Vasárnap - az Új Szó magazinja, 1990. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1990-02-02 / 5. szám

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

■

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

GÁRDONYI GÉZA

A mindentudó kalap

Volt nagyapának egy simaszőrű, magastetejú, fekete kalapja. Sokszor meséltek róla. Azt mondták, hogy aki azt a kalapot a fejére teszi, mindent tud.

Lám, nagyapó is milyen okos; mindenhez ért; tud olvasni az- újságból; szépen szóló fűzfasípot farag; malmot csinál a papírosból, sőt azt is meg tudja mondani, hogy hányat mutpt az óra?

És mindez a sok tudomány, tudjátok-e hol van?

A nagy, fekete kalapban.

Sokszor szerette volna a fejére tenni Pista ezt a mindentudó kalapot, de sohasem adták oda. Azt mondták neki, hogy még nem tud eléggé vigyázni a drága kalapra; majd ha nagyobb lesz!

Pista csodálkozva nézte a nagy, fekete kalapot. Néha megesett, hogy a saját fejére álmodta, és ilyenkor annyi mindent tudott, hogy maga is bámult rajta: házat, hajót épített könnyűszerrel, meg tudott számlálni egy zsák diót, sót egyszer repülni is tudott a kalappal, mint a madarak.

Egy délután a díványon aludt a nagyapó. Olyan mélyen aludt, hogy arra sem ébredt föl, mikor Pista kinyitotta az ajtót.

A mindentudó kalap a kisasztalon feketéllet, s egy széken ott voltak nagyapó felsőruhái is.

Pistának szikrázott a szeme örömében. Lábujjhegyen osont a kisasztalhoz, és a fejére nyomta a mindentudó kalapot.

A kalap nagy volt. Az egész feje beleszaladt. Legelőször is azt tapasztalta, hogy sötétség van a kalapban, és hogy ha a kalap mindent tud is, azt az egyet nem tudja, hogyan kell Pista fülén megállni.

Végre a tarkójára támasztotta a kalapot, és így az arca szabad lett.- No, lássuk hát, mit tudok? - kérdezte Pista.

Fölvett egy újságot és olvasni próbált, de nem- tudott arról

egyebet olvasni, mint, amit maga kigondolt.- Bizonyosan rossz az újság - szólt a gyerek -, nem jól van szerkesztve.

Megpróbálta a kártyákat: tud-e belőlük magas tornyot építeni? Aj. sem sikerült.- Rossz kártyák - szólt bosz- szankodva nagyapó sokszor mondta úgy kártyázás közben, hogy rossz kártyák is vannak a világon. Próbáljunk hát repülni.

Megfogta kezével a kalap szélét, s a két lábát emelgette. Persze nem tudott repülni egy arasznyit sem.

Pista ekkor gondolkodóba esett: hol lehet a hiba?- Most már látom - úgymond hogy a kalap egymagában

nem elég, bizonyosan a többi ruha is kell, hogy mindent tudjon az ember.

Lassan, óvatosan magára vette a nagyapó kabátját, aztán felhúzta a cipőjét, és hogy a siker teljes legyen, a görbevégű botot is a kezébe vette.- No, hát most legelőször is repüljünk, mint a ludak. Hogy bámul majd a nagyapó, ha fölötte fogok röpködni!

Nekiszaladt a repülésnek, mint a ludak szoktak, de ekkor jött csak a váratlan helyzet. Ahogy felrepülhetett volna, megbotlott a nagy cipőkben, és úgy elvágódott, hogy még a tenyerét is odacsapta a padlóhoz. A kalap ropogva gurult el a szobában. A bot nagyot csattant a padlón, és a cipők is leestek a lábáról. Nagyapó fölébredt.- Mit csinálsz, Pistike? - kérdezte a hason fekvő kis polgártól.- Mindent akarok tudni - felelt síró hangon.- Hogyan akarsz te mindent

tudni? >- Hát a mindentudó kalappal.- Jaj, kis barátom - szólt nevetve a nagyapó a kalap csak akkor mindentudó, mikor az én fejemen van.

Nagy uralkodók

I. László, a lovagszent

(1040-1095)

KERÉK IMRE

TÉLI TÓ

A sűrű nád közt róka lopakszik. Vadkacsa

rebben. Hallgat a tó.

