Új Szó, 1990. október (43. évfolyam, 230-256. szám)

1990-10-31 / 256. szám, szerda

Örökségünk sokkal rosszabb, mint amire számítottunk Jövőre 13 millió tonna szovjet kőolajat kapunk (Folytatás az 1. oldalról) ájuk sajnos néha az említett elége­detlenségek következtében termé­keny talajra talál. Elmondta ezután, hogy senki sem próbálja elleplezni problémáinkat, és épp ez teremt megfelelő légkört a demagógok számára. Eszménye­ink, amelyekkel megdöntöttük a to­talitárius rendszert, lassan valósul­nak meg, miközben különféle aka­dályokba ütközünk. Azt is tapasztal­nunk kell, hogy örökségünk sokkal rosszabb, mint azt feltételeztük. A köztársasági elnök látogatásá­nak újabb állomása Martin volt. Kí­séretével együtt részt vett a Martini Nyilatkozat kihirdetésének 72. évfor­dulója alkalmából rendezett emlék­ünnepségen. Mint ismeretes e nyi­latkozattal rakták le a csehek és szlovákok közös államának alapjait. E történelmi jelentőségű fordulópon­tot, mely kifejezte a szlovákok egyetértését a Csehszlovák Köztár­saság létrehozásával, Štefan Bara­novič, a Martini Városi Nemzeti Bi­zottság alelnöke méltatta. ,,Miként 1918. október 28-a a szuverén csehszlovák állam születésnapja volt, ugyanez év október 30-a ke­resztelőjének napja, amikor az újon­nan keletkezett köztársaság a nevé­hez megkapta a két államalkotó nemzet: a cseh és a szlovák nemzet együttélésének jogi alapját". Az „Él­jen Havel"-t skandálták a jelenlé­vők, amikor az elnök a mikrofonhoz lépett. Beszédében többek között el­mondta: „Amikor 12 évvel ezelőtt a börtönben elolvashattam Martin Kukučín szlovák író Ház a hegyol­dalban című regényét, nem sejtet­tem, hogy a szlovák kultúra e nagy személyiségét olyan időben idézem fel, amely mindkét nemzet részére talán hasonló próbatétel, mint szá­momra a börtönben eltöltött idö volt. Talán egy hónappal ezelőtt nem mindennapi levelet kaptam Kanadá­ból. Magda Majersky, Martin Kuku­čín ükunokahúga írta. A levéllel együtt elküldte Martin Kukučín eddig nem publikált kéziratának másolatát, „Néhány gondolat a csehszlovák kölcsönösségről". Ebben megállapítja: „A szlovák nemzet bizonyára nem lenne ma szabad és nem lenne azon a fejlő­dési fokon, amelyen van, ha a cse­hekkel fönntartott közösség nem se­gített volna neki. Bizonyára mindket­ten örülnek, hogy évek múltával is­mét együtt vannak. További sorsuk attól függ majd, miként lesznek ké­pesek együttélni... Minden kapcso­latban keletkezhetnek félreértések... Előfordulhat, hogy rövid időn be­lül mély gondolkodásbeli különbsé­gek, eltérések mutatkoznak köztük és nem lesznek eléggé fejlettek, okosak, hogy keressék a további együttműködés helyes útját. Ez esetben mindkét fél eltérő álláspon­tot foglal el, és védi a magáét. Viszá­lyok, ellentétek robbannak ki, ellenál­lás és ellenségeskedés, sőt bosszú­ra és törlesztésre kerül sor. A testvér örömét leli abban, ha megsértheti testvérének érzelmeit, és olyan he­lyen szúrhat bele, ahol leginkább fáj. A cseh-szlovák kölcsönösség - folytatta Martin Kukučín 1922-ben átélt rossz időszakokat is. A kölcsö­nös viszony bizonyára nagyon vilá­gos lenne, ha mindkét fél biztos volna abban, hogy a másik oldalon testvéri megértést és kellő megfon­toltságot talál. A dolgok és viszo­nyok ilyen szemléletéhez a dolgok és viszonyok megbízható és mély ismerete szükséges." Ezeket Martin Kukučín tehát 70 évvel ezelőtt írta. Až az érzésem, hogy ez az elmélkedése ma akár­melyik újságban megjelenhetne mint időszerű vezércikk. Elszabadult indulatok a Szárazvámon (Munkatársunktól) - Életveszélyes je­lenetek játszódtak le tegnap este hét óra után a pozsonyi Szárazvámon az Astória alagsori színháztermének bejárata előtt, ahol Václav Havel a KORZO 90 társula­tának előadásában saját darabját, A leira­tot