Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-10 / 238. szám, szerda

A Liberális Internacionálé 43. kongresszusa Helsinkiben CSEH ÉS SZLOVÁKIAI MAGYAR VENDÉGEK A múlt héten Helsinkiben tartotta 43. kongresszusát a Liberális Internacionálé. A világ több mint 30 országából jelentek meg a liberális pártok és mozgalmak képviselői, miniszterek, kormánytagok, valamint jelentős nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ, az Európa Parlament képviselői. Első alkalommal lehettek vendégként jelen a közép- és kelet-európai pártok, mozgalmak képviselői is, köztük az Együttélés Politikai Mozgalom részéről Flórián László és Gyurcsík Iván. A kongresszus fő témája Az ökológiai szempontból elfogadható fejlődés volt. A bevezető előadást Adolfo Suareznek, a LI elnökének megnyitója után dr. Paavo Vayrynen, a finn Centrum Párt parlamenti képviselője tartotta. A háromnapos kongresszuson kiemelt figyelmet szenteltek a Közép- és Kelet-Európában végbement változásoknak, a demokráciák fejlődésének e térségben. A LI tagpártjainak, szervezeteinek képviselői alapos érdemi viták eredményeként a világban zajló változásokkal kapcsolatban 19 határozatot fogadtak el, például az ENSZ által kezdeményezett nemzetközi jog évtizedéről a diktatúrák ellen, a liberális demokráciák fejlődéséről Közép- és Kelet-Európában, valamint a Szovjetunióban, a fajgyűlölettel és idegengyűlölő tendenciák megerősödésével kapcsolatban, a Föld atmoszférájának és a trópusi erdőknek a védelméről, a Perzsa-öbölben kialakult válságról. A nemzeti kisebbségek számára különös jelentősége van a kisebbségi jogokról elfogadott határozatnak, melyet a finnországi Svéd Néppárt, Centrum Párt és Liberális Párt javasolt. A kongresszus utolsó napján felszólaltak a vendégként jelenlevő közép- és kelet-európai pártok, mozgalmak képviselői is. A zömében pozitív változások mellett felhívták a figyelmet a meglevő veszélyforrásokra, a nacionalizmus növekvő veszélyeire. Az Együttélés Politikai Mozgalom képviselője szintén hozzászólt a vitához. A kongresszus záróakkordjaként jelentós esemény zajlott le, a Liberális Internacionálé Václav Havel nak ítélte oda A szabadságért (Prize for Freedom) díjat. Václav Havel levélben köszönte meg a jelentős elismerést, melyet a liberális eszmék megerősítése terén kifejtett tevékenységéért kapott. A díjat köztársasági elnökünk rendkívüli és meghatalmazott megbízottja, Zdenék Urbánek vette át. Az ünnepségen részt vett országunk finnországi nagykövete is. A Liberális Internacionálé következő kongresszusát egy év múlva Svájcban tartják. (U) ÚJ SZÚ 1990. X. 10. Az Együttélés Politikai Mozgalom képviselőjének felszólalása Tisztelt Elnök Úr, Hölgyeim és Uraim! A csehszlovákiai nemzeti kisebbségek kezdeményezésére létrehozott Együttélés Politikai Mozgalom nevében szeretném üdvözölni a Liberális Internacionálé 43. kongreszszusának résztvevőit, s egyben tolmácsolni köszönetünket a végrehajtó bizottságnak és a szervezőknek a meghívásért és a lehetőségért, hogy vendégként felszólalhattunk. Bár mozgalmunk csak ez év elején alakult, a júniusi parlamenti választások eredményeként képviselteti magát mind a Szövetségi Gyűlésben, mind a Szlovák Nemzeti Tanácsban. Konstruktív ellenzékként alapvető feladatunknak tekintjük a valós politikai rendszerváltásnak, a környezetkímélő szociális piacgazdaságnak, a valós demokratikus mechanizmusok kialakításának, az emberi és kisebbségi