Új Szó, 1990. december (43. évfolyam, 282-303. szám)

1990-12-07 / 287. szám, péntek

Szovjetunió ÚJ szú 3 1990. XII. 5. A szuverén köztársaságok konferenciája Litván útlevelek • Gorbacsov: baj van az erkölccsel (ČSTK) - Tallinnban ma a Szovjetunió szuverén köztársaságai közti gazdasági együttműködés koordinálásával foglalkozó kétnapos konferencia kezdődik. A kormányfői szintű találkozón több európai ország megfigyelői is részt vesznek - közölte a Baltic News Service független hírügynökség. Ez már a harmadik hasonló jellegű konferencia lesz, az első augusztusban, a második szeptemberben volt. A második tallinni fórumon kilenc szövetségi köztársaság vett részt, s - Belorusszia és Tádzsikisztán kivételével - a záródokumentumban szorgalmazták egy köztársaságközi szen/ létrehozását a gazdasági együttműködés egyeztetésére. Nem hivatalos információk szerint a kazah kormány nem küldi el képviselőit Tallinnba, s feltételezhető hogy a másik négy középázsiai köztársaság is követi példáját. Készül Ukrajna új alkotmánya, amelyet Sztanyiszlav Gurenko, az Ukrán KP KB első titkára „Ukrajnában a szovjethatalom felszámolására irányuló első lépésként" értékelt. A köztársasági parlament várhatóan még az idén megvitatja az új alkotmányt, amely elnöki rendszert javasol, ezenkívül kétkamarás parlamentet. Teljesen mellőzi az ideológiai tartalmú kategóriákat, mint amilyen például a „szocialista választás". Litvániában megkezdték az új, a nemzetközi követelményeknek mindenben megfelelő útlevelek kiadását. Boldog tulajdonosaik azonban egyelőre semmire sem mennek vele, csak feltételezhető, hogy azokba az országokba lesz érvényes, amelyek Litvániát független, szuverén államként elismerik. Az új útlevelek kiadása egyéb problémákat is magával von, hiszen tulajdonosának le kellene mondania szovjet állampolgárságáról, tehát a szovjet útlevélről is, ami egyelőre lehetetlenné tesz számára minden külföldi utat. A Berliner Zeitung napilap tegnap interjút közölt a litván kormány képviselőjével. Algis Vaidgaitis közölte, a köztársaság szeretné megvásárolni a volt keletnémet hadsereg fegyverzetének egy részét a jövendő köztársasági fegyveres erők számára. Még annak ellenére is, hogy tudatában van annak, nem nagyon tudna védekezni a nagy szomszédok esetleges támadásaival szemben. Az üzletkötés céljából Vaidgaitis szeretne Bonnba látogatni, hiszen ez az üzlet Németország számára is előnyös lenne, mivel a Bundeswehrnek ezekre a fegyverekre nincs szüksége, a keletnémet fegyAZ ELLÁTÁS GONDJAIRA NEM JUT ID0... (Folytatás az 1. oldalról) hetné. Rövidesen felkeressük a miniszter urat és felkérjük öt tájékoztasson, hogyan oldja meg az ellátás problémáit. • A Cseh Nemzeti Tanács hasonló bizottságának tagjai olyan igazolvánnyal rendelkeznek, amely lehetővé teszi számukra, hogy ellenörökként bejussanak a kereskedelmi egységekbe, a raktárakba, söt a gyártó üzemekbe is. Önök nem terveznek hasonlót? - De igen. A miniszter úr megígérte, hogy bizottságunk tagjainak 'is igazolványokat állíttat ki és ezek már tulajdonképpen készen is lehetnének, de némely képviselőtársam megfeledkezett az ehhez szükséges fényképről. Remélem, rövidesen pótolják mulasztásukat, és még karácsony előtt módunk lesz ily módon is beleszólni az ellátási helyzetbe. • Képviselői felméréseket is kívánnak végezni? -Természetesen, ezt is feladatunknak tartjuk. • Az ellenőrzési