tekintette meg. Már jóval az előadás kezdetének jelzett időpontja előtt mintegy másfél ezer főnyi tömeg gyűlt itt össze, és két táborra oszlott. Az elnököt éltetők voltak kevesebben, ezért a Matica slo­venskát és annak elnökét, valamint Vít'a­zoslav Moricot éljenző nacionalisták könnyen túlharsogták őket. A túlfűtött ér­zelmekre jellemző, hogy még a köztársa­sági elnök megérkezése előtt a tömeg Dagad a Moric-ügy (Folytatás az 1. oldalról) fejezték be a javaslat megtárgya­lását. Ekkor jelentkezett szólásra Jozef Bakšay (NYEE), s megkérdezte: Mi­ként foglal állást a parlament Vífa­zoslav Móricnak, a Szövetségi Gyűlés képviselőjének ügyében, ugyanis Móric képviselő úr a Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen és a Ke­reszténydemokrata Mozgalom kép­viselői klubjának véleménye szerint durván megsértette a Szövetségi Gyűlés képviselőjének a fogadal­mát, amikor a múlt héten ő és pártjá­nak több képviselője," otthagyva a történelmi jelentőségű kis privati­zációs törvényjavaslat megvitatását, Pozsonyba utazott, ahol jelenlété­ben és aláírásával hozták nyilvános­ságra a Matica slovenská nyelvtör­vényjavaslatával kapcsolatos nyilat­kozatot. Ebben kétségbe vonták a Szlovák Nemzeti Tanács legitimi­tását, követelték a testület feloszla­tását s új parlamenti választások kiírását. Amíg ez nem történik meg, állt a nyilatkozatban, a nemzeti blokk nem tartja magára nézve kötelező­nek a jelenlegi parlament döntéseit, s az egész Szlovák Köztársaság területén tiltakozó akciókat szervez, beleértve a polgári engedetlenséget is. Milan Šútovec a kérdésre vála­szolva, közölte: Összehívta a Nem­zetek Kamarája Elnökségét a Moric­ügy megtárgyalása végett, mert in­dokolt a gyanú, hogy Móric képvise­lő úr megszegte képviselői fogadal­mát. Ezután az ügyet megtárgyalja a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság, s a Nemzetek Kamarája csak ezután hozza meg döntését. Szót kért ezután Daniel Kroupa (PF), s felszólította a képviselőket, s az egész ország lakosságát, támo­gassák a Slavkovi nyilatkozatot, ami egyben kifejezi a föderáció iránti viszonyukat is. Ezután Zdenék Maiina javasolta, létesítsenek egy informatikai kor­mánybizottságot, amelynek tevé­kenysége a parlament ellenőrzése alatt állna. A bizottság feladata az állampolgárok védelme a számító­gépes adatokkal való visszaélések­kel szemben. Ezt követően Vladimír Mikule (PF) megindokolta az előző­leg már jóváhagyott restitúciós tör­vény, illetve az érvényben levő ügyrendi törvény módosításának szükségességét. egyik indulatos csoportja a földre lökte és agyontiporta a demokratikusan választott szlovák parlamentet és a pozsonyi kor­mányt támogató transzparenst. A pokol csak akkor szabadult el amúgy istenigazából, amikor néhány perccel nyolc óra előtt megérkezett Václav Havel. A nacionalista jelszavakat skandáló tö­meg megrohanta az elnöki gépkocsikon­vojt és indulatosan elállta az államfő útját, amit csak erélyes rendőri segédlettel si­került szabaddá tenni. Az indulatoskodók az előadás alatt sem moccantak el he­lyükről. S ha csökkent számban is, ám annál hangosabban gyalázták a demok­ratikusan megválasztott államhatalmi szerveket, éltették a Maticát a nyelvtör­vény ügyében pedig referendumot köve­teltek. (mik-) (Folytatás az 1. oldalról) azt mondotta, hogy a felek csupán ismertették álláspontjaikat, amelyek jelentős mértékben eltértek, s a dél­előtt folyamán nem sikerült azokat közelíteni. A megállapodás a továb­bi megbeszélésekre maradt. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósí­tója is megpróbált közelebbit meg­tudni még az ebéd előtt, küldöttsé­günk tagjai azonban csak nagyon szűkszavú válaszokat adtak. Azt mondották, a legnagyobb figyelmet a kőolaj és más nyersanyagok az idei évre és a jövőre vonatkozó szál­lításának szentelték, továbbá a köl­csönös elszámolások és az indikatív (javallott) árujegyzék problémaköré­nek. Felmerült az 1991 -es évre szó­ló kormányközi kereskedelmi meg­állapodás kérdése, s itt volt szó arról, hogy milyen legyen a kölcsö­nös elszámolás 1991. január 1-je után, amikor is konvertibilis valutá­ban fog a két ország kereskedni. A délutáni program Marián Calfa és Nyikolaj Rizskov egyórás négy­szemközti találkozójával kezdődött. A délután folyamán a hírügynöksé­gek csupán azt közölték, hogy az újságíróknak semmit sem sikerült megtudniuk az eszmecsere tartal­máról. Természetesen a szovjet fél is tájékoztatott az eseményekről, Gen­nagyij Geraszimov külügyi szóvivő azt mondotta, a Szovjetunió megérti Csehszlovákia aggodalmait a kőo­lajszállítások miatt. De csak annyit volt hajlandó hozzáfűzni, hogy állan­dóan keresik a megoldást. A kora délután véget ért tárgyalá­sok eredményeit értékelve Marián Calfa leszögezte: megállapodás jött létre arról, hogy a szovjet fél kész jövőre 13 millió tonna kőolaj szál­lítására Csehszlovákiába. Hozzá­fűzte azonban, hogy a szovjetek három feltétel teljesítéséhez kötöt­ték ezt a megállapodást. Az első Az ülés következő szakaszában - újsághírre hivatkozva - elhangzott a javaslat, hogy Stanislav Pánis (SZNP) az előző napi pozsonyi tün­tetésen a jelenlegi kormánykoalíció megdöntésére vonatkozó kijelentést tett, ami hasonló megítélés alá esik, mint a Moric-ügy. Ugyancsak java­solták, vizsgálják ki Boleslav Bárta (MSZT) ügyét, aki a morvasziléziai deklarációban arra buzdította a Cseh Nemzeti Tanács képviselőit, hogy vegyék át a törvényhozói hatal­mat Morvaországban. Az ülésen jóváhagyták az 1948 február és az 1989 november közti időszak politikai értékelésével kap­csolatos határozatot. Ez arra kötele­zi az előterjesztőket, hogy dolgoz­zák ki az említett időszak értékelé­sét, hogy azt a kamarák soron levő 8. együttes ülése megvitathassa. Ugyancsak határozatot hoztak arról, hogy a szövetségi kormány 1990. november 17-ig helyezze a volt CSKP irattári anyagát az állami le­véltár, illetve a helyi közigazgatási szervek levéltárainak kezelésébe. A képviselők hosszú vita után jóvá­hagyták a restitúciós törvény módosításá­ra vonatkozó törvényjavaslatot. A vita el­sősorban a külképviseleti hivatalok hasz­nálatában levő objektumok tulajdon- és használati jogának tisztázatlansága miatt keletkezett. Több felszólaló véleménye szerint például a követségi épületek ma­gántulajdonba vétele súlyos diplomáciai gondokat okoz. Ezután Alexander Dubček lépett a szónoki emelvényre, s kifejezte egyet­értését azzal a nyilatkozattervezettel, amelyet a Slavkovi deklarációval terjesz­tettek a Szövetségi Gyűlés képviselői elé. Vázolta az Európába vezető út feltételeit, a demokrácia európai értelmezését, a szabadság, a tolerancia és az emberi­esség alapvető követelményeinek szük­ségességét társadalmunkban. A képviselők, rövid vita s Milan Čič (NYEE) módosító javaslatainak elfogadá­sával, jóváhagyták a Szövetségi Gyűlés nyilatkozatát. A vita folyamán Peter Kulan (NYEE) 56 szlovákiai képviselő, illetve 20 cseh képviselő nevében indítványozta, hogy Vít'azoslav Moricot, a Szlovák Nemzeti Párt elnökét azonnal fosszák meg parla­menti elnökségi tagságától. A javaslatról azonban a Nemzetek kamarája hivatott dönteni. Ebben a kérdésben a Nemzetek Kamarájának Elnöksége ma hoz dön­tést. SOMOGYI MÄTYÁS Milyen lesz az áruellátás? (Folytatás az 1. oldalról) dítik a termelést, a téli hónapokban minimalizálható az áruhiány. Az át­meneti állapot is rányomja bélyegét a közellátásra; a nagykereskedelem vezetői mintha sértődöttek lennének és bizonyítani akarnák, hogy úgy volt jó minden, ahogy eddig kiala­kult. Ugyanakkor a privatizáció még nem ment végbe, így nem alakult ki versenyhelyzet. Remélhetőleg roha­mosan javult az ellátás a kereskede­lem magánkézbe kerülése után. A miniszter ezután arról is beszá­molt, hogy milyen ellátásra számít­hatunk az egyes árucsoportoknál. A burgonyahiányt - mondotta - a termelők mesterségesen idézték elö, mert nem hozták forgalomba a termést. Piacgazdaság lévén a kormány nem avatkozik be, legfel­jebb úgy, hogy hoztunk be burgo­nyát. A cukorellátásban sem lesz fennakadás, az pedig teljesen érthe­tetlen, hogy miért vásárolnak egye­sek 10-15 kg konyhasót, amikor több évszázadra elegendő készlete­ink vannak. Az olajhiány is a felvá­sárlási lázzal függ össze, ráadásul a háziasszonyok megnyugtatására jelentős mennyiségű étolajat impor­tálunk Spanyolországból. Tartós fo­gyasztási cikkekből hallatlanul meg­nőtt a kereslet, sokan szeretnék pénzüket kiváló minőségű háztartási gépekbe fektetni, de erre nem ké­szült fel a termelés. A piacgazdaság kibontakozásával megváltozik a helyzet, mert az import is gazda­gítja a választékot, és ez a hazai termelőket is nagyobb teljesítmény­re ösztönzi. Jozef Chren miniszter még arról is beszámolt, hogy az Európai Kö­zösségektől több mint 150 kispéksé­gi berendezést kap Csehszlovákia, és ezek közül 40-45 Szlovákiába kerül, így minden járásba jut belőle egy-egy. A berendezések értékének döntő többségét nem kell megtéríte­nünk, és a nyugat-európai országok a kezelőszemélyzet kiképzéséhez is hozzájárulnak. A gépiparban ugyan­akkor egy új szakágazat jöhet létre, mert a berendezések gyártói a tech­nológiai eljárást is átadják. így való­színű, hogy valamelyik fegyvergyá­runkat átállítjuk sütőipari berendezé­sek gyártására. Számos kérdés elhangzott azzal kapcsolatban is, hogy miként oldja meg a kormány a belügyminiszter­kérdést. A válasz: a koalíciós pártok tegnapelőtti tanácskozásán találtak megoldást. Vladimír Mečiar kor­mányelnök véleménye szerint nem engedhető meg, hogy a nyelvtör­vény elfogadásának ürügyén bárki is bomlassza az államot. Nagyon ne­gatívan ítélhető meg, hogy-főképp Pozsonyban - a főiskolások köré­ben egyes helyeken sztrájkkészült­ség van érvényben. Demagóg meg­nyilvánulások helyett demokratikus konzultációra lenne szükség. A kor­mány megtette a szükséges intéz­kedéseket a közbiztonság szavato­lására. A biztonsági szervek a mi­niszterelnöknek és Ján Čarno­gurskýnak, a kormányelnök első helyettesének vannak alárendelve, és nem a belügyminiszter aláren­deltségében működnek. Pozsony­ban rendkívüli biztonsági intézkedé­sek léptek érvénybe, és ezt - ha a szükség megkívánja - az egész Nyugat-szlovákiai kerületre kiter­jesztik. (tm) értelmében Csehszlovákia az olaj­szállításokat a szovjet kőolajiparban kihasználható gépipari termékekkel ellensúlyozza. A második feltétel lényege az, hogy olyan szállítások­ról van szó, amelyeket Csehszlová­kiában közvetlenül az olajkitermelők választanak majd ki. A harmadik megkötés az, hogy országunk kon­vertibilis valutában fizet majd a szovjet olajért. A csehszlovák mi­niszterelnök elmondta azt is, hogy a jövő hét elején egy közös munka­csoport kezdi majd meg működését. Marián Calfa a tárgyalások bo­nyolultságára utalva leszögezte, hogy szovjet partnerével hosszasan tárgyalt négyszemközt az olajprob­lémáról és egyéb nyitott kérdések széles köréről is. Úgy vélte, olyan megoldást találtak, amely mindkét félnek egyaránt megfelel. Szovjet részről Nyikolaj Rizskov értékelte az eszmecserék eredmé­nyeit és ő is hangsúlyozta, hogy ezek nagyon bonyolultak voltak, mi­vel maguk a megvitatott kérdések sem egyszerűek, s ugyancsak rend­kívül összetett a két országban kia­lakult helyzet is. Utalt arra, hogy Moszkvában megértik a csehszlová­kiai helyzet bonyolultságát, viszont a Szovjetunióban hasonló