Új Szó, 1990. december (43. évfolyam, 282-303. szám)

1990-12-04 / 284. szám, kedd

Kedd, 1990. december 4. Névnapjukon szeretettel köszöntjük: BORBÁLA, BARBARA nevű kedves olvasóinkat 1910-ben született Ján KOSTRA szlovák költő, nemzeti művész (f 1975). A NAP Kelet-Szlovákia Közép-Szlovákia Nyugat-Szlovákia kel 07.11 07.18 07.24 nyugszik 15.46 15.53 15.59 a HOLD kel 18.01 18.08 18.14 nyugszik 09.37 09.44 09.50 A DUNA VÍZÁLLÁSA: Pozsony: 140, apad Medve: 140, apad Komárom: 170 , apad Pá rká ny: 155, apa d _ IDŐJÁRÁS: Hajnalban délen és keleten változóan felhős idő, majd napközben borult lesz az égbolt, helyenként havazásra számíthatunk. A legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 3 és plusz 1 fok. Mérsékelt változó irányú szél. Előrejelzés szerdára és csütörtökre: Tovább tart a borult idő, helyenként hózápor. Csütörtökön felszakadozik a felhőzet, a hegyvidéki völgyekben elszórtan köd. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 4 és mínusz 8, csütörtökön mínusz 8 és mínusz 12, a hegyvidéki völgyekben mínusz 15 fok. A legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 4 és nulla fok között alakul. Orvosmeteorológia: A hidegre fordult, téli időben kitisztult, frissebbé vált a levegő, ennek köszönhetően most szűnőben vannak a fertőzéses légúti megbetegedések. Azt azonban nem szabad elfelednünk, hogy a hőmérséklet a január kózepinek felel meg, és a szél miatt még hidegebbnek érezzük az időt. A megfázásnak, meghűlésnek tehát továbbra is fennáll az esélye. Sajnos, a szél mérséklődését párás idő követi, ezért a mozgásszervi panaszok ismét kiújulhatnak. A MAI LAPSZÁM kiadásvezetője: KOMLÓSI LAJOS, külpolitikai szerkesz­tője: GÁLY IVÁN, sportszerkesztője: ORDÓDY VILMOS, grafikai szerkesztője: RACSKÓ ZOLTÁN HA NEM ELLENSÉGKÉPBEN GONDOLKODUNK... Teljes összhangot, nyilvános bocsá­natkérést, látványos összeborulást senki sem várt a Csemadok és a Matica slo­venská érsekújvári szen/ezeteilöl első kö­zös rendezvényükön. Nem is ez volt a céí. A Csemadok kezdeményezése nyo­mán fogadtuk dr. Káfer Istvánt, a buda­pesti ELTE tanárát, aki szépszámú érdek­lődő előtt 1990. november 20-án tartott szlovák nyelven előadást a magyar-szlo­vák kölcsönösségről, közös történelmünk egyes korszakait felidézve. Tisztában vol­tunk azzal, hogy egy ilyen előadás nem tudja eloszlatni azt a homályt, melyet a két nemzet múltbeli együttélése köré vont az elmúlt évtizedek hivatalos törté­nelemtudománya. De végre el kell kezde­nünk a történelem fehér foltjainak, a köl­csönös bizalmatlanságnak, a káros elő­ítéleteknek a felszámolását, mert ezek a kerékkötői napjainkban az együttélés­nek, sőt egymás elviselésének is. A ma­gyarországi történelemtankönyvek alig tesznek említést a szlovák népről, mint államalkotó nemzetről a Trianon előtti Magyarországon. így teljesen érthető, hogy a szlovák kultúra is szinte teljesen ismeretlen a magyarországi közvélemény előtt, amely csak egyes szlovák naciona­lista fellángolásra kapja fel a fejét, ennek alapján „ismeri" a szlovákságot. A másik oldalon viszont a szlovák történelemköny­vek szinte kivétel nélkül magyarellenes szemlélet jegyében íródtak a „proletár nemzetköziség" évtizedeiben. Változtatni kell - de hogyan? A tömeg­hisztériára hatni nem lehet (példa erre Kusý professzor megkövezése). Apró, nem elhamarkodott lépések vezethetnek célhoz. A magyarországi és szlovákiai történészek, tudósok, irodalmárok, politi­kusok párbeszédével közeledhet egy­máshoz a két nép. Ez az út vezethet sikerhez dr. Káfer István szerint is, aki az ilyen közelítések magyarországi kezde­ményezője. Tudjuk, hogy nehéz a kocsmában összeugratott szomszédokat kibékíteni, akik már talán ki is békülnének, mert kínos számukra a haragtartás, de a büsz­keségük nem engedi. Szomszédországok tekintetében ezt a büszkeséget le kell küzdeni. Tudatosítanunk kell, hogy a két nemzet történelme, ha akarjuk, ha nem, szinte egy és ugyanaz. De ebből előnyt és nem hátrányt kell kovácsolni. A megisme­rés járható útjának egyike: felhívni a fi­gyelmet azokra a történelmi, irodalmi sze­mélyiségekre, akik a közeledés hívei vol­tak, és nem elsősorban nemzetben, ha­nem népben és emberekben gondolkod­tak. Ezt szolgálja az Amicus-program, és ezt próbálták meg kicsiben az érsekúj­vári orvosok is, akik még a tavasszal megalakították a Szlovák-Magyar Baráti, Kulturális Kört, amely azóta is sikeresen működik. A Csemadok és a Matica slovenská az Érsekújvári járásban (ott, ahol ez legke­vésbé volt várható) megtette egymás irá­nyába az első lépést. A munkahelyeken, üzletekben, sportpályákon eddig is jól megértettük egymást. Most megegyez­tünk abban, hogy az évtizedeken át tabu­ként kezelt témákat megpróbáljuk közö­sen megvitatni. SZÁRAZ DÉNES Városokból községekbe Olaszországnak a legutóbbi nép­számláláskor 57 653 788 lakosa volt, tehát 2200-zal több, mint az előző évben. A legtöbben, több mint 36,5 millióan az ország északi és középső részén élnek. A népszám­lálás során kiderült, hogy ezekben az országrészekben a járási szék­helyekről 4,9 millió lakos települt át kisebb községekbe. Dél-Olaszor­szágban viszont a városok lakossá­gának száma egy százalékkal növe­kedett. (ITA) ÜRES KATEDRAK ERDÉLYBEN Vajon mi vezetett el a jelen­legi súlyos pedagógushiány­hoz Erdélyben? Erre a kérdés­re keresi a választ, és sorolja az előidéző okokat Tánczos Vilmos, az Európai Idő című sepsiszentgyörgyi független hetilapban. A diktatúra elnyomó kisebbség­politikája céltudatosan sorvasztotta a romániai magyar értelmiséget - ol­vashatjuk a cikkben -, hiszen egy értelmiségét vesztett nép hajlamo­sabb a nyelvi-nemzeti beolvadásra. Ezért egyre kevesebb magyar hall­gatót vettek fel egyetemre. A friss diplomások pedig a legtávolabbi ro­mán vidékeken kaptak csak állást. Utánpótlás hiányában a legtöbb te­rületen egyre aggasztóbb hiányok mutatkoznak. A kialakult helyzetet a Hargita megyei magyar nyelv- és irodalom szakos tanárok számának jövendőbeli alakulásával jellemzi a szerző. I gazán szerencsések voltunk - vagy két tucatnyian újságírók -, akik részt vettünk tegnap a nagy-britanniai British Aerospace vállalat egyik gépének bemutató repülésén. Ha ugyanis történe­tesen a vasárnapi hózivatar ismétlődőit volna meg hétfőn is, biztosan nem láthat­tuk volna oly gyönyörű tisztán a frissen behavazott fél Szlovákiát. Lehet, hogy fel sem szánhattunk volna. De a felszállás sikerült a két turbólég­csavaros motorral repülő 68 ülőhelyes gépnek, amelyet most a Slovair légiforgal­mi vállalatnak kínálnak eladásra. A pozso­nyi légiforgalmi társaság ugyanis több új regionális járatot szeretne indítani össze­kötve Szlovákia fővárosát és Európa nagy­városait (nemcsak a fővárosokat). Az el­hangzott információk szerint már a jövő év első negyedében megindulhatna a forga­lom Zürich és Milánó felé, s utána harma­dikként a Pozsony-Krakkó vonalat indíta­nák éppen az említett ATP típusú gépet Rá keriil-e a Slovair emblémája? Típust vált a Slovair? forgalomba állítva, ha sikerül megegye­zésre jutniuk a Britisch Aerospace vállalat­tal. A szlovák szakemberek véleménye szerint a gép alkalmas lenne a Pozsony -Kassa vonalon való közlekedésre is. Erről mi is meggyőződhettünk, hiszen a felszállás után a tájat csodálva alig vettük észre, hogy máris Besztercebánya fölött vagyunk, s itt fordult vissza velünk a gép Pozsony felé a szakértők kommen­tálása szerint messze meg sem közelítve teljesítményének felső határát. Ez utóbbi­nak jellemzésére Graham Withmarsh, a vállalat kereskedelmi menedzsere el­mondta, hogy repült már a gép az Atlanti­óceánon át megállás nélkül Kanadából az angliai Manchesterbe és még így is ma­radt annyi üzemanyaga, hogy akár Berlin­ben is leszállhatott volna. Hogy mit jelentene ez az új kereske­delmi kapcsolat a hazai légiforgalmi válla­latnak, amely eddig kizárólag csak szovjet repülőgépeket vásárolt? Először nagy, később pedig kisebb befektetést. A szov­Kénbányából múzeum Még száz évvel ezelőtt is ötszáz kénbánya volt Szicília szigetén, most azonban az eddig még műkö­dő utolsó hatot is