Új Szó, 1990. november (43. évfolyam, 257-281. szám)

1990-11-21 / 273. szám, szerda

te lábbelit is árulni Ddrász a faluban, It. Nem megfelelő jnőrzése. Azt sem gy sokáig úgyszóli létesült a közág elöregedett. Eni jövője a falunak, ltokat meg kell az gyarázni, a közös íeg kell nyerni őket. éges, azt például carítás idején tanúbizonyítja. Bizakois, hogy a faluban tek a szlovákok és tt. )b jelölt közül vámberek - mondta égén. - Én bízom iN, a Nyilvánosság i jelöltje, a kálnai Üzem buszvezetőnyban született, de mosladányban la^fontosabb feladaaz útépítést, a víz ímető rendbehozáépületbe költözteelelő helyiség is), arítését, felújítását, konyha létesítését zban A gáz beveazért is nagy szükiz efsz gabonaszázi. Hogy mindezt egvalósítani? Erre ó István így válalőtt a saját munnbereink vannak, il az útépítéshez a kavicsot. Pénzíekelőtt az adókból yelőre nem tudhatí lesz a községnek. J, az Együttélés jehnikus, a Kassai Nyelvű Szakköíttségizett, a járási n dolgozik tervezőInöke a Csemadok íek. Érthető tehát, k tekinti a kultúra, déseit is. Az elmúlt luban éppen ezen íl figyelemreméltó Tormás gyermeklely nevét az ismert in kapta, december esti Forum Szálló:árgyalások folynak ni bemutatkozásról 'zepén pedig részt in megrendezendő ek találkozóján, ölvedi, zselizi és at is meghívtak. Az ovák iskolásokat, tív véleménye van séről. A helyi venzleten kívül szinte jlt - mondja. - Sürjnne hentesüzletre, vatalozó befejezésk bevezetésére az ;ába, a szennyvíz ielyi élelmiszerboltoldani az üvegek yiintegy 15 méter lene rendbe hozni, zni a buszmegállót. :enleg nincs a falués és a szülők egy zza az 1-4. évfozását, hogy a gyejen utazniuk Egyszlovák és magyar ó. Akárki kerül is nem lesz könnyű ul az elmúlt évek-, az emberek. Ezért álasztási programEgyüttélésével azom a polgármester, k nem érhetnek el törekedtünk arra ígből legyenek képtz igazi együttélést (fülöp) lakosú járási széknégyen versenge;teri tisztségért. Elcéljaikat a város angban fogalmazyük személyes váíjában természetisonlóság A különa feladatok rangsohiszen egyszerre 'tlására aligha futja JDOŠ, 49 éves, árt jelöltje. Előző munkahelyéhez hasonlóan a Szlovák Nemzeti Múzeumban is menedzseri jellegű munkát végez. - A feladatok sorában első helyre a környezetvédelmet teszem, annak széles körű összefüggéseivel. A város légkörét szennyező üzemek . éves pénzbüntetéseinek arányos részét a városnak kellene megkapnia. A pénzt környezetkímélő és egészségvédelmet szolgáló beruházásokra fordítanánk. Áthelyeznénk a várost átszelő főútvonalat, a helyi közlekedést trolibuszokkal oldanánk meg. Ä Termálvizet-hasznositó programom is összefügg a fenntiekkel. A komplex szolgáltatásokat nyújtó fedett uszoda mellett zöldségtermesztésre szakosodó üvegházközpontot létesítünk. Ez a központ, akárcsak a körülötte kialakuló magángazdaságok, a hulladékhőt hasznosítaná. Számos elképzelésem sorából még megemlítem a lakásprogramot. A hiányzó lakások egy részét újszerű eljárással, a háromemeletesnél nem magasabb lakóházak egyenes tetőterén építenénk meg új sátortető alatt. Dr. JAN HARŠÁNY. 