a helyzet, a kőolajkitermelés csökkent és a to­vábbi visszaesés megakadályozása érdekében minden forrást mozgósí­tani kell. Rizskov hozzáfűzte: az eszmecseréken figyelmeztettünk ar­ra, ha nem oldjuk meg ezeket a kér­déseket, akkor mindez negatívan érinti a Szovjetuniót és Csehszlová­kiát egyaránt. Nyikolaj Rizskov megelégedéssel szólt a keddi tárgyalásokról, ame­lyek szerinte baráti légkörben folytak és konstruktívak voltak. Ezekre a kellő pillanatban került sor és mindkét ország számára sokat je­lentettek. Eredményeik szovjet meg­ítélés szerint egyúttal lehetővé te­szik azt, hogy novemberben megol­dják a jövő évvel összefüggő többi nyitott kérdést is. Dienstbier Indiában (ČSTK) - Jirí Dienstbier minisz­terelnök-helyettest, külügyminisz­tert, aki vasárnap óta hivatalos láto­gatáson tartózkodik a Thaiföldi Ki­rályságban, hétfőn fogadta Csati­csaj Csunhavan kormányfő. A felek megelégedéssel szóltak a kétoldálú kapcsolatok széles körű fejlesztésé­ről. A thai kormányfő elismeréssel beszélt a csehszlovák gazdaság le­hetőségeiről és javasolta az együtt­működést a kerámia-, a porcelán és az üveggyártás terén. Érdeklődést tanúsított tehergépkocsijaink, vala­mint egyes gépipari berendezéseink iránt. Jirí Dienstbier a thai vezetőnek Csehszlovákiába szóló meghívást tolmácsolt. A délutáni órákban Dienstbier thai partnerével folytatott megbeszélé­seket. Jirí Dienstbier, miután tegnap be­fejezte thaiföldi látogatását, ázsiai körútjának következő állomására In­diába utazott. Egységes szellemi égbolt alatt Sütő András és Csoóri Sándor Pozsonyban (Munkatársunktól) - Az elhangzott versek és regényrészlet után a Csemadok pozsonyi székházában Dobos László köszöntötte a csehszlovákiai magyarok neves vendégeit, Sütő András erdélyi írót, Csoóri Sándor költőt, Czine Mihály irodalomtörténészt, Komlós Attilát, a Magyarok Világszövetségének főtitkárát, Szabó Lászlót, a Magyarok Világszövetségének főtitkár-helyettesét, valamint Boros Jenőt, az MK pozsonyi főkonzulját és Váradi Lajost, az MK pozsonyi konzulját. Elsőként Czine Mihály szólt a pozsonyi Csemadok-tagokhoz és a városban élő magyar értelmiségiekhez. Bartók Bélával kezdte, aki a népek nagy testvériségét és harmóniáját szolgálta egész életével. Ezután a szlovákiai magyar irodalom táv­latosságáról szólt, s a hűség nyelve, vala­mint a nyelv hűsége gondolatkörökről be­szélt. Majd Sütő András szólt az egybegyűl­tekhez. Elmondta, hogy régi vágya vált valóra ezzel a látogatással. Megköszönte a marosvásárhelyi véres napok alatt és után Szlovákia minden magyarlakta vidé­kéről hozzájuk érkező együttérzó, biztató és támogató szavakat, üzeneteket. Szólt azokról az azonosságokról, amelyek a magyar kisebbségeket összekapcsolják Erdélyben és Szlovákiában. Azcnos szel­lemi égboltot húzunk föl magunk lölé, amely alatt a messzire penderült kisebb­ségi tömegek megtalálják önmagukat a magyarságon belül és a világban. Csoóri Sándor ezeket a gondolatokat fűzte tovább, amikor a látogatás szelíd kenyerét adó 60 éves Dobos Lászlót köszöntötte. Kifejtette, hogy érzések, gondolatok, szavak csengenek össze itt, Erdélyben és Magyarországon. Felhívta a szlovákiai magyarság figyelmét arra, hogy az Európa Házba mindannyian csak a szellemi többletünkkel léphetünk be. Az a szellemi többlet viharos évtizedek fáj­dalmas élményei nyomán született meg, s kötelességünk ezt Európa elé tárni. A meleg hangulatú találkozó még a tu­dósítás nyomdába küldése idején is tart, ezért az ott elhangzott gondolatokra la­punk hasábjain még visszatérünk. Sütő András, Csoóri Sándor és Czine Mihály holnap ugyancsak a Csemadok székhá­zában a csehszlovákiai magyar írókkal, költőkkel találkozik. (d-n) ÚJ SZÚ 2 1990. X. 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom