Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-09 / 263. szám, péntek

Az ENSZ nemzetközi nukleáris erőinek létrehozását javasolta az Iz­vesztyija című szovjet napilapban Goldanszkij szovjet akadémikus. Szerinte ezeket az erőket a Bizton­sági Tanácsnak és az ENSZ katonai vezérkarának kellene alárendelni, hogy azonnal és hatékonyan bevet­hessék őket bármely „nukleáris ag­resszor" ellen. Az akadémikus azzal indokolta javaslatát, hogy a XX. szá­zad végéig a világ már nem szaba­dul meg a nukleáris fegyverektől, az emberiség kénytelen lesz belenyu­godni jelenlétükbe. Ráadásul a kö­zeljövőben a mostani öt nukleáris nagyhatalomhoz további országok is csatlakozhatnak, pl. India, Izrael, a Dél-afrikai Köztársaság, Pakisz­tán, Irak, Kína, Argentina és Brazí­lia. Goldanszkij szerint az sem ki­zárt, hogy terrorista szervezetek is hozzájuthatnak nukleáris fegyverek­hez. Szerinte a biztonság egyedüli garanciája, az egyetlen kivezető út a nukleáris ENSZ-erők létrehozása. Ezt azonban feltételhez köti, mégpe­dig ahhoz, hogy az USA és a Szov­jetunió - mindkét oldalon - kb. 1000-2000 töltetre csökkentse fegy­verzetét, ugyanakkor teljesen szá­molják fel a vegyi és biológiai fegyve­reket, lényegesen csökkentsék a hagyományos fegyverzetet, s tör­ténjen előrelépés az ázsiai és euró­pai biztonsági rendszer megterem­tése felé. Az akadémikus szerint az egyes országok atomfegyvereinek teljes felszámolása után egy ideig még meg kellene őrizni az ENSZ nukleáris eróit, majd később szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett lehet­ne azokat felszámolni. BT-tanácskozás a megszállt területekről A PFSZ ENSZ-erök kiküldését kéri (ČSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerda este összeült, hogy megvitassa a világszervezet főtitká­rának jelentését a megszállt arab területek helyzetéről. A PFSZ, Liba­non és Jordánia képviselői egybe­hangzóan elitélték az izraeli kor­mányt, amiért nem tette lehetővé az ENSZ-főtitkárnak, hogy vizsgálóbi­zottságot küldjön a megszállt terüle­tekre. Elítélték azért is, mert ez ügy­ben nem hajlandó együttműködni a nemzetközi közösséggel. Mind a három felszólaló támogatta Javier Pérez de Cuellar javaslatát, hogy hívják össze a polgári lakosság vé­delméről szóló genfi konvenció alá­íróinak tanácskozását, amelyen megvitatnák a palesztinok védelmé­nek lehetőségét a megszállt terüle­teken. A PFSZ képviselője kijelentette, nemzetközi békefenntartó erőkkel kellene felváltani az izraeli egysége­ket. Hozzáfűzte azonban, tudatában van a BT-n belüli erőviszonyoknak, ezért minimális lépésként azt java­solja, küldjenek ENSZ-megfigyelö­ket a megszállt területekre, ők adná­nak folyamatosan tájékoztatást az ottani helyzetről. Jordánia képvise­lője külön hangsúlyozta - utalva az ENSZ-főtitkár jelentésére is -, hogy Kelet-Jeruzsálem nem része Izra­elnek. Izrael képviselője megismételte kormánya elutasító álláspontját a BT legutóbbi határozataival és az ENSZ-főtitkár valamennyi javaslatá­val összefüggésben, és hosszasan azzal vádolta az arab országokat, hogy megsértik az ENSZ alapokmá­nyát és az emberi jogokat. Kijelen­tette, nem léteznek megszállt arab területek, ellenkezőleg, az izraeli csapatok szabadították fel Ciszjor­dániát és Gázát az illegális arab megszállás alól, így tehát ezekre a területekre nem is vonatkoztak a genfi konvenciók. A Biztonsági Tanács tegnap foly­tatta a vitát erről a kérdésről. Miben segíthet az EK Csehszlovákiának? Václav Valeš Brüsszelben tárgyalt (ČSTK) - Václav Valeš, a szövetségi kormány alelnöke, aki kormányküldöttség élén tartózkodott kétnapos