bezárták. Ezzel betetőzött az a válság, ebben az ágazatban, amelynek jelei a hatva­nas években kezdtek megmutat­kozni. Nagyon sok szicíliai a kénbányák földalatti tárnáiban töltötte szinte az egész életét, s sok ott vesztette életét. Még negyven évvel ezelőtt is mintegy 8000 fiatal, 8-13 évesgye­Minik Gerhard Lehner mérnök már biztosította helyét 1991-re a Gui­ness-féle Rekordok könyvében. Sikerült ugyanis elkészítenie a világ legkisebb telefonját. A ké­szülék 3 centiméter magas és ugyanilyen széles. Több mint ezer alkatrészt használt föl hoz­zá, és 350 munkaórát fordított rá. A minitelefon után újabb apró­ságok megalkotására kapott kedvet; két éven belül el akarja készíteni a legendás hírű African Queen nevű gőzhajó működő minimodelljét az azonos című nagy sikerű amerikai film alapján és egy 1910-es gőzhajtású trak­tor miniatűr mását. (ČSTK) rek, dolgozott ezekben a bányák­ban, s közben a hátukon 78 kilo­grammos terheket cipeltek. Nem csoda, ha sokan közülük néhány havi munka után belehaltak a túlsá­gosan nagy megterhelésbe. Minderről ezentúl már csak a szénbányában létesített múzeu­mok leletei szólnak majd az utókor­nak. Az egyik ilyen például az Agri­gentótól 35 kilométernyire fekvő Cozzodisi település bányamúzeu­mában. (Corriere della Sera) A betű megmarad... Érdekes az osztrák hirdetési piac helyzete: a nyomtatott sajtóban hir­detni tűnik a leghatásosabbnak! Legalábbis a hirdető cégek így vélik, s azért adják a reklámra szánt pén­zük majd' 53 százalékát a lapoknak, hetilapoknak, magazinoknak. Külö­nösen visszaesett a plakátokra szánt hirdetési keretek összege. Ke­vesebb pénzt kapott a rádió és a te­levízió is. Úgy látszik, a hirdetési szakmában is tudják: a szó elszáll... - Pár éven belül az erdélyi ma­gyarság oda juthat, hogy a szülők kiveszik a valaha nagy nevű, jó hírű, de mára céltudatosan lezüllesztett magyar iskolákból a gyerekeiket, és a fiatal, erős pedagógusgárdával rendelkező román iskolákba íratják őket. A megyében, ahol 320-330 ezer magyar él, 1990 februárjában 232 magyar szakos tanári állást kellett volna betölteni. Jelenleg ugyancsak 36 helyen nincs képzett tanár, de a tanárok közel kétharmad része tíz éven belül nyugdíjba megy. Tánczos Vilmos emlékeztet arra, hogy az 50-es évek végén, a 60-as évek elején még két évfolyam vég­zett a Kolozsvári Egyetem magyar tanszékén, összesen 60 hallgatóval. A szám évről évre csökkent, és a 80-as évek végén mindössze hét diákot vettek fel évente, akiket a diplo­ma megszerzése után román vidékre helyeztek. így következhetett be az a szomorú állapot, hogy az erdélyi magyar iskolákból csaknem teljesen hiányzik a fiatal pedagógusnemze­dék. Javulás csak akkor várható, ha már az idei tanévtől nagy létszámú évfolyamok indulnak a magyar pe­dagógusképző tagozatokon. Kölcsönös korlátozás A román kormány december elsejé­vel korlátozta a lengyel állampolgárok beutazását Romániába. Ezzel válaszolt a lengyel kormány által hozott hasonló döntésre. Ezentúl a lengyeleknek a román ha­tárátkelőhelyeken igazolniuk kell, hogy rendelkeznek személyenként napi húsz dollárnak - gyermekek napi tiz dollárnak - megfelelő lejjel vagy valu­tával. Engedélyezik viszont a belépést hi­vatalos meghívóval rendelkezőknek, vagy az előre kifizetett, szervezett ki­rándulások esetén. Az átutazáshoz a fogadó országba szóló vízum és a menettérti vasúti jegy felmutatása szükséges. Az átutazók nem tartóz­kodhatnak 48 óránál tovább Románia területén. (Rompres) Sütő András videón Érdekes és tanulságos előadás­nak lehettünk tanúi szombat este Komáromban, a Jókai Színház kör­termében. Sütő András szlovákiai útját megörökítő felvételekből .Tarics Péter rendezett bemutatót. Video­felvételről láthattuk Sütő Andrást és barátait azokon a helyszíneken is, ahol egyébként a látogatás a nyilvá­nosság jelenléte nélkül zajlott. így például azt a baráti eszmecserét, melyet a Komáromi Jókai Színház dolgozóival folytattak. A felvételek mellett részletek hangzottak el Sütő András és Csóori Sándor műveiből is. GÓG LÁSZLÓ (Lőrincz János felvétele) jet gépek vételára ugyanis alacsonyabb, de üzemeltetési költségeik magasabbak, mint az említett angol, de bármely más Nyugaton gyártott repülőgépnek, ame­lyeknél ez éppen fordítva van. Az ATP például egyharmaddal kevesebb üzem­anyagot fogyaszt, mint típusrokona, az AN 24-es szovjet gép, 16-tal több benne a férőhely és 20 százalékkal nagyobb a repülési távolsága. S mit tehet hozzá mindehhez az új­ságíró miután kipróbálhatta a gépet? Csak azt kívánhatja, hogy vásároljunk ilyen gépet, a kassa-pozsonyi vonalra, s legyen elérhető ára a repülőjegynek, s akkor szívesen ül bele újra a gépbe, amely sem a fel, sem a leszállásnál, de még a levegőben végzett manővereknél sem rázta össze a gyomrát. (szén) Földrengés Kirgíziában A Mercalli skála szerinti 6,5 fok erős­ségű földrengés volt vasárnap hajnal­ban Kirgíziában, Os vidékén néhány faluban. A Szovjet Sajtóiroda tájékoz­tatása szerint, bár emberéletet nem követelt, a természeti csapás követ­keztében több mint háromezren váltak hajléktalanná, mivel közel ezer lakóház összedőlt. A katasztrófa sújtotta terü­letre megkezdték a sátrak, takarók és élelmiszerek szállítását. (TASZSZ) Ostobaság és bölcsesség Nemrég azt kérdezte egyik ol­vasónk, miért nem közlünk olyan leveleket, melyeknek feladóik ar­ra ^panaszkodnak, hogy szóvá tették nekik, amiért magyarul be­szélnek, esetleg sértegették őket anyanyelvük használatáért. Természetesen akadnak ilyen panaszok. Hogy miért nem fog­lalkozunk mindezzel rendszere­sen lapunk hasábjain? A válasz egyszerű. Kinek használna, ha ilyen bosszantó, sőt, felháborító észrevételeket közölnénk? Meg­győződésünk, hogy csak szélső­ségesen nacionalista egyének, műveletlen vagy félművelt, mi több, rosszindulatú emberek sértegetik polgártársaikat azért, mert anyanyelvükön beszélnek egymással. Igazat adunk tehát Sz.-né ga­lántai olvasónknak, aki ugyan le­velében szintén részletesen be­számol arról, hogyan sértették meg kolléganőjével együtt a Kör­möcbánya-Pozsony útvonalon közlekedő autóbuszon, amikor üdülésről hazafelé tartottak. Ol­vasónk mégis fontosnak véli el­mondani, hogy az üdülésen min­denkivel jól kijöttek, s kelleme­sen érezték magukat. A csodála­tos szépségű táj is nagy élményt jelentett számukra. Sajnálja, hogy akadnak, akik bántják egy­mást. Mint ahogy őróla sem sejt­hette a sértegető nőszemély, hogy beteg, elveszítette férjét és három fiát. Teljes mértékben egyet kell érteni olvasónkkal ab­ban is: a mindennapi gondok épp eléggé lefoglalják az embe­reket; semmi szükség tehát arra, hogy borsot törjenek egymás or­ra alá. ,,Sorba állunk olajért, ke­nyérért, olcsóbb húsért, sóért" - sorolja a mindannyiunk által jól ismert mindennapi gondokat. Egyszerű, de annál meggyőzőb­bek ezek a szavai: ,,Nem kell ide semmi más, mint békén hagyni egymást". (fü) Kiadja az Apollopress Kiadóvállalat. Főszerkesztő: Szilvássy József. Főszerkesztő-helyettesek: Slezákné Kovács Edit és Miklósi Péter. Főmunkatársak: Dusza István és Tóth Mihály. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovičova 25., 8. emelet. Telefon: központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 és 210/4456, főszerkesztő-helyettesek: 210/4460 és 210/4453, szerkesztőségi titkárság: 550-18, vasárnapi kiadás: 210/4454, sportrovat: 210/4433, 210/4434 és 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és /4426. Távíró: 923 08. Telefax: 505-29. Adminisztráció: 819 02 Bratislava, Martanovičova 25., telefon: 586-07. Fényszedéssel készül a Danubiaprint, n. v., 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanovičova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanovičova 25., 17. emelet, telefon: 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 34,20 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 26,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlače, 813 81 Bratislava, Nám. slobody 6. A beküldött kéziratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Index: 48097

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom