Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)
1990-02-02 / 5. szám
Vasárnap A kertben mindig akad tennivaló Két héttel ezelőtt nehéz lett volna megjósolni, tél vagy tavasz lesz-e február elején, így aztán nem kis gondot okozott, miként szedjük időrendbe a legfontosabb kerti és ház körüli tennivalókat. A rend kedvéért abból az alapállásból indultunk ki, hogy a pihenő természet és a reménykedő meteorológusok várakozásának megfelelően mégiscsak télbe fordul az idő. Vagyis folytathatjuk a szerszámok élezését, kicserélhetjük a törött nyeleket, megjavíthatjuk a permetezőt, előkészíthetjük a motoros vízpumpát, befejezhetjük a támberendezések építését. Esténként lesz időnk átnézni a múlt évi feljegyzéseinket, kidolgozni az új vezetési és ültetési tervet, s összeírni, mi mindenre lesz szükségünk tavasszal. S ha szerencsénk van, talán még a tavaly gondosan félretett szaklapokba, kézikönyvekbe is belelapozhatunk. Az enyhébb napokon elsősorban a gyümölcsfákat vegyük gondozásba. Gyűjtsük össze a kis és nagy hernyófészkeket - az egyik a galagonyapille, a másik az aranyfarkú pille hernyóinak ad búvóhelyet -, valamint a gyűrűspille jellegzetes gyűrű alakban lerakott tojáscsomóit tartalmazó vesszőket. Ha ráakadunk a gyapjaspille taplóra emlékeztető tojáscsomóira, éles késsel kaparjuk le vagy itassuk át azokat terpentinnel, petróleummal. Ha őszre leválasztható ültetőanyagot szeretnénk, a birs- és mogyoróbokrokat töltögessük fel porhanyós földdel. A csonthéjasokról távolítsuk el a mézgát, alatta a szöveteket éles késsel tisztítsuk ki, benzinnel fertőtlenítsük, végül fémmentes olajfestékkel zárjuk le a sebet. Most már tényleg ne halogassuk tovább az egres és a ribiszke metszését. Növényeink közül ezek az elsők között fakadnak s később könnyen kárt tehetünk a megduzzadt rügyekben. Az idősebb bokroAz alacsony művelésű szőlőkben a hiányzó tőkék pótlásának egyik legegyszerűbb módja a porbujtás. Elsősorban a homoki ültetvényekben alkalmazható, mert a kötött talajokon fennáll a filoxéra kártételének veszélye. A tavaszi porbujtás (a) őszig meggyökeresedik, az anyatőkéről levágva, helyben vagy átültetve azonnal termőre fordítható. 21 1990.11.2. kát most tőosztással szaporíthatjuk. A töveket úgy kell ásóval (baltával) részekre vágni, hogy mindegyiken maradjon legalább 2-3 egészséges vessző. Ha az időjárás engedi, az őszi- és kajszifák részére is előkészíthetjük a gödröket. Még szedhetünk oltóvesszőt, a hónap végén pedig elvégezhetjük a szilvafélék, a kajszi és a cseresznye átoltását. A szőlő metszését a biztonság kedvéért halasszuk későbbre. Ha valamilyen okból erre nincs mód, akkor a lugas- és kordonművelésű tőkékkel kezdjük a sort, de a rügyvizsgálat eredménye alapján 30-40 százalék tartalékot hagyva végezzük a metszést. A saját gyökerű homoki ültetvényekben döntéssel vagy bujtással pótolhatjuk a tőkehiányt, a pincében elvégezhetjük a második fejtést, esetleg a lágy és savas borok házasítását. Lassan tegyük rendbe, készítsük elő a melegágyat a palántaneveléshez. Ha nincs istállótrágyánk melegtalpnak, fűtött ágyat vagy fólia alatt egyszerű palántanevelőt készíthetünk. Kisebb mennyiségű palántát (földkeverékben vagy perlitben) az ablak közelében elhelyezett