munkalátoga­táson Belgiumban, szerdán az Európai Közösségek bizottságának vezetőivel tár­gyalt. Jacques Delors, az EK bizottságá­nak elnöke és a végrehajtó csúcsszerv más tagjai voltak jelen azon a találkozón, melyen elsősorban arról volt szó, milyen segítséget nyújthat az EK Csehszlovákia jelenlegi gazdasági problémáinak megöl­Módosul az osztrák semlegességi szerződés (ČSTK) - Az osztrák külügymi­nisztérium szóvivője bejelentette, a négy győztes nagyhatalomnak, az osztrák semlegességről szóló szer­ződés aláíróinak nincsenek ellenve­tései e dokumentum módosításával szemben. A módosításról kedden döntött a kormány arra hivatkozva, hogy egyes „elavult" cikkelyei kor­látozzák Ausztria szuverenitását, míg Németország az egyesülés után teljes szuverenitáshoz jutott. A mó­dosítások elsősorban azokat a tilal­makat érintik, amelyek a Németor­szágtól és Japántól, tehát a háború­ban vesztes országoktól való fegy­vervásárlásokra, illetve a polgári re­pülőgépek vásárlására vonatkoztak. Egyes források szerint ezek az új intézkedések úgy is értelmezhetőek, mint eltávolodás a háború utáni semlegességtől. Más források ezzel szemben mint nem kielégitőeket bí­rálják a változtatásokat. Például Jörg Haider, a nacionalista irányza­tú FPÖ vezetője szerint hatályon kívül kellene helyezni a negyedik cikkelyt is, amely tiltja Ausztria és Németország politikai és gazdasági egyesülését. Arra is felszólított, kezdjenek vitát arról, van-e még ma értelme Ausztria semlegességének. dásához. A másik fontos témakör a jövő­beni együttműködés volt. A csehszlovák kormányküldöttség brüsszeli tárgyalásainak konkrét eredmé­nye az a megállapodás, hogy még az idén megkezdődnek a tárgyalások a társu­lásról. Václav Valeš Brüsszelben megbeszé­léseket folytatott az együttműködés lehe­tőségeiről az Elf Acquitaine francia cég­gel. Hazánk ettől a cégtől szeretne beren­dezéseket vásárolni a szovjet olajipar számára, a Csehszlovákiába irányuló szovjet olajszállítmányok ellentételezése­ként. Szóba került az a lehetőség is, hogy földgázt vásárolunk ettől a cégtől, és esetleg részt veszünk a nigériai és gaboni olajforrások feltárásában. A francia cég-, nek ebben a két országban erős pozíciói vannak. Ezek csak előzetes, úgymond puhatolózó megbeszélések voltak, a konkrét tárgyalások csak ezután követ­keznek. Vladimír Dlouhý szövetségi ke­reskedelmi miniszter tegnap Párizsban tárgyalt első ízben a cég képviselőivel. Nöi polgármestere lesz Washingtonnak Walesa lemond a Szolidaritás elnöki tisztségéről (ČSTK) - Lech Walesa bejelen­tette, a november 25-i elnökválasz­tás után mindenképpen lemond a Szolidaritás elnökének tisztségé­ről. Ha győz azért, ha pedig nem azért, mivel - mint mondta - ez politikai kudarcot fog jelenteni szá­mára. A Szolidaritás vezetéséhez közel álló források szerint Bogdán Boru­szewicznek vannak a legnagyobb esélyei arra, hogy Walesa örökébe lép. Hosszú évek során közeli mun­katársa volt, s egyik szervezője az 1980-as sztrájkoknak. ÚJ SZÚ 3 1990. XI. 10. Bush európai programja (ČSTK) - Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője tájékoztatott George Bush európai programjá­ról. Az elnök november 16-án uta­zik el az Egyesült Államokból Csehszlovákiába. Egynapos láto­gatása során beszédet mond a Vencel téren - a szóvivő szerint ez fontos beszéd lesz a demokrati­kus mozgalomról. Találkozik Cseh­ország és Szlovákia vezetőivel, akikkel főleg az ország gazdasági problémáiról fog tárgyalni. Fitzwa­ter bejelentette; a Fehér Ház azon van, hogy a különböző nemzetközi pénzintézetek segítsenek Cseh­szlovákiának megoldani az ener­giahiány okozta problémákat. Csehszlovákia után Németor­szágban tesz látogatást az ameri­kai elnök, Párizsban részt vesz (no­vember 19-21 között) az európai csúcskonferencián, majd a Közel­Keletre utazik. A tervek szerint no­vember 23-án tér vissza az Egye­sült Államokba. Közel-keleti útja keretében Egyiptomot és Szaúd­Arábiát látogatja meg, Szaúd-Ará­biában feleségével együtt az ott állomásozó amerikai csapatoknál is szemlét tesz. A lengyel szénbányászok azzal fenyegetőznek, hogy november 20­ra általános sztrájkot hirdetnek, mi­vel eddigi tiltakozó akcióik és hétfői figyelmeztető sztrájkjuk sem kész­tette a kormányt politikája megvál­toztatására és bérköveteléseik telje­sítésére. Sztrájkveszély fenyeget or­szágszerte a városi közlekedési vál­lalatokban. A 107 vállalat közül 55 veszteséges, s már nem kapnak hiteleket az üzemanyag-vásárlásra. Hasonló a helyzet az országos köz­úti közlekedésben. Vészjósló megállapítás (ČSTK) - Az osztrák környezetvédelmi intézet tudósai a České Budéjovicétól 12 kilométerre levő Mydlovary uránércdúsító környékén vészjósló radioaktív szennye­ződést észleltek. Peter Bossew atomfizi­kus, az említett intézet munkatársa kuta­tásokat végzett a vállalatban, amelyre a Greenpeace szervezet hatalmazta fel. A dúsító lerakóhelyén 226-os atomsúlyú rádiumot találtak 800 ezer becquerel/kg koncentrációban - a talaj természetes rádiumkoncentrációja 50-60 bq/kg. Pozsgay kilép az MSZP-ből Pozsgay Imre, a Magyar Szocia­lista Párt elnökségi tagja, alelnök bejelentette kilépési szándékát párt­jából - tájékoztatott tegnap a Nép­szabadság. Döntéséből természet­szerűleg következik, hogy lemond alelnöki, parlamenti frakcióvezetői funkciójáról is. Pozsgay közölte, hogy indokait a párt hét végén összeülő kongresszusának résztve­vőivel részletesen meg fogja ismer­tetni. Arra a kérdésre, hogy vajon át kíván-e lépni egy más pártba, Pozs­gay azt válaszolta, a jelenleg műkö­dő pártok egyikébe sem kíván be­lépni. Hangsúlyozta azt is, hogy döntésében nem személyes okok vezették. (n) (ČSTK) - A keddi választások ered­ményeként Sharon Dixon a Demokrata Párt jelöltje lesz Washington polgármes­tere. A Demokrata Párt hagyományosan az amerikai főváros néger többségének érdekeit képviselte. Dixon asszony az új év elején váltja fel Marion Barryt, akit egy héttel ezelőtt kábítószer-fogyasztás miatt 6 hónapi börtönre ítéltek. Barry, aki ezút­tal a városi tanács tagjai közé sem került be, 12 évig állt Washington élén és na­gyon népszerű volt a néger lakosság körében. T egnap azt irtuk - a Csehszlo­vák Sajtóiroda tudósítójának jelentése alapján -, hogy komor volt a felvonulás Moszkvában a Vörös téren. A hírt olvasva elhatároztam, feltétlenül meg kell néznem a szov­jet televízió esti hírműsorát, erről nem maradhatok le. Megnéztem. Megérte. Aki látta, biztosan egyetért velem: szenzációs volt. Nem szen­zációsan jó, mármint szakmai szem­pontból, hanem szenzációsan félre­értelmezhető. A Vörös téri tudósítást felkonferálva a műsorvezető nem tartotta szükséges­nek, hogy megemlít­se, a városi tanács ellenezte, hogy dísz­szemle legyen az idén a Vörös téren, s bár elnöke, Gavriil Popov ott volt a mauzóleum mellvédjén, vélemé­nyén nem változtatott. Igy most tör­tént meg először, hogy nem a moszkvai szovjet volt a főrendező, hanem az SZKP városi szervezete és néhány más társadalmi szerve­zet. Az azonban a műsorvezető (vagy szerkesztő) szerint is nagyon fontos közlendő volt, hogy szó nincs a katonai erő demonstrálásáról, a díszszemle ezúttal nem a honvé­delmi miniszter parancsára történt (bár azt ő