Tág sima tükrét jég fedi ismét, friss, ragyogó.

Gombaszemű varjak nézik: a jégen kis fakutyákon száll zsibogó,

fürge

gyerekhad. Tél szele

mordul. Hullik a hó.

OSVÁT ERZSÉBET

Ribillió

Ez aztán a ribillió!

Lepottyant egy rakás dió.

Hogy

lepottyant, összekoccant, összekoccant, nagyot koppant.

A tolvaj szél járt a kertben, láthatatlan köpönyegben.

A diófát megtépázta, megdézsmálta. Aztán eltűnt, mint a pára köd előtte, köd után.

Hogyan rajzoljunk..

MEGFEJTÉS

A Január 19-i számunkban közölt feladatok megfejtése: a 4-es számú kocka; 40 háromszög. Nyertesek: Varga István, Rimaszombat; Duray Katalin, Szene; Unka Szilvia, So- morja; Halász Olivér, Somodi; Kecskés János, Ipolyság.

ÜNNEPI EBÉD

A jobb felső sarokban látható kacsapecsenye rajza a számozott részekből pontosan kirakható, csupán egyetlen rész felesleges. Melyik?

A gramofon

Az embert régóta foglalkoztatta a hang megőrzésének gondolata. Tudósok tucatjai kísérleteztek rögzítésével. Érdekes - s érdemes - áttekinteni e változások történetét.

1830-ban Weber német professzor a hangvilla rezgéseit egy alatta elhúzott üveglap kormozott felületére rajzolta. Tizenöt évvel később Scoff már emberi hangot rögzített, de a visszajátszást nem tudta megoldani. S aztán jött a zseniális Edison. 1877. december 4-én fonográfja tölcsérjébe- bömbölte a világhírűvé vált gyermekdalt: Mary és a kicsi, bari, kis bari, kis bari. A hangot hengereken elhelyezett ónfóliába vágta és azt vissza is játszotta. Nagy pillanat volt ez az emberiség történetében! A hangok világában is sikerült megállítani a múló időt - megszületett a hangrögzítés.

A gramofon szabadalma Emil Berliner amerikai technikus nevéhez fűződik. Még a századforduló előtt elkészül a gramofonmotor. Az első kétoldalas lemezt 1905-ben az Odeon cég adta ki. Húsz esztendővel később már elektromos mikrofonnal készültek a korongok. (joó)

^Gondolkodom, tehát ...

SZÓBARKÁCSOLÁS

íme, tizenegy szó: kísértet, perec, platina, székhely, ügyelet, hajtó, feleség, párta, mérleg, keret, bunda.

A feladat: minden szóból kivenni egy betűt úgy, hogy a maradék is értelmes legyen. Helyes megoldás esetén a kivett betűket sorban összeolvasva egy tizenkettedik szó alakul ki, s ha abból is kiveszünk egy betűt, egy tizenharmadik szó. Nos, melyik ez a két szó?

A középkorban az egyik legkeményebb büntetés az egyházi átok, a kiközösítés volt. Halálos bűnnek számított, ha valaki a kiközösítettnek szentséget szolgáltatott, vagy egyházi módon kapcsolatban állt vele. Még súlyosabb volt az átok, ha a pápa hirdette ki, és átkával uralkodót közösített ki. Ez történt VII. Gergely pápasága idején IV. Henrik német-római császárral, aki emiatt kelt át az Alpokon, kereste meg a pápát az isten háta mögötti Canossa várában télvíz idején, mezítláb, darócruhába öltözve, hogy bocsánatot kérjen tőle, mert ellenszegült neki a püspökök kinevezésének ügyében. A pápa és a német római császár ellenségeskedése alkalmat szolgáltatott az 1077-ben trónra lépő I. (Szent) Lászlónak, hogy az István király halála óta tartó magyar trónviszály- kodásoknak véget vessen, és ellenszegüljön a külső támadásoknak, ugyanis a német császár a létrejött cseh, lengyel! és magyar királyságokat el akarta foglalni.

Az államalapító halála óta eltelt negyven év alatt még mindig az István és Koppány közötti régi elvi vita volt az Árpád-házi rokon fejedelmek és trónörökösök közötti viszálykodás oka: ki örökli a trónt, az elhunyt király elsószülött fia, vagy a legidősebb Árpád-ivadék.