jogok biztosításának, a civil társadalom kiépítésének szorgalmazását. Szövetségi államunk - mely, a hatályos alkotmány szerint a cseh és a szlovák nemzet, valamint a magyar, német, lengyel, rutén (ukrán) nemzeti kisebbség közös állama - parlamentjének és kormányának nemcsak politikai, gazdasági és erkölcsi téren kell szembenéznie a totalitarizmus örökségével, hanem a nemzetek és a nemzeti kisebbségek közötti kapcsolatok területén is. Igy az okok egyike, amiért örömmel jöttünk Finnországba, a svéd kisebbség helyzetének megismerése, amely helyzet jogi szempontból modellként szolgálhat számunkra. A politikai rendszerváltás jelentős állomásai országunkban az 1990. júniusi parlamenti és az 1990 novemberi helyhatósági választások. A parlamenti választások eredményeinek tükrében eltérő heiyzet alakult ki a két köztársaságban: Csehországban (a Cseh Köztársaságban) a Polgári Fórum került ki a választások abszolút győzteseként, ugyanakkor Szlovákiában a kormányt három politikai erő alkotja. A kommunista és a nemzeti pártnak viszonylag erős képviselete van a szlovák parlamentben. Közben a kormányra erős nacionalista nyomás nehezedik. A reménykeltő politikai változások mellett megjelentek antidemokratikus és nacionalista tendenciák is. A nemzeti érzés felszabadulásával - mely érzést évtizedekig elfojtották - szélsőséges nacionalista megmozdulások is megjelentek és idegengyűlölet került a felszínre. A totalitárius rendszer számos vezetője kísérli meg átmenteni hatalmát és a politikai totalitarizmust nemzetire szeretné váltani, felelőtlenül használva a nemzeti demagógiát, gyűlöletet keltve a nemzeti kisebbségek és személyiségeik ellen. Egyes politikai erők meg akarják akadályozni a gazdasági, ökológiai, szociális problémák megoldását és a valós politikai rendszerváltást. Az ellenséges hangulatkeltés a kisebbségek és képviselőik, főleg a 600 ezer főt számláló magyarság ellen irányul és a szlovák kormány magatartása, mely ebben a kérdésben nem garantálja határozottan a kisebbségek jogait, azt eredményezte, hogy a szélsőséges nacionalista erők Szlovákiában ultimátumszerűén követelik egy olyan nyelvtörvény elfogadását, mely teljes mértékben megtiltaná a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát a hivatalos értintkezésben és ellentétes a hatályos alkotmánnyal. A nacionalista erők tömegtüntetéseket helyeztek kilátásba, ha ezt a törvényt nem fogadják el. A nyelvi kizárólagosságra való törekvés komolyan veszélyezteti az ország belső stabilitását. A demokratikus és liberális erők együttműködése szükséges ahhoz, hogy megszüntessük a régi-új nacionalizmus veszélyét. A nyugati országok és liberális pártjaik jelentős segítséget nyújthatnak törékeny demokráciánk, a liberális értékek megőrzésében. Segíthetnek tapasztalatok cseréjével, az emberi és kisebbségi jogok megtartásától függő gazdasági támogatással. A nyugati liberális pártok tapasztalatai, különösen a finnországi Svéd Néppárt tapasztalata nagyon értékesek számunkra. Üdvözöljük a Liberális Internacionálé A kisebbségek jogairól szóló határozatát. Ezeknek az elveknek a gyakorlati érvényesítésével mi is hozzájárulhatunk a demokrácia építéséhez országunkban. Hölgyeim és uraim, köszönöm a figyelmüket. Határozat a kisebbségi jogokról Részben az Európában zajló drámai változások eredményeképpen érzékeny emberi jogi témaként került felszínre a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a