minisztérium és a Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai is végeznek ellenőrzéseket az áru „eltűnését" illetően. Az ô ismereteik sincsenek birtokukban? - Sajnos, nincsenek. Az SZNT Elnökségében is felmerült az ellátás gondja, de az ott elhangzott tájékoztatók is hiányosak. A kormánytól is nehezen kapunk információkat és ezeket sem tudjuk komplex módon a plénumon, söt még a bizottságban sem a képviselők elé tárni. Már felvetettem az ellátással kapcsolatban a tájékoztatás hiányát és ígéretet kaptam, hogy a következő elnökségi ülésen jelen lesz a kormány alelnöke és bízom benne, megtudjuk tőle, mit tesznek a piaci gondok enyhítése érdekében. • A plenáris üléseken, amelyeket a lakosság nagy érdeklődéssel követ, „hiánycikk" az ellátás témája, mintha a képviselőket ez az égető kérdés nem is foglalkoztatná... - Én nem így ítélem meg. Szerintem mindezt az időszűke okozza. A törvényeket olyan tempóban és megkésve kapjuk, hogy lehetetlen a gyorsabb munka. Ennek ellenére megígérem: a következő ülésen én magam hozom fel ezt a mindannyiunkat érintő problémát. DEÁK TERÉZ Koalíciós tárgyalások a kormányprogramról (ČSTK) - A német uniópártok és a liberálisok képviselői Bonnban tegnap bizottságokban kezdtek tárgyalásokat a CDU/CSU-FDP kormánykoalíció ismételt létrehozásáról. A konzultációk várhatóan a jövő hét elején is folytatódnak majd. A küldöttségek a pártelnökök - Helmut Kohl (CDU), Theodor Waigel (CSU) és Ottó Lambsdorff (FDP) - irányításával a kormánypolitika egyes témaköreit vitatják meg. Tegnap a szociális és családjogi kérdések, valamint a menedékjog szerepelt a napirenden. Az uniópártok és az FDP között elvi ellentétek vannak akörül, hogy a liberálisok a gazdasági fellendülés és a munkanélküliség elleni harc érdekében adócsökkentést javasolnak a volt NDK területén. Őrségváltás Bangladesben (ČSTK) - Hoszain Mohammed Ersad bangladesi államfő, aki kedden mondott le, tegnap hivatalosan átadta tisztségét Sahabuddin Ahmed alelnöknek. Ahmed a választásokig fog az ország élén állni, a voksolásra három hónapon belül kerül sor. Ersad a parlamentet is feloszlatta és hatályon kívül helyezte az október 27-én, az ellenzéki pártok kormányellenes akciói után kihirdetett rendkívüli állapotot. Jézus Krisztus, a szovjet „szupersztár (ČSTK) - A Szovjetunió 21 különböző helyén 1363 embed kérdeztek meg a szociológusok a Moszkovszkije Novosztyi hetilap megrendelése alapján. A felmérésből kiderül: bár a lakosság 57 százaléka nem tart attól, hogy a következő félévben éhínség lesz az országban, 75 százalékuk mégis csak tart a téltől. 44 százalékuk meg van győződve arról, hogy az unió fél éven belül szétesik. Többségük nem hisz abban, hogy Gorbacsov elnök vagy Borisz Jelcin a tél folyamán távozik tisztségéből. Ami viszont Rizskov kormányfő lemondását illeti, azt teljesen valószínűnek tartja 36 százalék, kevésbé valószínűnek 43 százalék. A megkérdezettek 58 százaléka úgy vélekedik, az ezredfordulón Jézus Krisztus nagyobb hatással lesz a szovjet emberekre, mint Gorbacsov vagy Lenin. Az embereket befolyásoló személyiségek „toplistája" egyébként nagyon figyelemreméltó: Krisztust Szaharov követi, ezután jön a sorban Lenin, Gorbacsov és Sztálin. verzet nagy részét úgyis megsemmisítik. Különleges katonai konferencia volt szerdán Moszkvában, amelyen nemcsak a hadsereg vezetői vettek részt Dmitrij Jazov védelmi miniszterrel