I. László 1040-ben született I. Béla és

IMflil

lengyel feleségének házasságából. Válságos időben lépett trónra. Még élt az emberek tudatában az „ősi jog“, a pogány múlt. László legfontosabb feladata tehát a pogányság elleni harc, az egyház erőteljes támogatása és a magántulajdon védelme volt. A pogány lázadások idején nagyon elterjedt a lopás. A nemzetségi rend még nem nagyon ismerte azt a fogalmat, hogy „enyém“, erre az embereket meg kellett tanítani.

László elrendelte, hogy ha valaki egy tyúk áránál nagyobb értéket eltulajdonít, akasszák fel. Odafigyelt a bíráskodásra is. Ha a bíró ártatlan embert.ítélt el, pénzbüntetést fizetett, ha a tolvajt felmentette, rabszolgának adták el, vagyonát elvették. Az ország legfőbb bírája a király volt, távollétéban a nádor bíráskodott. A király járta az országot, ahol megjelent, törvénynapokat tartottak. Rendszeres törvénynapra évenként Székesfehérvárott gyűlt össze a tömeg. Érdekes ítélethozatal volt ebben az időben az úgynevezett istenítélet: például a vízpróba és a tüzesvaspró- ba. A vízpróba az a bírói bizonyítás volt, amikor a vádlottat vízbe dobták, gondolván, ha fennmarad bűnös, mert a bűnöst a víz is kiveti magából, s ártatlan, ha a víz elnyeli. Fennállt a veszély, hogy az ártatlan esetleg vízbe fulladt. A tüzesvaspróba

IMII

alkalmával a vádlott egy darab tüzes vasat kapott a kezébe. A sebet bekötötték, s ha három nap múlva a seb gyógyulni látszott, ártatlan volt, ha elgennyesedett bűnös volt. Ezek az ítéletek csakugyan istenítéletek voltak, mert itt csak az isten segíthetett.

László, példaképéhez, Istvánhoz hasonlóan' az áilam irányításában fontos szerepet szánt az egyháznak. Újabb püspökségeket és kolostorokat alakítottak

I. László képe a Képes Krónikából

(Júlia Ferlet’áková reprodukciója)

uralkodása alatt. Újjáépítették a pogány lázadások idején lerombolt templomokat.

István királyt és fiát, Imre herceget László uralkodása alatt 1083-ban szentté avatták. Ebből az alkalomból László szabadon engedte Salamont, aki ismét ellene fordult. Salamon német támogatásra nem számíthatott, így Lengyelországon át Moldvába ment, ahol a besenyő vezérnek, Cselgünek felajánlotta, hogy feleségül veszi a lányát, ha hadsereggel László ellen indulnak. A „kunoknak“ vélt sereget László Munkács alatt megverte. László a pápa és a császár marakodását megpróbálta felhasználni arra, hogy gyarapítsa országát. Beleszólt a horvátországi bölviszályokba, elfoglalta Szlavóniát, majd átkelve a Dráván az egész Horvátországot Magyarországhoz csatolta. A hor- vát hódítás miatt ellentétbe került a pápával, így IV. Henrikkel lépett szövetségre.

Utolsó éveiben László kereszteshadjáratra készült, de 1095-ben váratlanul meghalt. Holttestét Somogyvárott temették el, majd átvitték Nagyváradra. Utóda bátyjának, Gézának a fia, Kálmán lett, akit Könyves Kálmán néven ismerünk a magyar történelemben.

László életéről, vitézségéről, lovagi cselekedeteiről, neki tulajdonított vagy vele történt csodákról, hősi cselekedeteiről népi énekek, mondák születtek.

1192-ben III. Béla uralkodása idején szentté avatták, nagyváradi sírja zarándokhely lett.

Lengyel Dénes Régi magyar mondák című kötetében megtalálhatjátok a legérdekesebb Szent László legendákat.

KOVÁCS TIBOR

I I I I I I I I I | I I I I I I I I I I ■ ■ I I I I I I I I I I I I | I I

' I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

|

I

I

K

I

■

I

I

I

I

|

I

* I I I I I I I

I

I

■

I

I

I

I

I

I

I

I

I

>■1

O.

IB

|B

m

18

m

I

1990.11.2.