erkély ládában, virágcserepekben, tejfölös poharakban stb. is kinevelhetünk. Előbb salátát, karalábét, paprikát, paradicsomot, majd kinti termesztéshez korai kelt, káposztát, karfiolt és zellert időszerű vetni. Dél-Szlovákia melegebb körzeteiben február végén célszerű megkezdeni a korai ültetóburgonya előcsíráztatását. Ha felenged a föld fagya, a déli körzetekben talajba kerülhet a borsó, spenót, sárgarépa, petrezselyem, mák, hónapos retek, fejtrágyát, esetleg fóliaborítást kaphat a sóska, s hagymát is lehet duggatni. Most időszerű átforgatni a komposztot. A pihenő- vagy díszkertben a lombhullató sövények és némely díszcserjék metszésével hasznosíthatjuk az enyhébb napokat. A virágdíszükért telepített cserjéket nem kell - és nem is célszerű! - évente metszeni. A tavasszal nyíló aranyvesszőt, japánbirset, valódi jázmint, loncot, gyöngyvesszót, díszcseresznyét, galagonyát stb. majd csak virágzás után vágjuk vissza. Ifjíthatjuk a fagyait, gyertyánt és juhart, egyes cserjék nyesedékéból dugványt (aranyvessző, gyöngyvessző, somfélék, jezsámen, fagyai) készíthetünk, másokét melegfürdő után, vázában kivirágoztathatjuk (mandula, barkafűz, japánbirs). Az orgonát és a lilaakácot szintén csak elnyílás után, viszont a mályvacserjét, hortenziát és nyári orgonát most kell visszametszeni, mégpedig kicsit erősebben, hogy gazdagon virágozzanak. (ká) Mindig a délelőtti órákban öntözzünk, hogy a palánták leveléről estére felszáradjon a víz (Lörincz János felvétele) Csávázott magot vessünk Csíráztatás bef őttesü vég ben Igen egyszerű megoldást talált egy magyarországi kertbarát a paprika-, dinnye- és uborkamag csíráz- tatására. Egy félliteres üvegben egy négyzetméternyi területre elegendő magot csíráztat ki. A magvakat kézmeleg vízben fél óráig áztatja, majd a vizet lecsurgatja és a magvakat nedves itatóspapírral, tülldarabbal 2-3-sorosan betakarja. E fölé még 2-3 cm-nyi nedves fűrészpor kerül, majd az üveget leköti celofánnal vagy fóliával. Ezután vesz két téglát, ezeket egymástól 10 cm-re az élükre állítja, és fémlemezt fektet rájuk. Fontos kellék a 25-ös vagy 60-as égő, melyet olyan távolságra kell elhelyezni, hogy a fémlemez kézmeleg legyen tőle. Erre a melegített lemezre állítja az üveget. A magvak 36-48 órán belül kicsíráznak. A paradicsommag esetében dupla lemezt kell használni, mert alacsonyabb hőfok kell a csíráztatáshoz. A vörös áfonya Az Erica-félék családjába tartozó alacsony, kúszó cserje az eredeti tisztásokon szönyegszerű, összefüggő telepeket képez. Fényes, piros és bordó bogyóit a vesszők teljes hosszában hozza. Egyes fajták termésének mérete eléri a csipkebogyóét. Nemesítése a múlt század közepén indult meg az Egyesült Államokban, ahol vörös áfonyából évente 36 ezer tonnát szüretelnek. A Szovjetunió északi részén, Svédországban, Skóciában és újabban Lengyelországban is termesztik. Egyre többet ültetnek belőle az NDK kiskertjeiben. A gyümölcs enyhén kesernyés, kissé fanyar. Kiváló ivólevek és dzsemek készíthetők belőle, amelyeket vadhúsokhoz és halakhoz adnak. Kizárólag savanyú, 4,2-4,5 pH- értékú, laza homok- vagy tözegtala- jon termeszthető eredményesen. Vízigényes, de a pangó vizet huzamosan nem viseli el. Semleges talajú házikertben is készíthetünk alkalmas ágyást az áfonyának. 