az élen, hanem elsó ízben a katonaanyák is. Mégpedig azért, mert a tanácskozás fő témája a katonák zaklatása. Csak az idén közel 10 ezer katona dezertált alakulatától, közülük 4 ezer egyáltalán nem tért vissza egységéhez. Az év 11 hónapja alatt összesen 2 ezer katona vesztette életét, közülük minden negyedik öngyilkos lett, s feltételezhető, hogy e tragédiák fő oka éppen a kiskatonák terrorizálása. Baj van a szovjet erkölcsökkel - véli Gorbacsov elnök, aki utasította a kulturális minisztériumot, hogy dolgozzon ki sürgő? intézkedéseket a közerkölcs védeímére. Az elnök szerint nagyon nyugtalanító, hogy az országban terjed a pornográf és álorvosi irodalom, egyre több erotikus videofilm és más „mű" jelenik meg. Példa értékű dokumentum (ČSTK) - A tegnapi magyar sajtó jelentós figyelmet szentelt a Magyarország és Csehszlovákia közti, 1991. január elseje utáni kölcsönös kereskedelemről és fizetésekről szóló egyezménynek, amelyet szerdán írtak alá. Kiemelik, az egyezmény deklarálja a szabad devizás elszámolásra történő áttérést, rögzíti azt is, hogy a kereskedelmi ügyletekkel kapcsolatos döntéseket a gazdálkodók hozzák. A lapok fontosnak tartották megjegyezni, hogy az új kereskedelmi-gazdasági együttműködési megállapodás aláírása mérföldkövet jelent a két ország gazdasági kapcsolatában, s mint az első ilyen dokumentum, példa értékű lehet a többi voľt szocialista ország számára is. Egyébként a napokban Magyarországon várhatóan hasonló megállapodást írnak alá a Szovjetunióval és Lengyelországgal. Felkavart vizek George Bush Latin-Amerika országait járja, öt olyan elnöki palotában tett, illetve tesz látogatást, amelyek lakóit demokratikus úton választották meg. Ez is jelzi, hogy a szubkontinensen megváltozott a helyzet, itt szintén lejárt a diktatúrák, a parancsuralom ideje. Az új fejleményeknek köszönhetően újfajta államközi kapcsolatok alakulnak ki a nyugati féltekén. Bár egyesek Bush mostani vizitjét „a király birodalmában végzett terepszemléjének" tartják, melynek során „a helytartók munkáját ellenőrzi", a valóságban egészen másról van szó. Az Egyesült Államok elnöke brazíliai, uruguayi, argentínai, chilei és venezuelai útjának elsődleges célja, hogy új lendületet adjon a hol előrehaladni, hol megtorpanni látszó demokráciáknak. Bush Latin-Amerika közös, gazdasági természetű gondjainak megoldásáról, a kölcsönös és hatalmas adósságok problémájáról, az együttműködés lehetőségéről, a kontinens felvirágoztatásának nagy esélyéről, a szabadkereskedelem létrehozásáról tárgyal vendéglátóival. Látogatása azonban némileg felkavarta a zavaros latinamerikai vizeket. Még meg sem érkezett Venezuelába, az ottani diákok „Bush go home" jelszóval adták tudomására, hogy nem kíváncsiak rá. Tegnapra virradó éjszaka Santiago de Chilében baloldali szélsőségesek bombamerényletet hajtottak végre az amerikai elnök biztonságára felügyelő rendőrök szálláshelye előtt, az utcákon yankee-ellenes tüntetéseket tartottak. Az ehhez hasonló „üdvözlésre" számítani lehetett, hiszen a kisebb incidensek mindig is elmaradhatatlan kísérőjelei, voltak a washingtoni politikusok igencsak ritka látogatásainak a térségben. Arra azonban aligha gondolt valaki, hogy az amerikai elnök körútját egy puccskísérlet fémjelzi majd. George Bush épp tegnap fejezte be látogatását Argentínában, ahol a hét elején államcsínyt kísérelt meg a hadsereg szélsőjobboldali híveinek mintegy 50 fös csoportja. A háttérben ismét Mohamed Ali Seineldin ezredes állt, aki két év alatt négyszer próbálta meg visszafordítani a történelem kerekét; szeretné ismét régi pozíciójában látni a „haza rendteremtőit". Carlos Menem államfő már tavalyi megválasztása előtt sem titkolta, hogy szoros kapcsolatokat tart fenn a fegyveres erők szélsőjobboldali tisztjeivel, s ezt be is bizonyította, amikor kegyelemben részesítette Seineldint és az Alfonsín elnök kormányzása alatt lázadozó híveit. Most viszont, az újabb randalírozás miatt jogosan sértve érezheti magát, hálátlannak tarthatja a tiszteket, még akkor is, ha a puccs nem annyira személye, hanem inkább a demokrácia ellen irányult. A lázadás a katonák belső vajúdásának következménye, ugyanis a Falkland (Malvin)-szigetekért vívott háború és a polgári kormány megválasztása után a kiváltságokhoz, hatalomhoz szokott katonák kénytelenek voltak visszahúzódni a laktanyákba. Tudatosítva, hogy a demokráciában feleslegessé válnak, nyugtalankodnak jövőjük miatt s - ami a lényeg - félnek a parlament által egyre erélyesebben követelt felelősségrevonástól a diktatúra éveiben elkövetett bűntettekért. Legfőképp ezek a belső aggályok ösztönzik a szélsőséges tiszteket az örökös rebbelírozásra. Menem haragja viszont abból eredhet, hogy a tisztek épp a Bushlátogatás elé időzítették akciójukat, amely mindenképpen kellemetlen helyzetbe hozta őt. Az államfőt sürgette az idő, gyorsan rendet kellett teremtenie, s a fegyveres erők reguláris alakulatainak segítségével ez sikerült is neki. Persze, a lázadás leverésében nagy szerepet játszott a régió vezetőinek és főleg az amerikai elnöknek a magatartása: nem késlekedtek támogatásukról biztosítani Menemet és a polgári kormányt. Amikor George Bush megérkezett Buenos Airesbe már nyoma sem volt a zendülésnek, Argentínában a katonák újabb intermezzójaként könyvelték el puccskísérletet. URBÁN GABRIELLA Magyarország m*r • • b • • __ _ _ . i • _ • " • • * mm * m m m " Kulugyminiszteriumi allasfoglalas a nemzeti, etnikai feszültségekről A magyar külügyminisztérium szerdán az alábbiak közlését kérte a Magyar Távirati Irodától: A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma aggodalommal tapasztalja, hogy Közép- és Kelet-Európa számos országában a rendszerváltozás, a kibontakozó demokrácia, az európai értékközösséghez való csatlakozás folyamatával párhuzamosan a nemzeti, etnikai feszültségek kiéleződése, a nemzeti kisebbségek elleni támadások, a velük szemben alkalmazott jogkorlátozások, a fennálló határok, államalakulatok Helsinki szellemét sértő, erőszakos megváltoztatására irányuló követelések, soviniszta jellegű szervezkedések nyernek mindinkább teret. Különösen aggasztó mindez akkor, ha ezek a törekvések némely kormányzatok politikájának hallgatólagos vagy tevőleges támogatását élvezik. A külügyminisztérium - miközben leszögezi, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért - ismételA Prágai Magyar Kulturális Központ rendezvénye ÚJ FILOZÓFIA A CSEHSZLOVÁK-MAGYAR KAPCSOLATOKBAN (Munkatársunktól) - A Prágai Magyar Kulturális Központ már huzamosabb ideje vezető szerepet tölt be a főváros kulturális és politikai életében. Az íróknak, történészeknek, a kultúra nagyköveteinek találkozásai után megszervezte a valódi nagyköveteknek, valamint a Cseh és Szlovák Köztársaság ismert politikusainak találkozóját is. így került sor szerdán este a prágai Szlovák Kultúra Házában az Új filozófia a csehszlovák-magyar kapcsolatokban című beszélgetésre, amelyen részt vett dr. Rudolf Chmel, a CSSZSZK magyarországi és Varga György, az MK csehszlovákiai nagykövete, dr. Milan Šútovec, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, a Nemzetek Kamarájának elnöke, Helena Némcová, a CSNT képviselője, a Szövetségi Gyűlés magyar képviselői és még sokan mások. A tartalmas és érdekes beszélgetés természetesen kitért a nemzetiségek helyzetére és arra, milyen mértékben képeznek összekötő kapcsot országaink között. Mint Rudolf Chmel mondotta, a kérdést többféleképpen lehet vizsgálni, mint csehszlovák-magyar, cseh-magyar és szlovák-magyar problémát. Az elmúlt negyven év fiktív internacionalizmusával tökéletes harmóniáról, kiegyensúlyozott állapotokról beszélt - hangzott el a vita során. De amint kinyíltak a szelepek, kiderült, hogy mindez csak látszólagos. A jelenlegi ellentétek pragmatikus megközelítésére van szükség, az érzelmek elszabadulása sohasem old meg semmit. Varga György nagykövet hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi kérdésnek sohasem szabad belpolitikai machinációk eszközévé válnia, a kisebbségnek nyújtott segítség az európai normák keretében hozzájárul a nemzetek közötti válaszfalak lebontásához. Szó esett a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák oktatás már megoldott és még megoldatlan problémáiról s a két nemzeti kisebbség teljesen eltérő helyzetéről. A szlovákiai magyar képviselők utaltak arra, hogy választókerületeikben a szlovák és a magyar lakosság konfliktusmentesen él együtt, ami ígéretes a jövőt illetően. KIS ÉVA ten megerősíti a magyar külpolitika feltétlen elkötelezettségét amellett, hogy az ENSZ Alapokmánya, a helsinki záróokmány, és az európai biztonsági és együttműködési folyamat további dokumentumai célkitűzéseit és alapelveit átfogóan, az elvek mindegyikét egyaránt szem előtt tartandónak és feltétel nélkül kötelező érvényűnek tekinti. Szilárd meggyőződésünk, hogy az államok szuverenitásának és területi épségének biztosítását célzó intézkedések, valamint az emberi jogok és szabadságjogok érvényesítésére, gyakorlására irányuló törekvések nem mehetnek egymás rovására. Minden olyan kétértelmű megnyilatkozás - különösen felelős politikusok részéről - amely más államok nehézségeit kihasználva a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogainak biztosítását nem a jogállam megteremtésével kívánja szavatolni, felelőtlen politikaként értékelhető. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma a leghatározottabban visszautasít-és elítél minden ilyen törekvést. Magyarország mindezen gondok megnyugtató megoldásának útját a demokratikus viszonyok megteremtésében, a nemzeti önrendelkezési jog érvényesítésében, az arra épülő, az emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat feltétel nélkül tiszteletben tartó politikában, valamint a nemzeti, az etnikai, a vallási, a nyelvi és egyéb kisebbségek egyéni és kollektív jogainak maradéktalan biztosításában látja. A Magyar Köztársaság, mint eddig, így a jövőben is - önként vállalt nemzetközi kötelezettségeivel, valamint belső jogrendjével összhangban - azért tevékenykedik, hogy az államok közötti nézeteltérések békés eszközökkel, tárgyalások útján rendeződjenek. (MTI) Események margójára