fogadta), hanem az elnök rendelete alapján, ami lényegében visszatérést jelent Nagy Péter vagy éppen Szuvorov korának ünneplési szokásaihoz. Igen, igy is értelmez­hető, meg lettem nyugtatva. Gorbacsov beszédével kezdődött a nagy ünnepség, s ez a beszéd nem volt akármilyen. Az elnök vé­delmébe vette a forradalmat a mind gyakoribb támadásokkal szemben, mondván, nem a nép, nem a forra­dalmárok tehetnek arról, hogy a nagy eszmékből kevés valósult meg. Keményen bírálta a sztáliniz­must, s azt sem hallgatta el, milyen nehézségei vannak jelenleg az or­szágnak. Az átalakítás céljaként egy olyan jóléti társadalom képét vázolta fel, amelyben nincs áruhiány, nin­csenek nemzetiségi viszályok, min­denki hozzájut a korszerű oktatás­hoz és az egészségügyi ellátáshoz. A mi értelmezésünkben ez a szocia­lizmus - állította. Mit mondhat erre az ember? Ám legyen, s minél előbb, a fene se törődik vele, hogy hogyan hívják ezt a társadalmat, ezt a rendszert, csak már legyen és működjön! S jó volt nézni a szép szál legé­nyek masírozását, a tengerészek egyenesen megkapóak voltak - és ekkor úgy éreztem, nagy kár lett volna, ha ez elmarad. De jött a tech­nika - és a véleményem nyomban megváltozott. Szinte éreztem a bűzt, amit a félelmetes, dübörgő masinák árasztottak, hallani véltem, hogyan repedezik, törik az útburkolat. S még mielőtt ecsetelni kezdte volna a kommentátor az SS 25-ös hadá­szati rakéták pusztító erejét, azt mondtam magamnak: ezt nem! Pé­teri hagyományok ide, szuvorovi szokások oda - ez igenis erőde­monstráció! És jött a tömeg - a tévé szerint több mint 150 ezer ember. Zászlók és arcképek nélkül, csicsás óriás­művirágokkal integetve a mellvéden álló vezetőknek. A hangszóróból el­hangzott egy rég ismert jelszó októ­ber dicsőítésére, de a szóló hurrát csak csendes, amolyan habozó visszhang követte. Ez volt az egyet­len közelkép az ünneplő emberek­ről. Ami viszont elképesztett: az or­szágos körkép után, visszakapcsol­va a Vörös térre, újra ugyanezt a csoportot láthattam, ugyanazt a bi­zonytalan hurrát hallhattam. És csak ezt. Gondolom, másnak is ugyanaz jutott erről az eszébe, ami nekem: ez Értelmezések volt a leglelkesebb, de talán az egyetlen örömujjongás(i kísérlet). Ennyit a Vörös térről. A Manyezs téren és az SZKP KB székháza előtt más volt a hangulat - de erről nem a tévéből értesültek az emberek - én sem. És forrongott Kijev, ahon­nan a vidékről felhívott rendörök ver­ték ki - a szó legszorosabb értelmé­ben, komoly sérüléseket is okozva - a díszszemle és a hivatalos ün­nepség ellenzőit a központi térről. Forrongott Minszk, ahol a rendörök nekimentek a Belorusz Népfront hí­veinek. Vilniusban szovjet desszan­tosok gumibotokkal - az ablakokon keresztül - hatoltak be a konzerva­tórium épületébe, amelynek az volt a „vétke", hogy az ünnepségek tri­bünjével szemben merészelt állni. A litván önvédelmi alakulatok nem hagyták ezt ennyiben, győztek is ebben a csatában, de két tagjuk sú­lyosan megsebesült. Leningrádban a Palota téren már a hivatalos de­monstráción incidens volt: néhány hithű szovjet kommunistának nem tetszett, hogy az Oroszországi Fö­deráció trikolorja is ott leng a törté­nelmi helyszínen. Ezt az „ügyet" gyorsan elsimították, de a későbbi, alternatív felvonulás résztvevői már a vörös zászlót és Lenin portréját égették el a Téli Palota előtt - s ez a kemény véleménynyilvánítás már eltussolhatatlan volt. Ellentüntetés volt Permben, Kazanyban, Voro­nyezsban, Novoszibirszkben. Nem volt ünneplés Tbilisziben, Bakuban, Jerevánban, Kisinyovban, Sztyepa­nakertben... Ü " resek az üzletek Moszkvá­ban, Leningrádban, Perm­ben, Sztyepanakertben. Torkig van­nak az emberek a drágasággal, az inflációval, a hiánnyal, a bizonyta­lansággal gyakorlatilag mindenütt. Máskor legalább az ünnep előtt volt az üzletekben ez-az, most még vod­ka és cigaretta se. Az elnöki ukázzal elrendelt ünnepet nem volt mivel megülni. Persze, ez még nem ok arra, hogy valaki lefűrészelt csövű vadászpuskával akarjon a Vörös té­ren lövöldözni. Valószínűleg bolond - mondotta a félresikerült merénylő­ről Vlagyimir Krjucskov, a KGB ve­zetője, akinek legényei gyorsan le­fogták a férfit. Igen, valószínű. Bár egy ilyen esetet is többféleképpen lehet értelmezni... GÖRFÖL ZSUZSA Munkásállam volt az NDK? Adenauer volt bonni kancellár szerint a hazugság szó így fokozható: hazugság, nagy hazugság, statisztika. Churchill volt miniszterelnök így tréfálkozott: Én csak azoknak a statisztikáknak hiszek, amelyeket saját ma­gam hamisítottam meg. A volt NDK-ban Günter Mittag, a politikai bizottság tagja hamisította a Központi Statisztikai Hivatal tervjelen­téseit. Sem a termelési, sem pedig a foglalkozási statisz­tika nem tükrözte a valóságot. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint az első német munkás-paraszt államban a foglalkoztatottak között 55 százalékos volt a munkások aránya és 36 százalékos az alkalmazottaké - a foglalko­zási statisztika a munkásokat és az alkalmazottakat csak együttesen mutatta ki. A nyugatnémet tudományos in­tézmények eisö adatfelvételei az egykori NDK területén azt mutatják, hogy a munkások aránya nem 55, hanem csak 39, az alkalmazottaké pedig nem 36, hanem 47 százalék - körülbelül olyan, mint a Német Szövetségi Köztársaságban. Az NDK-ban azonban két okból is jobb volt munkásnak lenni: először is a munkásosztályhoz való tartozás számos társadalmi előnnyel járt, másrészt pedig ugyanakkora bér után a munkás kevesebb adót fizetett, mint az alkalmazott. Ezzel szemben valósnak mutatkoztak a keletnémet statisztika mezőgazdasági adatai. Ezek szerint Keleten sokkal többen dolgoznak a mezőgazdaságban, mint Nyugaton, mert Keleten számos javító- és kézművesipa­ri munkás is mezőgazdasági foglalkoztatottnak számí­tott. A nyugati kutatók megállapítása szerint az önállóan gazdálkodók aránya Kelet-Németországban a nyugati 9 százalékkal szemben csak 4 százalékot tesz ki. Ezeknek egynegyede az utolsó hónapokban önállósítot­ta magát; legnagyobb részük kereskedelmi tevékenysé­get folytat - például kioszkban árul élelmiszert, élvezeti cikket. Ipari tevékenységet eddig viszonylag kevesen folytatnak, mert ez jelentős tökebefektetést igényel. Problémát jelent, hogy még nem lehet látni biztosan a telkek és épületek árának, illetve bérleti díjának az alakulását. Biztos, hogy emelkedni fog, csak azt nem lehet pontosan tudni, hogy mikor és milyen mértékben. A magánvállalkozások tekintetében nagy a jelentősé­ge annak, hogy az árnyékgazdaságban - a volt NDK második gazdaságában - a többé-kevésbé feketén tevékenykedő személyeket és üzemeket fájdalommen­tesen lehessen mintegy áttelepíteni az első, a törvényes, vagyis az adófizető gazdaságba. Nyugat-Németországban mjnden tizedik, Kelet-Né­metországban minden ötödik foglalkoztatottnak van mel­lékes jövedelme: elsősorban a fiataloknak és a nyugdíja­soknak. Ez utóbbiak mintegy egyharmada dolgozik mel­lékesen, szemben a nyugat-németországi 3 százalékos aránnyal. A keleti nyugdíjak emelkedése következtében azzal lehet számolni, hogy egyre kevesebb nyugdíjas­nak kell majd feketén dolgozni a megélhetésért. TRUGLY ÖDÖN, Berlin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom