakaró földdel kell befedni, ehhez jól bevált eszköz a játékboltokban kapható homokszita. A bevetett láda jó meleg helyen akár sötétben (s tartható mindaddig, amíg a sziklevélkék emelgetni nem kezdik a takaróföldet.

Ez a helytakarékosabb módszer, de megvan az előnye annak is, ha egyenesen tápkockába vetünk. így kezdettől fogva nagyobb helyet foglal, de elkerülhetjük vele a tűzdelés fáradalmait és hátrányait. A legrégibb módszer a gyepkockába vetés, jó

AZ ÉVENTE ISMÉTLŐDŐ BOSSZÚSÁGOK ARRA FIGYELMEZTETNEK, LEGBIZTOSABB ÉS EGYBEN LEGGAZDASÁGOSABB, HA A KONYHAKERTBE SZÜKSÉGES PALÁNTÁKAT MAGUNK NEVELJÜK KI. ÜVEGHÁZ, MELEGÁGY SEM KELL HOZZÁ, A VILÁGOS, FÜTÖTT VERANDÁN, DÉLI FEKVÉSŰ ABLAKBAN MINDENKI ELŐÁLLÍTHAT ANNYIT, AMENNYIRE EGY KONYHAKERTBEN SZÜKSÉG LEHET.

A magvakat vethetjük szaporítóládába, s innen később - néhány lombleveles állatulajdonságait máig sem múlta felül a legkorszerűbb tápkocka sem. Tejfölös pohár kerül bőven minden háztartásban, s a célnak tökéletesen megfelel. Tápkockát is készíthetünk házilag, egyszerű szétszedhetó- összecsúsztatható műanyag lapkákkal, s a műanyag cserepekben is szép palánta nevelkedik. Fejlettebb palántáról korábban nyerünk termést. Nagyobb tenyészedény- nyel - például tejeszacskóval - még az első kötések kialakulását is megvárhatjuk. A mindkét végén nyitott zacskó aljába maroknyi földet döngölünk, így nem esik ki az alja. Fagyosszentek utáni ültetéssel is már június elején szedhetjük az első paprikát, paradicsomot az ilymódon továbbnevelt palántáról.

(Kertészet és Szőlészet)

Még nem késő

Az örökzöld fenyőket dugványozással ősszel vagy télen (január-februárban) szaporítják, mert a tavaszi puha dugványok könnyen rothadnak, nyáron pedig inkább csak kalussz képződik, gyökér nem. A hajtások csúcsi részéből készült, úgynevezett félfás dugványokkal a Pinus, Picea, Abies és Cédrus nemzetségek fatermetű képviselői kivételével valamennyi örökzöld fenyőt szaporíthatjuk.

A 10-20 cm hosszú dugványok (vágott, szakított, kalapácsos) sebfelületét éles késsel vágjuk simára, mártsuk gyökeresedést serkentő szerbe, majd 3-5 cm mélyen dugványozzuk el. Szaporítóközegnek fertőtlenített, durva homokot, szemcsés perlitet, rostált gyöngykavicsot vagy ezek savanyú tőzeg felhasználásával készült keverékét használhatjuk. Tartóedénynek akár a virágcserép is megfelel, ha legalább 10-12 cm mély.

A dugványt alaposan öntözzük be, majd a cserepet 15-16 fok hőmérsékletű helyiségben állítsuk az ablak közelébe, Gyökeresedésig a dugvány számára közel 100 százalékos páratartalmat kell biztosítani, tehát a cserepet célszerű nagyobb fóliazacskóba helyezni és a zacskó száját gumigyűrűvel szorosan lezárni. Ilyen feltételek között általában elég havonta egyszer öntözni. Az említettnél kicsivel hidegebb lehet a helyiségben, hisz 10 fokon még van kallusz- és gyökérképzödés, viszont a 25 fok feletti meleg gátolja a meggyökeresedést. (isz)

K