Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-15 / 268. szám, csütörtök

Csütörtök, 1990. noverpber 15. * • Ára 1 korona • XLIII. évfolyam, 268. szám A nemzetiségi kérdésről nyilatkozik lapunknak Ivan Čarnogurský „Európában a jobbak közé tartozunk" Mai számunkban: Gyávaság nélkül Lám, most elérkezett a vállalkozás szabadsága, egyenlő­sége, testvérisége azoknak, akik a megdöntött kommunista rendszerben eleget loptak. (4. oldal) Kettéválaszthatatlanok? Huszadika táján kiderül: kettéválasztják-e a földgázvezeté­ket, avagy továbbra is egyetlen gazdája marad. (5. oldal) Honatyák Havelnál A törvények sem tökéletesek Az al apv ető szabadságj ogokró l s zóló alkotmánytör vény­j avasla tról a S zlo­vák Nemzeti Ta nács bizottságai a napok ba n tárgyaln ak. Ivan Ča rnogurský, az SZNT első aleln öke terjes zt i a ké pviselők elé a ter vezetet. Őt kért ük meg, ezzel k apcsolatban válas zoljon kérd éseinkre. • Hogyan ítéli meg hazánkban a nemzeti kisebbségek helyzetét, és miért tartja fontosnak jogaik rögzítését az alkotmánytör­vényben? - Személy szerint az a vélemé­nyem, hogy nálunk viszonylag de­mokratikus életfeltételei voltak Szlo­vákia lakosainak, akár szlovák nem­zetet, amely az állam alapját képezi, akár a kisebbségeket vesszük figye­lembe. Ennek ellenére - mivel jelen­leg az európai országok nagy része elfogad valamilyen, az emberi jogo­kat rögzítő Chartát, tehát nem akarja a jószándékra vagy a többségre, illetve az államhatalomra bízni a nemzetiségek sorsát, hanem tehé­nen feketén kívánja ezt rögzíteni - Csehszlovákia a többi európai ál­lammal összhangban viszonylag rö­vid idő alatt előkészítette az alapve­tő szabadságjogokról szóló törvény­tervezetet. • Említette, hogy a nemzetisé­gi kérdés nálunk viszonylag de­mokratikusan volt megoldva. A szóban forgó törvény jóváha­gyása, hoz-e a nemzetiségeknek valamilyen pluszt, valami újat? - Most hirtelen nem is tudnám megmondani, hogy Szlovákiában a nemzetiségek miben vannak hát­rányban. Itt élek már évtizedek óta, s úgy ítélem meg, hogy a nemzeti­ségek ügyével kapcsolatban sok te­kintetben jóval előbbre vagyunk, mint a környező országokban. Tud­juk, milyen helyzetben van a szlovák lakosság Lengyelországban, a Ma­gyarországon élők körülményeiről már nem is beszélve. A romániai ERŐSZAK ESETÉN BEAVATKOZNAK A belügyminisztérium nyilatkozata (ČSTK) - A novemberi forradalom első évfordulójával kapcso­latban a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma nyilatkozatot adott ki. Ebben támogatja az állampolgárok azon politikai aktivi­tását, amely az egy évvel ezelőtti események felelevenítésére irányul. Az olyan nagygyűléseket is támogatja, amelyek esetleg bírálnák a kormány politikáját. A belügyminisztérium a rende­zőknek azt javasolja: gondoskodjanak az összejövetelek nyu­godt lebonyolításáról, nehogy valakinek az épsége veszélybe kerüljön, vagy anyagi kár keletkezzen. Ilyen esetben a rendfenn­tartó egységek szavatolják a résztvevők védelmét. Ha a megem­lékezéseket erőszakra használják fel, a Közbiztonsági Testület tagjai kénytelenek lesznek az érvényes előírásokkal összhang­ban beavatkozni. . VARSÓ 1 Aláírtá k a lengyel-német (ČSTK) - Krzysztof Skubi­szewski lengyel és Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter tegnap Varsóban ünnepélyesen alá­írta a lengyel-német határszerző­dést, amely nemzetközi garanciákat nyújt az Odera-Neisse határvonal tiszteletben tartására. A szerződés szövege szerint mindkét fél meg­erősíti, a jelenlegi határok sérthetet­lenek, a jövőben is azok lesznek, s kötelezik magukat arra, hogy felté­tel nélkül tiszteletben tartják egymás területi szuverenitását és integri­tását. Genscher tegnap érkezett Varsó­ba, s több vezető politikussal is tár­gyalt, így például Jaruzelski állam­fővel, Mazowiecki miniszterelnökkel és Lech Walesával, a Szolidaritás elnökével is. Tekintettel a november 25-én esedékes lengyel elnökválasztásra, a varsói napilapokban találgatások jelentek meg arról, hogy Kohl az elnöki posztra pályázó Mazowiecki kormányfő kezére akart játszani a szerződés mostani aláírásával, hi­szen a legnagyobb rivális, Lech Wa­lesa hívei eddig túlzottnak tartották a lengyel kormány óvatosságát a Németországhoz fűződő vi­szonyban. Emberi jogi világkonferencia Csehszlovákiában? (ČSTK) - Jirí Dienstbier, a szövetségi kormány alelnöke, külügyminiszter tegnap Prágában fogadta Jan Martensont, az ENSZ emberi jogok kérdésé­ben illetékes főtitkárhelyettesét. A tanácskozáson főként az emberi jogokról volt szó, elsősorban arról, hogy államunk jelenlegi vezetői hogyan harcoltak ezekért a jogokért a múlt évi novemberi forradalom előtt. Véleményt cseréltek az ENSZ szerepéről is. Mindkét politikus támogatta azt a lehetőséget, hogy Prágában ENSZ­központ létesüljön, amely az emberi jogok tiszteletben tartását ellenőrizné Kelet-Európában. Támogatták azt a gondolatot is, hogy 1993-ban Csehszlo­vákiában rendezzék meg az emberi jogi világkonferenciát. Mint ismeretes, a legutóbbi ilyen csúcstalálkozó 25 évvel ezelőtt Teheránban volt. magyarok sorsa szinte megrázta Európát, ami pedig a Szovjetunió­ban történik a nemzetiségekkel, az már teljességgel tragédia. Ha mind­ezt látjuk magunk körül, nemcsak mi tartjuk magunkról, hanem a nemze­tiségek is elismerik és valamennyi objektíven gondolkodó embernek el kell ismernie, hogy mi relatíve béke­szerető nemzet vagyunk. Ügy ítélem meg, Európában a jobbak közé tar­tozunk. • Az alkotmánytörvény-javas­latban ez áll: a nemzetiségeknek joguk van a hivatalos érintkezés­ben a nyelvüket használni. A nemrég elfogadott nyelvtör­vényben viszont bizonyos meg­kötések vannak. Nincs ebben el­lentmondás? - A nyelvtörvényben nincsenek semmilyen korlátozások. Pontosan összhangban van ezzel a törvény­tervezettel. Azt tartalmazza, hogy a nemzetiségeknek joguk van nyel­vük használatára. Az alkotmánytör­vénytervezet a nemzetközi meg­egyezések alapján készült, s ezek­ben szintén az szerepel, hogy a nemzetiségek a törvények által meghatározott feltételek alapján használhatják nyelvüket. Mi tulaj­donképpen ezeket a feltételeket már előre elfogadtuk. S hogy ez nem okoz majd ismét bizonyos feszültsé­(Folytatás a 2. oldalon) (ČSTK) - A Szövetségi Gyűlés képviselői tegnap immár másodíz­ben villásreggeliztek Václav Havel köztársasági elnökkel. A több mint egyórás megbeszélésen a honatyák egyebek között felvetették az eléjük kerülő egyes törvényjavaslatok tö­kéletlenségének kérdését. Az állam­fővel egyetértettek abban, hogy a szövetségi parlamentnek egyéves •*rv,Anvhozási programot kell kidol­goznia, amely oly módon határozná meg az egyes jogszabályok elsődle­ges voltát, fontosságát, hogy ezzel szilárd pilléreken nyugvó híd jönne létre a jogállam politikai feltételeire való áttéréshez. A találkozón Sándor Eleonóra, a Független Magyar Kezdeménye­zés parlamenti képviselője is részt vett. A vízmű ügyét a két érintett országnak kell megoldania (ČSTK) - Vladimír Mečiar, a Szlovák Köztársaság miniszterel­nöke tegnap fogadta Laurens Jan Brinkhorstot, az Európai Közössé­gek fogyasztóérdek-védelmi, kör­nyezetvédelmi és nukleáris bizton­sági osztályának vezetőjét. Sztrájkkészültségben a bányászok (ČSTK) - Robbanásig feszült a helyzet az Ostrava-karvinái Szén­medencében, mivel a központi szer­vek halogatják az ígért döntések meghozatalát. Egyebek között ez áll abban a nyilatkozatban, amelyet az Illetékes szakszervezeti szerv jutta­tott el a Csehszlovák Sajtóirodához. Tegnapi rendkívüli tanácskozásán sztrájkkészültséget hirdetett és kö­veteli, hogy Marián Čalfa szövetsé­gi miniszterelnök és Vladimír Dlou­hý teljesítse ígéreteit. Dienstbier találkozója Bothával Felújították a konzuláris kapcsolatokat (ČSTK) - Jirí Dienstbier szövet­ségi miniszterelnök-helyettes, kül­ügyminiszter tegnap megbeszélést folytatott Roelof Bothával, a Dél­afrikai Köztársaság csehszlovákiai magánlátogatáson tartózkodó kül­ügyminiszterével. Roelof Botha közvetlenül a ta­nácskozás után a Csehszlovák Saj­tóiroda munkatársának adott interjú­jában közölte, hogy a prágai diplo­mácia vezetőjével megállapodott az 1963-ban megszakadt csehszlovák­-dél-afrikai konzuláris kapcsolatok azonnali hatállyal történő felújításá­ról. „Ezt a lépést örömmel fogad­tam, mivel a konzuláris viszony fel­újítása mindkét fél javát szolgálja. Számomra jelenleg kevésbé fontos MÉG MINDIG NINCS BELÜGYMINISZTER KDM: nem mi vagyunk a felelősek (ČSTK) - A Kereszténydemokra­ta Mozgalom Elnöksége tegnap fel­kérte a Csehszlovák Sajtóirodát, hogy tegye közzé az alábbi nyilatko­zatot: „A Kereszténydemokrata Mozga­lom Elnöksége még november 6-án javaslatokat tett - szám szerint hár­mat - a Szlovák Köztársaság bel­ügyminiszteri tisztségének betölté­sére. Mindhárom jelölt jelenleg az államapparátusban dolgozik. Javas­latainkat előterjesztettük annak a bi­zottságnak, amelyet a koalíciós partnerek hoztak létre. Tehát nem a KDM-et terheli a felelősség amiatt, hogy még nem került sor az új belügyminiszter kinevezésére." a diplomáciai kapcsolatok teljes körű felvétele, mivel a konzuláris viszony keretei között minden megoldható, ami a kereskedelmi és műszaki együttműködés terén szükséges" - mondotta. Végezetül hangsúlyozta, hogy hazájának el kell vetnie a faji megkülönböztetés utolsó maradvá­nyait, és fel kell számolnia a színes bőrű lakosság elkülönítésén alapuló gazdasági differenciát. A zárt ajtók mögött lezajlott talál­kozó után a vendég újságíróknak nyilatkozott. A Szlovák Rádió mun­katársának azon kérdésére, hogy vajon a tanácskozáson szóba ke­tült-e a bősi vízerőmű, Brinkhorst úr azt válaszolta, hogy igen. Hozzáfűz­te, hogy a csehszlovák és a magyar fél között kialakult problémákat a két érintett országnak kell megoldania, azonban - mint mondta - az Európai Közösségek, ha erre felkérik, kész tanácsokat adni. Az Európai Közösségek osztály­vezetője szlovákiai látogatásának befejezéseként megtekintette a bősi vízerőmű építkezését. AZ ELLENŐRZÉS MEGÁLLAPÍTOTTA Nem kívánatos anyagok a burgonyában A pozsonyi városi felügyelőség dolgozói megvizsgálták a hazai és a Lengyelországból behozott burgo­nya minőségét. 23 ezer 400 kilo­gramm burgonyából 18 ezer kilo­gramm nem felelt meg a feltüntetett minőségnek. 19 ellenőrzött mintából hétben a nitráttartalom meghaladta a megengedett, és 12 mintából négyben észlelt fokozott mértékben kadmiumot. A napokban döntenek arról, hogy mi lesz azzal a burgo­nyával, amelyben a nem kívánatos anyagok fokozott jelenlétét észlel­ték, tehát fogyasztásra alkalmatlan. Kizárólag Lengyelországból beho­zott burgonyáról van szó. (N-O) Szombaton érkezik hazánkba GEORGE BUSH, az USA elnöke Vác lav Ha vel köztársa sági elnö k meghívására szombaton látogatást tesz Csehszlová kiáb an George Bush, az Amerikai Egyesül t Államok elnöke . 1962 között Connecticut állam re­publikánus szenátora. Fia 1942júni­usában végzett a Phillips (Repülős) Akadémián, és 18. születésnapján vonult be az Egyesült Államok ha­ditengerészetének tartalékerőihez, másodosztályú tengerészként. A második világháborúban, 1942 augusztusától 1945 szeptemberéig aktív állományban szolgált. A San Jacinto repülőgép-anyahajóról in­duló torpedóbombázó-bevetéseken vett részt a csendes-óceáni had­színtéren. A repülési érdemkereszt és három más repülős kitüntetés birtokosa. A haditengerészet hadna­gyaként szerelt le. Tanulmányait a Yale Egyetemen folytatta, ahol kiváló eredménnyel 1948-ban közgazdászmérnöki dip­lomát szerzett. Az egyetem elvégzé­se után Texasba költözött, és 1948-1950 között a Dresser Indust­ries vállalatnál dolgozott. Társalapí­tója a Bush-Overby kőolajipari kis­vállalatnak. 1953-ban ugyancsak társalapítóként létrehozta a Zapata (Folytatás a 2. o'.dalon) George Herbert Walker Bush, az Amerikai Egyesült Államok 41. elnö­ke 1924 s június 12-én született a Massachusetts állambeli Milton­ban. Édesapja, a néhai Prescott Bush bankár volt, majd 1952 és

Next

/
Oldalképek
Tartalom