kérdése. Az európai együttműködési és biztonsági értekezlet (CSCE) emberi dimenziójával foglalkozó koppenhágai konferenciájának dokumentuma fontos alapelveket tartalmaz a kisebbségi jogokkal kapcsolatban. A CSCE-dokumentum azonban megegyezésen alapuló döntés eredménye és részint csupán bizonytalan kompromisszum. A Liberális Internacionálé (LI) kongresszusa: - felszólítja valamennyi CSCEkormányt, hogy a kisebbségi jogokról szóló koppenhágai kötelezettségeket alkalmazza a gyakorlatban; - hangsúlyozza annak a szükségességét, hogy ezeket a kötelezettségeket fejlesszék és tisztázzák az emberi dimenzióról rendezendő 1991-es moszkvai találkozón; - üdvözli a tényt, hogy az Európa Tanács növekvő figyelmet szentel a kisebbségekhez tartozó személyek jogai védelmének és fejlesztésének, és hogy nyilatkozatot készít a nyelvi jogokról; - emlékezteti az összes kormányt a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekre vonatkozó, a nemzetközi dokumentumokban elfogadott kötelezettségeikre; amelyek által korlátozva lehetnek; -felszólítja az összes pártot, amely tagja az Ll-nek, hogy követeljék kormányuktól, csatlakozzék a fontos nemzetközi egyezményekhez és ratifikálja őket, ha netán kormányuk ezt eddig nem tette volna meg; - különösen hangsúlyozza a nemzeti kisebbségekre vonatkozó alábbi alapelveket: 1. A bármely kisebbséghez való tartozás jogának szabad gyakorlása. Semminemű hátrány nem származhat számukra abból, hogy gyakorolják-e, vagy sem az ilyen kisebbségekhez tartozó személyekre vonatkozó jogokat. 2. Az anyanyelv szabad használatának a joga, mind a magánéletben, mind a közéletben. Ez magában foglalja az anyanyelv használatának a jogát az állami szervekkel szemben, beleértve a bíróságokat is. 3. A megfelelő lehetőség jogát, hogy tanulhassák anyanyelvüket és tanulhassanak anyanyelvükön. 4. A nemzeti kisebbségeknek és a hozzájuk tartozó személyeknek joguk van fenntartani és minden szempontból fejleszteni kultúrájukat, valamint megvallani és gyakorolni vallásukat. Joguk van fenntartani saját művelődési, vallási és kulturális intézményeket. Erre a célra joguk van ahhoz is, hogy éljenek az önkéntes pénzbeli és más hozzájárulások lehetőségével, beleértve a közsegítséget. 5. A nemzeti kisebbségeknek joguk van létrehozni megfelelő helyi vagy autonóm önkormányzatot, amely megfelel sajátos történelmi és földrajzi körülményeiknek. 6. A nemzeti kisebbségeknek és a hozzájuk tartozó személyeknek joguk van ahhoz, hogy teljes egészében közreműködjenek a közügyek intézésében, beleértve az olyan döntéseket is, amelyek befolyásolják identitásuk megőrzését és fejlődését; valamint e döntések megvalósításában. 7. A nemzeti kisebbségeknek joguk van ahhoz, hogy kapcsolatokat teremtsenek és korlátlanul ápolják egymás közt a kapcsolatokat saját országukon belül, valamint a határokon túlj kapcsolatokat más országok olyan állampolgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti eredetük, kulturális örökségük vagy vallási meggyőződésük; - hangsúlyozza, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések csak a jogra épülő demokratikus politikai keretben és a pluralista politikai kultúrával oldhatók meg kielégítően, a közösségi erők és források következetes, legjobb felhasználásával a közjó érdekében; - felszólít minden pártot, hogy harcoljon a totalitarizmus, a faji és etnikai gyűlölet, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet ellen, ugyanígy a nacionalizmus szélsőséges megnyilvánulásai ellen, melyek nem egyeztethetők össze a toleranciával és a kölcsönös tisztelettel. TÁJÉKOZTATÓ A SZOVJET SZÁLLÍTÁSOKRÓL Kétszer fizetünk ugyanazért az olajért? (ČSTK) - A szovjet tömegtájékoztató eszközök számára tette közzé hétfőn hazánk moszkvai nagykövetsége az 1990. évi kőolajszállításokról szóló tájékoztatót. Ez hangsúlyozza: súlyos következményekkel jár a csehszlovák gazdaságra nézve az, hogy a szovjet fél nem teljesíti a szerződéseket és ígéreteit, s ez indokolja Marián Čalfa szövetségi kormányfő azon kívánságát, hogy a legfelsőbb szinten szeretnénk e problémákat megoldani. December elsején írták alá Prágában az 1990-es évi árucseréről és fizetésekről szóló jegyzőkönyvet, amely szerint a Szovjetuniónak az idén 16,6 millió tonna kőolajat kellett volna szállítani. Ez havonta 1,383 millió, negyedévenként pedig 4,150 millió tonnát jelentett volna. Még mielőtt január 31-én aláírták volna a szerződést, a szovjet fél közölte, az első negyedévben csupán 3,851 tonnát szállít, s hozzáfűzte, hogy a kiesést az év folyamán pótolja. A valóságban csak 3,261 milliót szállított. Az első félévben a kiesés 1,024 millió tonna volt. A szovjet szállító, a Szojuznyeftyeexport vállalat arról értesített bennünket, hogy júliusban 409 ezer, augusztusban pedig 400 ezer tonnával kevesebbet tud Csehszlovákiába szállítani. Tekintettel arra, hogy a csehszlovák kőolajfeldolgozó üzemek termelésének biztosításához naponta 40 ezer tonnára van szükség, s ez a menynyiség nem érkezett meg, Marián Calfa arra kérte Nyikolaj Rizskov kormányfőt, hogy legalább a havi minimális mennyiséget, vagyis 1,2 millió tonnát szállítsák le. Rizskov válaszában vázolta a szovjet kőolajkitermelés kritikus helyzetét, s megígérte, hogy a moszkvai kormány figyelembe fogja venni a csehszlovák szükségleteket. De a helyzet nem javult, a harmadik negyedévben már csak 2,634 millió tonnát kaptunk. A negyedik negyedévben sem várható javulás. A szovjet fél feltételezése szerint októberben 0,807, novemberben 1,024, decemberben pedig 1,057 millió tonnát fog szállítani. Az éves mennyiség tehát 12,8 millió tonna lenne, 3,8 millióval kevesebb a tervezettnél. Mivel a szovjet fél nem tartotta be a megállapodásokat, egész ipari ágazatok kerültek veszélybe, s ezért a csehszlovák külkereskedőknek kemény valutáért kellett vásárolni kőolajat a Szovjetuniótól. Ilyen formában szeptemberben 300 ezer tonnát vásároltunk, hasonló mennyiségről tárgyalunk az októberi és az utána következő hónapokra is. Tárgyalásokat kezdtünk 500 ezer tonna behozataláról a tyumenyi vállalatokkal, s ezért a mennyiségért csehszlovák termékeket szállítanak. A dokumentum szerint Csehszlovákia azért döntött egy ilyen eljárás mellett, mert más kiutat nem talált. Vagyis: lényegében már másodszor kell megvásárolni a kőolajat, mert egyszer már áruszállításokkal fizettünk érte. A csehszlovák aktívum hozzávetőleg félmilliárd rubelre rúg. USA Költségvetési kompromisszum (ČSTK) - George Bush elnök és az amerikai törvényhozásban helyet foglaló két párt vezetői megállapodtak-a költségvetési tervezet újabb kompromisszumos változatában, s ez lehetővé teszi, hogy október 19ig finanszírozzák a kormányhivatalok munkáját, tehát addig, amíg a honatyák elfogadják a végleges változatot. Tegnap délután megérkezett a hír arról, az elnök már alá is írta a kormánykiadások ideiglenes finanszírozásáról szóló javaslatot. Ezzel elnapolták annak a válságnak a rendezését, amely azért robbant ki, mert a Kongresszus nem hagyta jóvá a korábbi kompromisszumos javaslatot, az elnök pedig nem volt hajlandó ideiglenes intézkedéseket elfogadni, amelyek egyáltalán nem oldják meg a fő problémát. A költségvetési tervezetek beterjesztésekor a kormány kezét megköti az a törvény, amely feladatul adja, hogy a jövőben a hiányt teljes egészében ki kell küszöbölni. Az ideiglenes költségvetés aláírásakor közzétett nyilatkozat szerint most a törvényhozáson múlik egy olyan változatnak a kidolgozása, amely az elkövetkező öt évben 500 miliárd dollárral csökkenti a kiadásokat. Abban az esetben, ha október 19-én a honatyák jóváhagyják az általa javasolt változásokat, azzal lényegében az USA történetében eddigi legnagyobb deficitcsökkentést hajtják végre. Az orosz kormány tervei Jövőre várható a litván függetlenség elismerése (ČSTK) - Ivan Szilajev orosz kormányfő a köztársasági parlament két kamarájának együttes ülésén tegnap kijelentette: az Oroszországi Föderáció gazdaságának stabilizálásának és a piacgazdálkodásra való áttérés során kormánya megkülönböztetett figyelmet fog szentelni a szociális intézkedések komplexumának, a szociális garanciák rendszerének megteremtése érdekében és arra törekedve, hogy megakadályozzák az életszínvonal csökkenését. Tájékoztatott arról, hogy rövidesen létrehozzák a köztársasági foglalkoztatási hivatalt és foglalkoztatási alapot hoznak létre. Terv készül az átképzésre és a képesítés emelésére. E programokkal összefüggésben azt sem zárta ki, hogy csökkenteni kell majd az állami kiadásokat. Moszkvában ma kezdődik a szovjet-litván munkabizottság első ülése a Moszkva és Vilniusz közti hivatalos tárgyalások előkészítéséről. A bizottság társelnökei Romualdas Ozolas litván miniszterelnök-helyettes és Vitalij Dobuzsijev, a szovjet kormány alelnöke. Ozolas úgy vélekedett, várhatóan a jövő év első felében írják alá a megállapodást, amelyben a Szovjetunió elismeri Litvánia függetlenségét. A vilniusi kerület képviselői a hét végén úgy döntöttek, lengyel autonóm területet hoznak létre. A találkozón a leghevesebb viták arról folytak, hogy ez az autonóm terület a Litván Köztársaság vagy a Szovjetunió fennhatósága alatt álljon-e. A különböző szintű tanácsokat képviselő kb. 200 küldött végül is Litvánia mellett döntött. Csökkent munkaképességűek előnyben (ČSTK) - Vladimír Dlouhý, szövetségi gazdasági miniszter tegnap a televízióban közölte: a válságstáb úgy döntött, hogy a csökkent munkaképességű és a rokkant állampolgároknak október 15-től 25 literről 40-re emeli a havi benzinadagot. A Miamiban megjelenő EL NUEVO HERALD napilap, amely kizárólag a kubai problémákkal foglalkozik, beszámolt arról, hogy Israel Cabrera Hernández kubai állampolgár politikai menedékjogot kért Csehszlovákiában, ahol már hat és fél esztendeje dolgozik. Ennek érdekében kapcsolatba lépett Amerikában élő barátaival és a kubai emigráns szervezetekkel, hogy támogassák az ügyét. Az amerikai napilap szerint a Demokratikus Kubai Front nevű emigráns szervezet már fel is vette Washingtonban a kapcsolatot a csehszlovák diplomatákkal. A 35 esztendős Cabrera a Csehszlovákiában élő kubaiak pártalapszervezetének volt az elnöke. Jelenleg Prágában él feleségével és lányával. A lap még hozzáfűzi, hogy Cabrera kivételnek számít a kubai emigránsok között, mert azok többsége az USA-ba szeretne jutni.