3x1,5 méteres területen a talajt 25 cm mélyen kiemeljük. A teknő aljára és oldalára agrofóliát fektetünk, amit 30 centiméterenként vasvillával átlyuggatunk, hogy a víz lefolyhasson. Az ágyást savanyú tőzeggel töltjük fel, amelyhez előzetes köbméterenként 2 kg kombinált műtrágyát kevertünk. Ebbe ültethető 70x70 centiméteres kötésben a szaporítóanyag. Egy ilyen ágyásról 10-16 kg termést szüretelhetünk. Csöpögtető öntözéssel biztonságosan termeszthető. Az áfonya a harmadik évben már teljesen beborítja a talajt. A bogyók a kamillához hasonlóan, fésűlapáttal is szedhetők. (pár) Országszerte egyre többen kapcsolódnak be a háztáji szerződéses árutermelésbe, s a kezdők közül bizony sokan nincsenek tisztában a termelés gazdaságosságát döntő mértékben meghatározó palántavetés alapvető tudnivalóival. Munkájuk sikeresebbé tétele érdekében, az alábbiakban foglaljuk össze a legfontosabb alapelveket. A palántanevelés sikerének egyik alapfeltétele a megfelelő termesztőközeg. Legjobb fertőzéstől mentes komposztot vagy homokkal és tőzeggel kevert, 2-3 éves melegágyi földet használni. A földkeverékben a tőzeg agroperlittel helyettesíthető. Műtrágyát nem szabad használni, mert a csíranövények kárt szenvedhetnek. A paprika magját vetés előtt ajánlatos legalább 3-4 óráig 30 fok körüli hőmérsékletű vízben áztatni. Ezzel mintegy 5-7 nappal meggyorsíthatjuk a kelést. A melegkedvelő zöldségfélék esetében (például paprika, paradicsom, uborka) a keléshez optimális hőmérsékletet kell biztosítani. Nappal 25, éjszaka 20 fok körüli hőmérsékletről kell gondoskodni. A nem csávázott vetőmagot házilag kell csávázni. A kertbarátok általában nem jutnak hozzá az ajánlott, speciális csávázó szerekhez, de az általánosan használt gombaölő szerekkel (Orthocid, Fundazol, Perozin, Novozir) végzett kezelés is kielégítő hatást garantál. Egy kilogramm vetőmagra 6 gramm vegyszert számítsunk. A zsenge növénykék egyik legrettegettebb betegsége a palántadőlés. A kár megelőzése céljából a talaj felszínét szórjuk meg négyzetméterenként 20-30 gramm Perozin készítménnyel, vagy öntözzük be a növényzetet a Fundazol 0,1 százalékos, a Perozin vagy az Orthocid 0,2 százalékos töménységű oldatával. A salátát és a káposztaféléket ne neveljük együtt a melegkedvelő zöldségfélék palántáival. A melegkedvelőket 20 fok körüli hőmérsékletű vízzel locsoljuk, a víz tárolására szolgáló hordókat, medencéket alaposan tisztítsuk ki és fertőtlenítsük, nehogy az öntözővízzel terjesszük el a palántákat fenyegető betegségeket. Feltétlenül e napsütéses reggeli- délelőtti órákban öntözzünk, hogy estére a növények lombja megszáradjon. TAKÁCS MIKLÓS A zsákos perlit teljesen szaraz, nagyon könnyű, porszeru anyag, melyet a szél is elfúj. Ezért nedvesítve kell a szaporítóládába tölteni. A légszáraz perlit nagyon nehezen nedve- sedik be, csak többszöri átkeveréssel tudjuk hozzáadagolni a szükséges vizet. A műveletet a szabadban kell végezni, mert zárt helyen nagy por keletkezik. Egy nagyobb műanyag kádba öntsünk kevés vizet, majd az edényt félig töltsük meg perlittel, s az egészet ismét öntözzük meg. Erre újabb réteg perlit, majd ismét víz kerüljön. Annyi helyet hagyjunk a kádban, hogy alaposan megkeverhessük a perlitet összenyomás nélkül. Az egyformán laza anyagot szaporítóládába vagy műanyag cserépbe tölthetjük, rétegenként kissé lenyomkodva, a felületet elsimítva. Az egészen apró magvakat szórva, a nagyobbakat szemenként, szabályos hálózatba célszerű vetni, hogy minden növénynek megfelelő tenyészterület jusson. A szabályos sor- és tótávolságot csipesszel történő vetés esetén legkönnyebb megtartani. A vetési mélység a mag átmérőjének 2-3-szorosa. A magokat kissé benyomjuk a perlitbe, majd száraz vagy szintén nedvesített perlittel betakarjuk. Az egészen apró magvakat elég belelapogatni a perlitbe, külön takarást nem igényelnek. Ha jól dolgoztunk, akkor gyakorlatilag valamennyi mag kikel, ami főleg akkor nagy előny, ha kevés vagy túl drága vetőmaggal dolgozunk. Az erőteljes palántát nevelő növények magját legjobb műanyag cserepekbe, tejfölös poharakba vetni, mert így nem kell a tűzdeléssel bajlódni. A vetést követően langyos vízzel, igen óvatosan öntözzünk, nagyon finom porlasztású öntözőkannával. A szaporítóláda-közegének egyenletes átnedvesítéséhez 1,5 liter víz elegendő. A beöntözött vetés a párás fólia alatt 1-2 hétig nem igényel további locsolást. A ládákat egymásra rakhatjuk, ami szintén mérsékeli a párologtatást. Azonban mihelyt kezdetét veszi a kelés, a ládákat azonnal szét kell rakni, hogy a növénykék elgendó fényt kapjanak, s a napfénytől jól felmelegedjen a perlit (ez serkenti a kelést). A perlitet ne engedjük kiszáradni, mert megszakad a csírázási folyamat. Tápoldattal akkor öntözünk először, amikor már minden mag kikelt. A Wuxal vagy más lombtrágya 2 ezrelékes töménységű oldatával segíthetjük a növénykék fejlődését, azonban nem szabad minden alkalommal tápoldatot használni a vízszükséglet kielégítésére. A lombtrágyák pufferolt oldatok,’ tehát megfelelő töménységben nem okoznak per- zselési károkat. Ammóniumnitrát, karbamid, kálisó, szuperfoszfát vagy NPK műtrágyák oldatát ne használjuk, mert megperzselik a zsenge gyökereket. A kálisóban és a kombinált műtrágyákban klór is van, ami szintén káros a növények számára. Idősebb korban egyes növények palántái elviselik a 4 ezrelékes töménységű tápoldatot is, de ennél töményebb koncentráció csak kivételes esetekben használható kockázat nélkül. Az öntözővíz legmegfelelőbb hőmérséklete 20-25 fok. A perlitben történő palántanevelés előnyeit - beleértve a sterilitást is - csak akkor tudjuk megórzni, ha a tűzdeléshez is tiszta perlitet használunk. Persze földkockába vagy perlit és kerti föld keverékébe is tűzdelhetünk, és legjobb eredmény a tiszta perlittel érhető el. Túzdelés után már feltétlenül tápoldattal kell öntözni. A perlitben nevelt zöldség- és virágpalánták edzése, kiültetés utáni beiszapolása ugyanúgy elkerülhetetlen, mint a többi, nem perlitben nevelt palánta esetében. A palántanevelésnek ezt a meglehetősen munkaigényes, ámde fölöttébb jó eredményt nyújtó módját elsősorban azoknak a kertbarátoknak ajánljuk, akik gyakran a legdrágább vetőmagokkal dolgoznak. Persze a kezdőknek ésszerű volna a módszert előbb valamilyen olcsó mágvú zöldségfélékkel, mondjuk salátával vagy karalábéval kipróbálni. (Kertészet és Szőlészet) Palántanevelés perlitben
