Új Szó, 1990. december (43. évfolyam, 282-303. szám)

1990-12-20 / 298. szám, csütörtök

, EK-haJározat: , , , KEZDŐDHETNEK A TARGYALASOK A TÁRSULT TAGSAGROL 2,75 milliárd ECU Ázsiának és Latin-Amerikának (ČSTK) - Brüsszelben tegnap er­tekezletet tartottak az Európai Kö­zösségek tizenkét, valamint az Eu­rópai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) hat tagországának - Finnor­szág, Izland, Norvégia, Svájc, Svéd­ország és Ausztria - külügyminisz­terei. A fő téma az európai gazdasá­gi térség létrehozása volt. Igaz ugyan, hogy mindkét gazdasági csoportosulás külügyminisztereinek előkészítő konzultációi csaknem egy éven át tartottak, a közös eljárást illetően továbbra is sok a tisztázatlan kérdés. Az EK például ragaszkodik ahhoz, hogy az EFTA tagállamai vessék alá magukat a tizenkettek szabályainak. Az EFTA viszont több kivételt akar. Diplomaták azzal szá­molnak, hogy a közös gazdasági térség mégiscsak létrejön az erede­tileg tervezett formában, két EFTA­állam, Ausztria és Svédország már kérte felvételét az EK-ba, s hasonló eljárásra lehet számítani a másik négy ország részéről is. Az Európai Közösségek Bizottsá­ga megkezdheti a hivatalos tárgya­De Klerk nem enged a nyomásnak (ČSTK) - Frederik de Klerk dél­afrikai államfő kedd esti tévébeszé­dében bírálta az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) konzultatív kon­ferenciájának eredményeit, mond­ván, hogy azok egyenlőek a konf­rontációhoz való visszatéréssel, ami lehetetlenné teszi a helyzet békés rendezését. Az ANC ugyanis hétvé­gi tanácskozásán ultimátumot adott az államfőnek: április 30-ig véget kell vetni Johannesburg elővárosai­ban az erőszaknak, szabadon kell bocsátani az összes politikai foglyot, amnesztiában kell részesíteni a poli­tikai menekülteket. Ellenkező eset­ben az ANC folytatja a fegyveres harcot. Az államfő a beszédében leszögezte, nem enged semmiféle nyomásnak, s nem engedi meg azt sem, hogy Dél-Afrikában az anar­chia legyen úrrá. Bejelentette, hogy Johannesburg külvárosaiba - az ANC és az Inkatha közötti véres összecsapások helyszínére - meg­erősített rendőri alakulatokat küld, s garantálja az erőszakos cselekmé­nyek befejezését. UNICEF-jelentés (ČSTK) - New Yorkban tegnap közzétették az ENSZ gyermekalap­jának (UNICEF) évi jelentését. Eszerint az elmúlt tíz évben a védő­oltásoknak köszönhetően az alap­nak 12 millió gyermekéletet sikerült megmentenie. A fejlődő világban 15-20 százalékról már a 80 száza­lékra sikerült emelni a beoltott gyer­mekek számát. Mindezek ellenére földünkön hetente kb. negyedmillió gyerek hal meg. A gyermekek problémáival foglal­kozó világcsúcson többek között azt a célt tűzték ki, hogy kétezerig egy­harmadával kell csökkenteni a gyer­mekhalandóságot. Ehhez évente kb. 20 milliárd dollárra lesz szükség. Ez jelentős összeg, de az UNICEF em­lékeztet rá: a világ tíz nap alatt ennyit költ fegyverkezésre. lásokat Csehszlovákiával, Magyar­országgal és Lengyelországgal a társult tagságról szóló megállapo­dásról. Erről kedden döntött a kö­zösség miniszteri bizottsága. Érte­sülések szerint a tárgyalások első fordulójára még ezen a héten sor kerülhet. A társulási megállapodá­sok (vagy másként: európai megál­lapodások) az EK Bizottsága szerint szabályozhatják a tizenkettek és a három kelet-európai ország közötti kereskedelmi cserét, oly módon, hogy távlatilag kialakulhat egy sza­badkereskedelmi zóna a felek kö­zött. A gazdasági és a kereskedelmi együttműködés a jelenlegi helyzettel szemben az új szerződésekben új eszközökkel és formákkal gazda­godik. Az európai megállapodásokban olyan új elemek is lesznek, mint a kulturális együttműködés, a mű­szaki és pénzügyi segítség, valamint közös tervek kidolgozása elsősor­ban az infrastruktúrában. Nem két­séges, a megállapodások jelentős mértékben elősegítik az EK és a kö­zép-kelet-európai országok közele­dését. A tizenkettek szerint azonban a három ország társulása még nem jelenti automatikusan beolvadásukat az EK-ba. Ugyanis minden egyes társulási szerződésnek tükröznie kell a illető kelet-európai ország specifikus szükségleteit. Az EK-külügyminiszterek tegnap úgy határoztak, hogy 2,75 milliárd ECU (3,85 milliárd dollár) segítség­ben részesítik az ázsiai és latin­amerikai fejlődő államokat. Diplomá­ciai forrásokból származó értesülé­sek szerint ezt az összeget 5 év alatt folyósítják nekik. A pénznek hozzá­vetőleg a 10 százalékát fordítják majd a trópusi őserdők megmenté­sére és a környezet védelmére. Nézeteltérések voltak azon javas­lat körül, hogy a Közösség folyósít­son 4,4 milliárd ECU-t a 14 földközi­tengeri országnak. Görögország tar­tózkodott a szavazástól, mert attól fél, hogy ebből az összegből túl nagy részt kap a szomszédos Török­ország. Athén a Közösségeken be­lül rendszeresen próbálja akadá­lyozni a segélyek megadását Anka­rának, hiszen a két ország között még mindig, viták vannak a ciprusi kérdésben. A NÉPI KÜLDÖTTEK KONGRESSZUSA Jelcin ismét keményen bírálta a szovjet vezetést (ČSTK) - A népi küldöttek negye­dik kongresszusán tegnap félórás beszédet mondott Nyikolaj Rizs­kov, a szovjet minisztertanács elnö­ke. A várakozásokkal ellentétben nem jelentette be lemondását, pedig Moszkvában már kedden olyan hí­rek keringtek, hogy a kormányfő már elbúcsúzott munkatársától. Ó maga pedig már korábban több ízben azt mondta, hogy posztjáról automatiku­san távozik, ha Gorbacsov elkép­zelései szerint valósul meg a hatalmi szervek átalakítása, vagyis a mi­nisztertanácsot a miniszterek kabi­netje váltja fel. Tegnapi meglehetősen demagóg felszólalásában Rizskov bírálóan szólt a vezető szervek átalakításá­ról. Kijelentette: az átalakítást nem sikerült megvalósítani az eredetileg elképzelt idő alatt. Hozzáfűzte, ha ebben Segített volna a kormány le­mondása, akkor már tavaly május­ban távozott volna tisztségéből. Rizskov szerint az átalakítással szemben működő erők általában de­mokratikus színben próbálják feltün­tetni magukat, de messzebbmenő céljaik vannak, mint a kormány távo­zása - a szovjet állam és a szocia­lista rendszer felszámolását akarják. Tegnap szólalt fel Borisz Jelcin, az oroszországi parlament elnöke. Keményen bírálta az ország vezeté­sét, élén Mihail Gorbacsov elnökkel. Kijelentette, az Oroszországi Föde­ráció sosem fogja magát alárendelni a Kreml új diktátumának. Szavai szerint csak valamennyi szövetségi köztársaság szuverenitásának elis­merésével lehet áthidalni a mostani válságot. A központnak nem szabad gátolnia a köztársaságok kezdemé­nyezéseit, és nem szabad beavat­koznia belügyeikbe. Jelcin felszólí­tott a jogkörök és a tulajdon mielőbbi felosztására a központ és a köztár­saságok között. Jelcin bírálta Gor­bacsovot, hogy korlátlan jogkörre tö­rekszik, ilyennel még Sztálin és Brezsnyev sem rendelkezett. Sze­rinte nyilvánvaló, olyan próbálkozá­sok történnek, hogy a hatalmi harc­ba bevonják a hadsereget és a KGB-t is, ugyanakkor újjáéled az SZKP apparátusa. Mihail Gorbacsov a tanácskozás szünetében kedden újságíróknak el­mondta, ragaszkodik ahhoz, hogy népszavazást tartsanak az ország államformájáról. Az elnök szerint a Szuverén Államok Szövetségének koncepciója még lehetőséget ad a soknemzetiségű állam megőrzé­sére. Szerinte ugyancsak népszava­zást kellene tartani, mégpedig még a télen a föld magántulajdonáról. Ez