43 éves, független jelölt, osztályvezető a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottságon. - A közigazgatásban eltöltött több évtizedes munkám során sok értékes tapasztalatot szereztem, amiket polgármesterként is hasznosítani tudnék. Terveim a lakossággal való eszmecserék során formálódtak. A helyi igények szerint folytatni kell a lakásépítkezést, melynek egyik feltétele a városi szennyvíztisztító megépítése. Nem kevésbé fontos a széntüzelésű hőszolgáltató központok átalakítása gáztüzelésűvé. A város több helyén, főleg a Sever nevű lakótelepen kevés a szolgáltató egység. A hiányt pótolni kell, és a jobb ellátás érdekében az egyéni vállalkozók bevonásával üzletközpontot is építünk. Természetesen a sokak által igényelt uszodára is szükség lenne. Mindezzel még mindig nem teljes a sor, de a beruházásokra pénz keli, és kezdetben többre aligha futja. Néhány, nagyon időszerű problémát is meg kell oldanunk. Taksony különválásával Galánta temető és ravatalozó nélkül marad, mivel a város temetőjében már nincs szabad hely. Azonnali figyelmet igényel a háztartási hulladék. Az új lerakat a várostól távolabb épül és a szállítási költség lényeges szemponttá vált HORVÁTH ZOLTÁN mérnök, 33 éves, a diószegi cukorgyár termelési igazgatóhelyettese. A városban választási koalícióra lépett NYEE, FMK, Együttélés, KDM, MKDM, Zöldek Pártja és a Roma PM közös jelöltje. - A hetes koalíció az ok, amiért vállaltam a jelöltséget. Ha az ember iránt ilyen széles körű a bizalom, akkor nem szabad nemet mondania. Véleményem szerint az előttünk álló években az új munkahelyek teremtésénél nem lesz fontosabb feladat, hiszen a kis- és nagyprivatizáció által sokak munkahelye szűnik meg. Terveimet és elképzeléseimet elsősorban ez a tény formálja. Ha a közeli termálfürdők segítségével turista-központtá tesszük a várost, az idelátogatók étkeztetésébe és a szállásadásba bevonjuk a lakosságot, már sok munka nélkül maradón segítettünk. Új munkalehetőségeket jelentenének a mezőgazdasági termékek feldolgozására létesülő kisüzemek, akárcsak a vasútállomáshoz közeli területen megépülő üzlet- és szolgáltató központ, amely 40-50 kisvállalkozónak adna helyet. A Sever nevű lakótelepen egy élelmiszerbolt van és semmi más. A vailalkozók számára ezt a területet is „szabaddá" tesszük, ha olyan szolgáltatást nyújtanak, amire az ott élőknek szüksége van. Ha a meglévő üzemek, számos új kisüzem és sok kisvállalkozás által fellendítjük a város gazdasági életét, több pénzünk lesz az ugyancsak nagyon fontos és égető problémák megoldására, amelyek közül az első helyre a környezetvédelmet teszem. RUDOLF OREL mérnök, 52 éves, független jelölt. - Immár második évtizede a lakossági szolgáltatásokért felelős vállalatban dolgozom, tehát ismerem a város igényeit. Úgy érzem, hogy gyakorlati tapasztalataim megfelelő alapot jelentenének a polgármesteri feladatok ellátásához. A jövővel kapcsolatos elképzeléseimet illetően számtalan tervem van, amelyek megvalósítása az anyagi lehetőségektől függ. A lakásépítkezésre és a környezetvédelemre a pénzeszközöket mindenképpen elő kell teremteni. Legyen az a városi szennyvíztisztító vagy a lakások és a kórház termálvízzel való fűtése. Támogatni fogok minden kezdeményezést, főleg a magánvállalkozókat, amelyek a lakossági szolgáltatások minőségi javulását segítik elő. Ez egyben nagyon sok új munkahelyet jelenthet. S mivel a közbiztonság a nyugodt élet lényeges feltétele, még e rövid áttekintésben is szólni kell megerősítéséről. (egri) ROZSNYÓ DÁVID LADISLAV. Jelölésemet a kommunista párt utcai szervezetei kezdeményezték. Megvallom, meglepett, hogy e magas posztra fiatal létemre engem jelölnek. Néhány napos gondolkodás után beleegyeztem, mert közelinek érzem magamhoz a szülővárosomat, érdekel a jelene és jövője. Döntésemben nyilván az a tény is közrejátszott, hogy február óta a városi nemzeti bizottság alelnöke vagyok. Tisztában vagyok azzal is, hogy a városszervezés munkája a helyhatósági választások után sokban fog különbözni a maitól, s a polgármester dolga nem lesz könnyű. S hogy miért a kommunista párt jelöltjeként indulok? Egyszerűen azért, mert ennek a pártnak vagyok a tagja, s ha egyszer a tagság megbízott ezzel, erkölcstelen lenne a megbízatást viszszautasítanom. A választásra a „Szabad, emberi és boldog Rozsnyóért" program jegyében készülünk, s a kölcsönös megértésen alapuló programunk magában foglalja a város szociális és gazdasági fejlesztését, a környezetvédelmi teendőket, a kultúra, a sport és a társadalmi élet többi ágazatának fellendítését. Ebből kiindulva igen fontos: - egy új szennyvíztisztító építése, továbbá a kórház, a nyugdíjasotthon és a művelődési otthon építésének befejezése, s nem utolsósorban a szeméttelep kérdésének megoldása; - Rozsnyó idegenforgalmi hely is, ezért szinte halaszthatatlan az üzlethálózat és vendéglátó szolgálat bővítése; - igen időszerű feladat a közbiztonság, közrend javítása. MÁTYUS ISTVÁN. Rozsnyón születtem, itt éltek szüleim és nagyszüleim is. Mindig büszke voltam e városra, történelmére, dolgos lakosságára. BányásztelejDülés a miénk, ahol régen békésen együtt élnek a szlovákok, magyarok, romák. Az Együttélés Politikai Mozgalom felkérésére mindenekelőtt azért vállaltam a jelölésemet, mert szívügyemnek tartom Rozsnyó sorsát, annak alakítását. Tudom és vallom, hogy a közös dolgainkat csakis olyan légkörben lehet minél helytállóbban rendezni, amelyet a különböző nemzetiségű és vallású emberek összefogása jellemez. Egy hatékonyan működő demokratikus önkormányzat kialakítása, s egy olyan városi hivatal kell, amely élvezi a városlakók bizalmát, szót ért velük, be tudja vonni az embereket a közös munkába, a közös dolgok rendezésébe, s a többség megelégedésére végzi feladatát. Mivel a városfejlesztésben a lemaradásunk olyan tetemes, hogy azt önerőből most képtelenek lennénk bepótolni, kérni kell az állam segítségét, s arra kell törekedni, hogy a segítséget viszonozni tudjuk majd. Ésszerűen, hozzáértőén kell gazdálkodni a város vagyonával. A járási nemzeti bizottság dolgozója vagyok, jelenleg a népi ellenőrző bizottság munkatársa, így részben tudom, hogy a városfejlesztésben hol „szorított, hol szorít a cipő". ONDREŠÍK IMRICH. Néhány hónappal ezelőtt, amikor a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom képviselőjeként elvállaltam a városban az elnöki tisztséget, azt mondtam, ha a lakosság úgy akarja majd, a helyhatósági választások után is hajlandó vagyok a város élén maradni, s tisztségemmel arányos mértékben vállalni a közös dolgaink rendezését, minél igazságosabban és hasznosabban cselekedni ezért a gazdag múltú, jelenleg húszezer lakosú településért. Igen fontosnak tartom a régen elkezdett városrendezési beruházásos akciók befejezését, valamint a szennyvíztisztító és szeméttelep felépítését. Ezen létesítmények nélkül a város további bővítése elképzelhetetlen. Lassan halad a főtér felújítása is. Úgy gondolom, az ottani épületek vagyonjogi kérdéseinek tisztázása, rendezése után felgyorsul a városmag komplex tatarozása, s hogy ahhoz a kisprivatizáció is nagyban hozzájárul majd. Természetesen, az újabb városrészek, közterek és utcák arculatát sem szabad elhanyagolni. Azon is van mit szépíteni, változtatni. A jobb közfegyelem érdekében szükséges létrehozni a városrendőrséget, s szigorúbban fellépni a rendzavarókkal, törvénysértőkkel szemben. Fontos az itt élő különböző nemzetiségű és hitvallású emberek békés együttélésének szavatolása is. Eddig ilyen téren nálunk nem voltak ellentétek, s remélem a jövőben sem lesznek. ZSELIZ A 8500 lakosú Zselíz 1960-ig járási székhely volt, s gyors ütemben fejlődött. Miután azonban Léva lett az összevont járás székhelye, Zselizen a fejlődés lelassult. Kivált az utóbbi években. Hogy milyen lesz a Garam-parti városka jövője, az nem kis mértékben a mostani helyhatósági választások eredményeitől, illetve attól is függ, ki lesz a polgármestere. Három jelölt pályázik e fontos tisztségre DOBROVICKÝ LÁSZLÓ, a kommunista párt jelöltje, 32 éve a nemzeti bizottságok alkalmazottja. Ez év márciusától a városi nemzeti bizottság elnöke, 1964-től pedig titkára volt. öt eszténdőn át a közeli Garamsallón a hnb-elnök tisztségét látta el. -Sokszor nem tudtam elérni, amit akartam - vallja a múltról. - A felsőbb szervek nem adták meg a kellő támogatást. Ha járási székhely maradtunk volna, sokkal többre jutunk. Követelózéseinket gyakran túlzott lokálpatriotizmusnak minősítették. Az emberekkel dolgozni nem könnyű. Mi is neveltünk, akár a tanítók, de mi nem adhattunk osztályzatot. Városunk ugyan fejlődött, de lényegesen többet érdemelt volna. Parlamenti képviselőink sem tudtak annyit kiharcolni számunkra, mint a magas tisztségekben levő képviselők. Amit lehetett, a felsőbb szervek megvontak tőlünk. Például azért hagytak jóvá háromszáznál kevesebb lakosból álló lakótelepet a város számára, hogy ne kelljen hozzá járulékos építkezést is jóváhagyniuk, mondjuk üzleteket. Remélem, a jövőben megoldjuk városunk vízgondjait is. • De hiszen ezután még nehezebb lesz pénzhez jutni. - Kell találnunk megoldást. Például szponzorokat kell keresnünk az itteni hévízforrás kihasználására, épülhetne fürdő a városban. Az egyes vállalatoknak az eddiginél nagyobb összeggel kellene hozzájárulniuk a városfejlesztéshez. Remélem, lesznek olyan új törvények, melyek erre rákényszerítik őket. Az is anyagi előnyt jelenthet számunkra, hogy ezután jobban megválogathatjuk, kivel építtetünk. Vagyis azt bízzuk meg, aki olcsóbban és gyorsabban elvégzi a munkát. Az építkezések elhúzódása növelte a költségeket. A földadó ittmaradása is komoly pénzforrást jelenthetne számunkra, hiszen városunk területén van Szlovákia egyik legnagyobb állami gazdasága, s földműves-szövetkezetünk is van. Az első egy-két év azonban igen nehéz lesz. En mégic derülátó vagyok. MELCZER LÁSZLÓ mérnök, az Együttélés, az FMK, az MKDM és a KDH jelöltje. Huszonhárom éve az AGRIS számítástechnikai vállalat lévai számítóközpontjában dolgozik, főprogramozó. - Korábban hasonló tisztséget nem töltöttem be. Párttag sem voltam. Műszaki beállítottságú ember vagyok. A nagy szavakat nem szeretem, a munka híve vagyok. Sokáig gondolkodtam, hogy elvállaljam-e a jelölést. Végül igent mondtam, mert a képviselőtestület és a lakosság támogatásával látok kiutat a város jelenlegi rossz helyzetéből. • Mi mindennel magyarázza ezt a jelenlegi rossz helyzetet? - Az előző irányítási rendszer nagyon elavult. A tisztségviselők fentről várták az utasításokat. Ellenvéleményt nem tűrtek meg. Sőt, kivetették maguk közül az eltérő nézetű egyéneket. A városban fokozatosan beállt a pangás. Elmaradtunk a fejlődésben a hasonló városokhoz képest. Például Aranyosmaróthoz vagy Párkányhoz viszonyítva. Vezetőink nem harcoltak eléggé, mert „fent" jók akartak lenni. Az utóbbi években szinte semmi sem épült a városban. Ráadásul piszkos is. Bár a szívükhöz közel áll, mégsem érzik magukat itthon az emberek. Eluralkodott a fásultság. Ezen változtatni szeretnék. Sok virágra, zöld területre van szükségünk, fákat kell ültetnünk. Fokozatosan ki kell építenünk a városközpontot - szövetkezeti vagy állami építkezéssel. Nem értek egyet a bérkaszárnyák építésének tervével. Az ezekből álló lakótelepet kínai negyedként emlegetik. Két-három emeletes házakra, embermértékű lakótelepekre van szükség; üzletekre, kulturális létesítményekre. Kimerülőben vannak kútjaink. Ezért újakat kell furatnunk, illetve a távolsági ivóvízvezeték egy ágát el kellene Zselíz felé vezetni. • Mindehhez pénzre, sok pénzre lenne szükség. Ugyanakkor az állami támogatás fokozatosan megszűnik. - Igen, csak a belső pénzforrásokra számíthatunk. Például a város irányítása alá kell vennünk az itteni üzemeket. Elérni, hogy önállósuljanak a fióküzemként dolgozó vállalatok, mondjuk a Szlovák Energetikai Gépgyár. Támogatnunk kell a kisgazdákat, a farmergazdaságok létrehozását, a magánvállalkozókat. Ezek adói a városnak pénzforrást jelentenek majd. Dr. NAGY GÉZA jogász, állami alkalmazott, független jelölt. Másfél évtizedig képviselő, illetve tanácstag volt. - Szeretném megváltoztatni az emberi kapcsolatokat városunkban. Erre persze az egész országban szükség volna. Hiszen eldurvultak az emberek. Nálunk nemzetiségi problémák nem voltak, de most egyesek nem bánnák, ha lennének, s szándékosan élezik a helyzetet. Az ilyesmit azonban nem nyíltan végzik. Akadnak, akik névtelen levelet írnak. Pedig, ha valaki valamit állít valakiről, azt nyíltan kell vállalnia. Azzal sem értek egyet, ha valaki általában bírál. Például elitélik a kommunistákat, de nem konkrétan. Én is párttag voltam, de kiléptem. Nem is vagyok semmilyen pártnak a tagja. A VPN elveit elismerem, de úgy látom, sokan csak azért tagjai, mert ugyanúgy karriert szeretnének csinálni, mint korábban egyesek a kommunista pártban. Annak, hogy sajnos itt tartunk, az előző vezetők is okai. • Mire lenne sürgősen szüksége a városnak? - Sok mindenre. Például nincs bevezetve a gáz, hiányosak a szolgáltatások. A hatvanas években még nyolc szabó volt nálunk, most meg már csak kettő van. Nincs cipészünk, órásunk. Nem árulnak nálunk autóalkatrészt, még a filléres dolgokért is negyven kilométert kell utaznunk Ipolyságra, a legközelebbi Mototechnába. Ausztriától kellene példát vennünk, ahol még a kisfalukban is mindenféle üzlet található. Ez egyben munkalehetőség is az embereknek. Gondjaink vannak a kanalizációval. Az iskolákban kevés a tanterem. A következő négy évben ezt (hozzáépítéssel) mindenképpen meg kell oldanunk. További munkalehetőségeket kell teremtenünk, elsősorban a szolgáltatások bővítésével. Szeretném, ha a városunkban nem lennének munkanélküliek. Ugyanakkor szerintem a nőknek elég lenne négy-hat órát dolgozniuk. Ha megfelelőnek bizonyul az a hévízforrás, melyre tavaly bukkantak városunkban, megválasztásom esetén szorgalmaznám egy gyógyszálló építését. Régi elképzelésem a teherforgalom kizárása a város központjából, illetve egy út építése a város körül. Mint a labdarúgó szakosztály egykori vezetője Nagy Géza szívügyének tekinti a sportélet fellendítését is. Külön öröm számára, hogy nemcsak a fiúk sportolnak, hanem a lányok is. -Tudom, hogy az elkövetkező években nem lesz könnyű, - mondta beszélgetésünk végén. - Én azonban alaptermészetemnél fogva derűlátó vagyok, és bízom benne, hogy kemény munkával elérhetőek céljaink. FÜLÖP IMRE ABARA A szlovák településnek számító Mészpesttel (Kucany) együtt hatszázötven lelket számláló - és többségben magyarok lakta - Abara DélZemplén egyik etnikai határközsége. Ugyanolyan, mint a „híd" másik oldalán Málca, azaz Malčice. A Tőketerebesi járásnak a peremén foglal helyet, közvetlen északi szomszédja már a Nagymihályi járásba tartozik. Etnikai határközség, s ebből eredően egyfajta bástya és kapu is. E „rangján" a becsületes helyi szántóvetők és „iparosok" is sokat emeltek munkájukkal, ám az utóbbi években mindez mégis kevésnek bizonyult a kisközségeket sorvasztó állampolitikával szemben. Hiába „tartotta magát" a földműves-szövetkezet, hiába próbáltak sarkukra állni a falujukhoz, szülőföldjükhöz ragaszkodó emberek, a község népességmegtartó ereje itt is gyengült, a lakosság száma az utóbbi tíz évben százzal csökkent, a helyi kisiskolát 1979-ben - a helyi nemzeti bizottság tanácsának beleegyezése nélkül - megszüntették, és Vajánba „körzetesítették"... Az ósdi élelmiszerbolt tovább öregedett, új viszont máig sem épült. Vízvezeték-hálózat ugyan van, de a helyi vízforrás nyáron nem győzi kielégíteni az igényeket... Az életkörülmények sok tekintetben elmaradnak a kívánt szinttől. Közel egy éve új elvek és új szabályok szerint formálódik a társadalmi élet. - Tudja, nálunk fél évvel korábban kezdődött a bársonyos forradalom, mint a fővárosban, és azt itt egyebek között a kisiskola hiánya ,,robbantotta ki" - újságolta Csűri Árpád, a helyi nemzeti bizottság fiatal elnöke. - A rendszerváltás aztán úgy meggyorsította az ügy rendezését, hogy szeptemberig megoldottuk a helyiséggondokat és visszaállítottuk a kisiskolát. Igaz, nem az eredeti iskolaépületben, mert nem akartuk kiköltöztetni a jól berendezett óvodát, hanem egy volt családi házban. Polgármesteri, illetve a helyiek szerint „bírói" posztra ketten pályáznak. A jelenlegi elnököt, a harmincegy éves Csűri Árpádot az MKDM-Együttélés jelöli, míg Hornyák Ferenc, a vajáni villanyerömü negyvenhat esztendős részlegvezetője a NYEE képviseletében indul CSŰRI ÁRPÁD: Mindenekelőtt azért vállalnám az újabb megbízatást és az azzal járó nem kevés munkát, mert szeretem ezt a falut. Tudom, igen felelősségteljes e tisztség. Azzal is tisztában vagyok, hogy a közszolgáltatásokban és más területen is sok a lemaradásunk, s az életszínvonal emeléséhez szükséges kisebb-nagyobb beruházásokra korántsem lesz olyan az állami hozzájárulás, mint eddig. Hiányzik egy megfelelő, korszerű üzletház; a helyi vízmű nyáron nem győzi a falu ellátását; a földgázt sem ártana bevezetni ... Úgy érzem, több szempontból is megérné a Laborc holt ágának kitisztítása és halastóvá alakítása. Ráférne utcáinkra a fásítás, tereprendezés ... Mindehhez pénz, s a lakosság részéről sok önkéntes munkavállalás, kezdeményezés kell. HORNYÁK FERENC: A falu életszínvonalának emelésére, lakosságmegtartó erejének erősítésére, továbbá az ökológiai, ellátási, valamint szolgáltatási gondok orvoslására kell fordítanunk a figyelmünket. Mindehhez nagyban hozzájárulhat a most induló kisprivatizáció, a magánvállalkozók aktivizálódása, a termőföld vagyonjogi rendezése. Az iskolát páldául már visszaállítottuk, de többet kell tennünk az emberekről való gondoskodásban, s lehetne javítani a kulturális tevékenységben is. Az abaraiakat bizonyára sikerül felrázni a múlt időszakban,.rájuk ragadt" tespedtségből, csak meg kell teremtenünk a feltételeket. A magyarok és szlovákok együttélésében nálunk eddig sem volt probléma, kijöttünk egymással. Abban sem látok rosszat, hogy négy politikai mozgalom állít képviselőjelölteket, mert valahol mindegyikünk politikája, célkitűzése találkozik. Bízom abban, hogy Abarában úgy élünk majd, ahogy a 20. század végén élni kellene. GAZDAG JÓZSEF