Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-06 / 260. szám, kedd

További százezer amerikai az Öböl térségébe Változatlan iraki álláspont • Szíria gyarapítja a soknemzetiségű erők létszámát • Kivonják a vegyvédelmi berendezés nélküli harckocsikat (ČSTK) - Ideje, hogy a világ elfelejtse, létezett egy emirátus, amelyei Kuvaitnak hívtak. Márcsak égy Kuvait nevú iraki tartományról lehet beszélni és eszerint kell eljárni- ezekkel a szavakkal erősítette meg az iraki tájékoztatási miniszter vasárnapi sajtóértekezletén a bagdadi álláspont változatlanságát. Mint az iraki vezetés egyik tagja, nyomatékosan közölte, sosem vonulnak ki Kuvaitból. Némi pozitív változás észlelhető viszont Bagdad magatartásában, ami a külföldi túszokat illeti: november 15-tól lehetővé teszi számukra a rendszeres levélváltást hazájukkal. Ennyit sikerült egyelőFegyverbegyűjtés (ČSTK) - A moldovai parlament vasárnap rendeletet hozott arról, hogy 24 órán belül fel kell oszlatni a köztársaság orosz és gagauz lakosságának fegyveres csoportjait és be kell gyűjteni a fegyvereket. A döntést a hétvégi összecsapások után hozták meg, melyekben 10 ember életét vesztette. Döntés született a közúti blokád megszüntetéséről is. A parlamenti határozatot az motiválta, hogy megakadályozzák az oroszok és gagauzok lakta területek elszakadását a köztársaságtól. A köztársasági tanács egy békéltető bizottságot is létrehozott. Ez fog tárgyalni az orosz és a gagauz lakosság képviselőivel. Acsarkodó (ČSTK) - Gorbacsovot az a veszély fenyegeti, hogy hasonló sorsra jut, mint Salvador Allende, egykori chilei elnök, a Szovjetuniót pedig az, hogy polgárháború robban ki. Ennek a véleményének adott hangot Vlagyimir Zsirinovszkij, a Liberális Demokrata Párt elnöke a Novosztyi (IAN) hírügynökségnek adott nyilatkozatában. ..Az ország jelenlegi helyzete nagyon emlékeztet arra, amely 1917 novemberében alakult ki Oroszországban. Gorbacsov állandóan tétovázik, nem tudja, milyen utat válasszon. Hasonló sorsra juthat, mint Kerenszkij, vagy Allende" - jelentette ki Zsirinovszkij. Hozzáfűzte, „ha az elnök a közeljövőben nem köt egyezséget a jobboldallal, akkor az országban polgárháború robbanhat ki". Zsirinovszkij szerint a mostani helyzetért a „hatalomra törő új baloldali erők" a felelősek. Véleménye szerint hozzájuk tartozik az orosz parlament, a moszkvai tanács, Oroszország Demokratikus Pártja és a központi televízió. re elérnie a brit és az amerikai Vöröskereszt delegációjának, amely most az élelmiszercsomagok küldésének lehetőségeiről tárgyal. Az öböl térségében tartózkodik körúton az amerikai külügyminiszter. Bahreinben biztosították öt arról, az USA öbölbeli szövetségesei nem fogják ellenezni, ha Washington úgy dönt, hadba lép Irak ellen. Egyébként kb. 9 ezer amerikai katona állomásozik Bahreinben, s ez az ország is küldött korlátozott számú katonai kontingenst Szaúd-Arábiába. Szíria is egyértelműen kifejezésre juttatta, támogatja a Szaúd-Arábiában elhelyezett soknemzetiségű erőket. Egy szaúdi teherhajó fedélzetén további 100 harc-, kocsit és 2500 katonát szállítottak SzaúdArábiába, a tervek szerint a szíriai katonák száma - a további erősítések után - el fogja érni a 20 ezer főt. Amerikai lapértesülések szerint a Pentagon úgy döntött, szolgálatra hív be további 100 ezer tartalékost. Őket is a Perzsa-öböl térségébe irányítják, így 360 ezerre emelkedik az ott állomásozó amerikai fegyveresek száma Az új erősítés várhatóan a jövő év elején érkezik meg a válságövezetbe. A Time hetilap legújabb számában titkos pentagoni becsléseket idézett, eszerint kb. 1 millió katonára lenne szükség az Irak elleni hatékony háborúhoz. A nagy háborús készülődés közepette melléfogások is történtek: a Newsweek hetilap vasárnap közölte, olyan M1 típusú összesen 750 harckocsit is az öböl térségébe irányítottak, melyek nincsenek felszerelve vegyvédelmi berendezésekkel. Ezeket most kivonják onnan, és új, korszerű típusokkal helyettesítik. Az új harckocsik a hónap végéig érkeznek meg Szaúd-Arábiába. Gorbacsov Németországba látogat (ČSTK) - Mihail Gorbacsov szovjet államfő november 9-én, a berlini fal megnyitásának első évfordulóján háromnapos látogatásra érkezik Németországba. A Welt am Sonntag című napilap tegnap közölte, Gorbacsov találkozik Helmut Kohl kancellárral és fogadja öt Richard von Weizsäcker elnök. Kohllal Bonnban és a kancellár oggersheimi házában fog tárgyalni. Csökkenő tagállomány (ČSTK) - A Glasznoszty, a szovjet kormányzó párt központi bizottságának hetilapja a legutóbbi számában megkongatta a vészharangot: rohamosan csökken a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagsága. Az idén kb. másfél milliónyian léptek ki a pártból, míg mindössze 80 ezren kaptak új tagsági igazolványt. A 280 millió lakosú országban kb. 17,7 millió kommunista van. Különösen nyugtalanító a pártvezetés számára, hogy a távozók között nagyon sok a munkás, pedig a párt saját állításai szerint mindig az ő érdekeiket képviselte. A hetilap szerint a júliusi XXVIII. pártkongresszus után növekedett meg nagyon érezhetően a kilépések száma. Ekkor hagyta el a párt sorait többek között Borisz Jelcin is. Ismét csendes az Egyetem tér (ČSTK) - A román belügyminisztérium elitalakulatai vasárnap éjszaka feloszlatták a Bukarest központjában, az Egyetem téren összegyűlt kormányellenes tüntetőket. A közbelépés idején már csak néhány száz ember tartózkodott a téren. Letartóztatásokról nem érkezett jelentés. A belügyminisztérium nyilatkozatában a nem engedélyezett tüntetéseket anarchista megnyilvánulásnak nevezte, amelynek az a célja, hogy lejárassák Romániát a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt. Izrael hajthatatlan Véres összetűzések a Gázai övezetben (ČSTK) - Izrael vasárnap elutasította a megszállt területeken élő palesztinok védelmének biztosításáról szóló nemzetközi konferencia megrendezésére tett javaslatot. A külügyminisztérium nyilatkozata szerint Javier Pérez de Cuellar ENSZfőtitkár indítványa „veszélyes". A világszervezet vezetője az otkóber 8-i jeruzsálemi mészárlásról szóló beszámolójában terjesztette elő ezt a javaslatot. 1987 decembere, vagyis a palesztin népi felkelés kirobbanása óta vasárnap volt az egyik legvéresebb összetűzés, melynek során mintegy 180 palesztin sebesült meg. A Gázai övezetben 100 embert lőfegyverekkel sebesítettek meg az izraeli katonák, akiket a palesztin tüntetők ellen vetettek be. Az összecsapásokban két izraeli katona is megsebesült. A Gázai övezet, ahol mintegy 180 ezer ember él, már harmadik napja ún. „zárt övezet", ahova az újságíróknak tilos a belépés. A Magyar Köztársaság kormányának nyilatkozata Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről szóló Európa tanácsi konvenció elfogadásának 40. évfordulója alkalmából Negyven éve egy szebb, jobb, szabadabb és emberibb jövő ígéretétől vezérelve Európa nyugati felén aláírtak egy konvenciót - az Európa Tanácsnak az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló konvencióját -, mely a társadalmi kapcsolatok legösszetettebb és legérzékenyebb területét, hivatott az eddigieknél konkrétabb, átfogóbb és a kornak jobban megfelelő rendszerbe foglalni. Negyven év után a térségünkben lezajlott demokratikus változások esélyt nyújtanak immár Kelet- és Közép-Európa népeinek is, hogy a múlt hibás gyakorlatával és eszmerendszerével szakítva, nemzeti hagyományaikra építve, a nyugati parlamenti demokráciák tapasztalatait és eredményeit felhasználva kialakítsák új, a klasszikus európai értékrendbe illeszkedő emberi jogi arculatukat. A Magyar Köztársaság Országgyűlése és kormánya az Európa Tanácsba való felvétel küszöbén, s hivatalosan is csatlakozva annak vonatkozó konvenciójához, kinyilvánítja, hogy az emberi jogok teljeskörű, feltétlen biztosítását és maradéktalan tiszteletben tartását a civilizált gondolkodás és magatartás elengedhetetlen feltételének tartja. A demokratikus magyar Országgyűlés eddig elfogadott törvényei, valamint alkotmányunk fajsúlyos bizonyítékai azon szándékunknak, hogy hangoztatott alap- és irányelveinket mielőbb átültetjük a gyakorlatba, s hogy jogrendszerünket az európai értékekre és normákra építve és azokba illeszkedően alakítjuk át. Térségünk legégetőbb, eddig elfojtott és elhallgatott, s a véleményés szólásszabadság kiteljesedése révén felszínre került problémája az országaink területén élő nemzeti, etnikai, vallási és egyéb kisebbségek jogainak teljes körű biztosítása. Az egységes és közös Európához való csatlakozás csak a nemzeti és kisebbségi ellentétek következetes és átfogó megoldásának útján lehetséges. A Magyar Köztársaság kormánya hangsúlyozza: a kisebbség csak akkor lehet egyenjogú és egyenrangú a többséggel, ha közösségként elismerten élhet, tanulhat, dolgozhat, művelődhet, ha a többséget megillető jogokon kívül identitásának és közösségi létének megőrzését és fejlesztését szolgáló sajátos jogokat élvezhet, amivel semlegesítheti a kisebbségi létéből adódó hátrányokat. A magyar kormány kizárólagosan e fenti elveket tartja alkalmazhatónak a Magyar Köztársaság területén élő kisebbségek esetében, melyekre mint az ország társadalmi, szellemi, kulturális életének gazdagítóira, s nem mint a többség jogainak és mozgásterének csorbítóira tekint. A kormány arra törekszik, hogy a szomszédos államokkal - a fenti elveket alapul véve - jobb együttműködés alakuljon ki a nemzeti kisebbségek kérdéskörében is. Az itt élő nemzeti kisebbségeknek önazonosságuk, közösségi létük megőrzéséhez szükségük van az anyaországok támogatására, s Magyarország is felelősséget érez minden magyar nemzetiségű személyért, éljen az ország határain innen vagy túl. A Magyar Köztársaság kormánya a nemzeti kisebbségek kérdésének megnyugtató és átfogó rendezése érdekében aktívan részt kíván venni egy egyetemes kisebbségi charta kidolgozásában. Addig is, , míg e charta létrejön, felhívjuk a szomszédos országokat, hogy kétoldalú alapon dolgozzunk ki megállapodást a tárgyban. A Magyar Köztársaság kormánya - élve az évforduló kínálta lehetőséggel - felhívja a közép- és keleteurópai térség többi országát: közös erőfeszítéssel gyorsítsák meg az Európa Tanács már meglévő konvencióihoz történő csatlakozásuk menetét, az egységes európai humanitárius térség építését. Kezdeményezi, hogy mintegy megelőlegezve amúgy is vállalandó kötelezettségeiket, egymás közti kapcsolataikban és belső gyakorlatukban ezen intézményrendszerek - különösen az Európa Tanácsnak az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló konvenciója - legyenek mérv- és irányadók. A Magyar Köztársaság kormánya tisztelettel felkéri az Európa Tanács tagállamait, hogy a közös értékek és érdekek szellemében konstruktív és hatékony módon segítsék elő a közép- és kelet-európai kisebbségi • problémák kezelését. A magyar kormány kifejezi reményét, hogy a fent említett célok s elgondolások térségünk, egész Európa megértésével, szimpátiájával és támogatásával találkoznak. ÚJ SZÚ 1990. XI. 8. M

indig is a magas szintű, jól működő demokrácia, a politikai kultúra bizonyítéka volt, hogy például az erős elnöki rendszerű országokban az államfő nagyobb megrázkódtatások, válságok, kicsinyes személyes támadások nélkül tudott politikai házasságban élni ellenfeleivel. Az amerikaiaknak nem okozott eddig gondot, hogy Bush republikánus, a Kongresszus két házában - a képviselőházban és a szenátusban is - pedig a demokraták vannak többségben. A népszerűségi mutatók korábban egyértelműen igazolták, hogy Bush tisztelőinek száma jóval nagyobb a republikánusok szavazótáboránál, vagyis a demokraták is elégedettek voltak az elnökkel. Ez a kép az utóbbi hetekben nem a politikai kultúra csökkenése miatt változott, hanem az amerikai gazdaság rákfenéje, az elődöktől örökölt hatalmas költségvetési deficit miatt. Ez az az ok, amiért az elnök nem tudta teljesíteni azon ígéretét, aminek a megválasztását is nagymértékben köszönhette, vagyis, hogy nem fogja emelni az adókat. Időközben törvényhozási választásokat tartanak ma az Egyesült Államokban. Újra kell választani a 435 tagú képviselőházat, és a 100 tagú szenátus egyharmadát (34 szenátort). A demokraták és republikánusok aránya a mai napig a következő volt: a képviselőházban 258:176, a szenátusban pedig 55:45. A döntéshozatalban mégis azért volt meg az egyensúly, mert az elnök bármikor élhet vétójogával, így a tárgyalt probléma visszakerül a honatyák elé, de a törvényhozás az elnöki vétót csak kétharmados többséggel tudja érvényteleníteni, ilyen többségük pedig a demokratáknak nem volt. Most az a nagy kérdés, a nemrégiben lezárult, nagy belpolitikai megrázkódtatásokat is okozó, s lényegénem volt költségvetés. Még az a veszély is fennállt, hogy megbénul a kormányhivatalokban a munka, hiszen nem volt pénz. Végül is csak jókora késéssel, október 27-re készült el a büdzsé, a képviselőház 21 órán át tartó ülése után. E csomag szerint öt év alatt 492 milliárd dollárral (az új pénzügyi évben pedig 41,4 milliárddal) kell csökkenteni Búsuló Bush...? ben a republikánusok vereségét jelentő költségvetési háború után módosul-e ez a feláílás? Megfigyelők jósolnak némi demokrata előretörést, de nem nagyarányút. Főleg a republikánusok kerültek időzavarba, mert már régen a választási kampánnyal kellett volna (normális körülmények között) foglalkozniuk a magukat újraválasztatni kívánó honatyáknak, de nem tehették, mert még nem volt meg az új pénzügyi évre szóló költségvetés. Nagyon kevés idő maradt tehát a kampányra, csak jó egy hét, amelybe az utóbbi napokban beszállt Bush elnök is. Rengeteg kortesbeszédet tartott, s az a faramuci helyzet állt elő, hogy szembekerült saját pártjának jelöltjeivel, akik bírálták a költségvetést. Az is megtör- 1 tént, hogy egy képviselő nem ment el arra a kampánygyűlésre, amelyen Bush őérte mondott beszédet, csak a feleségét küldte oda. Minden év október elsején kezdődik az új, jelen esetben az 1991-es pénzügyi év, csakhogy ekkor még a költségvetési deficitet. A módszer: a jövedelmi és fogyasztási adók emelése és a kiadások lefaragása. E kettő miatt lényegében minden amerikait kedvezőtlenül érint, a legjobban talán a legnagyobb csoportot, a középrétegeket. Persze, vitatott az is, hogy ki számít tehetősnek, vagyis sokan irreálisnak tartják a százezer dolláros jövedelemhatárt. Mert egy kisvárosban gazdagnak számíthat, aki évente ennyit keres, de például New Yorkban a magas megélhetési költségek miatt csak a közép középtáján helyezkedik el az illető. Más dolog az, hogy mi, a kelet-európai pénztárcánkkal nem tudjuk szívből sajnálni az ilyen „szegényeket". Visszatérve a lényeghez: a tehetősek adóplafonját 28-ról 31 százalékra emelték, a legszegényebbek adókedvezményben részesülnek, de a luxuscikkek mellett megemelték a benzin az alkohol és a cigaretta adóját is, s ráadásul csökkentik a népjóléti kiadásokat. A szociális kiadásokat és juttatásokat öt év alatt 119 milliárd dollárral faragják le, ennek a felét (!) az egészségügy szenvedi meg, még az idősek ingyenes kezelését szolgáló Medicare programot is megkurtítják. A katonai kiadásokat öt esztendő alatt 67 milliárddal csökkentik - ezt a közvélemény nem ellenzi. De az már a farmerek zsebére megy, hogy ugyanennyi idő alatt 13 milliárddal lesz alacsonyabb az agrártámogatás, és 8 milliárddal faragják le a közalkalmazottak nyugdíjtámogatását. Ezért vádolják csalárdsággal az elnököt azok, akik még jól emlékeznek Bush választási ígéreteire, és az adóemelést elvből ellenző republikánus párthívek is. Dan Quayle alelnök azzal vette-védelembe főnökét, hogy ez volt a lehető legjobb alternatíva, amit Bush ebben a törvényhozásban elérhetett. De tény, hogy az elnök az öthónaposra nyúlt büdzsévitában eléggé ingadozott, ennek következtében 75-ről 47 százalékra esett vissza népszerűségi mutatója. Tény az is, a költségvetés ügyét már nem lehetett tovább húzni, az öböl-válság miatt is jelezni kellett a világnak, hogy az USA túljutott a belső válságon. Csak súlyosbítja a helyzetet, hogy egyes közgazdászok már nemcsak mint lehetőségről beszélnek a gazdasági recesszióról, hanem azt állítják, el is érte az Egyesült Államokat. Növekszik a csődbe jutott vállalatok, s így a munkanélküliek száma is. Vannak optimistábbak, akik szerint csak egyszerűen összejöttek a dolgok. Az elnök csak fél szemmel tudott figyelni a két legfontosabb problémára, a gazdaságra és az öbölre. Mások azt mondják, Irakkal kapcsolatos politikáját tekintve Bush éppúgy ingadozik, mint a költségvetési vitában. Egyszer túl kemény, néhány óra múlva megint békülékeny. Igen, az öböl-válság elhúzódása sem használ Bushnak. Közvetlenül Kuvait lerohanása után az amerikaiak többsége a kemény fellépés, az erődemonstráció híve volt. Ma már az emberek többsége ódzkodik a háborútól, az amerikaiak féltik fiaikat, hiszen a három hónap alatt bebizonyosodott: az öbölben nagyon sok forog kockán. Nemcsak egyszerűen egy második Vietnamtól tartanak. Itt a háború különös veszélyeket hordozna, hiszen az iraki elnök lépései kiszámíthatatlanok, csakúgy, mint Izrael tettei -, márpedig Szaddam Husszein kilátásba helyezte, hogy katonai akció esetén Izraelt is megtámadja (beveti a vegyi fegyvert?). B

úsulni fog-e Bush a mai választások után? Sokak szerint, akik már a jövőbe tekintenek, az 1992-es elnökválasztásokat mosi veszítette el, bár eddig úgy tűnt, hogy sima meneteléssel teszi meg odáig az utat. De lehet, azoknak van igazuk, akik szerint két év alatt még minden gyökeresen változhat, elég lenne az öböl-válság sikeres lezárása, és Bush ismét népszerűsége csúcsán lehetne. Ki tudja, tényleg minden lehetséges. . MALINÁK ISTVÁN