ügyben az államfő éles konfliktusba kerülhet az Oroszországi Föderáció­val. A három balti köztársaság a kongresszuson tegnap hivatalo­san közzétette Litvánia, Lettország és Észtország parlamentjeinek nyi­latkozatát, melyek szerint nem írják alá a szövetségi szerződést, de még előkészítésében sem vesznek részt. A szövetségi köztársaságok és a moszkvai központ éleződő ellenté­teivel kapcsolatos az Interfax füg­getlen hírügynökség tegnapi közlé­se, hogy 53 szovjet személyiség felszólította Gorbacsov elnököt, ren­deljen el rendkívüli állapotot és ve­zessen be elnöki rezsimet a konflik­tusoktól legjobban sújtott térségek­ben, arra az esetre, ha az alkotmá­nyos eszközök nem lennének haté­konyak. Állítólag a felhívás aláírói között van Mihail Mojszejev tábor­nok, a szovjet fegyveres erők vezér­kari főnöke, Valentyin Varennyi­kov, a védelmi miniszter helyettese, és Alekszij, Moszkva és Oroszor­szág pátriárkája. RÓMAI REMÉNYEK ÉS EREDMÉNYEK Minden épkézláb rendőrt és biztonsági embert mozgósítani kell ott, ahol 12 ország legfelsőbb ve­zetői találkoznak. Nem volt más­képp a hétvégi római közöspiaci csúcs esetében sem. A történelmi városrészt valósággal megszállták a rend egyenruhás őrei, s az ered­mény: szembeötlően visszaesett a bűnözés és a lakók két napig nem szívtak benzingőzt. De nemcsak a carabinierik biz­tosította légkör miatt tanácskoz­hattak zavartalanul a „tizenket­tek". Ezúttal már hiányzott Marga­ret Thatcher, aki különvéleményé­vel a múltban mindig megakadá­lyozta az áhított harmóniát. Utód­jával, John Majorrel már most, az ismerkedő összejövetelen jobban kijöttek férfi kollégái. Az újdonsült brit kormányfő ugyan rögvest nem mondott mindenre igent, de kate­gorikus nemet sem. Új vonása volt az ülésnek az is, hogy Helmut Kohl először volt jelen az újraegyesült Németország képviselőjeként, s ennek kapcsán Thatchernek bi­zonyára lett volna néhány epés megjegyzése. Rend a lelke mindennek - ez lehetett nemcsak a rendfenntartók, hanem az állam- és kormányfők krédója is. Mert nemcsak azt sze­retnék, ha a közösség országai­ban mennének rendben a dolgok, hanem lehetőleg a mi térségünk­ben is, egészen az Uraiig. Ezért tették meg a tanácskozás fő témá­jává Kelet-Európa segélyezését, s szorult a második helyre a nem kevésbé sürgető téma - a roha­mos léptekkel haladó nyugat-eu­rópai integráció kérdése. Térségünk országai remények­kel tekintettek Rómára, s nem is csalatkoztak. Világos politikai üze­net érkezett innen: európai érdek a formálódó kelet-európai demok­ráciák és piacgazdaságok támo­gatása. Nem csoda, hogy a Szov­jetunióról esett a legtöbb szó, s Gorbacsov országának ítélték meg a legnagyobb méretű támo­gatást. Gyorssegély formájában még az idén 750 millió ECU (ez mintegy 1 milliárd dollárnak felel meg) értékű élelmiszer-küldemé­nyeket kap a bajba jutott ország, majd jövőre két részletben hasonló összeget kedvezményes hitelek alakjában, s ezt az infrastruktúra fejlesztésére nyújtott műszaki se­gítség egészíti ki. Gorbacsov poli­tikájának tehát a Közös Piac ber­keiben változatlanul nagy az árfo­lyama, s a tanácskozáson is el­hangzott: a Nyugat számára az ő irányvonala az egyetlen megfe­lelő alternatíva. A szovjetek várhatóan a kon­vertibilitásra történő átállás nehéz­ségeinek áthidalására használják majd a hitelek nagy részét. Ezt a csúcs résztvevői szintén hang­súlyozták és leszögezte az a 70 oldalas tanulmány is, amelyet a szovjet gazdaság helyzetéről ké­szítettek a brüsszeli szakemberek. A néhai keleti tömb többi orszá­gát nem rakták egy zsákba a Szovjetunióval, s rámutattak: míg Moszkva számára előnyös az olajáremelkedés, addig a kárval­lottak, a többi térségbeli ország - köztük Csehszlovákia - fizetési mérlegét 4-5 milliárd ECU-val ter­helik meg a pluszkiadások. A Kö­zös Piac ha akarná, se tudna olyan nagyvonalú lenni, hogy ezt az összeget egyedül állja. A jóindulat azonban feltétlenül megvan, amit az is tükröz, TTogy felét a fejlett nyugati országokat tömörítő „hu­szonnégyekkel" együtt meghitele­zi, a fennmaradó hányadot pedig közbenjárására várhatóan a Valu­ta Alap és a Világbank folyósítja. A zárónyilatkozat nem szól a tá­mogatás mértékéről, a részletek kidolgozását a héten tanácskozó pénzügyminiszterekre bízzák. Csehszlovákia jó esélyekkel néz­het a hitelek elébe, hiszen várha­tóan első lesz a sorban, ugyanis Magyarország - Lengyelország­hoz hasonlóan - már kapott hitelt a „huszonnégyektől", Prága még nem. A mi szempontunkból minden­képpen igaz a házigazda Andreot­tinak az az összegzése, hogy a csúcson az előzetesen elvárha­tót felülmúlták az eredmények. Amellett, hogy már jövőre pénz áll a házhoz, az is elhangzott: a Kö­zös Piac számol a taglétszám táv­lati bővülésével. Itt a közeljövőben ugyan elsősorban Ausztria és Svédország jöhet számításba, de biztató, hogy szóba került Cseh­szlovákia, Magyarország és Len­gyelország tagságának kérdése. Ez azonban a jövő zenéje, s brüsszeli számítások szerint az ezredforduló táján van erre esély. Addig is meg kell tennünk egy közbeeső lépcsőfokot: először tár­sult tagként kell csatlakoznunk és erről római tájékoztatás szerint még az idén tárgyalások kezdőd­nek. Aligha adhatnánk most szá­mot ilyen hírekről abban az eset­ben, ha idehaza másként sült vol­na el a kompetenciavita... (plk) ALBÁNIA Az ellenzék politikai offenzívába kezdett (ČSTK) - Albániában tegnap megkezdődött a bírósági eljárás az ellen a 177 személy ellen, akiket a múlt heti tüntetések során vettek őrizetbe. A Tanjug hírügynökség az albán rádióra hivatkozva közölte, 62 személyt Dracsban, 55-öt Elbasan­ban, 60-at pedig Szkadarban állítot­tak a vádlottak padjára. A tiranai rádió szerint a vádlottak beismerték felelősségüket és sajnálatosnak ne­vezték saját cselekedeteiket. Hírügynökségi források szerint az MAGYARORSZÁG Meglepetések pedig nincsenek ÚJ szú 1990. XII. 19. Bizonyos értelemben - amint VARGA PÉTER ÁDÁM Magyarországon kiment a divatból az ese­ménytelenre áramvonalasított, közönyt, ünnepi mélaságot és önelégültséget jelző pártrendezvé­nyek sora. A hét végén a kormány két legerősebb pártja, á Magyar Demokrata Fórum és a Függet­len Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt tartott kongresszus súlyú tanácskozást. A heves viták­kal, szókimondó számonkérésekkel megtűzdelt összejöveteleken azonban az történt, amit a ma­gyar közéletben már kezdünk megszokni: meg­estek a nagy kompromisszumok, a kiegyezgeté­sek után pedig alig-alig változott a vezetés összetétele. Nem mond teljesen igazat az, aki azt mondja: pontosan ilyen eredményre számított. Hiszen mindkét pártban felélénkültek a belső viták. Az MDF-ben az országos gyűlést megelőző napok­ban megalakult a Népi-Nemzeti Kör, zászlajára írva a nemzeti értékek és a radikálisabb eszmék képviseletét. A szervezők, a meghatározó jelen­tőségű politikusok és ideológusok valami olyasfé­lét vártak ettől, hogy hangsúlyozottabbá váljanak a hagyományos nemzeti, emberi és szociális értékek - adott esetben a liberalizmus rovására is. Ezzel szemben a legfontosabb dokumentu­mokban és a meghatározó jelentőségű felszóla­lásokban kiegyenlített hangsúlyt kaptak a külön­böző irányzatok. Az országos gyűlés hangulata azonban vi­szonylag radikális volt. Főként a vidéki küldöttek kifogásolták a forradalom lefékeződését, a külön­féle választási kampányokban elhangzott ígére­tek mellőzését. Többen személyesen bírálták a kormányfőt, és néhány más politikust. Jópáran nem értettek egyet azzal, hogy a tanácskozás hetében derült ki, a miniszterelnök más pozíciót nézett ki az utóbbi időben sokat bírált belügymi­niszter, Horváth Balázs számára. A pártappará­tus irányítását akarja rábízni, ehhez azonban még az elnökségnek is hozzá kell járulnia. A lépés horderejét jelzi, hogy a nemrég még Veszprémben ügyvédeskedő politikus, a kor­mány „frontembere" volt a taxisblokád napjai­ban, így elmozdítását nem is annyira saját pártja, sokkal inkább az ellenzék áhította. A liberális ellenzék heves támadásaival ugyan nem tudta kikényszeríteni (talán nem is akarta igazán) a nagykoalíciót, ám mégis, aligha gondolhatunk másra, minthogy a belügyminiszter pozícióvál­toztatása gesztus lehet liberális irányban. Bár a kisgazdáknál is megmaradt az elnök, az ambiciózus vállalkozóról, dr. Zsíros Gézáról so­kan tudni vélik, előbb-utóbb nem éri be keveseb­bel, mint az agrártárca vezetésével. Ö az egyik mozgatója a kisgazdák radikális földprogramjá­nak. Vitathatatlan, egyértelmű reprivatizációt ígér és követel, a kormány ellentmondásos privati­zációs földtörvény-javaslatával szemben. A párt­ban felhangosodott a radikálisok szava. Ök első­sorban a régi tulajdonviszonyok visszaállítását kívánják, nem pedig azt, hogy homályos paragra­fusok alapján, az esélyegyenlőség zászlaja alatt el lehessen ütni jussuktól a régi tulajdonosokat. A Kisgazdapárt új főtitkára, Oláh Sándor „öt­venszázalékos sikerként" jellemezte a nagyvá­lasztmány vitáját, mivelhogy ez a fórum a problé­máknak mintegy a felét tudta megoldani. Ám az elnökséget kötelezték, hogy a tekintély- és hitel­rontó pénzügyeket tisztázzák! Kimondva-kimondatlanul, mindkét tanácsko­zás egyik legfontosabb tétje a kormánykoalíció léte volt. Most úgy tűnik: folytatódik a koalíciós kormányzás. A helyhatósági választásokon nem túl nagy sikerrel szereplő kormánypártok legma­gasabb fórumain a kritikus hang dacára sem vonták kétségbe a koalíció folytatását. HUSZONYAI ISTVÁN, Budapest albán tömegtájékoztató eszközök ugyanakkor a régi stílusban tájékoz­tatnak az eseményekről. A rádióban egész nap olyan táviratokat olvas­nak be, amelyek a támogatásról biz­tosítják az ország legfelsőbb vezető­jét, Ramiz Aliát. Jellemző az Al­bán Dolgozó Ifjúság Szövetségének konferenciáján született dokumen­tum, amely „sötét erőket" lát a leg­újabb zavargások mögött. A HINA horvát hírügynökség tudósítója azt írta, hogy Tiranában érezhető a poli­tikai bizonytalanság. Az utcákon rendőrök és felfegyverzett milicisták járőröznek, viszont egyáltalán nem lehet látni az utóbbi időben sokat emlegetett polgári személyekből verbuvált kommandókat. Az elmúlt napokban az egyik kommandó állí­tólag nem akarta teljesíteni a bel­ügyminiszter parancsát, s két gépe­sített lövészalakulat is elutasította a nép elleni beavatkozást. A falakon plakátok adják hírül új politikai pár­tok megalakulását. Megszületett például a Zöldek Pártja és a Pa­rasztpárt is. Az emberek csoportok­ba verődve taglalják a legújabb fejle­ményeket, s a tudósítók szerint ezekben a napokban nagyon keve­sen dolgoznak. Az elsőként megalakult ellenzéki párt, a Demokratikus Párt tegnap politikai offenzívát kezdett a rezsim ellen. A pártvezetőség jóváhagyta azt a nyilatkozatot, amely felszólítja a parlament elnökségét, hogy ha­lassza, el a februárra tervezett parla­menti választásokat. A párt megis­mételte a radikális diákok követelé­sét, hogy engedjék szabadon az összes politikai foglyot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom